Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

Szép iskolában j Diákok tanulnak az egykori Purgly-féle kastélyban Keszegen, melyet egykori szépségé­ben még idejében sikerült megmenteni. Egyik legszebb Nógrád megyei műemlékünk. Tiszta kabaré! M a gon u s Mr. Petrocellivel a tanácson találkozott a TK munkatársa. Az olasz származású amerikai magándetektív dióskiflit evett egy hatalmas csomagból, amelyre arasznyi betűkkel nyomták rá a feliratot: „Gyor­san romló!”. — Nem a dióskiflire vonat­kozik — mondta két falat kö­zött az izgága, ám nemes szívű nyomozó-ügyvéd-vagy-mi, és rámutatott’ valamire, amely ugyancsak a csomagban ér­kezett a tengerentúlról: — Édesanyám érlelte számomra ezt a sajtot... Egyet nem ér­tek! Miért dobott ki az elnök, az imént, amikor megkínál­'tam? Pedig ebből senkinek nem adtam eddig.. — Talán túlérett — vála­szolta a TK munkatársa és zsebkendőjével bekötötte or­rát, száját, meri elhatározta, hogy interjút készít a jó nevű magánhekus-ügyvéddel. — Mr. Petroszelli! Miért?- Petrocselli! Már maguk is kezdik? — Mr. Petro...ja, mint a csel­ló... Petrocselli! Milyen cél­ból dekkol itt a tanácson? Csak nem... — Ördöge van! Azért. Azt olvastam, a HH-ban, hogy ja­nuár egytől maguknál is le­het. .. Magánnyomozó-irodát szeretnék nyitni itt valahol. Ha tud egy indián bazárt, va­lahol fölötte. Az sem baj, ha női butik. — Mit remél ettől az enge­délytől éppen nálunk? — Nézze! Nagyapám még ismerte a maguk mr. Jandá- ját. Az öregem jól beszélt ma­gyarral, mert őseink várépítő olasz mesterek . voltak ebben az országban... Innen a ma­gyar tudásom, ami fel sem tűnt magának. Fiam, hozzám, bojtárnak sem jöhetne el ilyen képességekkel. Ja! Ami jó volt • Jandának, az jó lesz Petrocel- linek is. Emlékszik a szlogen­re? „Ha gyanúja sanda — ki­nyomozza Janda!” Dőltek a delikvensek. Einstein agyának sorsa Albert Einsteinnek, aki 1955. április 18-án hunyt el, akara­ta szerint testét elhamvasztot­ták, agyát azonban nem, mert annak kutatások céljára kel­lett szolgálnia. A nagy tudós nem sejthette, hogy a kutatá­sok nagy része arra irányul majd... hogy megtudják, hol található pontosan ez az agy. Csak 1978-ban találták meg agyának egyes részeit egy al­maboros üvegben, a Kansas állambeli Wichitában. Az agy végrendelet szerinti örököse, Thomas Harvey különböző ku­tatók között osztotta szét a szervet, akik közül eddig még egyik sem tett közzé írást ku­tatómunkája eredményeiről, ha ugyan vannak ilyenek. Azt sem tudják egyébként, hol van Einstein agyának többi rész?... — Van már új jelmondata? — Még nincs. De hallottam néhány nagyon ügyes tévérek­lámot. Ilyeneket: „Corsó ci­pőben jól jár...” meg aztán azt is, hogy... „hami papi, éhes kicsi poci...” Frenetikus, nem gondolja? Néhány dolcsi­ért fragnak valami rímet ne­kem is a magyar reklámosok. — Mit mondott az elnök? — Hogy büdös a mamám sajtja! Mást nem. De majd megpuhul, mint ez itt... — Tőkéje van, mr. Petro- celli? — Személyi kölcsönt sze­retnék felvenni. — Milyen ügyekkel foglal­kozna szívesen? — Nálam a kereslet a dön­tő. Meg a kereset. Elolvastam Miskolczi Miklós bestsellerjét a boldog szeretőkről. Ráhaj­tok az in flagrantikra, a tet­tenérésre. Van egy Combim, azt elcserélem egy Ladára, senkinek sem fogok feltűnni... — Nálunk a közös megegye­zés a divat. In flagrantinál is. — Ez pech! Nincs valami tipp je? — Nekem?! — Na, jó. Ne kínlódjon. Majd nyitok egy lebeszélőiro­dát. Mindenki bemondja, mit szeretne, és én arról lebeszé­lem. Nagy jövője van ennek is... — Végezetül: miért éppen, minket választott? — A magánerős-építkezés vonzott. Itt végre felépítem a házam. Nem kér egy kis saj­tó ” Hová rohan? Az a mellék- helyiség! Ezt a pane sert...! (T. Pataki) Á miskolci szimfonikus zenekar vendégszerepei Salgótarjánban Az Országos Filharmónia második bérleti hangverse­nyét, melynek közreműködő­je a miskolci szimfonikus zenekar és Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész január 25-én rendezik meg Salgótarjánban. Az est kar­mestere Kóródi András. A hangverseny műsora: Men­delssohn : Hebriclák nyitány é-moll hegedűverseny III. (Skót) szimfónia, á-moll. Röviden a művekről: A Hebridák-nyitány (Op. 26) magasan kiemelkedik Men­delssohn nyitányai közül. A zeneköltő skóciai utazása so­rán vázolta fel ezt a művét is, a Skót-szimfónia testvér- opuszát. A természetfestés remekműve! Mendelssohn nem külső hanghatásokat ra­gad meg a nyitányban, ha­nem a táj hangulatát, színeit érzékelteti. A híres Fingal- barlang óriáskagylóhoz ha­sonlatosan örökké a tenger zúgását visszhangozza. Men­delssohn nyitánya ebben a távoli, északi barlangba ka­lauzol el bennünket a ködbe úszó sziklazátonyokat festi, a lomhán emelkedő, s tovagör­dülő tengerdagályt, a hullá­mok felett sikongató sirályo­kat, s a hatalmas barlan­got. mely soha nem szűnő zúgással .felel a tengerárnak. É-moll hegedűverseny (Op. 64) Mendelssohn hegedűver­senye — a romantikus ver­senyirodalom egyik legjelleg­zetesebb és legmegkapóbb al­kotása — 1845 márciusában szólalt meg' először a Ge­wandhaus hangversenyter­mében, Ferdinánd Dávid elő­adásában. A művet át meg átjárja a vérbeli romantika költészete. Mendelssohnnak ez a műve bővelkedik meleg kantilénákban, és gyönyör­ködhetünk a technikai csillo­gás szikrázó ezerszínű palást­jában. A mű érdekessége, hogy nincs szünet az I—II. tétel között, hanem egy hosz- szan kitartott fagotthang kö­ti össze. A II. tétel utolsó ütemei pedig egy kis inter- mezzót idéznek, mely bele­torkollik a III. tételbe, mely­nek hangulatát már a Szent Iván-éji álom Scherzójából is­merhetünk. Mendelssohn 1829-ben Skó­ciában járt. Ott gyűjtötte ösz- sze azokat a népi dallamo­kat, és szerezte azokat a han­gulati benyomásokat, amelyek a szimfónia motívumait és tartalmát alkotják. Első elő­adása 1842 márciusában volt Lipcsében. A zenetörténet nem csak a Vivace-tétel dal­lamképleteiben, hanem a rö­vid zárótételben is kimutatja a népzenei hatást. Mindket­tőnek dallamvilágában vilá­gosan felismerhetők az ősi skót népzene pentaton lépé­sei. A szimfóniában nyilván­való Mendelssohn program­törekvése. A tájat festi, a nép életét, felidézi a hősi legen­dákat. melyek a skót ballada­énekesek ajkán máig is él­nek. Mendelssohn művét meg­állás nélkül pergő zenei egy­ségnek képzelte el. Erre váll szigorú utasításai is: az egyes tételek közt ne tartson a kar­mester szünetet, nehogy a szimfonikus festmény hatásá­nak egysége csorbát szenved­jen. A szimfónia lassú, an­dante bevezetéssel indul, mely a sziklás skót hegyvidék fennséges' csendjét idézi. Majd rövid szünet után megszólal a mozgalmas, gyors főrész, az allegro, melynek minden ütemét, szólamát átjárja a hevesen lendülő mozgás. A tétel befejező ütemeit is­mét a mendelssohni líra, gyen­gédség hatja át az andante befejezéssel. Közbeeső szünet nélkül következik a szimfó­nia erősen népi hangvételű, élénk, II. Vivace-tétele. A dallam pentaton jellegű, s eb­ből arra következtethetünk, hogy Mendelssohn a témát skót ősi népdalból merítette. A III. tételt az Adagiot rövid bevezetés előzi meg. A tétel két vezető gondolatra épül, a fény és árnyék játékára, melyre egy gyászinduló jelle­gű téma felel. A zárótételt Allegro vivacissimo jelzéssel látta el a szerző. Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész Zathureczky Ede tanítványa volt. A zene- művészeti főiskola elvégzése után az Operaház hangver­senymestere. 1957-től a zene- művészeti főiskola tanára, ké­sőbb főigazgatója, illetve rek­tora. Számos hanglemeze je­lent meg szóló és kamaramű­vekkel. Vendégszerepeit Eu­rópa csaknem minden orszá­gában és az USA-ban és Ja­pánban is. Kóródi András karmester és főiskolai tanár. 1946-ban már az Operaház első kar­mestere, 1957-től a zenemű­vészeti főiskola tanára. 1967- től a Budapesti Filharmóniai Társaság karnagya, 1976-tól elnök-karnagy. Számos or­szágban vendégszerepeit, és sok lemezfelvételt is készí­tett nagy sikerei.' Kmetty Józsefné Bokor László leltárt csinál — Amikor az ember ötven­éves lesz leltárt csinál — mit tett, alkotott-e valamit? Az én első fél évszázadom sokszínű volt, annyi esemény zajlott körülöttem, velem, hogy több kötetet megtöltene akár csak leírása is. — Voltam fényképész és rendőri riporter, rajzoltam plakátokat és írtam riportre­gényeket. Mit írhatnék még a foglalkozásrovatba? Rendező, stúdióvezető, történész, újság­író, de leginkább ezt: szemta­nú. Ez a legtöbb, amit egy fil­mes újságíró elmondhat ma­gáról, hogy mozgásban látta kora történelmét. — Politikai nézeteim már kora gyermekéveimben kiala­kultak. Ebben családi tradíci­ók, az üldöztetések is közre­játszottak. Alig nyolcévesen láttam a Bécsbe bevonuló Hit­lert. Módszeresen néztem min­den híradót, melyben a film a történelmet tetten érte. Ez amit magam is gyakorolni sze­retnék. Lenin egyszer azt mondta: a filmkrónikások fel­vevőgéppel felszerelt bolsevik újságírók: s mi ezeknek a film­krónikásoknak vagyunk . az utódai. A mi filmjeink­ben nem művészkedni kell, hanem a film adta lehe­tőségekkel bemutatni és ana­lizálni a közvetlen és a távo­li világot. — Sokfelé jártam. Nemrég tértem haza az USA-ból. Épp az elnök elleni merénylet nap­ján érkeztünk oda. Sikerült filmre venni néhány epizódot. Filmeztem egykor a Szuezi- csatorna bombázását, a parti­zánháborút Bissau-Suineában, Pol Pót elűzése után egy hét­tel már Kambodzsába utaz­hattam. De az a meggyőző­désem, hogy itthon, a szűkebb pátriánkban is fel lehet fe­dezni a világot, hiszen itthon van a legtöbb izgalmas, ér­dekes, filmszalagra kívánkozó téma. — Mostanában mint stúdió- vezetőnek kevesebb az alkotói lehetőségem, de mint afféle menedzser, azt is feladatom­nak tartom, hogy az időseb­bek módszereiket, tapasztala­taikat rendszeresen átadják a fiataloknak. — A mi stúdiónk munka­társai sokat utaznák. De so­ha nem indul el úgy kül­földre forgatócsoport, hogy előbb ne egyeztetne a Hét­tel, vagy más műsorral. Val­lom, a tv nem lehet meg film nélkül, és a film sem a tv nélkül. Esért is üdvözöltük örömmel a tv-műsorigazga- tóság elhatározását, hogy a filmhíradóból kéthetenként válogatást sugározzon. Csak együttműködve, egymást tá­mogatva érhetünk el sikere­ket. Nem konkurrensei, ha­nem kiegészítői vagyunk — volnánk egymásnak. Hiszen a filmhíradó szerepe most már nem az események jelentése, hanem analizálása inkább. — Ezért is tartják — jog­gal — a dokumentumfilm­rendezők, hogy egy-egy témát nem lehet néhány percbe sű­ríteni. 30—40 percet is meg­ér olykor. Az ilyen hosszúsá­gú filmek — de egyáltalán a rövidfilmek forgalmazásának’ eszményi lehetősége is a te­levízió. — A filmhíradó előnyei kö­zül említésre érdemes,, hogy nemcsak a kortárs nézőket informálja (4C országba küld­jük filmjeinket), hanem ap utókort is; 35 milliméteres filmjeink minden másnál al­kalmasabbak a megőrzésre. Ezért is hoztuk létre saját archívumunkat. — Stúdiónk nyitott abban az értelemben, hogy itt az for­gathat filmet, aki jó forgató- könyvet hoz. Állandó törek­vésünk a színesítés, a jobbí­tás. Hát ennyi a leltár. A töb­bit elmondják a filmek. K. M. KOSSUTH RADIO: 8.27: Zenekari muzsika. 9.41: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Nótamuzsika. 11.10: Lortzing operáiból. 11.40: A csúnya hercegnő. XV/3. rész. 12.35: Telekes Béla: Az én múzsám. Bata Imre könyvszemléje. 12.45: Zonemúzeum. 13.46: Mindenki könyvtára. 14.16: Kórusainknak ajánljuk. 14.48: Az RCA Szimfonikus Zenekar filmzenét játszik. 15.05: Rádiónapló — a világ nyugtalanságáról. Szerkesztő: Önody Gy. 18.00: Dzsesszfelvételekből. 19.15: Kilátó. 20.00: A Rádió lemezalbuma. 21.10: Faragó Laura népdalokat énekel. 21.30: Kutatás az emberért. 22.20: Tíz pere külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.30: Massenet operáiból. 0.10: A Wiener Sängerknaben énekel. PETŐFI RADIO: 8.05: Bordalok operettekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: Csak fiataloknak! 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.30: Téli muzsika. 14.00: Kettőtől fél ötig. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Rébusszal Kvizlandba. 22.00: Újdonságainkból. 22.42: Nóták. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hirek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig... Észak-ma­gyarországi képeslap. Szerkeszti: Dobog Béla. (A tartalomból: Té­li életképek Borsod, Heves és Nógrád megyéből?) A műsor te­lefonügylete: 35-510. — 18.00: Eszak-magyarorsz"ági krónika. (A Nógrád megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai feladatokról tár­gyal. — Az idén elkészült az új miskolci Patyolat-központ. — A TESZÖV Heves megyei küldött- közgyűlésén. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: élővilág (ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Fizikai kísérletek (középisk. 2. oszt.) 9.05: Orosz nyelv (ált. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsótagozat) 11.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) 11.45: Rajz. (Ált. isk alsótagozat) 12.10: Világnézet (középisk. 4. oszt.) 13.55: lsko>atévé: fizikai kísérletek 14.05: Rajz (ism.) 14.20: Orosz nyelv (ism.) 14.40: Magyar irodalom (ism.) 15.20: világnézet (ism.) 15.55: Mindenki iskolája: fizika 16.30: Hírek 16.35: Melyiket az ötezerből? (ism.) 16.50: Csak gyerekeknek! Kisfilm-összeállitás 17.10: Tévébörze 17.30: Tamás Menyhért író 18.05: Telesport 18-30: Szülők iskolája. 13/11. rész. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Terefere. Kabarévarieté 21.20: Énekeljünk 13/4. rész 21.25: Panoráma. 22.15: Reflektorfény 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Angol nyelv 18.10: Oroszul beszélünk 18.30: Bezzeg Joli. portréfilm (ism.) 19.05: A mi képernyőnk 19.30: Tv-híradó 20.00: Az igazság nyomában francia film. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Tudósklub. BESZTERCEBÁNYA: 15.50: Hirek. 15.55: Iskola tévé. 16.25: Francia nyelvtanfolyam. (Ism.) 16.55: Az ember és a kémia. 3. rész. 17.20: Ismeretterjesztő műsor. 18.00: Sportrevü. 18.30: A Jezerka stúdió műsora. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés és 1 műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az otthon illata. 2. rész. 21.00: Lenin és kora. 21.55: Ez történt 24 óra alatt. 22.10: Mikroelektronika. 2. rész. 22.45: Hírek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Sas­szárny. Színes, angol western. — Balassagyarmati Madách: Ketté­vált mennyezet (14). Színes ma­gyar film. — Pásztói Mátra: A szőke indián. Színes, NDK ifjú­sági kalandfilm. — Mennyire sze­rettük egymást (14). Színes olasz film. — SzécsényT Rákóczi: VÜK. Színes magyar rajzfilm. — Kiste- renyei Petőfi: 3. számú űrbázis (16). Színes, angol fantasztikus kalandfilm. — Érsekvadkert: Ko­paszkutya (14). Színesí, zenés ma­gyar film. — Nagylóc: Rendőrök háborúja (16). Színes, fráncia bűn­ügyi film. — Jobbágyi: Dédelge­tett kedvenceink. Színes magyar film. 1982. január 21. csütörtök. 18.30: Szülők iskolája. 13/11. Testvérek. NÓGRÁD — 1982. január 20., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents