Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-08 / 287. szám
Magyar—szovjet tárgyalások kezdődtek (folytatás az 1. oldalról.) Nyikolaj Tyihonov, és kísérete délután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, Ezt követően a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Szabadság téren koszorút helyezett el a szovjet hősi emlékmű talapzatán. A koszorúzásoknál jelen volt Czinege Lajos hadsereg- tábornok, honvédelmi miniszter és Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, továbbá a szovjet nagykövetség diplomatái és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. A nap folyamán az Országházban megkezdődtek a magas szintű magyar—szovjet hivatalos tárgyalások. A madridi katonai körzet parancsnokának rendeletére 14 napi házi őrizettel sújtották a vasárnap nyilvánosságra került antidemokratikus tiszti kiáltványt aláírt száz tisztet és tiszthelyettest — ami azonban nem zárja ki a büntetőjogi felelősségre vonásukat. Az ügy kivizsgálására a katonai körzet parancsnoka egyidejűleg katonai vizsgáló- bírót rendelt ki Balbino TeiLázár Syörgy vezette a magyar tárgyalócsoportot, amelynek tagjai voltak Marjai József, Púja Frigyes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Hoós János tervhivatali államtitkár, Kapolyi László ipari államtitkár, Roska István külügyminiszter-helyettes és Szűrös Mátyás. A Nyikolaj Tyihonov vezette szovjet tárgyalócsoport tagjai voltak Ivan Usztyijan, a Moldvai SZSZK miniszterelnöke, Viktor Malcev, a külügyminiszter első helyettese, Nyikolaj Komarov, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Nyikolaj Inozemcev, az állami tervbizottság elnök- helyettese és Vlagyimir Pavlov. A tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egy mást a két ország helyzetéről, a jelenlegi tervidőszak feljeiro Pinon hadbíró ezredes személyében, aki már vasárnap délután meg is kezdte a kiáltvány aláíróinak kihallgatását. Az első kihallgatások során egy százados megbánásának adott hangot, hogy aláírását adta, egy másik tiszt pedig tagadta, hogy aláírta volna az okmányt. 17 tiszt- helyettes is olyan vallomást tett, hogy az iratot csak parancsnoka utasítására írta alá. adatairól. Véleménycserét folytattak hazánk és a Szovjetunió gyümölcsöző kapcsolatairól, ezen belül különös figyelmet fordítottak a szerteágazó gazdasági együttműködés eredményeire és a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeire. Szót váltottak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel kontinensünk békéjének és biztonságának megőrzésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, egy új nukleáris világégés megelőzésének fontosságára. Tegnap az esti órákban az MSZMP KB és a Minisztertanács díszvacsorát adott a szovjet kormányfő tiszteletére, ahol a tárgyaló felek vezetői pohárköszöntőt mondtak. A tárgyalások ma folytatódnak. (MTI) A vezérkari főnökök taná- c"1 hétfőn körlevelet intézett a hadsereg valamennyi egységéhez, tábornokához, tisztjéhez és altisztiéhez és ebben a katonai fegyelem súlyos megsértésének, a szolgálati út megkerülése révén a szolgálati szabályzat megszegésének minősítette a kiáltvány aláírását és közzétételét. Egyben annak szövegét az alkotmánynyal ellentétesnek nyilvánította.^ A vezérkar körlevele felszólította a hadsereg tisztjeit, hogy utasítsanak vissza minden hasonló kezdeményezést. A Diiario ’16 című napilap katonai körökből szerzett értesülése szerint lehetséges, hogy a kiáltvány csak előjele más dolgoknak, amelyek napokon belül bekövetkezhetnek, ha nem tesznek megfelelő intéz, kedésekét. Nagyobb arányú műveletről van szó, amelynek szervezői egyelőre a háttérbe húzódnak meg. A kiáltvány aláíróinak többsége a madridi környéken állomásozó 1. számú páncéloe- hadosztály kötelékébe tartozik és közöttük van San Martin ezredesnek, a hadosztály letartóztatásban levő volt vezérkari főnökének, valamint Bals Pinarnak, a Fuerza Neu- va nevű újfasiszta párt elnökének százados rendfokozatú fia. (MTI Kuznyeeov Indiában Vaszilij Kuznyeeov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnökhelyettese szovjet parlamenti küldöttség élén hétfőn Űj-Delhibe érkezett. A szovjet delegáció az indiai törvényhozás meghívásának tesz eleget. A küldöttséget a repülőtéren Mohammed Hidajatullah, az Indiai Köztársaság alel- nöke, valamint parlamenti képviselők és más hivatalos személyek üdvözölték. A megérkezés napján a szovjet parlamenti küldöttséget fogadta Hidajatullah al- elnök és Bal Ram Dzsakhar, az indiai alsóház elnöke. Kreisky sajtóértekezlete Bruno Kreisky osztrák kancellár kuvaiti látogatása befejeztével vasárnap Bahreinba érkezett. Kreisky Kuvaitban a közelkeleti helyzetről és a két ország kapcsolatainak erősítéséről tanácskozott. Kreisky, mielőtt elutazott volna Kuvaitból sajtóértekez- tet tartott. A kancellár megismételte : Ausztria támogatja, hogy palesztin államot hozzanak létre a Jordán folyó izraeliek által megszállva tartott nyugati partján, és a Gaza-övezetben. Felszólította a palesztinokat, hogy „továbbra is tegyenek erőfeszítéseket jogaik visszanyerésére, és világosan magyarázzák meg a világnak követeléseiket”. Menekülő tőke Megközelítően 32 milliárd frank, azaz 5,7 milliárd dollárnyi összeget csempésztek ki illegálisan Franciaországból Francois Mitterand májusi elnökké választása óta eltelt hét hónap során. A vámhatóságok szerint csak augusztus—szeptember folyamán mintegy 17 millió frank került ki illegláisan az országból. A Banque de Paris et Pay- bas (Parisbas) a legnagyobb összeget csempészte ki, mintegy 180 millió francia frankot utalt át illegálisan Svájcba. A Parisbas egyébként egyike azon bankoknak, amelyeket a kormány államosítani kíván. (MTI) Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és állásfoglalásban rögzítette a kisiparosok és az országos választmány feladatait a következő öt évre. Ezek között legfontosabb gazdasági célként határozták meg a szolgáltatások területén a lakáskarbantartá3, a -felújítás, a gépjármű- és a hagyományos ruházat- és lábbelijavítás fejlesztését. Az árutermelésben az exportnövelő, az importot helyettesítő, a hiánycikkek körét csökkentő, a hazai áruválasztékot bővítő és a háttéripari termékek gyártásának növelését halál ózták el. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges a szakmai képzés fejlesztése, a műszaki korszerűsítés, a kapcsolatok javítása az állami és a szövetkezeti gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel, továbbá a közösségi gondolkodás, a társadalom iránti elkötelezett magatartás erősítése. A küldöttgyűlés elfogadta a KIOSZ új alapszabályát, majd megválasztotta az országos testületeket és tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Neményi Endrét elnökhelyettessé választották. ■n Spanyol tiszti kiáltvány hadbíró előtt A japán csoda titka Egyre gyakrabban hangoztatják az európai és amerikai gazdasági vezetők: tanuljunk a japánoktól! Sokasodik a japán gazdasági csodával foglalkozó cikkek, könyvek, elemzések száma, egyre többen szeretnének élen járni a japán fortélyok megismertetésében. A japán gazdasági csoda nem újkeletű terminológia, de az elmúlt hónapokban ismét sok szó esett róla. A távol-keleti szigetországtól eltekintve a kapitalista világban mindenütt, s bizonyos mértékig a szocialista országokban is érezhetővé váltak a gazdasági fejlődés problémái. A tőkésországnkban recesszió tapasztalható, a szocialista országokban pedig az eddig elért színvonal megőrzése okoz komoly gondcA kát. Japán sem mentes ugyan a válságjelenségektől, de a jelenlegi világgazdasági helyzetben viszonylag nagyok a térnyerési lehetőségei Sokan amiatt aggódnak a tőkésvi- lágban, hogy Japán olyan nagyhatalmi pozíciókat szerez gazdasági téren, mint az Egyesült Államok politikai síkon. Érthető, hogy mindenki az irigyelt fejlődés kulcsát keresi. Van, aki a japán ember gondolkodásmódjában, mások a gazdálkodó egységek szervezeti struktúrájában, megint mások a technika sajátos japán értékelésében látják a siker titkát.. Egy azonban biztos: a gazdaság minden szintjén tapasztalható szuperhatékony szervezési és irányítási rendszer nélkül semmire sem mennéneic a japánok. A szervezést ma szerte a világon a munka legfontosabb részének tartják és sokan állítják, hogy a japán csoda mögött a szervezésben megvalósított csoda áll. Erről keveset tud a világ, annál is inkább, mert bizonyos fokig még Japánban is átértékelik mostanában a munka- szervezést. Ezért számít szenzációnak az a könyv, mely azt vizsgálja, hogy milyen előnyei vannak a japán munkaszervezésnek, az amerikaival szemben. Persze, egy kicsit ez a könyv is „ködösít”. Szerzője, egy bizonyos Mr. Oucsi (gyanúsan cseng az amerikai szakértő neve) a japán irányítás (szervezés) titkát az úgynevezett S teóriában látja. A szerző ugyanis a japán vezetés és szervezés lényegét í hét, angolul S betűvel kezdődő kifejezésekben foglalja össze; ezek: stratégia, struktúra, stílus, rendszerek, személyzet, hozzáértés, megosztott értékek. Az első kettő S-sel minden gazdálkodó szervezetnek rendelkeznie kell, világosan és közérthetően tudatosítva mindenkivel (főképp a vállalat dolgozóival), hogy mi a vállalat célja és annak megvalósításához milyen eszközei vannak. Még a „rendszerek” léte sem rendi-rvüli, ezek — a szerző szerint — vállalaton belüli folyamatok. Abban azonban, hogy ez milyen stílusban valósul meg, már van különbség más országok gyakorlatához képest. Mondhatni: itt van a japán szervezés lényegi különbsége. Az említett könyv így ír erről: A stílus attól függ, hogy a vezet© (irányító) mennyi időt szán és azt miképpen fordítja a felmerülő kérdésekre. A japán vállalati iiár.y'tók európai kollégáinál jóval többet fordítanak idejükből a vállalattal kapcsolatos kérdésekre. De nemcsak ők az alsó- és a középszintű vezetők gondolatainak zömé' is a vállalattal kapcsolatos kérdések kötik le, mi több, az egyszerű dolgozókét is. Hozzá kell tenni, hogy ismereteik szintje általában magas, a képzettségé úgyszintén; a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Japánban a legmagasabb a világon A fiataloknak Japánban is ki kell várniuk az időt, míg előbbreléphetnek, de, ami az irányításban, a vállalati koncepciók kialakításában való részvételüket illeti, abban már a kezdettől fogva telj as értékű munkaerők. Kezdeményezéseikre számit a vaiialnt. sőt a „lentről” indítás elvének megfelelően tőlük jut el a legtöbb javaslat a vezeies felsőbb rétegeihez (Ez egyébként nem zárja ki a vezetők kezdeményezéseit . .) A vezetés figyelmet fordít ezekre a javaslatokra, s mi több: épít rájuk. Ezzel a fiatalabbakat, vagy, ha úgy tetszik, a hierarchia alsóbb fokain álló alkalmazottakat a vállalatba „integrálja”, igaz, a bérlistán az okosabb még nem rukkol előre, de a japán értékrendben legalább olyan fontos — talán még becsesebb — a presztízs, amit a dolgozó ismeretei révén, s azok hasznosításával szerez. Azt vallják, hogy a hozzájám'ás a fontos. A tudáscentvikus japán vállalati intézményben ennek nagy értéke van Ezért még az eredendően képzetle2 NÓGRÁD — 1981. december 8., kedd Brüsszeli dilemmák Kedden a NATO székhelyén, Brüsszelben megkezdődik az atlantiak szokásos, év végi miniszteri tanácskozássorozata. Nem túlságosan nehéz megjövendölni, hogy az egymást követő üléseken enyhén szólva nem várható szélcsend. Minden jel arra mutat, hogy a nyugati katonai szövetség bizottságainak vitáin a dilemmák dominálnak majd. 1949, a megalakulás éve óta a NATO talán spsem nézett szembe a jelenlegiekhez hasonló nagyságrendű gondokkal. Szinte jelképesnek tekinthető, hogy magában a szervezet központjául szolgáló országban, Belgiumiban is komoly, elhúzódó kormányzati válság van. Papandreu görög kormányfő deklaráltan azzal a szándékkal utazik a tanácskozásra — szerdán találkozik Haig amerikai külügyminiszterrel —, hogy előterjessze Görögország további NATO-tagságának feltételeit és (ahogy többször is kifejtette) „szükség esetén elmenjen egészen a katonai szervezetből való kivonulásig”. A hagyományosan beteg déli szárny másik országában, Törökországban is komoly, belpolitikai — és egyéb gondok jellemzik a helyzetet. Nem Véletlen, hogy — Weinberger hadügyminisztert követve — egy héten belül Haig amerikai külügyminiszter is Ankara,ba látogat... Weinberger egyébként közben Ankarából Nápolyba érkezett, ahol tüntetők fogadták. A NATO egyik kulcsországában, Itáliában a brüsszeli tanácskozás kezdetén a lapok tűzharcokról, merényletekről, sztrájkokról számolnak be — és tüntetésekről, mindenekelőtt a washingtoni és brüsszeli katonapolitikai tervek ellen. Hasonló tüntetésektől hangos egész Nyugat-Európa. Három dán város (Koppenhága, Arhus, Alborg), a svájci Bern, az NSZK-ban Hamburg és Ulm —, hogv csak néhány színhelyet említsünk a sok közül. A NATO-ból való kilépés mellett tüntettek Athénban és a belépés ellen Madridban. Érthető tehát, hogy még a nem éppen az enyhít' vi politika melletti elkötelezettségéről ismert amerikai hetilap, az US News and Word Report is szokatlanul sommás megállapítást tett legutóbbi számában: „az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei körében végigsöprő pacifista hullám Reagan elnök számára komoly kihívás, amelyre nem könnyű válaszolni”. Sok függ attól, hogy a most kezdődő év végi mérlegkészítés során a NATO illetékesei levonják-e a világ számára is annyira szükséges következtetéseket, vagy — ahogy egy párizsi lap fogalmaz — újabb olajat öntenek-^ a tiltakozások tüzére. Harmat Endre Lengyel kormánynyilatkozat Súlyos politikai helyzetet teremtett a Szolidaritás országos bizottságának múlt heti állásfoglalása, ám a lengyel kormány továbbra is mindent megtesz a nemzeti egység frontjának létrehozásáért Ez a fő gondolata a lengyel kormány szóvivője által vasárnap éjszaka közzétett nyilatkozatnak. A dokumentum megállapítja: a Szolidaritás elnöksége a regionális szervezetek vezetőivel együtt előre elutasította a nemzeti egyetértés eszméjét, illetve annak megvalósítását ultimativ feltételekhez kötötte. Ezzel a szervezet vezető testületéi megsértették a gdanski, a szczecini és a jastrzebiei megállapodásokat, Valamint a Szolidaritás saját alapszabályát is. „A tények azt mutatják, hogy ellenzéki politikai erő pozíciójából nyílt harcba indulnak a hatalomért a szocialista államhatalommal szemben. Ezzel új szakasz kezdődik a válságban, s csökken a remény arra, hogy tárgyalásokkal, kompromisszumokkal végre lehet hajtani a gazdasági reformot, hogy tovább lehet haladni a, szocialista nebb munkaerő is mindent megtesz, hogy ötleteivel, beleszólásaival presztízst szerezzen, aminek folyamatos tanulás, önképzés a következménye. Asad olyan japán kutató, aki az egész japan csoda nyitját a művelődés hagyományaiban látja, mondván: kulturáltság kérdése, hogy valaki mennyire akar „okos lenni” — a japánok esetében természetesen szinte kizárólag az adott vállalati közegben. A megosztott érték — a hetedik S — lényegében együttműködést jelent: a vállalat közös érték, léte, jövője a közösen hozott döntésektől függ. A divatjamúlt individualizmust, a „majd-én megmuta- tom”-ozást veti a könvv szerzője az európaiak és az amerikaiak szemére, mert ez kizárja a ma már elengedhetetlen csoportmunkát, csoport- harmóniát és a közös morál kialakulását. Az individualizmus szüli a vállaltion belüli heterogenitást, a dolgok éltére megítélését. A szervezés feladata, hogy feloldja ezeket a (hatékonyságot rontó) polarizált kapcsolatokat Ez te- lemti meg az egységes személyzetet, és ez teszi érdekeltté az alkalmazottakat a nezzáértésben: s ezekkel együtt teljes a hét S Kövecs Gábor megújulás útján — hangsúlyozza a nyilatkozat, majd leszögezi: „egyvalami bizonyos: senkinek sem sikerülhet a szocialista államiság megdöntése”. A dokumentum rámutat: a Szolidaritás vezetőinek állításai ellenére a kormányt éppen azért kell felhatalmazni bizonyos különleges jogkörökkel, mert a szejm és a miniszterelnök többszöri felhívása ellenére sem szűntek meg a sorozatos sztrájkok, tovább lazult a fegyelem. A különleges jogkörök egyébként is csak a téli időszakra, vagyis jövő év március végéig szólnának, s céljuk éppen az, hogy elkerülhető legyen a konfrontáció, s ezzel a végső eszközök alkalmazása. A nyilatkozat tényekkel éa érvekkel cáfolja a Szolidaritás különféle vádjait, így például azt, hogy a kormány a gazdasági reform meghiúsítására törekedne. Egyben rámutat arra, hogy a szakszervezeti törvény tervezete ügyében a Szolidaritás vezetői nyíltan kétségbe vonták az államtanács és a szejm jogkörét, idő előtti tanácsi választásokat követelve pedig olyasmibe avatkoztak bele, ami nem a szakszervezetek dolga. Különösen úgy nem, hogy a Szolidaritás már előre bejelentette: saját listával kívánna indulni egy ilyen választáson. A nyilatkozat rámutat, hogy a lengyel kormány továbbra is készen áll a párbeszédre a Szolidaritás együttműködésre hajlandó tagjaival és szerveivel. (MTI) Osztrák elöntés Vízumkényszer lengyeleknek Az osztrák kormány mától visszaállítja a beutazási vízumkötelezettséget a lengyel állampolgárok számára — jelentette be hétfőn az osztrák kül- és belügyminisztérium hivatalos közleménye. Az intézkedéssel, amely egyelőre 1982. június 30-ig marad hatályban, az osztrák kormány felfüggesztette a lengyel kormánnyal 1972. július Í8-án aláirt megállapodást. Bécsben a kényszerű lépés indokolásaként közölték, hogy az elmúlt hónapokban különösen nagy számban érkeztek Ausztriába lengypl turisták, akik a szerződésben előírt háromhónapos tartózkodási idő lejárta után is az országban maradtak és legtöbhiük- nek nem is áll szándékában visszatérni Lengyelországba.
