Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

Tettek a városért

AZ EMBEREK kötődését egy-egy településhez, pontosabban a kötődés minőségét, színvonalát, hiszen ez a kifejező, több doiog jellemzi. Jellemzi például a visszavágyódás hosszabb távoliét ufón, a különféle szóbeli és magatartásbeli megnyilvánulások, s mindenekfölött a viselkedés: tesznek-e a lakók településükért, akarnak-e tenni egyáltalán.

Salgótarjánban —, mely várossá nyilvánításának hatvanadik évfordulóját ezekben a napokban ünnepli — olyan emberek élnek, akik szeretik fiatal városukat, nem sajnálják szépítéséért, gazdagításáért az időt, szellemük, kezük erejével, ügyességgel munkálkodnak. felvirágzásáért. Amikor a városi tanács műszaki osztályán Vágvölgyi Ferencnél, a Hazafias Népfront városi bizottságán Szabó Ferencnél érdeklődtünk a hosz- szabb ideje, illetve az elmúlt évben kiemelkedő társadalmi tevékenységet folytató személyek, kollektívák neve iránt, a bőség zavarával küszködtünk. Annyi ember, szocialista brigád megérdemelné a nyilvános dicséretet, most melyiknek adják. Nevek tucatjait említették, kicsit a szerencsére is bízva, kik lesznek leghamarabb utolérhetők.

Mehettem volna az SKÜ- be, az öblösüveggyárba, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárba és még jó néhány kisebb üzembe, ahol kiemelkedő tevékenységet folytatnak a közösségek. Én azonban a síküveggyárat választottam. Nemcsak azért, mert remek emberekkel találkozhattam itt, hanem azért is, mert a megyeszékhelynek ez a peremkerülete dinamikusan fejlődik, rászolgál a figyelmünkre.

A legjobb társadalmi munkás kollektívák között találhatjuk a gyár két Szocialista Munka nevert viselő brigádját, egyiket a tmk-ból, másikat az üvegvágó csarnokból. Erre illik a mondás: a név kötelez.

— ötven óra társadalmi munkát vállaltunk — meséli Tajti Pál üvegszabász. — Körülbelül hetven óra lett belőle. Nagyon sokszínű a tevékenységünk. Elvégeztük például a gyáron belüli üvegezéseket, a fal mentén fásítottunk, a közeli általános iskola tatarozásánál, korszerűsítésénél segédkeztünk.

— Sokat kellett agitálni?

Az ötven év körüli férfi

élénken rázza a fejét:

— Ugyan már — feleli. — összeszokott kollektíva a miénk. Tízen vagyunk, legtöbben a brigádmozgalom kezdete óta együtt dolgozunk. Mi vagyunk a gyár legrégibb szocialista brigádja.

Szavait alátámasztja a gyári munkaverseny-mozgalom egyik felelőse, Vendel Lajos is, s dicséri az üvegszabászok tetteit, gondolkodását, magatartását. A brigád háromszor érdemelte ki a vállalat kiváló címet, munkáját két ízben kongresszusi oklevéllel ismerték el.

KÉT MŰSZAKBAN dolgozunk, de a társadalmi munkát rendszerint együtt csináljuk, a hét végeken. Ez arra is jó, hogy együtt tartsa, erősítse a brigádot. Aztán sokaknak unokái vannak, ők tudják, hogy előrehaladni igazán csak összefogással lehet. Szép iskolában jobban megy a tanulás, emiatt is igyekeztünk az iskolát segíteni.

A másik Szocialista Munka nevű brigád vezetője, Tóth József teljes részletességgel számol be végzett társadalmi munkájukról, a hat fő mindegyikére eső hányadról. Hiába, a kollektívák pontos nyilvántartást vezetnek, nemcsak azért, mert kell a „végelszámoláskor”, azért is, mert olyan jó tudni: ki, hol, mivel és mennyivel járult hozzá a nagyobb közösség, a városlakók gyarapodásához.

— Az év folyamán, amikor szélesebb körben összejövetelt tartottunk, és megdicsért bennünket a tmk vezetője, meg a szakszervezeti műhelytitkár is, nagyon-nagyon örültem — mondja a brigádvezető. — Éreztem, igyekezetünk nem volt hiábavaló.

A Zagyva III. üzemben dolgozó Komarov Szocialista Brigád nyolctagú, általában géplakatosszakmával rendelkező emberekből áll. Rendszerint a húzógépek karbantartását végzik. Tavaly — előző évi teljesítményük alapján — megkapták a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja címet. Tóth Miklós brigádvezető jogos büszkeséggel mutatja az oklevelet, melyre a brigád nevét nyomtatták.

— Látja, ez az igazi! Ez nem másolat Eredeti példány, csak egy van belőle.

Akadnak itt másféle elismerések is. Például az a díszes rézkarcú oklevél, melyet szintén a múlt évben kaptak a városi tanácstól a település- fejlesztést segítő kimagasló társadalmi teljesítményükért. Társadalmi munkateljesítésük ma is kiemelkedő. A korábbi ezeröt óra helyett ezerszáztízet teljesítettek.

Az üzemrész tmk-lakatos csoportjának művezetője, Majoros László — változóan — 20—30 ember munkáját irányítja. A kimagasló eredményeket a brigád összetételével, vezetésének szellemével,

a tagság komolyságának és szorgalmával magyarázza. Kimondottan példamutató Ko- marovék tevékenysége.

— Hatni tudnak a nem brigádtagokra is — mondja a művezető. — Az emberek kétharmada nem brigádtag, s korábban a kommunista műszakokon való megjelenés 60— 70 százalékos volt. Ma száz százalék.

Ügy látszik, az emberek mindinkább megértik a közös fellépések hasznosságát. • Erről beszélt Földi László, az j ÉMÁSZ salgótarjáni kirendeltsége fenntartási csoportjának vezetője is, aki egyben a 13 tagú Technika üzemviteli szocialista brigád vezetője, 1964 óta tanácstag, sok éve a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja.

— Ha az emberek világosan látják a feladatot, a célt, akkor szívesen dolgoznak — magyarázza Földi László. — Persze, agitálni akkor is kell, többször is szükséges szólni, egyszóval, kellenek a mozgató erők.

— Ezt a brigád vezető, vagy a tanácstag mondja?

— Mind a kettő. Nem lehet különbséget tenni, ez a tapasztalatom. Persze másfajta a munka. A brigád általában oktatási intézményeknek segít, például a Gagarin iskolának, a zeneiskolával szerződésünk van. Mint tanácstag, pedig körzetem, lakóhelyem, Zagyvaróna fejlesztési tennivalóival foglalkozom. Ez általában nehezebb, de összefogtunk — hárman vagyunk Zagyvarónán tanácstagok —, és szép eredményeket értünk el. Az elmúlt években több mint egymillió forint értékű munkát végeztünk, többek között járdaépítést, sportpálya-korszerűsítést.

— Kik a legjobb munkások?

— A közép- és az Idősebb korosztálybeliek. Persze, okos szóval a fiatalok is megmoz- gathatók. Csak őket jobban kell agitálni.

A zagyvaróna! tanácstagoknak az idei esztendőre is

megvannak a városfejlesztési elképzeléseik. Csak megemlítem: gázcseretelepet, víztárolót szeretnének létrehozni. A lakosság segítségét ma sem nélkülözhetik. Sőt. a mai helyzetben még inkább igénylik.

REMÉLTÜK, mindenütt meg

is lesz, ahol kell, a segítség.

Az állami pénzeszközök felhasználóját a társadalmi munka hatékonyabbá teheti. És —, mint az írás elején ! utaltunk rá — a város és la- j hóinak összeforrottsagát jel- ! iemzi — erősítheti.

(su)

Évente mintegy hatszáz szállítószalag-hajtő dobot készítenek az Országos Bányagépgyárté Vállalat salgótarjáni gyárában. A műszaki fejlesztés keretében csehszlovák hengerlőbe- rendezést helyeztek üzembe, s folyamatban van egy forgatható hegesztőasztal szerelése is, mely a minőség javítását szolgálja. Képünkön: Balogh 2. József és Girtl László lakatosok láthatók.

Körültekints kiválasztás

Tavaly mintegy húszmillió forintért vásárolt gépet a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára. Az idei lehetőségeik előreláthatólag szólidabbak lesznek, ezért nagy hangsúly tevődik a körültekintő választásra.

Az év első heteiben még a múlt esztendőben megrendelt gépek érkeztek be a tarjám üzembe. Úgynevezett szinten- tartó beruházásból egy honi gyártmányú, közepes méretű esztergát vettek. A több mint hatszázezer forintos masinát kimondottan a közvetlen termelésre használják föl.

Félmillió forintért egy osztrák forgatóasztalt szereztek be.

Ez az alkalmatosság a csőívek hegesztéséhez szükséges.

Ugyancsak a „Lajtán túlról” kaptak egy szalagfűrészt saválló anyagok darabolásához. A gép a korábbi keretes fűrésznél mind az időt, mind az energiát, mind az anyagot tekintve jóval takarékosabban működik.

Megközelítőleg egymillió forintot ér egy angol szemcse- szóró berendezés. A Vacuplast elnevezésű gép saválló anyagok tisztításához kell a tarjáni gyárban. Szükséges volna hozzá egy szemcseszóró-helyiséget építeni. A szigetországból hozott masina ugyanis finom és nem olcsó szemcsékkel dolgozik, évi húsz-húszonöt tonna fölhasználásával. Zárt helyiségben évenként 350 ezer forint értékű szemcse takarítható meg a számítások szerint.

Az idei rendelésekben az elsők közt szerepel egy új telefonközpont. A jelenlegi, elavult szerkezetű berendezés sok nehézséget okoz a gyáriaknak. Igényelnek még egy svéd lemezélező gépet. A Pul- max elnevezésű eszközt a hegesztési V varratok kialakításához használják föl majd. Nem hanyagolják el a nem termelő munkaterületeket sem: az üzemi főzdének konyhai robotokat szereznek be az ottani munkák megkönnyítése végett. j

Intézkedések ifjakért

Gazdasági kérdésekkel szorosan Összefüggő feladatok Is szerepelnek az SKÜ-nek a kővetkező három évre szőlő, az ifjúsággal kapcsolatos intézkedési tervében. A dokumentum kiváltképp a munkaversenyben rejlő, belső tartalékokat mozgósító lehetőségekre hívja fői a figyelmet.

Elbírálás: hamarabb!

Különböző rangú vállalati vezetőknek — mint a terv fogalmaz: — „munkaköri kötelessége-’ gondoskodni az ifjúsági versenyformák szervezéséről. Ahol lehet, önálló ifjúsági brigádokat kell létrehozni. Az FMKT-vai kapcsolatban kimondja a dokumentum,

hogy meg kell szervezni annak folyamatos, rendszeres működését.

Az ifjú mérnökök . és közgazdák tanácsát konkrét föladatokkal is el kell látniuk a gyári illetékeseknek.

A gyárrészleg-, főosztály- és osztályvezetőknek ösztönözni, sőt igényelni kell a fiatalok újítási tevékenységét. Konkrét megbízatásokat kell adniuk, elsősorban az anyag, az energia- és az „élőmunka” megtakarítására vonatkozólag. Nagy gondot muszáj fordítaniuk a z újítások elbírálási idejének csökkentésére.

Támogatni kell az Alkotó ifjúság pályázat hasznossá tételét. A különböző rendű vezetők az általuk irányított gyárrész „élőtt álló feladat és a fiatalok képességeinek figyelembevételével javasoljanak pályázati témákat*» — írták az intézkedési terv készítői- A vezetőknek a megvalósulás folyamatában is segíteni kell as ifjakat.

Sajátos akciók

Ezeken kívül a vállalat táme-'

gatja a KISZ által kezdeményezett más sajátos munkaakciókat: kommunista műszakot, társadalmi munkát. A vállalatnál alkalmazott ifjúsági versenyformák kiírásakor differenciálni kell a követelményeket, a témákat. A kiírásokban szerepelni érdemes a szakmai és egyéb ismeretek bővítésének is az intézkedési terv szerint.

LLEJ------------US99559

„

Tárgy: Kitüntetés adományozása.

A munkásőrség megalakulása 25. — jubileumi — évfordulója alkalmából, a harckiképzésben. a munkásőri szolgálat teljesítésében, vaíatrint a közéletben tanúsított példamutató helytállásuk, munkásságuk elismeréséül — előterjesztésemre — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vo- rö* Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta a Salgótarján »Kun Béla« városi

munkásöregységnek.

A párt és a szocialista államunk elismerését kifejező, magas kitüntetésük alkalmából köszöntőm az egység munkás- őreit és parancsnokait. Párt- megbízatásuk, önként vállalt

fegyveres szolgálatuk teljesítéséhez további sikereket kívánok.

Borbély Sándor, fii munkásőrség országos parancsnoka”

Becsületes munkával

Beszélgetés a kitüntetett zászlóaj parancsnokával

— Már túlvagyunk az ünnepségen. Milyen érzés egy kitüntett zászlóalj parancsnokának lenni? — tettük fel a kérdést Godó Jánosnak, a Kun Béla városi zászlóalj parancsnokának.

— Nagyon jó. Egy negyedszázad küzdelmes és tartalmas munkájának eredménye ez — mondja a parancsnok. De mély. történelmi gyökerei is vannak. Mi azok 'örököseinek valljuk magunkat, akik már 1867-ben szervezték az elnyomatás elleni sztrájkot, akik 1918. végén városunkban is megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi csoportját, akiket az 1919. januárjában és februárjában is tomboló kommunistaüldözés sem gyengített, inkább erősítette a pártot, azoknak a salgótarjáni vöröskatonáknak az utódad, akik a Tanácsiköztársaság kikiáltása után a kommunisták irányításával harcoltak az intervenciósok ellen, azoknak, akik Salgótarjánban kilenc nappal tovább védték a tanácshatalmat, mint bárhol másutt az országban. De sorolhatnál^

tovább a példaképeinket, akik a proletárdiktatúra megdöntése után a Horthy-korszak fehérterrorja illegalitásba kényszerített. de a város munkásmozgalmának és a politikai harcok szervezői voltak. De példaképeink a második világháborúban, á nyílt fasizmus időszakában szervezett munkásmegmozdulások tagjai, azok a karancslejtősi el- lenálás tagjai, akik nyíltan felléptek a hitleri fasizmussal szemben, azok akik Nógrádi Sándor partizáncsoportjának támogatásával a kommunistái! fegyveres ellenállását szervezték és siettették a fasizmus összeomlását. Példaképeink azok, akik a felszabadulás után kezükbe vették a nép irányítását, s megnyitották az utat Salgótarján újjáépítése. szocialista fejlődése előtt.

— Hogyan emlékezik visz- sza a munkásőrség megalakulásának körülményeire?

— Az 1956-os események, a néphatalom elleni fegyveres ellenforradalom időszakában már november végén a munkások, a kommunisták

részvételével szervezett munkáshatalom tevékenykedett a rend helyreállításán, segítetté az élet újramegindulását, a konszolidációt. Az Elnöki Tanács megjelent rendelete után — amely a munkásőrség létrehozásáéról szólt — Salgótarján kommunistái, a munkás- mozgalom tapasztalt harcosai azonnal hozzáláttak a munkásőrség szervezéséhez. Maguk köré tömörítették a kétkezi dolgozók legjobbjait, értelmiségieket. gyárigazgatókat. A rendelet megjelenése után kilenc nappal a feifegy- verezhető létszámnál már háromszor többen jelentkeztek a munkásőrség soraiba.

A városi munkásőr:zászlóalj hivatalos megalakítására 1957. március 1-én ünnepélyes keretek között dr. Münnich Ferenc jelenlétében került sor. A zászlóavató ünnepségen az egység felvette hős elődünk, Kun Béla nevét. A zászlóalj parancsnoka, a jelenleg mór nyugdíjas Bárányi József volt, aki 1945-től tagja a pártnak. Jelenleg is a tényleges állományba ötven. a készenléti tartalékba tizenhat alapító munkásőr tartozik.

Köztük a Tanácsköztársaság két vöröskatonája, Készéi Ferenc és Reiner Sándor, a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett id. Hegyi János és a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel kitüntett Kovács József, illetve a most ebben a kitüntetésben részesült Takers József. Akad közöttünk olyan, mint Macsuda András, családja, ahol az apa és négy fia volt tagja, illetve jelenleg is tagja a munkásőrségnek.

— Mi az. ami jellemzi a kitüntetett zászlóaljat?

— Az állomány feltöltöttsé- ge évek óta 100 százalékos. Munkásőreink a megalakulástól számítva becsületes munkát végeznek. . Legtöbbjük munkás,, és párttag. A kiképzéseken, a foglalkozásokon való megjelenés az elmúlt tíz év átlagában meghaladja a 92—93 százalékot. A kiképzési igénybevétel 81—82 százalékban szabad időben történik. A zászlóalj tagjainak döntő többsége aktív poytikái. közéleti tevékenységet fejt ki. Munkásőreink közül 29-en tagjai a városi, illetve a nagyüzemi

pártbizottságoknak. Összesen huszonhat alapszervezeti vezetőségi tagok, hetvenhetei! Pedig pártcsoportbizalmi-te- endőket látnak el. Örömmel mondom, hogy az állomány 93 százaléka szocialista brigádtag. Közülük 47-en szocialista brigádvezetők. Tagja a zászlóaljnak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek állami díjjal kitünteti szocialista brigádjának több munkása is.

E jnagas kdüntetésünket megelőzte és bizonyította, hogy 1970-ben, !973-ban, és 1974- 05 kiképzési év eredményei alapján véglegesen elnyertük a legjobb önálló egység címet.

Munkásőreink becsületes munkát végeznek, ezen túl a közrend, a közbiztonság védelmében, a hazafias nevelő munkában, a városépítésben, és egyéb_ társadalmi munkában. S végül kijelenthetem: a zászlóalj harckészültsége, fegyelme fejlődött, a pártmegbízatások rangja és elismertsége növekedett.

Elődeink nyomdokain haladunk. A becsületesen végzett munka után elnyert Vörös Csillag Érdemrend kötelez is bennünket. Kötelez a munkásőri feladatok még magasabb szintű elvégzésére, a gazdasági tevékenységünk hatékonyabb végrehajtására — mondotta Godó János zászlóaljparancsnok.- ' - ‘ S. íi J