Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

Tettek a városért AZ EMBEREK kötődését egy-egy településhez, ponto­sabban a kötődés minőségét, színvonalát, hiszen ez a kife­jező, több doiog jellemzi. Jel­lemzi például a visszavágyó­dás hosszabb távoliét ufón, a különféle szóbeli és magatar­tásbeli megnyilvánulások, s mindenekfölött a viselkedés: tesznek-e a lakók településü­kért, akarnak-e tenni egyál­talán. Salgótarjánban —, mely vá­rossá nyilvánításának hatva­nadik évfordulóját ezekben a napokban ünnepli — olyan emberek élnek, akik szeretik fiatal városukat, nem sajnál­ják szépítéséért, gazdagításá­ért az időt, szellemük, kezük erejével, ügyességgel munkál­kodnak. felvirágzásáért. Ami­kor a városi tanács műszaki osztályán Vágvölgyi Ferenc­nél, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságán Szabó Fe­rencnél érdeklődtünk a hosz- szabb ideje, illetve az elmúlt évben kiemelkedő társadalmi tevékenységet folytató szemé­lyek, kollektívák neve iránt, a bőség zavarával küszköd­tünk. Annyi ember, szocialis­ta brigád megérdemelné a nyilvános dicséretet, most melyiknek adják. Nevek tu­catjait említették, kicsit a sze­rencsére is bízva, kik lesznek leghamarabb utolérhetők. Mehettem volna az SKÜ- be, az öblösüveggyárba, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárba és még jó né­hány kisebb üzembe, ahol kiemelkedő tevékenységet folytatnak a közösségek. Én azonban a síküveggyárat vá­lasztottam. Nemcsak azért, mert remek emberekkel ta­lálkozhattam itt, hanem azért is, mert a megyeszékhelynek ez a peremkerülete dinami­kusan fejlődik, rászolgál a figyelmünkre. A legjobb társadalmi mun­kás kollektívák között talál­hatjuk a gyár két Szocialista Munka nevert viselő brigádját, egyiket a tmk-ból, másikat az üvegvágó csarnokból. Erre il­lik a mondás: a név kötelez. — ötven óra társadalmi munkát vállaltunk — meséli Tajti Pál üvegszabász. — Kö­rülbelül hetven óra lett belő­le. Nagyon sokszínű a tevé­kenységünk. Elvégeztük pél­dául a gyáron belüli üvegezé­seket, a fal mentén fásítot­tunk, a közeli általános isko­la tatarozásánál, korszerűsí­tésénél segédkeztünk. — Sokat kellett agitálni? Az ötven év körüli férfi élénken rázza a fejét: — Ugyan már — feleli. — összeszokott kollektíva a mi­énk. Tízen vagyunk, legtöb­ben a brigádmozgalom kezde­te óta együtt dolgozunk. Mi vagyunk a gyár legrégibb szo­cialista brigádja. Szavait alátámasztja a gyá­ri munkaverseny-mozgalom egyik felelőse, Vendel Lajos is, s dicséri az üvegszabászok tetteit, gondolkodását, maga­tartását. A brigád háromszor érdemelte ki a vállalat kivá­ló címet, munkáját két ízben kongresszusi oklevéllel ismer­ték el. KÉT MŰSZAKBAN dol­gozunk, de a társadalmi mun­kát rendszerint együtt csinál­juk, a hét végeken. Ez arra is jó, hogy együtt tartsa, erő­sítse a brigádot. Aztán so­kaknak unokái vannak, ők tudják, hogy előrehaladni igazán csak összefogással le­het. Szép iskolában jobban megy a tanulás, emiatt is igyekeztünk az iskolát segí­teni. A másik Szocialista Munka nevű brigád vezetője, Tóth József teljes részletességgel számol be végzett társadalmi munkájukról, a hat fő mind­egyikére eső hányadról. Hiá­ba, a kollektívák pontos nyil­vántartást vezetnek, nemcsak azért, mert kell a „végelszá­moláskor”, azért is, mert olyan jó tudni: ki, hol, mivel és mennyivel járult hozzá a nagyobb közösség, a városla­kók gyarapodásához. — Az év folyamán, amikor szélesebb körben összejövetelt tartottunk, és megdicsért ben­nünket a tmk vezetője, meg a szakszervezeti műhelytitkár is, nagyon-nagyon örültem — mondja a brigádvezető. — Éreztem, igyekezetünk nem volt hiábavaló. A Zagyva III. üzemben dol­gozó Komarov Szocialista Bri­gád nyolctagú, általában gép­lakatosszakmával rendelke­ző emberekből áll. Rendsze­rint a húzógépek karbantar­tását végzik. Tavaly — előző évi teljesítményük alapján — megkapták a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja cí­met. Tóth Miklós brigádveze­tő jogos büszkeséggel mutat­ja az oklevelet, melyre a bri­gád nevét nyomtatták. — Látja, ez az igazi! Ez nem másolat Eredeti pél­dány, csak egy van belőle. Akadnak itt másféle elisme­rések is. Például az a díszes rézkarcú oklevél, melyet szin­tén a múlt évben kaptak a városi tanácstól a település- fejlesztést segítő kimagasló társadalmi teljesítményü­kért. Társadalmi munkatelje­sítésük ma is kiemelkedő. A korábbi ezeröt óra helyett ezerszáztízet teljesítettek. Az üzemrész tmk-lakatos csoportjának művezetője, Ma­joros László — változóan — 20—30 ember munkáját irá­nyítja. A kimagasló eredmé­nyeket a brigád összetételé­vel, vezetésének szellemével, a tagság komolyságának és szorgalmával magyarázza. Ki­mondottan példamutató Ko- marovék tevékenysége. — Hatni tudnak a nem bri­gádtagokra is — mondja a művezető. — Az emberek két­harmada nem brigádtag, s korábban a kommunista mű­szakokon való megjelenés 60— 70 százalékos volt. Ma száz százalék. Ügy látszik, az emberek mindinkább megértik a kö­zös fellépések hasznosságát. • Erről beszélt Földi László, az j ÉMÁSZ salgótarjáni kiren­deltsége fenntartási csoport­jának vezetője is, aki egyben a 13 tagú Technika üzemvi­teli szocialista brigád vezető­je, 1964 óta tanácstag, sok éve a városi tanács végrehaj­tó bizottságának tagja. — Ha az emberek világo­san látják a feladatot, a célt, akkor szívesen dolgoznak — magyarázza Földi László. — Persze, agitálni akkor is kell, többször is szükséges szólni, egyszóval, kellenek a mozga­tó erők. — Ezt a brigád vezető, vagy a tanácstag mondja? — Mind a kettő. Nem lehet különbséget tenni, ez a ta­pasztalatom. Persze másfaj­ta a munka. A brigád általá­ban oktatási intézményeknek segít, például a Gagarin is­kolának, a zeneiskolával szer­ződésünk van. Mint tanácstag, pedig körzetem, lakóhelyem, Zagyvaróna fejlesztési tenni­valóival foglalkozom. Ez álta­lában nehezebb, de összefog­tunk — hárman vagyunk Zagyvarónán tanácstagok —, és szép eredményeket értünk el. Az elmúlt években több mint egymillió forint értékű munkát végeztünk, többek között járdaépítést, sportpá­lya-korszerűsítést. — Kik a legjobb munká­sok? — A közép- és az Idősebb korosztálybeliek. Persze, okos szóval a fiatalok is megmoz- gathatók. Csak őket jobban kell agitálni. A zagyvaróna! tanácstagok­nak az idei esztendőre is megvannak a városfejlesztési elképzeléseik. Csak megemlí­tem: gázcseretelepet, víztáro­lót szeretnének létrehozni. A lakosság segítségét ma sem nélkülözhetik. Sőt. a mai helyzetben még inkább igény­lik. REMÉLTÜK, mindenütt meg is lesz, ahol kell, a segítség. Az állami pénzeszközök fel­használóját a társadalmi munka hatékonyabbá teheti. És —, mint az írás elején ! utaltunk rá — a város és la- j hóinak összeforrottsagát jel- ! iemzi — erősítheti. (su) Évente mintegy hatszáz szállítószalag-hajtő dobot készítenek az Országos Bányagépgyárté Vállalat salgótarjáni gyárában. A műszaki fejlesztés keretében csehszlovák hengerlőbe- rendezést helyeztek üzembe, s folyamatban van egy forgatható hegesztőasztal szerelése is, mely a minőség javítását szolgálja. Képünkön: Balogh 2. József és Girtl László la­katosok láthatók. Körültekints kiválasztás Tavaly mintegy húszmillió forintért vásárolt gépet a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára. Az idei lehetőségeik előreláthatólag szólidabbak lesznek, ezért nagy hangsúly tevődik a körültekintő válasz­tásra. Az év első heteiben még a múlt esztendőben megrendelt gépek érkeztek be a tarjám üzembe. Úgynevezett szinten- tartó beruházásból egy honi gyártmányú, közepes méretű esztergát vettek. A több mint hatszázezer forintos masinát kimondottan a közvetlen ter­melésre használják föl. Félmillió forintért egy oszt­rák forgatóasztalt szereztek be. Ez az alkalmatosság a csőívek hegesztéséhez szükséges. Ugyancsak a „Lajtán túlról” kaptak egy szalagfűrészt sav­álló anyagok darabolásához. A gép a korábbi keretes fűrész­nél mind az időt, mind az energiát, mind az anyagot te­kintve jóval takarékosabban működik. Megközelítőleg egymillió fo­rintot ér egy angol szemcse- szóró berendezés. A Vacuplast elnevezésű gép saválló anya­gok tisztításához kell a tarjáni gyárban. Szükséges volna hoz­zá egy szemcseszóró-helyisé­get építeni. A szigetországból hozott masina ugyanis finom és nem olcsó szemcsékkel dol­gozik, évi húsz-húszonöt ton­na fölhasználásával. Zárt he­lyiségben évenként 350 ezer forint értékű szemcse takarít­ható meg a számítások sze­rint. Az idei rendelésekben az elsők közt szerepel egy új te­lefonközpont. A jelenlegi, el­avult szerkezetű berendezés sok nehézséget okoz a gyári­aknak. Igényelnek még egy svéd lemezélező gépet. A Pul- max elnevezésű eszközt a he­gesztési V varratok kialakítá­sához használják föl majd. Nem hanyagolják el a nem termelő munkaterületeket sem: az üzemi főzdének konyhai robotokat szereznek be az ottani munkák meg­könnyítése végett. j Intézkedések ifjakért Gazdasági kérdésekkel szorosan Összefüggő feladatok Is szerepel­nek az SKÜ-nek a kővetkező há­rom évre szőlő, az ifjúsággal kap­csolatos intézkedési tervében. A dokumentum kiváltképp a munka­versenyben rejlő, belső tartaléko­kat mozgósító lehetőségekre hívja fői a figyelmet. Elbírálás: hamarabb! Különböző rangú vállalati ve­zetőknek — mint a terv fogalmaz: — „munkaköri kötelessége-’ gon­doskodni az ifjúsági versenyfor­mák szervezéséről. Ahol lehet, ön­álló ifjúsági brigádokat kell lét­rehozni. Az FMKT-vai kapcsolat­ban kimondja a dokumentum, hogy meg kell szervezni annak folyamatos, rendszeres működését. Az ifjú mérnökök . és közgazdák tanácsát konkrét föladatokkal is el kell látniuk a gyári illetékesek­nek. A gyárrészleg-, főosztály- és osztályvezetőknek ösztönözni, sőt igényelni kell a fiatalok újítási tevékenységét. Konkrét megbíza­tásokat kell adniuk, elsősorban az anyag, az energia- és az „élő­munka” megtakarítására vonatko­zólag. Nagy gondot muszáj for­dítaniuk a z újítások elbírálási idejének csökkentésére. Támogatni kell az Alkotó ifjú­ság pályázat hasznossá tételét. A különböző rendű vezetők az ál­taluk irányított gyárrész „élőtt álló feladat és a fiatalok képes­ségeinek figyelembevételével ja­vasoljanak pályázati témákat*» — írták az intézkedési terv készítői- A vezetőknek a megvalósulás fo­lyamatában is segíteni kell as ifjakat. Sajátos akciók Ezeken kívül a vállalat táme-' gatja a KISZ által kezdeménye­zett más sajátos munkaakciókat: kommunista műszakot, társadalmi munkát. A vállalatnál alkalma­zott ifjúsági versenyformák kiírá­sakor differenciálni kell a köve­telményeket, a témákat. A kiírá­sokban szerepelni érdemes a szak­mai és egyéb ismeretek bővíté­sének is az intézkedési terv sze­rint. LLEJ------------US99559 „ Tárgy: Kitüntetés adomá­nyozása. A munkásőrség megalakulá­sa 25. — jubileumi — év­fordulója alkalmából, a harc­kiképzésben. a munkásőri szol­gálat teljesítésében, vaíatrint a közéletben tanúsított példa­mutató helytállásuk, munkás­ságuk elismeréséül — előter­jesztésemre — a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a Vo- rö* Csillag Érdemrend kitün­tetést adományozta a Salgó­tarján »Kun Béla« városi munkásöregységnek. A párt és a szocialista álla­munk elismerését kifejező, ma­gas kitüntetésük alkalmából köszöntőm az egység munkás- őreit és parancsnokait. Párt- megbízatásuk, önként vállalt fegyveres szolgálatuk teljesí­téséhez további sikereket kívá­nok. Borbély Sándor, fii munkásőrség országos parancsnoka” Becsületes munkával Beszélgetés a kitüntetett zászlóaj parancsnokával — Már túlvagyunk az ün­nepségen. Milyen érzés egy kitüntett zászlóalj parancsno­kának lenni? — tettük fel a kérdést Godó Jánosnak, a Kun Béla városi zászlóalj pa­rancsnokának. — Nagyon jó. Egy negyed­század küzdelmes és tartal­mas munkájának eredménye ez — mondja a parancsnok. De mély. történelmi gyökerei is vannak. Mi azok 'örökösei­nek valljuk magunkat, akik már 1867-ben szervezték az elnyomatás elleni sztrájkot, akik 1918. végén városunkban is megalakították a Kommu­nisták Magyarországi Pártja helyi csoportját, akiket az 1919. januárjában és február­jában is tomboló kommunis­taüldözés sem gyengített, in­kább erősítette a pártot, azok­nak a salgótarjáni vöröskato­náknak az utódad, akik a Ta­nácsiköztársaság kikiáltása után a kommunisták irányítá­sával harcoltak az interven­ciósok ellen, azoknak, akik Salgótarjánban kilenc nappal tovább védték a tanácshatal­mat, mint bárhol másutt az országban. De sorolhatnál^ tovább a példaképeinket, akik a proletárdiktatúra megdön­tése után a Horthy-korszak fehérterrorja illegalitásba kényszerített. de a város mun­kásmozgalmának és a politi­kai harcok szervezői voltak. De példaképeink a második világháborúban, á nyílt fasiz­mus időszakában szervezett munkásmegmozdulások tag­jai, azok a karancslejtősi el- lenálás tagjai, akik nyíltan fel­léptek a hitleri fasizmussal szemben, azok akik Nógrádi Sándor partizáncsoportjá­nak támogatásával a kommu­nistái! fegyveres ellenállását szervezték és siettették a fa­sizmus összeomlását. Példa­képeink azok, akik a felsza­badulás után kezükbe vették a nép irányítását, s megnyi­tották az utat Salgótarján új­jáépítése. szocialista fejlődése előtt. — Hogyan emlékezik visz- sza a munkásőrség megalaku­lásának körülményeire? — Az 1956-os események, a néphatalom elleni fegyve­res ellenforradalom idősza­kában már november végén a munkások, a kommunisták részvételével szervezett mun­káshatalom tevékenykedett a rend helyreállításán, segítetté az élet újramegindulását, a konszolidációt. Az Elnöki Ta­nács megjelent rendelete után — amely a munkásőrség lét­rehozásáéról szólt — Salgótar­ján kommunistái, a munkás- mozgalom tapasztalt harco­sai azonnal hozzáláttak a mun­kásőrség szervezéséhez. Ma­guk köré tömörítették a két­kezi dolgozók legjobbjait, ér­telmiségieket. gyárigazgató­kat. A rendelet megjelenése után kilenc nappal a feifegy- verezhető létszámnál már há­romszor többen jelentkeztek a munkásőrség soraiba. A városi munkásőr:zászló­alj hivatalos megalakítására 1957. március 1-én ünnepélyes keretek között dr. Münnich Ferenc jelenlétében került sor. A zászlóavató ünnepsé­gen az egység felvette hős elő­dünk, Kun Béla nevét. A zász­lóalj parancsnoka, a jelenleg mór nyugdíjas Bárányi Jó­zsef volt, aki 1945-től tagja a pártnak. Jelenleg is a tényle­ges állományba ötven. a ké­szenléti tartalékba tizenhat alapító munkásőr tartozik. Köztük a Tanácsköztársaság két vöröskatonája, Készéi Fe­renc és Reiner Sándor, a Vö­rös Csillag Érdemrenddel ki­tüntetett id. Hegyi János és a Kiváló Szolgálatért Érdem­renddel kitüntett Kovács Jó­zsef, illetve a most ebben a kitüntetésben részesült Ta­kers József. Akad közöttünk olyan, mint Macsuda András, családja, ahol az apa és négy fia volt tagja, illetve jelenleg is tagja a munkásőrségnek. — Mi az. ami jellemzi a ki­tüntetett zászlóaljat? — Az állomány feltöltöttsé- ge évek óta 100 százalékos. Munkásőreink a megalakulás­tól számítva becsületes mun­kát végeznek. . Legtöbbjük munkás,, és párttag. A kikép­zéseken, a foglalkozásokon való megjelenés az elmúlt tíz év átlagában meghaladja a 92—93 százalékot. A kiképzési igénybevétel 81—82 százalék­ban szabad időben történik. A zászlóalj tagjainak döntő több­sége aktív poytikái. közéleti tevékenységet fejt ki. Mun­kásőreink közül 29-en tagjai a városi, illetve a nagyüzemi pártbizottságoknak. Összesen huszonhat alapszervezeti ve­zetőségi tagok, hetvenhetei! Pedig pártcsoportbizalmi-te- endőket látnak el. Örömmel mondom, hogy az állomány 93 százaléka szocialista brigád­tag. Közülük 47-en szocialis­ta brigádvezetők. Tagja a zászlóaljnak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek állami díjjal kitünteti szocialista bri­gádjának több munkása is. E jnagas kdüntetésünket megelőzte és bizonyította, hogy 1970-ben, !973-ban, és 1974- 05 kiképzési év eredményei alapján véglegesen elnyertük a legjobb önálló egység cí­met. Munkásőreink becsületes munkát végeznek, ezen túl a közrend, a közbiztonság vé­delmében, a hazafias nevelő munkában, a városépítésben, és egyéb_ társadalmi munká­ban. S végül kijelenthetem: a zászlóalj harckészültsége, fegyelme fejlődött, a pártmeg­bízatások rangja és elismert­sége növekedett. Elődeink nyomdokain ha­ladunk. A becsületesen vég­zett munka után elnyert Vö­rös Csillag Érdemrend köte­lez is bennünket. Kötelez a munkásőri feladatok még ma­gasabb szintű elvégzésére, a gazdasági tevékenységünk ha­tékonyabb végrehajtására — mondotta Godó János zászló­aljparancsnok.- ' - ‘ S. íi J

Next

/
Thumbnails
Contents