Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

A magyar mozi ? V ám ma magyar mozi? Vagy a filmszín­házba — Heltai Jenő tündén csdnái- mányú telitalálatával a moziba — agak azért járunk, hogy megnézzük a nagy világ filmjeit? A riasztó statisztika, a magyar ölim látogatottságának, vagy ahogy a szak­emberek mondják, „nézettségének” csökkené­se a hetvenes évekiben erre utalt. Mozi és né­ző nem szakadt ed egymástól, pedig a mozik átlapolta nem kielégítő, új kellemes mozi épü­let kevés van, a televíziózás most már áldan­dó tényező — és mégis, jó filmnél mindig telt ház van. Tehát az a sajátos emberfajta —, aki mi mindnyájan vagyunk, akik pénzt adunk ki mozijegyért és fölkelünk a televízió előtti karosszékbőü. nem hagytuk el a film­színház lepedőjét, még akkor sem, ha néző­társaink — érett és éretlen suhancok idét­len, közbekiéltó — röhögő terrorja zavar is néha! Megszoktuk a mozit, ha van miért, ha érdemes, ha szórakozni akarunk, akkor el­megyünk. Ezt is bizonyítják a statisztikák. A számok ősidő, majdnem pontosan kilenc­ven év, a játékfilmgyártás magyarországi ős­kezdete óta igazoltan mutatják, hogy engem, a hazai nézőt mindig jobbam izgatott a ma­gyar gyártású, magyar színész játszotta ha­zai történet —, mint bármi más. S ez meg­változott volna? Természetesen nem. De azért ijesztő csökkenés következett be, a magyar filmgyártók —, s elsősorban a rendezők — mintha be akarták volna bizonyítani, hogy ők ed tudják riasztani saját közönségüket. Az olvasó tudja, hogy ez lehetetlen. E sorok író­ja szándékosain fogalmaz ilyen általános egy­szerűsítő vóglletességgeL Olyan művész nyil­ván még nem született, aki ne arra vágyott volna, hogy alkotása minél nagyobb hatást érjen, hogy műve minél több emberhez jus­son el, hogy azon keresztül, amit létrehozott, minél többen ismerjék és elismerjék. Mi történt akkor hát? Valószínűleg semmi más, mint az, hogy a magyar filmművészetet is elérte valamiféle „új hullám”. Nem a filmtudomány periodi­zációja értelmében. Hanem egyszerűen a „va­lami más”, az „újakra készülés”, a „mi ko­runk valóságát új módszerekkel” megmutatni szempontbód. Az új társadalmi jelenségeket új formanyedven megalkotni — értelemben. Eh­hez felnőtt egy új filmgyártó nemzedék. Ren­dezők, operatőrök, színészek, akik a hatvanas években még gyerekek voltak, és akiknek már nem a szórakoztatás lett a céljuk, nem is ér­dekesen. izgadmasan felmutatni elmúlt koro­kat is nekik elmúlt korszak a háború utáni is, mindaddig, amíg ki nem léptek az általá­nos iskolából ami sokunk számára ifjúság — az nekik történelem). Egyetlen dolog érdekel­te és érdekli őket: hitelesen beszélni közös dolgainkról. „A hitelesség kihívása” lett művészetiünk esztétikai iránytűje. Dokumentarist és nem dokumentarlsta eszközökkel egyaránt a mai magyar valóság, társadalom kérdéseit akar­ják megfogalmazni. Sokszor ügyetlenül, sok­szor unalmasan, sokszor a filmművészet ed­dig létrehozott forma-nyelvének ismerete nél­kül, vagy éppen a klasszikus • fidmcsdnálásd, kép-dramaturgiai módszer elutasítása vad. Természetes hát, hogy mi nézők idegenked­ve nézzük őket Természetes, hogy a kritika elutasította őket. Joggal, mert termékeik —, hiába kapták újszerűségként fesztiváldíjaikat — nem voltak mesterségük kiváló alkotásai. Nem tudták megértetni magukat, sokszor mintha nem is akarták volna. A néző, aki szórakozásra vágyott, vígjátékra, kikapcsoló­dásra persze felhördült Szerencsére napja­inkban mindez oldódik, a rendezőink egyre jobban érzik, hogy magvas mondanivalójukat el kedl — minden körülmények, előzmények után is, el kedl juttatni a nézőhöz. Mert más­képp elvesz az, amit mondani akar, mert másképpen nincs értelme annak, amit csinál. S ennék ellentéteképpen mintha felnőtt volna az a közönség, amely örül annak, hogy a magyar film szedlemi izgalmat teremt maga körül (ha eszközei még idegenek is néha), örül annak, hogy alkotásaiknak társadalmi erőtere van (ha nem is mindig ért egyet a kérdésfeltevéssel), egyszóval már nem általá­nosít, nem szidja válogatás nélkül azt a film­termést —, amely az Övé! Mindenekelőtt az övé, az 6 problémáiród, hazai talajon szód és ő is tartja el. S zerencsére megszűnőben van az a divat, •amely elutasította gondolkodását és sokszor ismeret nélkül az új, a most jelentkező magyar filmet. Szerencsére új film­jeink „közönségnyelvűbbek”, mint a korábbi­ak. S jobbak is. A film- és a tv-művészek szövetségének nemrég megtartott közgyűlésén a mindkét oldalú felelősség felvetődött. S filmalkotóink és műveik és a nézők kapcso­latát érezték legproblematikusabbnek. A nagy hagyományú magyar filmgyártás mindig va­lóságos — számbeli — teljesítményein túl művészi értékeivel tudott jelen lenni a világ­ban, s ezekkel az igazi értékeinek megtartá­sával kell megnyernie legfontosabb csatáját — saját közönsége osztattam saeretetét. Sx. M. Óriások tolmácsolása Kodályáé Péczely Sarolta dalestjéről Kitűnően szerkesztett, jő hangulatú előadóestnek tap­sodba ttunk a minap Nagybá- tonyban, a Bányász Művelő­dési Házban, ahol — a karancs- keszi fellépés után két nap­pal — Kodády Zoltánná Pé- czedy Sarolta énekesnő koncer­tezett. Műsorán Schubert és Kodály dalai szerepeltek. Az előbbitől példáid a Kolma pa­nasza, az A ve Maria, a Nyug­hatatlan szerelem, a magyar zeneszerzőtől önálló szerze­mények és * népdalfeldolgozá­sok, mint a Szőlőhegyen ke­resztül. a Dudanóta, vagy a Jaj, de szerencsétlen időre ju­tottam hangzottak el. A válogatást értő, meggyő­ző szóval indokolta —, mint, ahogyan az előadóest egész műsorát ismertette — id. Fa- sang Árpád zeneszerző, zene- pedagógus. Schubert és Ko­dály valóban ott van a világ dalirodalmának legnagyobb­jai között. Schubertból sodró erővel árad a költőiség, a drá­maiság, míg Kodály elválaszt­hatatlanul kötődik éltető ele­méhez, gyökereihez, a magyar népdal- és zenekincshez. Ko­dády művészi vállalása feleme­lő, egyben politikai tett: a ma­gyar népművészet európai hírnévre emelése, a népben vailó hit, annak feltétlen vál­lalása. Megvalósította eszmé­jét: mint ahogyan szülőföld­jének futóhomokját megsze­lídítették az okos mérnökök, gazdasági szakemberek, úgy állította meg ő is a magyar zene siváhomokját, teremtett benne oázist, biztos kapasz­kodókat Péczedy Sarolta szép fényű, csidlogásiú, kulturált, képzett énekhanggal rendelkezik, ta­lán nem tévedés —, hiszen olyan ritkán és keveset hall­hattunk róla az utóbbi eszten­dőkben —, ha megjelenését és létét a magyar pódiumművé­szetben reveléciónak érzem. Emberi, művészi lénye, alka­ta komoly, meditativ, így en­gem főként a szetld érzelmek, ről vádló dalokban győz meg a legteljesebben. Persze mű­vészetében elővillannak a másféle színek is, a drámai erő, a humor. Éppen ezért is talá­ló a műsorösszeállítás: lehető­séget teremt egyénisége egé­szének a megmutatásra. A nagybátonyi Bányász Mű­velődési Ház és a Bartók Bé­la Általános Iskola közös szer­vezésiben rendezett koncert megérdemelt sikert aratott (de talán valamivel több fel­nőtt nem ártott volna a néző­téren). Olyan híreket kaptam Karancskesziből is, hogy a kö­zönségnek öröme tellett a hal­lottakban. Remélhetőleg Ko- dályné Péczely Sarolta — és zongorakísérőjének, ifj. Fa- sang Árpádnak — dalestje el­ismerést arat Salgótarjánban is — február 4-én 18 órakor a József Attila Művelődési Köz­pontban. (ok) BOT WOnÉRfT ISKOLA, AHOL MÁR A JÖVÖ SZÁZADRA KÉSZÜLNEK A moszkvai távközlési szak­középiskola hallgatói heti négy napon át speciális és általá­nos elméleti tantárgyakat, ké­miát, matematikát, fizikát ta­nulnak, két nap pedig a gya­korlati oktatásé. Az utóbbit hét korszerű tanműhely szol­gálja. Az egyikben például automata telefonközpontot szereltek fel, amely egyben az iskola telefonhálózatát is ki­szolgálja. A tanítást elektro­nikus oktató- és vizsgáztató­gépek segítik. A berendezé­sek közül sokat maguk a diá­kok készítettek el. Elektro­nikus vizsgáztatógéjpüket pél­dául bemutatták annak idején a montreáli világkiállításon is. A szakköri foglalkozásokon összeszerelt távközlési műsze­reik közül jó néhány érmet és különböző díjakat nyert a népgazdasági kiállításon. A moszkvai távközlési szak- középiskola igen népszerű. Ezt bizonyítja a meglehetősen nagy, két-háromszoros -túlje­lentkezés. A diákok az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyának elvégzése után kérhe­tik felvételüket a szakközép- iskolába. A kiválasztás a ta­nulmányi eredmények alapján történik. Urutasok, figyelem l Sok vélemény szerint a hosszú távú űrutazás nem tré­fadolog. A mai kényelmes űrhajók­ban az-ember elszokhat a fi­Á miskolci szimfonikus zenekar hangversenye Mint már hírül adtuk, a napokban Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban vendégszerepeit a miskolci szimfonikus' zenekar Kóródi András vezényletével. A hangverseny-látogatók a te­rem nagy részét elfoglalták. Az- ottlevők csodálatos zenei élménnyel lettek gazdagab­bak. Azt hiszem, sokak véle­ményét tolmácsolom ezzel a mondattal; a miskolciak rit­mikai pontosságban, zenei megfogalmazásmódban és fi­nomságban kiemelkedőt nyúj­tottak. Ez vonatkozik Men­delssohn: Hebridák nyitányá­ra, melyben a fúvósok néhány igen nehéz piano ütemet könnyűszerrel megoldottak; a vonós- és fúvóskarnak a kar­mester biztos keze egyöntetű hangzást garantált, a timpa­ni domináns — tonika hang- színe belesimult a zenekará­ba, a játékos ütéstechnikája kifinomult zenekari érzékre és nagy fokú rutinra vallott. A mű végének halk hangjai pontosan kijátszottak voltak, a? utolsó hang utáni szünet szinte a levegőben lebegett. Ezt a pillanatnyi feszültséget a karmester iatése szüntette meg, a hegedűsök vonóleenge­désével. Ugyanez a precizitás vo­natkozott a III. Skót szimfó­niára is. Az e-moll hegedűverseny­ben a zenekar szinte háttér­ből kísért, csak a zeneszerző adta néhány lehetőséget MJ használva, amikor is a szóu listának, Kovács DénesneU pillanatnyilag szünet volt Ér­ződött, ő uralja dinamikailag és ritmikailag a zenekart. A futamok, mint a versenymű elengedhetetlen kellékei, csu­pán az ő virtuozitásától függH tek, a zenekar ilyenkor tel- jesen elmosódott. A szólista gyorsaságának köszönhetőért sok hang kiesett hallókörünk-) bői, képtelenek voltunk azoJ kát érzékelni. A lassúbb ré-J széknél külön-külön mindert hang líraian hatott. így a han­gok egymásutánban a rakodd túldíszítettségét keltették. A feladat nehéz volt én egyben kitüntetés. Minden he­gedűs arról álmodik, hogy egyszer majd kiáll es elját­szik egy hegedűversenyt, bi­zonyítva zenei rátermettségét1 A feladatokhoz fel kell nőni; főleg ha ez Mendelssohn ey moll hegedűversenye. A ná­lunk vendégszerepló Kovác* Dénes egészében véve megol­dotta a feladatot. Előadás­módja azért hagyott maga után némi kívánnivalót. Ami ellensúlyozta mindezt, azok a valóban szép zenei megoldá­sok voltak, a kiforrott muzsi-i kus eredményéi, olyané, aki 1 több évtizede szerepel a hang­versenydobogón, a világ^ elis­mert hegedűművészei közé tartozik, és akitől a felnövő nemzedék még sokat tanuH hat. M. £. Ismét az ötvenes évekről Kettévált mennyezet zikai aktivitástól, ezért na­gyon fontos a testedzés, amely­nek számos formáját ismer­jük. Legjobb, ha mindennap foglalkoztatjuk izmainkat. Súlyos lélektani károkat okozhat a magány. Igaz, a na­gyobb űrhajókban nincs ilyen veszély, de ezeken meg na­gyon fontos az együtt utazók kiválogatása. Csak azok indul­janak el hosszú távú űruta­zásra, akik jól tűrik egymást, akik elviselik a másik kisebb- rtagyobb rigolyáit. Nagyon fovjtos a rendsze­res életmód, a rendszeresen végzett munka. Aki nem dol­gozik — bármennyire is hi­hetetlen —, akár bele is bo­londulhat, mert nincs ami kitöltse életét. Segít elviselni a hosszú tá­vú űrutazást, ha nem szűnik meg a kapcsolat a rokonnal régi ismerősökkel, barátokkal, ha az utasok rendszeresen kapnak és küldenek levelet. Kell még némi vidámság és derűlátás, valamint az űruta­zás értelmébe vetett hit. Min­denki könyebben viseli el az utazás kellemetlenségeit, ha mindezekkel bír. Ha ezeket az intelmeket megszívleljük, nagyon kelle­mes lesz, és akár nyolcvan évig is eltarthat utazásunk a Föld nevű űrhajón. Gábor Pal. a Tiltott terület, az Utazás Jakabbal, az Angi Vera című filmek rendezője nemcsak művein keresztül, de személyesen is ismerőse a nógrádiaknak. A hetvenes évek második felében Ka- rancsság és Szalmatercs kör­nyékén. s Ráróspusztón for­gatta A járvány című mun­káját, mely az 1832-es hegy­aljai koleralázadást dolgozta fel. Gábor eddigi pályafutása során különösen két ízben ke­rült a közérdeklődés közép­pontjába. Először első filmjé­nek, a Tiltott területnek a bemutatásakor a hatvanas év­tized végefelé. A filmbaráto­kat és kritikusokat lenyűgözte a film őszinte, realista ereje, gondolati gazdagsága, amely egy, a valóságban megtörtént esemény — a budapesti gumi­gyár tűzapropóján szólt embe­ri, társadalmi kötődéseinkről, kapcsolatainkról. Másodszor az ötvenes évek kezdetén játszódó Angi Vera hazai és világsike­re hívta fel a figyelmet a ren­dezőre. Az Angi Vera nem­csak azt bizonyította be, hogy! a művész érzékeny közelmúl­tunk történései iránt, hanem azt is, hogy szakmájának ér-í tő, tapasztalt mestere. Érdekes, hogy az említeti kiugró sikerek mindegyike egy; kevéssé fókuszban levő Íróhoz; Vészi Endre nevéhez kapcso-j lódik. Az Írónak és a rende-* zőnek a mostani, a Kettévált mennyezet című film harma-i dik közös alkotása. Egy kacs-' karingós életpályát befutott mérnök vezeklésének történed te, közben feltárul az 1953—j 1956. közötti magyar társadat lom képe, emberi arculata; hűségünk és árulásaink ter­mészetrajza. A rendező nem menti fel hősét: Széli Árpád mérnök 1956 októberére ma­gára marad, már nem tartozik senkihez és semmihez, egyet­len szeretett lényhez sem.’ Gábor Pál ezt tartja az ilyen emberekkel szembeni történel­mi, társadalmi igazságnak. A főszerepeket a Mészáros Márta filmjeiből jól ismert Jan Nowicki, a debütáló •Básti Juli, Ábrahám Edit, Si- morjai Emese, Almássy Éva, Szabó Éva, Piros Ildikó, He- tényi Pál alakítja. Az opera­tőri feladatot ifjú Jancsó MikH lós látta el. Gábor Pál filmjét eddig Pásztón és Salgótarjánban, a November 7 Filmszínházban vetítették, s hamarosan lát­ható a megye többi mozijá­Gőz József A magyar atany pénz vet és története Április közepéit tekinthető Az időszaki kiállítás a xm. szá­mét á Magyar Nemzeti Múzeum- zad Tététől napjainkig kíséri ban a Hákóczl-emlékek című ki- nyomon at aranypénzverés tőrté- áliítás, s a szakemberek már netét, s a látogatók 9 vitrinben újabb tárlat összeállításán dől- láthatják majd az egykori ma­goznak — helyén A magyar gyarországi aranybányákról — kö- aranypénzverés története címmel zöttúk a híres körmöd bányáról numizmatikai kiállítás nyílik áp- — készült térképeket. A kiállítás rills végén, májas elején. októberig tart majd nyitva. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Egy kis figyelmet kérek I *.37: Weiner-művek 8.55: ötven év az erdőn 9.33: Száll az ének 10.05: Hétszínvlrág 10.35: Csanádi Imre versel 10.40: Madrigálok 11.00: Tabl László színháza 12.35: Hét végi panoráma 13.55: Mesterségünk címere 14.25: Régi híres énekesek műsorából 14.44: Magyarán szólva . 15.05: Ifjúsági fúvószenekarok játszanak 13.78: Dominó 16.05: Húszas stúdió >7.12: Miért akarsz meghalni? 17.35: Népdalok, néptáncok J9.15: Egy szegény vándorlegény kalandjai *0.15: Hegedűs a háztetőn 20.36: Artúro Toscanini felvételei­ből. XX/3. rész •1.40: a Dunánál 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Jákó Vera nótákat énekel 22.50: Semiramis 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: OJ dzsesszfelvételeinkból 8.20: Tíz pere külpolitika 8.33: Nóták 9.21: Kis gyerek, kis gond? I. rész. 10.00: Zenedélelótt 11.45: Tánczenei koktél 12.30: Édes anyanyelvűnk 12.38: Népi muzsika 13.15: Sanzonok 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Táncmuzsika gordonkán 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Disputa 17.30: ötödik sebesség 18.33: Magnósok figyelem 19.18: Nemzetiségek hete a Rárióban 19.39: Szllvássy Margit és Szabó Miklós kettősöket énekel 20.80: Régi nóta, híres nóta 20.33: Slágermúzeum 21.26: -Ethel Merman és Jack Cassidy zenés játékokból énekel 22.00: Nemzetiségek hete a Rádióban 23.20: Könnyűzene esti hangulatban MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, ldójárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Pén­4 NÓGRÁD — 1982. január 29., péntek tek este Észak-Magyarországon. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (A tartalomból: Szolgáltatások ma­gánvállalkozásban. — Az utak té­li karbantartásáról. — A hét vége kulturális és szórakoztató esemé­nyei.) A műsor telefonügyelete: 35-510. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. (A Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett MlskolS városi Oprendek Sándor Mun- kásőr-zászlőalj egységgyűlése, a miskold városi sportcsarnokban. — Nőgrád megye építőiparának megyén kívüli vállalkozásai. — Zárszámadási közgyűlését tartja a füzesabonyi Petőfi Tsz.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelóze- tes. TELEVÍZIÓ: 8.40: Tévétoma 8.45: Iskolatévé 9.05: Kémia (ált. lsk. 7. oszt.) 9.50: Lottósorsolás — 4. hét 10.00: Magyar irodalom (ált. lsk. nleó tartóval' 10.30: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) 14.20: iskolatévé. Fizikai kísérletek 14.30: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.40: Magyar irodalom (ism.) 13.10: Kémia (ism.) 15.35: Mindenki iskolája — Matematika, geometria (ism.) 16.15: Hírek 16.20: Fedor Agnes—Kovács Judit: Menekülés a börtönbe. Tévéjáték (ism.) 17.15: Reklám 17.20: öt perc meteorológia 17.25: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja 17.45: Csali — horgásztízperc 17.55: Szülők iskolája 18.25: Szemtől szembe. Len Murray, az angol TUC szakszervezet főtitkára 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta 20.25: Bankrablás. Magyarul beszélő amerikai film 21.45: A fele sem igaz! 22.15: A Tv galériája 22.55: Tv-híradó 3. 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Amíg meg nem halsz. Magyar tv-kométíia 23.05: Alpesi sí VB. Férfi­lesiklás 23.55: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­után 3-tól: Mackó Misi és a cso­dabőrönd. Színes. * szinkronizált lengyel bábmesefilm. — Három­negyed 6-tól és 8-tól: A piros pulóver. (14) Színes, szinkroni­zált francia bűnügyi filmdráma, — Este 10-től: A busz. Török- svájci film. — Balassagyarmati Madách: Hurrikán. (14) Színes amerikai film. — Szécsényi Rá­kóczi: Egy pisztoly eltűnik. Szí­nes. szinkronizált szovjet bűn­ügyi film. — Rétság: Néhány In­terjú magánügyben. Színes szov­jet filmdráma. — Kisterenyei Pe­tőfi: Vük. Színes magyar rajz­film. — Érsekvadkert: Rendőrök Háborúja. (16) — Nagylóc: A bí­ró és a hóhér. (14) Színes, szink* ronizált NSZK film. 2. MŰSOR: 20.01: Pulzus 20.45: öt pere meteoi^>lógia 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Mit gondol rólunk Bertha BulcsuT A pécsi körzeti stúdió műsora 21.50: Reklám 21.55: Az akasztófa árnyékában. Magyarul beszélő francia tévéfilmsorozat VI/1. rész A bűntett BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Bratislava! magazin 18.15: A korallok világa. Angol természetfilm-sorozat 2. rész 19.10: Esti mese 19.20: Időiárás^elentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Jó naool. Offenbach úr. Francia tv-filmsorozat 4. rész 21.00: Szórakoztató vetélkedőmű­sor 20.25: Bankrablás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents