Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

VftAO PROrrrÄRTÄT FGVFSÖOFTm NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 288. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. DECEMBER 9., SZERDA Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács meghívására hivatalos baráti látogatáson hazánkban tar­tózkodó Nyikolaj Tyihonov, az SZKP Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke kedden Fejér megyébe látogatott. A magas rangú szovjet vendéget elkísérte Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke és Roska István kül­ügyminiszter-helyettes. Ve­lük tartottak Nyikolaj Tyiho­nov kíséretének tagjai és Szűrös Mátyás, hazánk moszk­vai valamint Vlagyimir Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Nyikolaj Tyihonov először az Ikarus székesfehérvári gyárát kereste fel. A magyar és szovjet zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített főbejá­ratnál Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának első titkára, Gábor András ipari miniszterhelyet­tes, Fogarasi Tibor megyei tanácselnök-helyettes, vala­mint a város és a gyár veze­tői fogadták a vendéget, akit úttörők virágcsokorral kö­szöntöttek. Az Ikarus Karos­széria- és Járműgyár 4 te­lephelyen dolgozó több mint tízezres kollektívája, ezen- belül a székesfehérvári gyár négyezer dolgozója nevében Toldi József vezérigazgató üdvözölte a szovjet minisz­terelnököt, majd tájékoztatta a Szovjetunióban is jól ismert nagyvállalat munkájáról, ter­veiről. Többek között szólt arról, hogy a Szovjetunióba immár három évtizede expor­tálnak gyártmányaikból. Az idei szállításokat is beleszá­mítva a Szovjetunió útjain közlekedő Ikarus autóbuszok száma megközelíti a 74 ezret. A nagyvállalat termékeinek .több mint a fele a székesfe­hérvári gyárból kerül ki. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették az Ikarus gyár történetét és gyártmányfejlesztését bemu­tató makettkiállítást, majd (Folytatás a 2. oldalon.) A közérdek szolgálatéban Ülésezett az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja r Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja tegnap Salgótarjánban ülésezett. A tanácskozáson jelen volt Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára. Megyénk országgyűlési képviselői elsőként a képvi­selői munka továbbfejlesztésének feladatait tárgyalták meg a párt megyei végrehajtó bizottságának ajánlása alapján, Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő elő­terjesztésében. A legutóbbi választások óta eltelt időszak alatt a korábban és újonnan bizalmat kapott országgyűlési képviselők ered­ményesen teljesítették fel­adatukat, közéleti megbízatá­suk teljesítése során figye­lembe vették, hogy a megnö­vekedett feladatok velük szem­ben is nagyobb követelménye­ket állítanak. A megyei képvi­selőcsoport kedvezőbb összeté­teléből fakadóan is növekvő színvonalon végzi munkáját. A korábbinál jobban érzékelik a választópolgárok problémáit, tervszerű, átgondolt tevé­kenységük, amelyhez jelentős segítséget kapnak a pártszer­vezetektől, a tanácsoktól és a Hazafias Népfront bizottságai­tól. Rendszeresek a választók­kal való találkozások, ahol be­számolnak a parlamentben végzett munkáról, jelentős sze­repet töltenek be a népgazda­sági és helyi érdekek egyezteté­sében. A képviselőcsoport ülésén sok szó esett a munka színvo­nalának javításáról, szüksé­gességéről. Egyebek között megfogalmazódott az igény, hogy a képviselők választó- kerületük életéről még széle­sebb körű információkkal ren­delkezzenek. önállóan és bát­rabban vessék fel a közössége­ket érintő problémákat, a különböző alkalmakat, rendez­vényeket hatékonyabban hasz­nálják fel a választóikkal való kapcsolatok elmélyítésére, cseréljék ki rendszeresen a képviselői munkában szerzett tapasztalataikat. A képviselők úgy fogalmaztak: a hasznos és értékes információk mellett továbbra is nélkülözhetetlenek az alkotó viták, s helyesnek tartották, hogy a megyei cso­port a parlament ülésszakát közvetlenül megelőző időszak­ban tanácskozik rendszerint, ami jó lehetőséget kínál a vé­lemények egyeztetésére, a he­lyi sajátosságok figyelembevé­telére. Hangsúlyozták, hogy kötelességük a szocialista de­mokratizmus fejlesztése, is­mereteik gyarapítása, s az eddiginél még több segítséget kémek a párt, a tanács, a Ha­zafias Népfront szerveitől. A vitában Czene Árpád töb­bek között kifejtette, hogy a képviselőknek harcolniuk kell a helyenként megnyilvánuló bürokrácia ellen, s elmondot­ta, hogy tapasztalata szerint alkalmanként egyes megyei in­tézmények kevésbé állnak ren­delkezésre a képviselőknek feladataik teljesítésében. Dr. Fancsik János kifejtette, hogy az országgyűlési képviselők legtöbbet a lakóhely, az emberi környezet feltételeinek javí­tása érdekében tehetnek. Szólt választókerületének gondjai­ról, a .salgótarjáni tömegköz­lekedés helyzetéről, az általá­---------------------------------------------1 n os iskolások elhelyezésének feltételeiről, ami a demográ­fiai hullám tetőzésével növek­vő problémát okoz a megye- székhelyen. Tőzsér Gáspár az új képviselők kezdeti nehéz­ségeiről beszélt, s arról, hogy a választások óta eltelt idő­szak tapasztalatai jól hasz­nosíthatók a további munká­ban. Dancsák hászlóné a Ha­zafias Népfront járási bizott­ságai függetlenített tisztségvi­selőivel korábban kialakult jó kapcsolatot említette, s azt a nehézséget, amely a tisztségek megszüntetésével a képviselők helyi munkájában jelentkezik. Elmondotta, hogy az eddigiek­nél is többet kívánatos tartóz­kodni a választópolgárok kö­zött, ez az eleven kapcsolat egyik biztosítéka a képviselők sokoldalú tájékozottságának. Vastag Ottilia örvendetesnek ítélte választókörzetében a helyi tanácsokkal kialakult kapcsolatokat. A vitában fel­szólalt Devcsics Miklós kérte a megye országgyűlési képvise­lőit, hogy jobban vegyék igény­be a tanácsi szakapparátust, amely felkészültségével sok segítséget nyújthat munkájuk­hoz, hangsúlyozta a közügyek intézésében megnyilvánuló fe­lelősséget, s válaszolt a kép­viselők által felvetett kérdé­sekre. A vita' összefoglalójában dr. Hütter Csaba, a képviselőcso­port vezetője kifejtette, hogy növekvő a képviselők feladata a szocialista demokratizmus fejlesztésében, a törvényesség betartásában, a közérdek szol­gálatában. Ezt követően szólt az országgyűlés következő ülésszakával összefüggő tenni­valókról, majd végezetül Gécz-' János adott tájékoztatót a me gyei országgyűlési képviselők­nek az időszerű politikai kér­désekről. Irodagépek idegenbe Az írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegysége ez évben az osztrák SZAX vállalat li­cence alapján 520 ezer kis irodagépet gyártott. A lyukasztó- és tűzőgépekből a hazai igé­nyek kielégítésén kívül nyugati exportra 305 ezer dollár értékben 280 ezer darabot szállítottak. _ Kép: Gyurkó — Minden harmadik nap szabad Hogyan sikerült az áttérés az ötnapos munkahétre? Az ötnapos munkahét első tapasztalatait összegezte az SZMT elnöksége. Megállapí­totta, hogy a XII. pártkong­resszus határozatának megfe­lelően az új kormányintézke­dés újabb, sokrétűbb lehető­séget teremtett a megve dol­gozói életkörülményeinek és életmódjának javításához. A megnövelt szabad idő azt is jelenti, hogy az évi 365 nap­ból a dolgozók átlagosan 125 napot töltenek szabadnapként, azaz minden harmadik nap együtt lehetnek családjukkal. A megyei koordinációs bi­zottság irányításával, az el­képzelések egyeztetésével ed­dig megyénk tíz gazdasági egysége tért át az ötnapos munkahétre, ami csaknem 16 ezer dolgozót érint. Az átté­rés két ütemben; júliusban és októberben zajlott le. A tapasztalatok szerint a -vállalatok többsége gondos előkészítő munkát végzett. A gazdasási szakapparátus be­vonásával bizottságokat hoz- ‘ak létre, amelyek az új mun­karend bevezetésével járó fe­ladatok feltárásával, a javas­latok elkészítésével és a fel­merülő gondok megoldásával foglalkoztak. Az áttérési programokat a helyi szakszervezeti bizo*+sá- gok megvitatták, állásfoglalá­saikkal kiegészítve juttatták el a bizalmiakon keresztül a kisebb dolgozói csoportokhoz. A tennivalókat, az elképzelé­seket a szakszervezeti ülése­ket követően tárgyalta meg a bizalmitestület. A vállalatok vezetői többféle megoldást ajánlottak a dolgozóknak, rá­juk bízva a végleges döntést. A bizalmitestületek által megtárgyalt programok általá­ban átgondoltak, gazdaságilag megalapozottak voltak. Kife­jeződött bennük az a helyes elv. hoPv a munkaidőalap­csökkenést önerőből kell meg­valósítani. A kieső időre járó teljesítménycsökkenést mű­szaki, szervezési, gazdasági in­tézkedésekkel kívánták pótol­ni. Az ötnapos munkahétre át­állt vállalatok termelési ered­ményei biztatóak. A - ',:n<;han áttérőknél nem volt lemara­dás a termelésben. A dolgo­zók pedig a havi két nap kiesés ellenére megkapták ere.­deti bérüket. Az előbbiek két dolgot tanúsítanak. Először: jól hasznosították a belső tar. talékokat. Másodszor: a dol­gozók megszokták és szívesen vállalják az új követelménye­ket. Az áttérés azonban nem volt zökkenőmentes. Néhány válla­latnál nem értelmezték meg­felelően a munkaközi szüne­tet. Másütt a mukaidő egy­szeri, de jelentős meghosszab­bít* ~~ okozott gondot az ebé­delésnél, a szállításnál, a hely­ben lakóknak pedig a bevásár­lásnál. Volt olyan vállalat, amey nem jelezte áttérési szándékát, s emiatt a dolgo­zóiknak egy-két órás késést okoztak hazautazáskor. Elő­fordult olyan vállalat is, ahol lebecsülték az áttérés jelen­tőségét, aminek következtében a folyamatos műszakban dol­gozók csak fél órával később tudtak hazaindulni. Az ötnapos munkahétre va­ló áttérés neh°ze még hátra­van. A küszöbönálló új esz­tendőben csaknem öb”'-->ezer dolgozó részesül ebben az életkörülményeket és életmó­dot előnyösen befolyásoló ked­vezményhez. Szépült a kistelepülések arculata Környezel védelmi tanácskozás Az 1979-ben meghirdetett társadalmi környezetvédelmi program fő célkitűzései ma is időszerűek — állapították meg azon a koordinációs értekez­leten, melyet kedden rende­zett a Hazafias Népfront or­szágos titkársága és az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal. A hivatal el­nökhelyettese, Giltner Andor bevezetőjében elismeréssel «‘»ólt e program eredményei­ről. Megállapította, hogy ha­zánkban egyre többen érzik saját ügyüknek a környezet védelmének, megóvásának ne­mes célját. A résztvevőknek korábban elküldött írásos beszámolójá­hoz fűzött szóbeli kiegészíté­sében S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára szólott a társadalmi program idei ered­ményeiről és jövő évi tervei­ről. Hangsúlyozta: a környe­zetvédelem távlati céljainak megvalósításához konkrét fel­adatokat kell adni az állam­polgároknak éppúgy, mint az intézményeknek. Ez egyre in­kább megvalósuló gyakorlat, s ennek is köszönhető, hogy az idén a környezetvédelmi tár­sadalmi munkák értéke — az előzetes számítások szerint — meghaladja az egymilliárd fo­rintot. Főleg a kisebb telepü­lések arculata szépült, ám jó néhány városban is kedvező változás érzékelhető. Buda­pesten és a nagyvárosokban is egyre több a társadalmi kez­deményezés, de — ahogy S. Hegedűs László megfogalmazta — gyakran nagyobb a készség mint a lehetőség. Mezőgazdasági gépek a'kotrészellátása Nógr 'dban A tél beköszöntővel a me­zőgazdasági nagyüzemekben megkezdődött a gépek ilyen­kor szokásos nagyjavítása, s ezzel a tavaszi munkákra va­ló felkészülés. Hogy ez ered­ményes legyen, annak elen­gedhetetlen feltétele a megfe­lelő alkatrészellátás. Eziránt érdeklődtünk az AGROKER balassagyarmati kirendeltségé­nek vezetőjénél, Lőrincz Ká­rolynál. Az AGROKER-nél ezekben a napokban értékelték az ed­dig végzett munkát, ennek során az aratási, illetve az őszi ügyelet eredményeit, amely során csaknem 800 té­tel alkatrészt, műszaki és ‘ gumiárut, csapágyat értékesí­tettek, mintegy két és fél mil­lió forint értékben. Ami az éves alkatrészellá­tást illeti: jobb volt a tava­lyinál, annak ellenére, hogy sok, már visszaigazolt tételt még nem szállítottak a gyár­tók. A javulás részben az AGROKER rvál'alctok egymás közötti jobb együttműködés­nek. gyorsabb intézkedésük­nek köszönhető. Elég csak a már hagyományosnak mond­ható alkatrészbörzékre utalni, ahol sok olyan felesleg talál gazdára, "amely másutt hiány­cikk. A nyári munkáknál hiány­cikkeknek számító E—512-es- hez szükséges szalmarázó láda, vagy az MTZ erőgépekhez nélkülözhetetlen feszültség­szabályozók az őszi munkák­hoz már rendelkezésre álltak. Igaz helyüket közben átvet­ték más részegységek: példá­ul vízhűtők, keréktárcsák, csapágyak hiánya nehezíti az AGROKER dolgát és keseríti a mezőgazdasági üzemek mun­káját. Örömhír viszont, hogy nagyobb mennyiségben érkezett akkumulátor az MTZ trakto­rokhoz T^v várhatóan e gé­pek téli üzemeltetése nem okoz gondot a gazdaságoknak. Annál is inkább, mert ilyen­tájt főként a kisebb gépekre van szükség az állattenyész­tésben, a takarmányozásban. A balassagyarmati kiren­deltség egyébként a téli nagy­javításhoz igényelt alkatrésze­ket, műszaki cikkeket — amennyiben a megrendelése­ket az üzemek beküldik — a beérkezést követően teljesíti, és telefonon, vagy telexen ér­tesíti a gazdaságokat, ha el­szállíthatják. Az AGROKER balassagyar­mati kirendeltsége előrelát­hatólag túlteljesíti éves ter­vét. A számítások szerint 85,3 milliós forgalmat bonyo­lítanak le, s 7 százalékkal több mint tavaly volt. Még több mint három hét van hátra 1981-ből, de Balassa­gyarmaton az AGROKER-nél már az 1983. évi alkatrész- igénytervet készítik. /

Next

/
Thumbnails
Contents