Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

A 32 Visszhang z e c s e n y Kubinyi Ferenc Múzeum Ssécsény és Nógrád megye, látogatók, hogy messze vigyék minőségben és gazdagon il­valamint a magyar műemlék- Ssécsény jó hirét. ___ lusztrálva. Dr. Praznovszky v édelemnek is egyik legna­gyobb büszkesége — reméljük, a kastélyos, kúriás Nógrád- ban nem marad az egyetlen — a felújított volt Forgách­A Tájak-Korok-Múzeumok Mihály, a Kubinyi Ferenc kiskönyvtára sorozatban múlt Múzeum igazgatója írta. Rö­év végén látott napvilágot a viden ismerteti Szécsény és szécséhyi Kubinyi Ferenc MÚ- a kastély történetét, a felújí­zeumot ismertető füzet. E tás mozzanatait, valamint a közművelődési akció, része- gyűjteményeket, kastély, a jelenlegi Kubinyi ként 1979-től jelennek meg Tervek szerint a későbbiek- Ferenc Múzeum. A felújítást kiskönyvek, amelyek hazánk ben a kiskönyvtársorozatban a Nógrád megyei Tanács kéz- egy-egy műemlékét, múzeu- megjelenik még a szécsényi deményezésére és anyagi tá- mát, arborétumát mutatják be. műemlék templomról és sek- mogatásával 1969-ben kezdték Ezekből a kiskönyvekből, ame- restyéjéről egy füzet, vala- meg, s 1975-ben nyílt meg a lyek olcsók és rendkívül hasz- múzeum, akkor még „Hely- nosak, eddig százat adtak ki. történeti kiállítóhely” néven. Nógrád megyéből eddig Holló- Kubinyi Ferenc nevét 1979- kőről jelent meg kötet, az Őr­ben vette fel az intézmény, szágos Környezet és Termé- ekkor készültek el a mellék- szetvédelmi Hivatal adatta ki. A mostani füzet a sorban a 82. A Szécsényi nagyközségi épület és a bástya felújításá­val is. A kastélyépületet, il­letve a benne működő múze­umot azóta mind többen ke­mint a barokk Szécsényt és annak műemlékeit ismertető kiskönyv. Érdemes lenne kö­vetni a kezdeményezést az idegenforgalmi hivatalnak, a műemlékvédelmi albizottság­nak stb. A szervezést, a nyom­dai munkálatokat és a ter­_ ,, ...............................jesztést a Múzeumi Restaurá­T anacs támogatásával jelent tor £s Módszértani Központ resik fel a kül- és belföldi meg, tízezer példányban, jó végzi. Hazai tájakon Verőce művésze A Duna partján, festői környe­zetben, Váctól északra fekszik Verőcemaros. A kisközség hangu­latos, mesebeli sárga, rózsaszín és fehér házai kö­zött napsütötte ba­rokk templom emelkedik, amely­hez a dombra hosszú lépcsősor és kálvária vezet. Verőcemaros ne­ve már 1923 óta összeforrt Gorka Géza nevével. Az akkor már elis- mert jó nevű mű- vész ugyanis ek­kor alapította itt a KEFtAMOS vál­lalatot, az iparsze­rű kerámiagyártó rt-t. Az emeletes villában, amely­ben Gorka Géza keramikusművész élt és alkotott, ha­lála után, 1975- ben kerámiamú­zeumot nyitottak. A múzeumlátogatást zi a sokoldalú művész hiva­talos elismeréseit. Gorka Gé­za 1958-ban Brüsszelben a vi- lágkiállitás Grand Prix-ját kapta, 1955-ben Munkácsy- és 1963-ban Kossuth-díjjal tün­tették ki, 1959-ben érdemes művész elismerést kapott. A második emeleten a mű­vész által a palócföldön gyűj­tött népi tárgyak egy részét: köcsögöket, kancsókat, szőt­teseket, tékákat állították ki. A múzeum mellett az egy­kori műhelyben — mely fö­lött ott magaslik az égető­kemence emeletes kéménye — megismerkedhet a látogató a kerámiakészítés technikájával. Korongozó, hagyományos és elektromos égetőkemence, a polcokon félig kiégetett és mázatlan edények őrzik a mű­vész keze nyomát. A Gorka-múzeum részlete. „Gorka kezében az anyag magasrendű emberi gondola­a né- A kerámia széles körű al- **% “JV pies kerámiák megtekintésé- kalmazási lehetőségeinek egyik f és mélységes emberi vei kezdjük, amelyeket a föld- szép peldajá a kerámia üveg- hurnárfur^ érződik” - íria szint vitrinjeiben állítottak ki. ablak, melyből a művész né- g—^ mutatója A virág- és állatmotívumok- hány különleges szépségűt ál- kal díszített tálak, köcsögök, litott ki. Az egyik tárló őr edények a népművészet ihle­tésére születtek. Színben, for- f , .........— m ában, motívumvilágában K. E. FALU és idegenforgalom A SAJTÓ TÜKÖR, minden- kül. Mit is mondjak... A vén­kor többé-kevésbé pontos ké- dég-barátot — legyen az fő- pet mutat közügyeinkről: városi vagy alföldi —, végül megállapít és elgondolkodtat, alig lehet „megszabadítani” a megoldást keres és „tippet ad”, falutól. Pedig nincs strand, já- Igy van ez a falusi turizmus- tékterem, éjszakai lokál. Egy- sal is, az utóbbi időben meg- általán semmi nincsen. Ellen­szaporodtak azok az útkere- ben van jó levegő, illatos er- ső, javaslatokkal előrukkoló dő, elgémberedett lábakat tor- — vagy éppen kétkedő — cik- náztató meredély. A jelek szé­kek, amelyek a turizmus új rint manapság már ez is útjait vizsgálják. sikk, ez is vonzerő. Akár­csak az a sokat jelentő tény, Újakat? A témával kapcso- hogy az ilyen isten háta mögött latban egy helyütt ezt olvas- turistáskodó-üdülő ember lá- tam: „...a falusi üdülésnek a bát nem tapossák mindunta- második világháborút megelő- jan össze, nem vágják percen- ző években jelentős hagyomá- ként gyomorszájon — utána nyai voltak... az üdülésből pedig nem kell a munkahelyen 30—50 százalékkal részesedett kipihenni a pihenést, a falu. Ma odáig süllyedt ez a szokás, hogy még a statisztika sem tudja kimutatni.” Az „újfajta” igények felis­merése sokak előtt tény, ez- . „ . , ... . ért is foglalkoznak a falusi turizmussal hivatalos intéz­mények is. Házi archívumom a Magyar Nemzet 1981. augusztus 8-án adott hírt arról, hogy a Vá­rosépítési Tudományos és Ter­messzire vezetne, mindezt nem tűrhetik e cikk keretei. Nem, ,___- „„ __. , m ert a hosszú felsorolásban „T____f ,no, o tt szerepelhetnének rossz szo­kásaink — a felvágástól a fél­reértett értékrendig — éppen » T . . _ . T , vezo Intézet az Országos Ide­ugy, mint az idegenforgalmi szervek — hirtelenjében nem találok jobb kifejezést — rossz „turistairányító tevékenysége”. Mindez természetesen, el­sősorban a hosszú szabadsá­gokra, az üdülésekre vonatko­zik. A NÖGRÄD január 9-i fedezésekor. A VATI genforgalmi Hivatal megbízá sából felmérést végzett olyan céllal, hogy megállapítsák: mi­lyenek a lehetőségek, mely falvak jöhetnek sizámításba a falusi turizmus, pihenés 3003 községet próbált felderíteni, az eredmény szerint „380—400 faluban mintegy 30—32 ezer szállást lehet kialakítani.” ITT KEZDEM MEGÉRTENI számában azonban azt írja M. Szabó Gyula: „...az ötnapos munkahét álltalánossá válásá­val méginkább jelentkezik az igény a téli turizmusra”. Gon­dolatébresztő írásának címét , ............................. a zonban korántsem véletlenül az aggályoskodokat, akik úgy fordítom Tél és idegenforga- hogy ,a tempr°l lomról Falu és idegenforga- tíz-—tizenöt ev múlva lomra. Az árnyalatnyi módo- ls csa^ beszélgetni fogunk, sítással nem kevesebbet kívá- tagaúas, más ügyben volt nők érzékeltetni, mint azt, mar erre példa nem is hogy megváltozandó életren- egyszer.) Visszatérve a tema- dünkre tekintettel a turizmus ttoz: a yÁTI munkája nyo- szervezőinek és irányítóinak, mán elkészült egy tanulmány­kellő intenzitással kell (kelle- terv, a megvalósítás a holnap ne!) megcélozni a falut. Télen zenéje. Vagy a holnaputáné. és nyáron — meg az esztendő A számok ugyanis arról val- minden szakában. lanak, hogy valamiféle külön­leges szálláshelyek „kialakí- Magyarázatnak ott van a fására” gondolnak, netán va- megnövekedett szabad idő. de lami csoportos mini üdülőte- ennél is fontosabb az igény, lepeket kívánnak létrehozni. „Hírek szállingóznak arról, A falvak össz-számának tervbe hogy a városban élők epednek vett töredéke is azt tanúsít- a falusi üdülés iránt.” — A ja, hogy talán különleges cso- szerzőt csak megerősíthetem, dafalvak; közművekkel, min- Azok a bizonyos szállingózó denféle infrastruktúrával ellá- hírek nagyonis komoly valósá- tott apró települések jöhet- got takarnak. Aki kételkedik, nek számításba a falusi Oda­lapozza fel az újságok hfrde- lés és túrizmus céljaira. „Bo- tési rovatait, mennyien keres- lyolítufik” tehát, jó szokása- nek falusi házat tartós bérén- ink szerint — s éppen ezért dezkedésre. De kellő súllyal bi­zonyíthatom az alkalmi falu­si időtöltés iránti igényeket is, merthogy jómagam idejekorán hozzáfogtam a falusi turizmus szervezéséhez, minden különö­lehet kétséges időpontja. a megoldás Nevezzen bárki naivnak, de ha engem kérdeznek, akkor egy elenyésző kisebbséget sebb hivatalos ösztönzés nél- nem számítva, minden falu Gorka a népi fazekasművészet gazdag hagyományait hasz­nálta fel a korszerű forma­igények és a technika adta lehetőségek figyelembevéte­lével. Nem csak a népi faze­kasság, hanem a habán faze­kasművészet is hatott rá. Fel­ismerte, hogy a habánok nem csak mint mesterek, de mint művészek is szinte utolérhe­tetlen értéket alkottak. Gorka Gézánál elsődleges fontosságot kapott a kerámia használati jellege. A művész munkáiban soha sem töreke­dett szoborszerű dísztárgyak készítésére, hasonlóan a né­pi és a habán kerámiához, ahol különös jelentősége volt a tárgyak funkcionális ren­deltetésének. Gorka Géza ál­latfigurái egy részét is edény^ formákkal ötvözte. A művész sokat fáradozott a kerámia technikai, techno­lógiai problémáinak megol­dásán és tökéletesítésén. A díszítést mindig összehangolta a formával. Ennek tulajdonít­ható, hogy mázai, színei át­lényegülnek az anyaggal, s fi­gurái, edényei anyaga a máz­zal, vagy színeivel szinte azo­nosulnak. A díszítést néhol a mázre- pesztés helyettesítette. A pol- bárkiről L assan délre jár. Elcsen­desedik a csupafehér hangulatot árasztó or­vosi rendelő. Az utolsó be­teg az imént csukta be ma­ga mögött az ajtót. Az orvos a műszereket ra­kosgatja, homlokáról izzad- ságcseppeket töröl, nyugtató­Csakhogy megjött doktor úr! — Meg a doktor úr gyakori látogatásának — mondja a fi­atalasszony. — Mert jön ám olyankor is, ha nem hívjuik. A lelkiismeretessége mindig megállítja a házunk előtt. Volt úgy, hogy elromlott az autója. _ ................. .. , Biciklin kerekezett Kövesdről, s zí: — Ha azt hiszi, hogy elfő- tegei, a rendszeres családlato­gult vagyok, nyugodtan meg- gatások, az éjjeli kihívások., bedagadt. Mozgatni is alig bir- ja. T. néni, bár látszik az arcán, hogv erős fájdalmakkal küsz­ködik, miközben az orvos a Galgagutára... an int a szemével, azonnal in- kérdezhet másokat. Hogyan bírja energiával? , n®^ány dulunk falujároba, beeglato- Tizenöt esztendeje, hogy dr. — Két hónapja könnyebbé blz^t? szo’ ,ke?7f® ^losc> ,y’. gatóba... Miközben figyelem Qerecsei Bálint egy Komárom vált a helyzetem, mert Becs- ceptiras a csaabnak ,anek precíz, munkájához simuló megyej kjs faluból Nógrádkö- kén és Magyarnándorban kü- Fmr~ van szükségé _ s mint- mozdulntaiit, minduntalan egy vefxjre érkezett. Tizenöt éve lön körzetet alakítottak ki, így ba, ezze derűsebbe vált régi, banális sláger közhely- ej négy községben, több jelenleg már csak Nógrádkö- voAna,a betegszoba hangulata, nek tűnő refrenje_ jár az mÍTLt háromezer ember gyó- vesd, Galgaguta, és Szécsénke ^ eszemben; Doktor ur, a maga gyftását, kezelését, okítását, tartozik hozzám. Honnan az hfc kapujában álldogál T. ba- szíve sose fáj? Mert azt tartja, egy falusi kör- energia? Minden esetben bele- 9®1- , Csakhogy megjött dok­Ha hangosan is fel tenném a orvos ténykedése nem merül- képzelem magam a beteg, vagy ~ k“Z?fn Jfmeséh' kérdést dr. Gerecsei Bahnt, hét ki pusztán a gyógyító mun- a hozzátartozó lelkivilágába, pyejbbWten, -JSuJ Nógrádkövesd körzeti orvosa jí4[>anj szép eredményeket hoz- és azon töprengek, mi lenne, hogy a felesege karja h rte e bizonyára tagadóan rázná a hat a közvetlen, baráti beszél- ha én Kerülnék hasonló hely­fejét, mert nem kenyere a pa- getésbe becsempészett tudat- zetbe... Mindenkor ez csele- naszkodás, siránkozás. Pedig formálás, a lakosság egészség- kedeteim mozgatórúgója, ez — beszélik a körzetbeliek, úgy kultúrájának alakítása. húz ki az ágyból, éjjel, hajnal­három-négy falu embere, hogy — Üton-útfélen, utcán ren- ban, vagy kora reggel, ha in­bizony tudják, a doktor ^ úr (jejghen győzködöm az embe- dúlnom kell. És nem várok karját mozgatja, mégis moso- többször is beteg volt a szívé- reket az italozás, a dohány- vállveregetést azért, mert be- lyogni próbál: — A doktor úr vei, a gyógyszereket a munka zág káros következményeiről, csülettel dolgozom — mondja mindig azt mondja, a betegsé közben kapkodta be éppen ezerfelé ágazó ártalmairól, az orvos, aztán az órájára néz; get- viselni kell tudni. A jo ahol érte az idő, de tagadta, Amikor valaki elém áll, „le- — De induljunk, mert a fék- kedv, a bizakodás, fél gyógyu váltig tagadta, hogy valami szoktam a dohányzásról doktor vő betegeim már bizonyára tü- lás. baja lenne. úr”, úgy érzem nem beszélek relmetlenek! — Megrémültünk, amikor hiába. Szeretem az embere- A kapunyitásra elősiet a F* K erecsei doktor csendesen hallottuk, hogy az orvosunk két, ők is hallgatnak rám. Azt házból a fiatalasszony; — \J mosolyog a hallottakon, beteg, mert ilyen embert mint hiszem még nem csalódtak Megjött doktor úr? — és in- hologat, valóban így ő keresve sem találni. Közvet- bennem. A személyes példa- vitái befelé a kis szobába, ahol van. De T. néni, most nem len áldozatkész, emberséges mutatás a legfontosabb, mert beteg, magatehetetlen édes- ússza meg injekció ne.kul. . van szó. Hívhatjuk mit ér a hangzatos okítás, ha anyja és édesapja fekszik. — Nyugodtan szóljanak, na indul, az ember bort iszik és vizet — A körzetben nagyon sok valami probléma adódik — pedig több falu terhe nyug- prédikál. idős ember él, akiket a hozzá- búcsúzik az orvos a háziaktól, szik a vállán — mondja egy Napjai reggeltől késő estig, tartozók látnak el. Ez a két aztán Járjuk tovább a falut, a galgagutai asszonyság, aztán a be vannak táblázva. Rendelés öreg itt, a lányuk gondoskodó betegeket. Es hány.. ^ nyomaték kedvéért hozzáte- Nógrádkövesden a körzetben, szeretetének köszönheti, hogy zik egy nap a v, aztán a helyi kőbánya üzemor- még élnek — magyarázza dr. szontes:_ — Csakhogy megjött---------------------------- ~ ~ ~ T yosi teendőinek ellátása, emel- Geíecsei Bálint, miközben a doktor ur. N ÓGRÁD - 1982. január 16., szombat I lett a társközségek lakói, be- vizsgálathoz készülődik. cokon egymás mellett sora­koznak a sajátos festésmód­dal készült „ugrasztott mázas” edényei, vázái. éjjel, nappal, azonnal Kiss Mária alkalmas a turizmusra, a pi­henésre. A megoldást is rém egyszerűen képzelem el, min­denféle — mellesleg sok pénz­be kerülő és még semmit sem adó — tanulmányterv, meg koncepció nélkül. Ügy vélem, egy-egy tájegység ide­genforgalmi szerve — Nóg- rádban is — összeállítaná a listát: melyik faluban, kik azok, akik egy (két) szobát, két (három) ággyal alkalman­ként (tartósan) kiadnák a fa­lura vágyóknak. Pontos in­formációkkal meghirdetnék az akciót és egy mindentudó lis­ta alapján közvetíthetnék a szálláshelyeket. Tudom, vol­na összkomfortos, szállód ii lakosztállyal is vetekedő szál­láshely. De abban is bizonyos vagyok, hogy sokan olyán he­lyen is elöltenének szívesen egy hétvégét, ahol a kert végé­ben van a budi. Különöskénpen így van ez ha tudjuk, hogy az utóbbi években sikerült tönkre tenni a kifejezetten ol­csó, a szó hagyományos ér­telmében vett turistaszálláso­kat. íme, Móricka így kénzeíi, minden különösebb kompliká­ciók és körülményeskedések nélkül. Csak gaizda kellene, persze, a jobbik fajtából. Hogy mit nyerhetnénk ezzel, a zavartalanul pihenőkről nem is beszélve! Nem tudom meg­állni, hogy le ne írjak egy analóg példát, számolva az­zal is, hogy kinevetnek. Az ájlam bíztatta a kistenyész- tőket, s mára odajutottunk, hogy kimondhatatlan terheket vesznek le a népgazdaság „válláról”. Magyarán: ha a falusi portákrql kikerült húst nagyüzemekben akarnák elő­állítani, akkor ez a szándék kinyöghetetlen beruházásra kényszerítené a népgazdasá­got. Íme a lehetőség: jó szán­dékkal és akarattal, vállalko­zással akár egyetlen fillér nélkül is szálláshelyek ezrei kapcsolhatók be az idegenfor­galomba — falun is. Illetve falun csak igazán. Ahol jóval tágasabbak a lakások. Lám csak, mennyire meg­lódul a fantázia M. Szabó Gyula cikkének olvasásakor. Igaza van a szerzőnek abban is, hogy itt-ott számíthatnak az esetleges falusi turisták- údülők ■ a szövetkezeti kisven­déglőkre. A kisebb települé­sek esetében azonban arról kár ábrándozni is. A falvak zömében marad a háznál va­ló étkezés, a saját ellátás. Igaz, el tudok képzelni ilyen reggeli felszólítást: „Na, házi néni, délre azt a formás jér- cét főzze meg nekünk!” Hogy ellátásügyben pesszimista va­gyok, ahhoz adalékot szolgál­tat M. Szabó is. Jómagam nem ismerem a - kedvelt „eresztvényi síparadicsomot”, de a melegedők hiányát több mint bosszantónak tartom. S még ennél is súlyosabb mu­lasztás, ha a vendéglátás te­rületi gafedája nem tart rend­szeresen elegendő teát, forró kolbászt, harapnivalót. A TERMÉSZETES IGÉNYE­KET nem véletlenül emlege­tem, ellenpontozni kívánok. Azt akarom érzékeltetni, hogy a turizmust — beszéljünk bármilyen évszakról — széles skálán kell szervezni. Egyik végén a puszta ágy és a házi néni főzte koszt — a másikon az osztályon felüli kiszolgálás.' Mindkettőre van igény és le­hetőség, a két emlegetett vég­let közötti számos változatról nem is beszélve. A tárgyila- gosabb megítélést segítené elő, ha ez ügyben a kissé talán túlzó, kissé naiv — nem utol­sósorban pedig elfogult — hozzászólás után mások is el­mondanák véleményüket a tu­rizmus és a ma még csak le­hetőségekben emlegetett falu­si turizmus ügyében. Különösképpen a kotnye-' leskedő kibic után megszólal­nának a turisták — sőt st szakemberek is. Kelemen Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents