Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-26 / 21. szám
Mindenféle Nem hiszem, hogy kimondottan az időjárás hatásának tulajdonítható az az érzésem, hogy a televízió elmúlt heti programja egészében véve szürke volt. Nem azt kívánom ezzel mondani, hogy nem találkozhattunk értékes alkotásokkal —, mert például Orson Welles Aranypolgára (január 22., 21 óra 30 perc) a világ legjobb tizenkét filmje válogatásba is bekerült — csupán azt, s erre irányítom a figyelmet: az értékek, a sikerek általában nem kapcsolódnak közvetlenül a televízióhoz. Másképpen: a dicsérendő produkciók nem a tévé megrendelésére, finanszírozásában készültek. A marti nique-i „nagy balett” ötvenöt perces sűrítménye (január 20., 22 óra) inkább látványnak érdekes, mint művészeti teljesítménynek. A táncosak mozgása pár jelenet után megszokottá válik, az ősi hagyományokat őrző zene sem hatol a csontokig, s a néző számára szinte kizárólagos örömforrássá a kidolgozott, gyönyörű fényű, vörösbarna női és férfiíestek válnak. Persze, ha ennyivel beérjük, elégedettek lehetünk Csenterics Ágnes, a közvetítés vezetője és stábjának, valamint a Grand Balett de Martinique együttes munkájával. Ha nem is reveláció, de jól nézhető az új kedd esti sorozat, a Nem kell mindig kaviár című NSZK-beli produkció. A harmadik rész, az Amikor a jegesmedvék felcseperednek után (január 29., 20 óra) világosan kirajzolódik a film karaktere, szellemisége. Biz-' tosak lehetünk benne, hogy — hiába a második világháború — halálos izgalmakban nem lesz részünk, a lefcüzdhetet- lennek látszó akadályokon hősünk és kísérőd találékonysággal, vagy ököllel túíverékszik magukat. És továbbra is számíthatunk a bá jos, csinos hölgyek feltűnésére, hiszen Thomas Lieven rendíthetetlen hódolója a szebbiknek titulált nemnek. Számomra eddig a legzseniálisabb figurának a kedvesen csapodár, butuska Mimi tűnik, aki jelenlétével mindjárt kíváncsiságot kelt a jelenetek iránt. Naiv, egyben bölcs ez a kis színésznő, „tanulni” lehet tőle. Legutóbb a megosztott szerelem filozófiáját leshette el a fogékony néző. Mimi ugyanis azt mondta az útrakészülő Thomasnak: Ne haragudj, chéry, maradok. Téged jobban, de őt (mármint a francia ezredest) tar- tósabban szeretem. Üdv Andrea Raunak, Mimi kitűnő megf ormálójának! A korábbi kedvező benyomások után felcsigázott érdeklődéssel tekintettem a Ka- baré-verité, a Terefere legújabb összeállítása elé (január 21., 20 óra). Ahogy az lenni szokott, a hatványozott érdeklődést csalódás követte. 1.. 1fika Dénes felelős szerkesztő ezúttal nem bizonyult olyan jó érzékű kutató-ragasztónak, mint hónapokkal ezelőtt. Mostani választásai rendszerint el- hibázottak voltak. A legtöbb jelenet hosszú és túlbeszélt, túlmegy az unalom határán. S a poénok sem olyan robbanó erejűek, hogy feledtetni tudnák a körülményes felvezetést. Karinthy Márton rendezése lassú, ötletrtelen. Most is a műsorvezető Pintér Dezső a legjobb, bár ő sem éri el előző teljesítményének színvonalát. Mindenesetre ő fix pontja lehet a műsornak. A Terefere gondolati középpontjában a dilettantizmus lényege és természetrajza állt. Kényes téma. Ügy tűnik, megrettentek tőle az alkotók is, vagy pedig annyira küzdöttek ellene, hogy —, mint a fény körébe röppent lepke — képtelenek voltak kitömi belőle. Mert időnként az volt a néző benyomása, hogy a dilettantizmustól való elrettentés ürügyén megjáratnák őt a dilettantizmus mélységes bugyraiban. Ám nem a dilettantizmustól idegenítették el az embereket, hanem magától a műsortól. A Szombat esti filmkoktél című összeállítástól —, ha emlékezetem nem csal — még sohasem voltam elragadtatva. Mintha a koktél ürügyén, a néző jóindulatába ajánlva olyan produkciókat is „elsütnének” a szerkesztők, amelyet különben csak erőfeszítések árán tehetnének. A spanyol zenés filmnek, a Halló, itt „Rádió Szardíniá” !-nak más tálalásban áligha lett volna — bár ez feltételezés, hiszen nem tudhatom, valójában mennyi volt — annyi nézője, mint a koktélban. A Tetthely-Sorozat eddigi legsilányabb epizódját is most láthattuk A király címen. Ez az NSZK-beli sorozat jóval gyengébb, érdektelenebb a, Derricknél, s a koronát az újabb epizód tette fel. Vérszegényen motivált, kimódolt a történet, a koronatanú a semmiből előrángatott. Kérem a kezdő, gyakorló krimiírókat, felejtsék el A király című epizódot, s lehetőleg kerüljék a Tetthely-sorozat egyéb darabjait is. Különben aligha lesz belőle akár George Simenon. A francia Christian Jacque francia, olasz, spanyol és angol producerektől kapott pénzt Olajkeresők című westemipa- ródiájához (január 24., 20 óra 5 perc). A gyönyörű szereplőnők — Brigitte Bardot, Clau- dina Cardinale — mellett nem ártott volna több ötlet, humor a filmnek. Azt a stüust, ábrázolásmódot keltett volna továbbvinni, mint amilyet a seriff alakjában megtalált, ezért nem pasódidt, - hanem parodisztikus főmet láttánk. Kár, mert az ötletben több volt Bár —, maradjam, ne mondjam? — ez a film így illett bele a szürkeségbe. Abba, amire az írás elején utaltam, (ok) Képcsarnoki kiállítások Évek óta sajátos és fontos szerepet töltenek be megyénkben is a Képcsarnok kiállításai és bemutatói. A képzőművészeti bemutatók, azt iparművészeti tárlatok megismertetik az érdeklődőket egy-egy művész, adott esetben csoport munkásságával, művészeti törekvéseivel. A tárlatok között az évek során Nógrád megyében élő művészek alkotáséival is találkozhattak az érdeklődők. A kiállításokat és bemutatókat eddig általában negyedévenként rendezték meg a Képcsarnok salgótarjáni üzletében. A kiállításokon megjelenő alkotások, természetesen, meg is vásárolhatók, ily módon is segítséget nyújtva a lakásberendezéshez, a belső környezeti kultúra alakításához. Ebben az évben a Képcsarnok kiállítási programja minden eddiginél gazdagabb lesz. A korábbi évekéhez képest kétszer annyi kiállítást és bemutatót rendeznek 1982- ben. A sort Károlyi Ernő festőművész kiállítása nyitja meg február 11-én. Az 1923-ban született művész a képzőművészeti főiskolát 1951-ben végezte el, jelenleg a kirakat- rendező iskola tanára. Eddig számos önálló tárlata volt, készülő salgótarjáni kiállításán mintegy félszáz alkotásával ismerkedhet a közönség, főként utazásainak élményeiből született tájképeivel. A továbbiakban március 25 -tői április 8-ig Orosz László, május 13-tól 27-ig Székács Zoltán, szeptember 2-től 16-ig Hegyi György kiállítását rendezik meg. Különösen érdekesnek ígérkezik az a textilbe- mutató, amelyet szeptember 18-tól 25-ig tartanak s ahol többi között függönyöket, térítőkét stb. mutatnak be. A Nógrádban élő Jánossy Ferenc festőművész szeptember 30-tól október , 14-ig mutatkozik be ismét a Képcsarnokban (a korábbi években már volt itt kiállítása). Réti Mátyás tárlata október 28-tól november 11-ig, Herpay Zoltán kiállítása november 25-től december 9-ig várja a Képcsarnok közönségét. Oroszország legnépszerűbb festője 150 éve született Ivan Siskin Fenyők a napsütésben Siskin az orosz föld és az orosz erdők végtelenjét ábrázolta. Méltán nevezték őt az „erdei tájkép klasszikusának”. Azt tartják, a tájkép cselekmény nélküli. Siskin visz- szautasította ezt a véleményt. Az Erdő mélye című képében nem egyszerűen az erdei bozót sűrűjét mutatja meg. * A néző látja a szorosan tömörülő fákat, a száraz gallyhalmazokat, a mocsaras vizet. Alig-alig szűrődik át fény az erdei óriások sűrű koronáin. De az erdő halálos csöndjében a fény és a homály, a meleg és a hideg örökös harca folyik. Egy vékonyka nyírfa nem bírja a harcot... Legyőzik társai — azok a fák, amelyek a fény és a nap felé törnek... Siskin legismertebb képei között megemlíthetjük a Reggel a fenyvesben, Erdei mesz- szeségek, Eső a tölgyesben, Hajóliget, Ködös reggel. Rozsföld című képeket. Siskint Ivan Siskin tájképfestő Oroszország legnépszerűbb festője. Voltak nála jelentőségüket tekintve nagyobb mesterek, de népszerűségben senki sem előzte meg Siskint. Sem Siskin életében, sem művészetében nincs semmi megdöbbentő, szembeszökő. Egyszerűség, nyugalom, bölcsesség — talán ez a három szó jellemzi leginkább őt magát és munkáit. Ez a három tulajdonság felel meg leginkább az orosz nemzeti jellemnek. Lehet, hogy ebben rejlik a nép szeretetének titka? „Igen világosan fejezi ki magát és lenyűgöző benyomást kelt” — irta róla Ivan Kramszkoj, a XIX. század jeles orosz festője. Ivan Siskin Jelabugbar, egy Kánná menti kisvárosban született. A tág orosz természetben nőtt fel. Moszkvában tanult, ahol kitüntetéssel végezte el a festő- és szobrásziskolát. Németországban és Svájcban járt tanulmányúton. A vándorkiállítások hires tárReggel a fenyvesben saságának (orosz elnevezésük után nálunk is peredvizsnyi- koknak ismeri a művészet- történet) egyik alapító tagja. Ez a társaság az orosz képzőművészet demokratikus beállítottságú mestereit fogta össze. sem a Kaukázus és a Krim buja természete, sem a Földközi-tenger egzotikuma, sem a trópusok ünnepélyes szine nem tudták elszakítani kedvenc témájától — az orosz erdő és az orosz mezők szépségétől. G. P. Tré Kümmel ár így szól a barátjához: — Aki példakép akar lenni a gyermekei széniébe®, annak tisztában fcefll lennie azzal, hogy élete legszebb éveiben semmi öröme sem lehet az életből. XXX Az örökké veszekedő házaspár hosszú beszélgetés után távozik a házassági tanácsadótól. Odakint a férfi így szól: — Szilvia, én vadóban szeretlek... — Már megint kezded! — vág közbe az asszony. XXX A heti piacon két zöldségeskofa vitatkozik. Az egyik asz- szony dühösen egy rohadt paradicsomot dug a másik szájába. Az pedig elfúló hangon habogja: — Ezt a paradicsomot benne hagyom a számba, hadd lássák a rendőrök! fák — Bevitted a kocsit a garázsba, drágám? — Nem egészen, de a legfontosabb részed mindenesetre odabent vannak! XXX Az elhagyott menyasszony meséli a barátnőjének: — A vőlegényem tudni sem akar rólam. Már túl sokát megtudott! XXX A szórakozott professzor roppant örömmel újságolja a cipőüzletben: — Ez a cipő úgy ülik a lábamra, mintha ráöntötték volna. — Nem csoda — feleli az éladónő —, hiszen ez volt a lábán, amikor bejött! XXX — Hozzám jönne feleségül, Kruse kisasszony? — Jobb ötlete nincs? — Volna... de az illető hallani sem akar rólam! Kodály-bemutató a Bábszínházban t Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából, a centenáriumi rendezvény- sorozat részeként a Bábszínház felújítja a Háry Jáno9 című daljáték báb változatát. A jórészt új szereplőkkel színre kerülő előadást február 1-én mutatják be. A társulat produkciója a korábbi években nem csak itthon, hanem határainkon túl is jelentős sikert aratott. A Kodály-művet Harsányi. Zsolt és. Paulini Béla szövegkönyve nyomán Szilágyi Dezső írta bábszínpadra. A mostani előadást is Szőnyi Kató rendezi, a bábokat Bródy Vera, a díszleteket pedig Koós Iván tervezte. A tervek szerint a Háry Jánost nemcsak a hazai érdeklődők tekinthetik majd meg: a budapesti tavaszi fesztivál rendezvénysorozatára érkező külföldi vendégeknek is szerveznek előadásokat. KOSSUTH BÄTHO; 8.27: Távolról a mostba, Hl. rész 9.02: Ausztráliai törzsi zene 9.17: Operaegyüttesek 9.14: Rímek és ritmusé* 10.05: MR 10—14 Iskolák — őrsök — barátok 10-35: Nótacsokor 11.39: A csúnya hercegnő, XV/5. rész 12.35: Törvénykönyv 12.50: A Rádió Dalszínháza Csintalan csillagok 14.13: Haydn: B-dúr szimfónia. No. 98. 14.41: Arcképek a cseh irodalomból 15.05: Magyar ©rgonaművészek Liszt-felvételeiből 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 16.05: Zengjen a muzsika 17.07: Ha pénz van a zsebben 17.32: Egy szigetközi nótafa: Szakáll István 17.45: A Szabó család 19.15: Bizet: Carmen — szvit 19-40: Magyarok ..Algériában 20.10: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét 21.03: A pofon, V. rész 21.33: Balogh Albert népi zenekara játszik 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Toscanini közelről 23.14: Régi érték, új áron 23.24: Kórusok, hangszerszóltík 0.UR Dzsesszfelvételekből PETŐFI BADIŐ: 8.05: Bartha Alfonz operettfelvételeiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.33: Melódiakoktél 4 NÓGRÁD - 1982. január 26., kedd í 13.30: Éneklő ifjúság 14*00: Kettőtől hatág... 18.00: Tipp-topp parádé 18.33: Beszélni nehéz 18.45: Operettdalok 19.01: Nemzetiségek hete a Rádióban 13.23: Véleményem szerint 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Színház, XII/3. rész 20.58: Sanzonok 21.15: Rádiószínház Bűnös vagy áldozat 22.15: Népi muzsika 23.20: Tánczenei stúdiónk felvételeiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. időjárási elentés, tartalomismertetés. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A ‘ tartatomból: Diákok között. — Félév előtt. — Üjabb könyvekről. — Este a művelődési házban.) Szerkesztő: Jakab Mária és Dobog Béla. — 17.45: Féltett kincseink... A volt miskolci minorita patika fajanszedényei. Dr. Kárpáti László előadása. — 18.00: Északmagyarországi krónika. (A sátoraljaújhelyi járási-városi NEB tavalyi munkájáról. — Osztrák géppel új termék a ládi fűrészüzemből.) — 13?25—18.30: Lap- és mű- gór előzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé Földrajz (ált. lsk. 8. oszt.) 8.35: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.05: Fizika, (ált. isk. 8. oszt.) 9.35: Korok művészete 10.00: Csak gyerekeknek 10.40: Iskolatévé Technika (ált. isk. 1, oszt.) 14.00: Iskolatévé magyar nyelv, (ism.) 14.15: Technika (lsm.) 14.35: Földrajz (ism.) 15.05: Fizika (ism.) 15.30: Napköziseknek szakköröknek 16.15: Hírek 16.20: „Életet az éveknek” — nyugdíjasok műsora 16.50: Gólyavári esték 17.30: Reklám 17.35: Jó hangulat zenével — zenés film 18.00: Egy korty reklám. — 18.30: Pannon krónika — a pécsi körzeti stúdió műsora 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Nem kell mindig kaviár. Magyarul beszélő NSZK tévéfilmsorozat 20.50: Stúdió ’82 21.50: Érettségi találkozó — Dokumentumfilm 22.4ft; Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Kertünk — udvarunk 20.20: Fókusz —• világgazdasági magazin 20.30: Tv-híradó 2. 21.10: Szülők klubja 21.40: Rendező: Lakatos Vince BESZTERCEBÁNYA: 17.15: Kelet-szlovákiai magazin 17.45: Matematika mindenkinek 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.20: Időjárási elentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Szakvélemény. Bolgár szatirikus tv-komédia 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Kamarahangverseny 22.45: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Délelőtt fél 10 és 11 órakor, valamint délután 2 órakor: Vük. Színes magyar rajzfilm. — Kettévált mennyezet. (14) Színes magyar film. — Kohász: A szőke indián. Színes NDK ifjúsági kalandfilm. — Tarján vendéglő: A macska rejtélyes halála. (14) Olasz bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Sasszárny. Színes angol western. — Nagybátonyi Petőfi: Méreggel. (14) Színes NSZK bűnügyi film. — Nagybátonyi Bányász: Dédelgetett kedvenceink. Színes magyar film. — Rétság: Kopaszkutya. (14) Színes zenés magyar film. — Kisterenyei Petőfi: Hárem a sivatagban. — Jobbágyi: Óvakodj a törpétől. (16) Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. 20.00• Nem kell mindig ár, IV. rész.
