Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

Különféle kefetesteket gyártanak Nógrádsza kálón a Fővárosi Faipari- és Kiállításki vi- telezői Vállalat üzemében, melyeket a háztartásokban és a műszaki életben számtalan helyen vesznek igénybe. 1981-ben 3,2 millió forintos termelési értéket értek el, az idén már négymillió forintra tervezte a 26 főt foglalkoztató kisüzem az előállított termékek értékét. A Dunántúlról érkező bükkfát gépi berendezések segítségével dolgozzák fel. Képünkön Szabó Lajos, a faipari üzem vezetője ellenőrzi a készáru minőségét. — kulcsár — Milliókat szánnak a munkakörülmények javítására Szőkébb pátriánk üzemei­ben körültekintően próbálják megtervezni a munkavédelem magasabb színvonalra való emelését. E fontos célra igen jelentős összegeket fordíta­nak, kiváltképp azokban az egységekben, ahol a munka jellegénél fogva több veszély leselkedik a dolgozókra. Kisebb zaj, nagyobb fény Több mint harmincnyolc­millió forint szerepel a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár idei munkavédelmi fejlesztési tervében a fölhasz­nálandó pénz summájaként. A rendelkezésre álló eszközt igen sokrétűen használják föl. Csökkenteni kívánják példá­ul a zajt, a vibrációt; javíta­ni akarják a levegőt bizo­nyos munkahelyeken; hatáso­sabbá próbálják tenni a vilá­gítást, emelni a munkavédel­mi oktatás színvonalát. Zaj- és vibrációvédelemre tizenhétmillíó forintot irá­nyoztak elő. Űj gépet állíta­nak munkába az öntvénytisz­tításra; e masina a jelenlegi­nél kisebb zajjal dolgozik. Egy szalagadagoló fölszerelé­sével pedig az adagolás fizi­kai terheinek egy részét ve­szik le a munkások válláról. A „légállapot” javítására ti­zenötmillió forintot szántak: az elszívás hatásfokát javít­ják a nagycsarnokban. Védő- felszerelésekre 2 millió 600 ezer forintot költenek idén; a világításra, az oktatáshoz kel­lő szemléltetekre sok ezer fo­rint szükséges terveik szerint. „Elfordított" kemence Több lényeges, a munka- védelemmel szorosan össze­függő felújításnak látnak ne­ki az első negyedévben a sal­gótarjáni öblösüveggyárban. Jelentősen javítja a munka- körülményeket, hogy a huta­csarnokban 180 fokkal elfor­dítják a kemencék állását. Ezáltal és egyéb módosítások révén azt érik el, hogy a pódiumon dolgozók „csak” egyik oldalról lesznek kitéve nagy hőhatásnak. Idén mind a négy kemencét átépítik; az „elfordítással” járó ráadás­költség összege 20 millió fo­rint. A finomcsiszolók számára fontos módosítás, hogy egy újítás alapján újszerű dézsa­tartókat készít műhelyükbe a pásztói készülékgyár. Az újí­tás várhatólag kényelmeseb­bé teszi a csiszolók testhely­zetét. Ha a kísérlet beválik, idén minden dézsatartót az újfajtára cserélnek ki. Bakdaru, fürdő™ Rekonstrukciót hajtanak végre idén a salgótarjáni bá­nyagépgyár forgácsolóüzemé­ben a tervek szerint. Az épü­letbe új darupályát is szerel­nek — 14 milliós ráfordítás­sal —, amely a korábbihoz képest ötszörös teherbírású, így nagyobb súlyok biztonsá­gos emelését teszi lehetővé. Egy külső bakdarut is „meg­erősítenek” — öttonnás te­herbírásúról 10 tonnásra — hárommillió forint költséggel, részint a biztonság kedvéért. Sort kerítenek egy 300 sze­mélyes fürdő kialakítására is; ebben — egészségvédelmi szempontokhoz igazodván — külön helyet kapnak a festő­déi dolgozók is. Az átformá­lás költsége eléri a négymil­lió forintot a terv szerint. Ezeken kívül szeparálásokat, kisebb rendbehozatalokat irá­nyoztak elő idénre a bánya­gépgyárban. r 7ILÄG PROtFTÄRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ' MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME G VElyTA N ÁCS LÁPJA-’” XXXVIII. ÉVF., 4. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JANUÁR 6., SZERDA UÍs1®ms®8C|©I« ca szolgáltatásban Ügyviteli gépek javítása — Amatőr felvételekhez színes hívógépsor Szőnyegtisztítás háztól házig — Lakatos- és fényezőműhely a szervizhez Sosem volt élenjáró az egy főre jutó szolgáltatások ér­tékét tekintve Nógrád megye. Az V. ötéves tervidőszakban sikerült az országos vidéki átlag 80 százalékát elérni, a mostani középtávú terv végére az országos átlag 85 száza­lékáig iparkodik eljutni a megye szolgáltatása. Ilyen körülmények közepette kivált öröm haliam, hogy a szolgáltatással foglalkozó szövetkezetek, vállalatok új tevé­kenységeket állítanak be programjukba. A tevékenységi kör frissítésével elsősorban a lakosság, de némely közületek igényeit is igyekeznek a korábbinál színvonalasabban ki­elégíteni. A Nógrád megyei Szolgál* tatóipari Vállalat például idén befejezi a tavaly átadott au­tójavító bővítését. A szervizt lakatos- és fényezőműhellyel egészítik ki. A második fél évtől már ehhez kapcsolódó munkát is elvállalnak. Ugyan­ott automata alsó és felső gépkocsimosó sort állítanak be, de ezzel a szolgáltatással vár­hatóan csak a jövő év elején tudják az első ügyfeleket fo­gadni. További jó hír, hogy a szerviz mellé autóscsárdát épít a Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat. A tervek már készülnek. A szolgáltatóipari vállalat egyébként az idén próbálko­zik meg először a szerződé­ses üzemeltetésre való átté­réssel, egyelőre csak néhány megyeszékhelybeíi szervizt ad ki szerződésre, közte ház- tartásigép-javító, híradás­technikai és építőipari szer­vizt. A Nógrád megyei Patyolat Vállalat ebben az évben be­kapcsolja a mozgó felvevő­hellyel rendelkező települé­sek közé a salgótarjáni Besz- terce-lakótelepet. Ezzel a megoldással látják el a tele­pieket addig, amíg ott az ál­landó felvevőhely meg nem épül. Terveik közt szerepel az is, hogy bevezetik a ház­tól házig szőnyegtisztítást, eh­hez azonban meg kell kap- niok azt a gépkocsit, amit e célra megrendeltek. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet áll elő talán a legtöbb újdonsággal. A fotó­műterembe új színes hívógép­sort vásárolnak az amatőr felvételek kidolgozásához, amire most a rendelőnek másfél hónapot kell várnia. Ezzel a gépsorral maximum másfél hét alatt kézhez kap­ja felvételét az amatőr fotós. Az év második felében mun­kába állítják a berendezést, ami igaz, hogy 800 ezer fo­rintjába kerül a szövetkezet­nek, de csaknem kétmillió forintos árbevételtöbbletre tesz szert általa. A tavaly megnyitott ék­szerjavító műhely tavaszra megkapja Svájcból az elve­szett kövek pótlására szánt szintetikus köveket, így az idén komolyabb javításokat is el tud vállalni az üzlet. Januártól ügyviteli gépek ja­vítását is felvette tevékenysé­gi körébe a szövetkezet; szá­mítása szerint idén másfél­két millió forint értékben ja­vít írógépet, könyvelő-, szá­moló- és pénztárgépet. Ugyan­csak új szolgáltatásként mér­legjavítással és -hitelesítéssel is foglalkozik idén a szövet­kezet, kiegészítvén mindezt a poroltó készülékek ellenőrzé­sével és javításával. Jó hír azoknak, akik szfJ vesen áldoznak a szépítkezés oltárán: a szövetkezet dolgo­zói közül márciusban 26-an vizsgáznak elektrokozmeti- kából, hogy az év második felében elektrokozmetikai módszerekkel végezhessenek — elsősorban a megyeszék­helyen — testmasszázst, szőr- telenítést, helyi fogyasztást. Bányaépítés Hányon Hatvanéves a 3KP Mijamoto Kendzsi, a Japán Kommunista Párt KB elnök­ségének elnöke bejelentette, hogy nyárra összehívják a JKP XVI. kongresszusát. Az időpontot később határozzák meg. Az előző kongresszust 1980 februárjában tartották. Mijamoto a KB ülésén emlé­keztetett rá, a párt életében kiváltképp fontos lesz ez az év, mert 1982. július 15-én ün­nepük meg a JKP megalapítá­sának hatvanadik évforduló­ját. Emellett a pártnak fel kell készülnie az 1983-as nagy erő­próbára, a parlamenti válasz­tásokra is. ( Á Tatabányai Szénbányák dolgozói az idén gyorsított ütemben folytatják a mányi új bánya építését. Egyszerre két lejtősaknát mélyítenek, s mindkét aknából már ezer­ezer métert kihajtottak. Az év végére készülnek el a szén­telepek eléréséhez szükséges, 1800, illetve 1900 méter hosz- szú lejtősaknák építésével. Ezután kezdik meg — az ak­nákból kiindulva — a föld alatti bányatérségek, a rako­dóállomás és a vízmentesítő telep kialakítását. A külszí­nen rövidesen hozzálátnak egy 1200 személyes öltöző és fürdő, valamint az iroda és a kazánház építéséhez. Az A mányi medencében rejlő gazdag és jó minőségű bar­naszén kiaknázására két ütemben építik fel az új, korszerű bányát. Először a földfelszínhez közelebb eső szénrétegeket termelik ki, a bányaépítés második szaka­szát pedig a leendő bicskei hőerőműhöz igazítják majd. A beruházás első ütemében 1988-ig 4,3 milliárd forintot költenek a mányi bánya ki­építésére. Már építés közben megkezdik a folyamatos ter­melést: 1985-ben kétszázezer, 1988-ban kilencszázezer ton­na jó minőségű szenet külde­nek majd innen felszínre. A Új szűrő Több, A nemzeti egység legyében Papi összejövetel Salgótarjánban idén összesen háromszázmii- magas fűtőértékű tüzelő­im forintot költenek a bánya anyaggal a lakosságot és az építésére. ipart egyaránt ellátják. 1,6 milliárd forint jobb VÍZ Mint az köztudott, a Nóg­rád megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat a Salgótarján— Nagybátony körzet ivóvízel­látásának kiegészítésére a nagybátonyi lassúszűrők ré­vén a Zagyva vizét is fel­használja. A vízkivétel kapa­citásának növelése a szűrők áteresztőképességétől függ. Éppen ezért a meglevő két egység mellé egy harmadik beállítását tervezi a vízmű. Ha elkészül, napi 8—900 köb­méterrel több víz juthat a há­lózatba. Ezzel egyidejűleg biz­tonságosabbá válik a vízke­zelés, vegyszerezés is, ami a minőség további javulását eredményezi. Az új szűrő épí­tését még az idén elkezdik. A Hazafias Népfront salgó­tarjáni városi bizottsága teg­nap összejövetelre hívta a vá­ros és környékének egyházi vezetőit a népfront salgótar­jáni székházába. Ez alkalom­ból megjelentek a városi ta­nács vezetői, hogy tájékoztas­sák az egybegyűlteket Salgó­tarján fejlesztésének eddigi eredményeiről és a további tervekről. Az egyházi vezetőket Gel­lérthegyi Gyula, a HNF váro­si elnöke köszöntötte, kife­jezve azt a reményét, hogy az állam és az egyház kapcsola­ta a nemzeti egység jegyében továbbra is — hasonlóan az eddigiekhez — gyümölcsözően alakul. Ezután Fekete Nándor, a városi tanács elnöke tartotta meg beszámolóját. Szólt az 1982. január elsejétől a város életében' bekövetkezett szer­vezeti változásokról. Arról, hogy a város és környéke ta­lán még szokatlannak tűnő el­nevezés azt jelenti, hogy Sal­gótarjánhoz városkörnyéki községekként hét települést (tízezer embert) csatoltak. El­mondotta az ezzel kapcsolat­ban felmerülő gazdasági, ellá­tási és közigazgatási problé­mákat, amelyek érintik az ön­állóság, a megnövekedett fe­lelősség, a népességmegtartó erő kérdéskörét. Az elmúlt esztendő eredmé­nyeiről szólva megállapította, hogy az 1981-es év kedvező ta­pasztalatokat és sok-gok ered­ményt hozott, egyúttal útmu­tatást is a további teendők meghatározásához. . Elmond­hatjuk, hogy az általános is­kolai ellátásban — a demog­ráfiai hullám növekedése el­lenére — az országban az el­sők között vagyunk, de ered­ményeinket fémjelzi az a har­minc új intézmény is, amely az V. ötéves terv során épült. Gondot jelent azonban to­vábbra is a lakásellátás, eb­ben a kérdésben csak nehe­zen sikerül előbbre lépni. Vé­gezetül szólt a városi tanács elnöke a város születésének hatvanadik évfordulója tisz­teletére tervezett kulturális, művészeti programokról, ame­lyek közül néhány hagyomány­teremtőnek ígérkezik. Az egyházi vezetők hozzá­szólásaikban nagy felelősség­gel ecsetelték a városépítés, városfejlesztés lehetőségeinek segítését, az emberek társa­dalmi aktivitásának fontos­ságát, valamint a város, a népfront vezetői és az egyhá­zi személyek közötti további eredményes együttműködés szükségességét. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés igazgatósága ked­den Nádudvaron tartotta^ ülé­sét, amelyen elfogadta a Hage Premix gazdasági társaság idei programját. A társaságot a múlt év őszén Nádudvaron húsz takarmányfelhasználó és -forgalmazó gazdaság, vál­lalat és termelési rendszer alakította meg; bázisa a Hage karcagi és a Biogal debrece­ni premix tápszer- és takar­mánykiegészítő gyára. Az ezekben gyártott tejpótló táp­szerek és egyéb tápok, premi- xek, gyógypremixek, állat­gyógyszerek, fertőtlenítő, ta­karmánykondenzáló anyagok és kukoricából készülő ter­mékek fejében az idén 1.6 milliárd forint árbevételre számítanak, ami háromszáz- millió forinttal több mint, amennyit az elmúlt esztendő­ben elkönyvelhetett a két üzem. Az igazgató tanácsülé­sén bejelentették azt is, hogy ez évben is az 1981. évi ér­tékesítési árakon adják el a tervek szerint jelentősen ja­vuló minőségű , termékeiket. A fejlesztésre, a minő­ség javítására 1982-ben 50 millió forintot fordítanak. Karcagon új laboratóriumot helyeznek üzembe, s a beér­kező nyersanyagok, valamint az általuk készített tánok mi­nőségét egyaránt vizsgálj ák.

Next

/
Thumbnails
Contents