Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

Hárman Balassagyarmatért Farkas András középiskolád tanár, művészpedagógus a vá­ros kiemelkedő alakja. Idesto­va három és fél évtizede él és dolgozik a balassagyarma­tiakért. Középiskolai tanár­ként diáiknemzedékeket nevelt a művészet megértésére és szeretetére, számos rangos művész és számtalan művé­szetet szerető és értő ember került ki tanítványai közül. Rendszeresen részt vett a ma­gyar képzőművészek észak- magyarországi területi szer­vezetének kiállításain, a sal­gótarjáni tavaszi tárlatokon. Művészete rendkívül sokszí­nű, széles skálájú. Elsősorban a nógrádi palóc ember festő­jének vallja magát, a régi és új paraszti élet ábrázolójá­nak. A magyar és a világiro­dalom klasszikusai műveihez megragadó és megértésről, megjelenítésről tanúskodó il­lusztrációkat készített. Mun­kásságát több kitüntetés fém­jelzi. Dr. Krekó József nyugal­mazott, volt kórházi osztály­vezető-főorvos szintén jelen­tős szerepet töltött be Balas­sagyarmat életében. Az orvosi diploma megszerzése után — 1940. október 20-tól — nyugál­lományba vonulásáig, 1980. de­cember 31-ig, dolgozott folya­matosan a városi kórházban. Az orr-, fül- és gégészet osz­tályvezető főorvosi tisztséget 1955-től töltötte be. Négy év­tizeden keresztül több ezer ember betegségét gyógyította. Kiemelkedő szakmai tudásá­val tekintélyt vívott ki mun­katársai előtt. Néhány eszten­dőn át a kórház igazgatói te­endőit is ellátta. Eredményes munkásságát több alkalommal dőlt ig elI4tta. A Magyar Ká- ismerték el kitüntetéssel. bel Művekhez vezérigazgatói beosztásba 1975-ben került. Irányításával a magyar kábel- 3 ipar nagy fejlődése kezdődött w el. Müller István kiemelkedő szerepet vállalt Balassagyar* Müller István 1927-ben szü- mat fejlesztésében azzal, hogy letett. Életpályája korán ősz- felismerve a lehetőségeket, szekapcsolódott a munkásmoz- kezdeményezte és segítette a galommal, amelyben 1945-től balassagyarmati kábelgyár vesz részt. A Csepel Vas- és fejlesztését. Az általa kezde- Fémművek lakatosaként kéz- ményezett beruházás eredrné- dett dolgozni, munka mellett nyeként ma a városban talál- végezte el a középiskolát, s ható Európa egyik legkorsze- szerzett gépészmérnöki dip- rűbb kábelgyára. A város fej­lőmét. A Csepelen végzett lesztésében megkezdett mun- eredményes gazdasági és moz- káját 1978 után is folytatta, galmi munkája alapján került Figyelemmel kísérte és segí- a KGM-be, ahol az iparfejlesz- tette a kitűzött célok megva- tési osztály vezetőjeként te- lósítását a kohó- és gépipari vékenykedett hosszú éveken miniszter helyetteseként és je- át. Emellett a budapesti mű- lenleg az Országos Műszaki szaki egyetem tanári és a Fejlesztési Bizottság elnökhe- GTE elnökségi tagsági teen- lyetteseként is. Tovább halódunk elődeink nyomdokain Magukról vallanak a munkásőrök Heten üljük körül as asztalt a munkásőrség balassa- — Bizony zűrzavaros hírek —- Sok embert ismertem a gyarmati városi, járási parancsnokságán. Emlékezünk. Em- érkeztek azokban a napokban törzsben és a században. Ak- lékezünk azokra a huszonöt évvel ezelőtti napokra, amikor Budapestről ve®j| űt a szót kor úgy száztízen lehettünk. . , .... . .. . . ... . ... , Bő víz Ferenc. — Mi már ok- Volt egy géppuskás rajunk, veszélybe került a szocialista haza, a szocializmus építésé- tóber 23-án este összeszedtük géppisztollyal, karabéllyal és nek balassagyarmati vívmánya. Beszélgető partnereim az összes vadászfegyvert, más fegyverzettel felszerelve, mind idősek. Valamennyien a jól végzett munka megérde- Szükség volt erre, mert mo- Amikor átvettem a parancs- melt pihenését töltik már. Koplányi István, az egység leg- fogtak a technikumisták, a nokságot, meglepett az em­..«Akk« t „ . _. . ___ kocsmai hőzongők a Himnuszt berek lelkesedése. Pedig a ki­utób bi parancsnoka, Lombos Márton, a városi tanacs nyu- énekelték s Nemzeti dalunk képzés nagy igénybevételt je­lentett, de fegyelmezett volt. A század összetétele is érde­galmazott elnöke« Galcsik Gyula, Bőviz Ferenc, Czita József „égisze” alatt törtek-zúztak és Kozma Mihály, a munkásőrség alapitó tagjai. A zivata- terjesztették elő a négypontos ros idők elevenednek meg előttünk. Lombos Márton kezdi a követelést, sztrájkoltak, meg kés. Akadt közöttünk elsőszá­sort. ki tudja még, miket tettek, mú vezető, diplomás ember, i Gyalázták a nemzeti és a vő- szakmunkás és rakodómun­rös zászlót, törték a csillago- kás. Tegezték egymást a műn­elvtársias légkör alakult ki közöttünk. Célunk és feladatunk a konszolidáció segítése volt és a belső diver­— Mi is jellemezte 1956 ok- pártbizottság első titkára Vajó kát, a különböző táblákat. Szó- kásőrök^ tóberében Balassagyarmatot? István lett. Szerveztük a pár- val nagy volt a fejetlenség. Mi — teszi fel szinte önmagának töt. December végére már azonban vallottuk, hogy a a kérdést. És válaszol is rá. mintegy százötvenen voltunk, rend egyszer úgyis helyre áll. Az emberek nagy százaléka a Célunk a rendteremtés, a tisz- Ezért is ragadtunk fegyvert, ziós csoportok felszámolása, külföldi rádiót hallgatta. Mon- togatás, beindítani a munkát De sok hosszú álmatlan éjsza- Amikor viszont már Kádár dánom sem kell, onnan azért volt, és megindult a munkás- kánk volt... De megérte. János azt mondotta, hogy a jött az uszítás. Nem akarok őrség szervezése. Március 15- Kozma Mihály egykori pa- géppisztolyt tegyük hátra, a idézni az adások szövegéből, én mar állt a század Balas- rancsnokhelyettes kapcsolódik munkásőrök pedig a kalapá- hiszen azok ismertek. Aztán sagyarmaton és Hátságon. Áp- be a beszélgetésbe. ——................. - • m egindult a beszélgetés is a rilis 4-én ott álltunk az újjá- városban. Ami a legnagyobb épített szovjet emlékmű ko­baj volt, talán az, hogy ép- szorúzásánál pen ebben az időben, egy héttel az ellenforadalom kitö­rése előtt, szinte vezetés nél­kül maradt. Az első titkárunk BtJV/4 uciuuuiiui díszorségeu Alapítótagok? Volt illegálisok; "ópa ha"gjaaz ,,?‘Y«&ato£ mint Böitös Sándor Farkas meg az ötvenhat előtti időszak Pál, no és az 1945-ös párttá- j™10^ tba|al!ió1- Az‘án .jött a ség feladata is. Szerveztük a , gok. örültünk, hogy fegyver bír Pestről hogy akasztják a termelőszövetkezetet, részt sőt a titkárunk is Budapesten van a kezünkben. A rengeteg komJnunl?tákat. A szivem fajt. vettunk az építkezésekben, volt tanfolyamon. Magam ak- rémhírt szinte szétoszlattuk az fakorlátom hogy égetik a agitáltunk, de folytattuk a kor a Népbolt igazgatója vol- acélkék egyenruhában történi ^ókat törik a csilla- fegyveres kiképzést is 1963 gokat. így kerültem a mun- óta pedig már párton kívülit így a pártba is felvettünk soraink közé, és — Sokat beszélt már a rá­dió, különösen a Szabad Eu­csot vegyék a kézbe, ennek is lelkesen tettek eleget a be­osztott személyi állomány tagjai. Megváltozott a munkásőr­. . kásőrségbe, meggyőző sző szerepelt ■ mi *’J“'."“''ÍT' ""f“" műinkben ezekben .ne­pókban — emlékezik vissza Czita József alapítótag. — Szlovákiából jött az Szó. Röplapot kaptunk rélődés, a fiatalítás. Ezalatt Űj az idő alatt, mintegy száz a munkásőr vált párttaggá kö­Sok esemény történt ezekben csehszlovák elvtársaktól, már rünkben... Ahogyan szilár­napokban Engem már át- november negyediké előtt. So- dúlt a hatalom, úgy változott kát segített ez nekünk — minden. Fegyverzetünk, oltó­folytatja az emlékezést Bőviz zékünk... De sok emlék fű­tam. Mint a városi pártbizott- felvonulásainkkal, ság szervező titkárát, már 23- — Sok-sok harc, án berendeltek a pártbizott­ságra. Ott hallgattuk a rádiót. Sok minden nem tetszett. El­határoztuk, hogy a város ellá­tása érdekében, a vagyonvéde­lemért azonnal meg kell szer­vezni a vagyonőrséget. Mi vett az újjászervezett rendőr­több, már október 23-án este ség. Ott teljesítettem szolgá- arról is tárgyaltunk, hogy fel latot. December hatodika volt kell fegyverezni a munkáso- egy emlékezetes nap. A Kos­kat... Teltek-múltak a nehéz suth Lajos utcában, a rend- _ . . ___ ó rák. Bevallom, nem tétováz- őrség épülete előtt hatalmas tunk, de szinte semmittevésre tömeg gyűlt össze. Követelték voltunk kárhoztatva. Másnap a letartóztatott ellenforradal­reggel, október 24-én, úgy fél márok kiadatását. Mi azonban ...., .. . hét lehetett, amikor autó- a munkásőrséggel együtt már fKara,"y m?nf összeforrott. Az embe- busszal a legmodernebb gép- fegyverben álltunk. Átvettük fAlán ^ :hair,_ ,íeAa<?,at,' röpcédulákat a fegyvereket a határőrségtől, “E, 1 a Ferenc. ződik ehhez az egységhez. A munkásőrség balassagyar- Részt vettünk több árvízvé- mati városi-járási zászlóaljé- delemben, szökött személy el­fogásában, a határőrizet; mányba vonult parancsnoka, munka segítésében, és így to- a munkásőrségben kifejtett vább, , és így tovább... Meg- tevékenységéért, a Haza Szol- győződésem, hogy ez az allo­fegyverekkel, osztogatva budapesti egyete- tűzfészket készítettünk elő a summázza a be- ra lehetett vinni. Helytálltak szélgetést. 0 1947-től tagja a mindenütt az életben, eggyé pártnak. Magyarnándori szü- forrtak a néppel. Elősegítette mi9.ták éJk^ek„.B/iaiSfg_yar; íetésű és 1948-tól hivatásos ka- ezt az is, hogy nem egy csa­tonatiszt volt. Esztergomba Iád, férj-feleség, apa-fia szol­matra. „Kitört Budapesten a géppisztoly, kézigránát, meg forradalom” — kiáltozták, de más lőfegyver. S, hogy nem erről szóltak a röpcédulák szövegei is. Jöttek Vácról a Azt a józan gondolkodású, sok történt különösebb esemény? az ellenforradalom. Végig gál egységünknél. S egyálta- a,* o „L fegyvert tartott a kezében, lan a nem szót nem ismerik. katonák. Ezeket lefegyverez­tük, sokat megkötöztünk kö­balassagyarmatinak köszön­hetjük. Ezek a józan embe­zülük. És feltettük magunkban rek szóltak a hőzöngőkhöz, s a kérdést: mi ez? őszintén csillapították le a hangulatot, mondom, felkavarta a hangú- Aztán rend lett a városban, latot a városban. Aztán nem lehetett megállítani a lavinát. Egymásra nézünk, a króni­kás jegyzetel, az alapító mun- Mintegy ötezer ember gyűlt kásőrök gondolkodnak. Gal­össze a szovjet emlékmű le­döntéséhez. Mondanom sem kell, hogy a hangadók a söp- meg a csendet. esik Gyula, az egykori szé- csényi egység munkásőre töri redék volt. Ne haragudjanak meg érte, és tisztelet a kivé­Április 4-én vonultak fel először nálunk a munkásőrök. telnek, de a volánosok, a Megünnepeltük május elsejét, vasutasok vitték a szót. És Megnyugodtak a kedélyek, megkezdődött a kommunisták konszolidálódott a helyzet. Az- kálváriája. Tudtunk arról, tán megkezdtük a pártszerve- hogy 24—25-én vagyunk a fe- zet szervezését is. Mi, tizen- ketelistán. Mi viszont azt egyen alakítottuk meg a mun- vallottuk, hogy egy életünk, kásőrséget, később a környező egy halálunk, fegyvert fogunk községekből is csatlakoztak a szocializmus védelméért. El- hozzánk a szocializmushoz hű jött a nagy nap. November párttagok. Én tíz évig voltam 4-én már szerveződött a kar- törzstag. Egyre jobb, korsze­hatalmisták egységes zete. Parancsnokunk István volt. November már megalakult az Intéző bi szerve- rűbb fegyverekkel lettünK el- Szabó látva. Aztán a sok közös gya- 5-én korlat, Balassagyarmat, Szé- csény, Pásztó munkásőrei ta­zottság Is. titkárává Szabó Jó- lálkoztak együtt. Szóval ósz- zsefet választottuk. A járási szekovácsolódtunk, Vastag pelyhekben pillákéi a M, fehérbe borltja a várost mintha valaki lisztes kézzel nyúlt volna a háztetőkhöz. Balassagyar­mat megszokott hétköznapi dél- előttjeit élt, legfeljebb a szoká­sosnál zsúfoltabb üzletek utalnak ünnepi hangulatra. A Hazafias Népfront városi Bizottságán azon­ban nyoma sincs még az év végi fellélegzésnek, gyakran bekopog­tatnak a mozgalom aktivistát, ha csak néhány percre Is, hogy újabb kezdeményezésről számol­janak be, vagy csupán érdeklőd­jenek. Páll Imre, a titkár pedig a rá jellemző nyugodtsággal és segttőkészséggel áll rendelkezé­sükre. Azok közé az emberek kö­zé tartozik, akit Balassagyarmaton és környékén szinte mindenki is­mer „Meglátni és megszeretni' A szolgálat parancsai tiikúrának. örömmel tájékoztat róla, hogy például hat városkör­zet! bizottság aktívan tevék?ny- kedik Balassagyarmaton. — Az egyre növekvő feladatok­nak csak úgy tudunk eleget ten­ni ha képesek vagyunk a váro^ minden lakójához eljutni És ez a mi munkánk legfőbb célja! Az, hogy tájékoztassuk és mozgósít­juk a balassagyarmatiakat kózö? céljaink és feladataink megvaló­sítására, ismerjük meg az embe­rek véleményét, segítsük minden napos gondjaik megoldását. öi- vendetes, hogy a múl év márci­usában megtartott VII. népfront­kongresszusra készülve a városi és városkörzet) bizottságok meg­— Azóta szinte minden meg* raként. A mozgalmi man>ta kez- újult, össze sem lehet hasonlita- dete is hasonlít a v.irosfeilesz- ni az élet- és munkakörülménye* tés első lépéseire. E területen is két, gyökeres változások követ- meg kellett terem leni a szükségé* keztek be. Ez a dinamikus fejlő- alapokat, megtalálni a megfelelő erősödtek, megfiatalodtak. Cjul dés körülbelül másfél évtizede embereket, megalakítani a bizolt- erővel látunk hozzá a kongresszu s kezdődött. Sorra települtek a? Ságokat a városban, a járásban által megfogalmazott teendők va­ipari üzemek, nemcsak a férfiak, egyaránt, s aztán Kialakítani a lóraváltásához. Legfőbb felada­nők is biztos kereseti lehető- népfront aktivistáinak többezres tunknak tartjuk, hogy még akti­séghéz jutottak Olyan gyárak nőt- táborát. Ügy érzem, a mozgalom vabban vegyük ki részünket a tek ki a földből rövid idő alatt, a maga sajátos eszközeivel eddig város fejlesztéséből, az élet- és mint a kábel, a fémipari vállalat, is kellően Közreműködőn Balassa- munkakörülmények javításából — a Budapesti Finonikötöttárueyár gyarmat fejlesztésében, tekintet magyarázza a népfront városi bl­gyáregysége — sorolja szemmel nélkül foglalkozásra, életkorra, zottságának titkára, szeretni” egy pillanat müve volt látható jeleit a balassagyarmati nemre, világnézetre. aki tenni g0k a dolga. A narancsokat szá­csupán — mondja felidézve akko- változásoknak. Büszke rá maga !s, akart és szeretne városunkért, mára az a szolgálat osztogatta, ri élménvét. Milyen volt Ba- hiszen cselekvő részese volt megtalálja a lehetőségeket - amit magára vállalt. Tálán erre lassagyarmat akkortájt? Ami- egyik szervezője ennek a nagy mondja csendesen Páll Imre. - gondolt, amikor nemrégiben ói­kor Páll Imre szétnézett, még lát- munkának. Különösen akkor bi- Jóleső érzéssel gondolok vissz** vehette a Munka Érdemrend — Lassan harmincöt esztendeje, hogy Balassagyarmaton élek. Ai Alföldön, a Békés megyei Mező­hegyesen születtem. Ügy, hogy ki­csit furcsa volt e dimbes-dombos táj első látványa, de ahogy költő mondja „meglátni és meg háttá a második világháború nyo- zseregtette szívét kellemes érzés, mait, egy kisváros tárulkozott ki amikor kopár területek tűntek el. előtte, amely nélkülözte az ipart. Alacsony és kopottas házak sora­koztak, utcáit a szürke egyhan­gúság jellemezte. Vezetékes Ivó­vízről, szennyvízcsatornáról legfel, jebb a merész gondolkodásúak ál­modozták. ve! együtt tevékenykedünk. helyükön korszerű otthonok emel kedtek, az új Üzemek új munka sai költözhettek kényelmes ott honokba — A népfrontmozgalomban 1<>5? óta dolgozom. Előbb járási-váró- elevenebb lett. Ebben nem si, majd a városi bizottság titká szerepe van a városi azokra az időkre, különösei) )/ >U- arany fokozata kitünteiésl. Talán ra az emberekre, akik velem aKkor is ott motoszkált ft lében együtt láttak munkához a mozga. mj mindent kell másnál intéznie, lomban, s negyedévs/.á/.ad eltelte- milyen új módszerekkel tudor, Aztán Balassagyarmatra ke- Ma is hűek az önként vállalt rült és 1959 június 1-vel vette kötelezettségükhöz. Hűen szol­ét a munkáson parancsnoki gálják fegyverrel és pártunk tisztet. politikáját. Az új parancsnok munkásőrség életéről. Az ün­nepi egységgyűlést a kábel­gyár új csarnokában rendezik. Személyes dolgokról is szót váltunk az ifjú parancsnok­kal. így tudom meg, hogy elő­ször a határőrségnél szolgált, s mint főhadnagy szerelt le Aztán a járási pártbizottsá­gon dolgozott. Két lánya van — nagyszerű gyerekek — és pedagógus a felesége. — Mint a pártbizottság munkatársa kerültem be a munkásőrség törzsébe. Itt is­merkedtem meg a társadalmi fegyveres testülettel. Az rend­kívüli módon tetszett már ak­kor is, hogy egy fegyveres , ..... testületben is meg lehet való­gyarmati varosi-jarasi mun- sít£mi a demokratizmust. A kásőr zászlóalj élére, a 33 véleményekre való reagálás, éves Mihalka Jenő személyé- az emberek őszinte kritikája ben. rehgeteget jelent ebben a munkában. Az egyszerű mun- — Igen nagy megtiszteltetés ^ásőr is elvárja a pártszerve- számomra, hogy egy ilyen zef minősítését tevékenységé- egység élére kerültem. Tudom, rgi, ml'g ez fordítva úgy tor­Szeptember elsejével űj pa­rancsnok került a balassa­ténik, hogy a munkásőr be­számol az alapszervezetnek munkásőri pártmegbízatásá­ról. Másszóval elvárja, hogy nagy munka vár rám, de ké­szen vagyok a feladat teljesí­tésére — vallja Mihalka Jenő. — Ez az egység magas ké­szenléti szintet teremtett ön- minősítsék a munkáját maga számára, amit komoly felkészítés, kiképzés előzött meg. A munkásőrök ismerik jogaikat, kötelességeiket, a szabályzatokat. Lelkes a sze­— Terveim? Nagyon sok van. Először is tovább erősíte­ni az egységet a munkásőr- éghez. Bizonyítani, hogy al­A balassagyarmatiak is ké- uónfrontmozealom többet lenni szülnek a huszonötödik évfor­Nem csak a város gyarapodott, Balassagyarmatán. Talán? Vkt is- népfrontmozgalom is színesebb. meri Páll Imrét, biztos benne. . . kl« mélyi állomány, hiszen a fel- kalmasak vagyunk a beosztás­adatok nyolcvan százalékát ra. az elvárt feladatok telje- tarsadalmi munkában, szabad sítésére. Szervezésileg egy időben hajtják végre. Nem összefogottabb egységet szük- azt mondom, hogy nehezebb séges létrehozni. Igen fontos lesz ennek a betartása a több számunkra pártalapszerveze- szabad idő biztosításával, az tekre, az ipari bázisokra tá- ütnapos munkahét bevezetésé- maszkodni. Nem utolsó sorban vei, hiszen ez több lehetőséget pedig a megyei parancsnok­kínál a családok számára, a ság által meghirdetett szocia- kirándulásokra, a szórakozás- lista versenymozgalomban az ra, de munkásőreink elkötele- élvonalban lenni. És mindez, zettséggel végzik feladataikat., ha sikerül, tovább haladunk elődeink nyomdokain, akiknek nagy nagy tisztelettel adó­zunk most és a huszonötödik évfoduló alkalmából is. Somogyvári László dutóra. A fiatal parancsnok­nak már ere is megvannak a tervei. Kjé1 ’ í'ást készítenek a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents