Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

Magyar—szovjet tárgyalások kezdődtek (folytatás az 1. oldalról.) Nyikolaj Tyihonov, és kí­sérete délután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét, Ezt követően a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Szabadság téren koszorút he­lyezett el a szovjet hősi em­lékmű talapzatán. A koszorúzásoknál jelen volt Czinege Lajos hadsereg- tábornok, honvédelmi mi­niszter és Farkas Mihály ve­zérőrnagy, a budapesti hely­őrség parancsnoka, továbbá a szovjet nagykövetség diplo­matái és az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­nokságának képviselői. A nap folyamán az Or­szágházban megkezdődtek a magas szintű magyar—szovjet hivatalos tárgyalások. A madridi katonai körzet parancsnokának rendeletére 14 napi házi őrizettel sújtot­ták a vasárnap nyilvánosság­ra került antidemokratikus tiszti kiáltványt aláírt száz tisztet és tiszthelyettest — ami azonban nem zárja ki a büntetőjogi felelősségre vonásu­kat. Az ügy kivizsgálására a katonai körzet parancsnoka egyidejűleg katonai vizsgáló- bírót rendelt ki Balbino Tei­Lázár Syörgy vezette a ma­gyar tárgyalócsoportot, amely­nek tagjai voltak Marjai Jó­zsef, Púja Frigyes, Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter, Hoós János tervhivatali államtitkár, Kapolyi László ipari államtitkár, Roska Ist­ván külügyminiszter-helyettes és Szűrös Mátyás. A Nyikolaj Tyihonov vezet­te szovjet tárgyalócsoport tag­jai voltak Ivan Usztyijan, a Moldvai SZSZK miniszterel­nöke, Viktor Malcev, a kül­ügyminiszter első helyettese, Nyikolaj Komarov, a külke­reskedelmi miniszter első he­lyettese, Nyikolaj Inozemcev, az állami tervbizottság elnök- helyettese és Vlagyimir Pav­lov. A tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egy mást a két ország helyzetéről, a jelenlegi tervidőszak fel­jeiro Pinon hadbíró ezredes személyében, aki már vasár­nap délután meg is kezdte a kiáltvány aláíróinak kihallga­tását. Az első kihallgatások során egy százados megbáná­sának adott hangot, hogy alá­írását adta, egy másik tiszt pedig tagadta, hogy aláírta volna az okmányt. 17 tiszt- helyettes is olyan vallomást tett, hogy az iratot csak pa­rancsnoka utasítására írta alá. adatairól. Véleménycserét foly­tattak hazánk és a Szovjet­unió gyümölcsöző kapcso­latairól, ezen belül kü­lönös figyelmet for­dítottak a szerteágazó gazda­sági együttműködés eredmé­nyeire és a kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeire. Szót váltottak a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, kü­lönös tekintettel kontinensünk békéjének és biztonságának megőrzésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, egy új nukleáris világégés megelőzé­sének fontosságára. Tegnap az esti órákban az MSZMP KB és a Minisz­tertanács díszvacsorát adott a szovjet kormányfő tiszte­letére, ahol a tárgyaló felek vezetői pohárköszöntőt mond­tak. A tárgyalások ma foly­tatódnak. (MTI) A vezérkari főnökök taná- c"1 hétfőn körlevelet intézett a hadsereg valamennyi egy­ségéhez, tábornokához, tiszt­jéhez és altisztiéhez és ebben a katonai fegyelem súlyos megsértésének, a szolgálati út megkerülése révén a szolgá­lati szabályzat megszegésének minősítette a kiáltvány aláí­rását és közzétételét. Egyben annak szövegét az alkotmány­nyal ellentétesnek nyilvání­totta.^ A vezérkar körlevele felszólította a hadsereg tiszt­jeit, hogy utasítsanak vissza minden hasonló kezdeménye­zést. A Diiario ’16 című napilap ka­tonai körökből szerzett érte­sülése szerint lehetséges, hogy a kiáltvány csak előjele más dolgoknak, amelyek napokon belül bekövetkezhetnek, ha nem tesznek megfelelő intéz, kedésekét. Nagyobb arányú műveletről van szó, amelynek szervezői egyelőre a háttérbe húzódnak meg. A kiáltvány aláíróinak több­sége a madridi környéken ál­lomásozó 1. számú páncéloe- hadosztály kötelékébe tarto­zik és közöttük van San Mar­tin ezredesnek, a hadosztály letartóztatásban levő volt ve­zérkari főnökének, valamint Bals Pinarnak, a Fuerza Neu- va nevű újfasiszta párt elnö­kének százados rendfokozatú fia. (MTI Kuznyeeov Indiában Vaszilij Kuznyeeov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnökhelyettese szovjet parla­menti küldöttség élén hétfőn Űj-Delhibe érkezett. A szov­jet delegáció az indiai tör­vényhozás meghívásának tesz eleget. A küldöttséget a repülőté­ren Mohammed Hidajatullah, az Indiai Köztársaság alel- nöke, valamint parlamenti képviselők és más hivatalos személyek üdvözölték. A megérkezés napján a szovjet parlamenti küldöttsé­get fogadta Hidajatullah al- elnök és Bal Ram Dzsakhar, az indiai alsóház elnöke. Kreisky sajtóértekezlete Bruno Kreisky osztrák kan­cellár kuvaiti látogatása be­fejeztével vasárnap Bahreinba érkezett. Kreisky Kuvaitban a közel­keleti helyzetről és a két or­szág kapcsolatainak erősíté­séről tanácskozott. Kreisky, mielőtt elutazott volna Kuvaitból sajtóértekez- tet tartott. A kancellár meg­ismételte : Ausztria támogat­ja, hogy palesztin államot hozzanak létre a Jordán fo­lyó izraeliek által megszáll­va tartott nyugati partján, és a Gaza-övezetben. Felszólí­totta a palesztinokat, hogy „továbbra is tegyenek erőfe­szítéseket jogaik visszanye­résére, és világosan magya­rázzák meg a világnak köve­teléseiket”. Menekülő tőke Megközelítően 32 milliárd frank, azaz 5,7 milliárd dol­lárnyi összeget csempésztek ki illegálisan Franciaország­ból Francois Mitterand má­jusi elnökké választása óta eltelt hét hónap során. A vámhatóságok szerint csak augusztus—szeptember fo­lyamán mintegy 17 millió frank került ki illegláisan az országból. A Banque de Paris et Pay- bas (Parisbas) a legnagyobb összeget csempészte ki, mint­egy 180 millió francia frankot utalt át illegálisan Svájcba. A Parisbas egyébként egyi­ke azon bankoknak, ame­lyeket a kormány államosí­tani kíván. (MTI) Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a küldöttgyű­lés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és állásfoglalás­ban rögzítette a kisiparosok és az országos választmány feladatait a következő öt év­re. Ezek között legfontosabb gazdasági célként határozták meg a szolgáltatások terüle­tén a lakáskarbantartá3, a -felújítás, a gépjármű- és a hagyományos ruházat- és láb­belijavítás fejlesztését. Az áru­termelésben az exportnövelő, az importot helyettesítő, a hi­ánycikkek körét csökkentő, a hazai áruválasztékot bővítő és a háttéripari termékek gyár­tásának növelését halál ózták el. Mindehhez elengedhetetle­nül szükséges a szakmai kép­zés fejlesztése, a műszaki kor­szerűsítés, a kapcsolatok ja­vítása az állami és a szövet­kezeti gazdálkodó szervezetek­kel, intézményekkel, továbbá a közösségi gondolkodás, a társadalom iránti elkötelezett magatartás erősítése. A küldöttgyűlés elfogadta a KIOSZ új alapszabályát, majd megválasztotta az országos testületeket és tisztségviselő­ket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Neményi Endrét el­nökhelyettessé választották. ■n Spanyol tiszti kiáltvány hadbíró előtt A japán csoda titka Egyre gyakrabban hangoz­tatják az európai és amerikai gazdasági vezetők: tanuljunk a japánoktól! Sokasodik a ja­pán gazdasági csodával fog­lalkozó cikkek, könyvek, elemzések száma, egyre töb­ben szeretnének élen járni a japán fortélyok megismer­tetésében. A japán gazdasági csoda nem újkeletű terminológia, de az elmúlt hónapokban is­mét sok szó esett róla. A tá­vol-keleti szigetországtól el­tekintve a kapitalista világ­ban mindenütt, s bizonyos mértékig a szocialista orszá­gokban is érezhetővé váltak a gazdasági fejlődés problé­mái. A tőkésországnkban re­cesszió tapasztalható, a szo­cialista országokban pedig az eddig elért színvonal meg­őrzése okoz komoly gondcA kát. Japán sem mentes ugyan a válságjelenségektől, de a je­lenlegi világgazdasági hely­zetben viszonylag nagyok a térnyerési lehetőségei Sokan amiatt aggódnak a tőkésvi- lágban, hogy Japán olyan nagyhatalmi pozíciókat sze­rez gazdasági téren, mint az Egyesült Államok politikai sí­kon. Érthető, hogy mindenki az irigyelt fejlődés kulcsát kere­si. Van, aki a japán ember gondolkodásmódjában, má­sok a gazdálkodó egységek szervezeti struktúrájában, megint mások a technika sa­játos japán értékelésében lát­ják a siker titkát.. Egy azon­ban biztos: a gazdaság min­den szintjén tapasztalható szuperhatékony szervezési és irányítási rendszer nélkül semmire sem mennéneic a ja­pánok. A szervezést ma szerte a világon a munka legfonto­sabb részének tartják és so­kan állítják, hogy a japán csoda mögött a szervezésben megvalósított csoda áll. Er­ről keveset tud a világ, annál is inkább, mert bizonyos fo­kig még Japánban is átérté­kelik mostanában a munka- szervezést. Ezért számít szenzációnak az a könyv, mely azt vizsgál­ja, hogy milyen előnyei van­nak a japán munkaszerve­zésnek, az amerikaival szem­ben. Persze, egy kicsit ez a könyv is „ködösít”. Szerzője, egy bizonyos Mr. Oucsi (gya­núsan cseng az amerikai szakértő neve) a japán irá­nyítás (szervezés) titkát az úgynevezett S teóriában látja. A szerző ugyanis a japán vezetés és szervezés lényegét í hét, angolul S betűvel kezdő­dő kifejezésekben foglalja össze; ezek: stratégia, struk­túra, stílus, rendszerek, sze­mélyzet, hozzáértés, megosz­tott értékek. Az első kettő S-sel minden gazdálkodó szervezetnek ren­delkeznie kell, világosan és közérthetően tudatosítva min­denkivel (főképp a vállalat dolgozóival), hogy mi a vál­lalat célja és annak megva­lósításához milyen eszközei vannak. Még a „rendszerek” léte sem rendi-rvüli, ezek — a szerző szerint — vállalaton belüli folyamatok. Abban azonban, hogy ez milyen stí­lusban valósul meg, már van különbség más országok gya­korlatához képest. Mondhat­ni: itt van a japán szervezés lényegi különbsége. Az emlí­tett könyv így ír erről: A stílus attól függ, hogy a vezet© (irányító) mennyi időt szán és azt miképpen fordít­ja a felmerülő kérdésekre. A japán vállalati iiár.y'tók európai kollégáinál jóval töb­bet fordítanak idejükből a vállalattal kapcsolatos kérdé­sekre. De nemcsak ők az al­só- és a középszintű vezetők gondolatainak zömé' is a vállalattal kapcsolatos kérdé­sek kötik le, mi több, az egy­szerű dolgozókét is. Hozzá kell tenni, hogy ismereteik szintje általában magas, a képzettségé úgyszintén; a fel­sőfokú végzettséggel rendel­kezők aránya Japánban a legmagasabb a világon A fia­taloknak Japánban is ki kell várniuk az időt, míg előbbre­léphetnek, de, ami az irányí­tásban, a vállalati koncepci­ók kialakításában való rész­vételüket illeti, abban már a kezdettől fogva telj as értékű munkaerők. Kezdeményezé­seikre számit a vaiialnt. sőt a „lentről” indítás elvének megfelelően tőlük jut el a leg­több javaslat a vezeies fel­sőbb rétegeihez (Ez egyéb­ként nem zárja ki a vezetők kezdeményezéseit . .) A ve­zetés figyelmet fordít ezekre a javaslatokra, s mi több: épít rájuk. Ezzel a fiatalab­bakat, vagy, ha úgy tetszik, a hierarchia alsóbb fokain ál­ló alkalmazottakat a válla­latba „integrálja”, igaz, a bérlistán az okosabb még nem rukkol előre, de a japán ér­tékrendben legalább olyan fontos — talán még becsesebb — a presztízs, amit a dolgozó ismeretei révén, s azok hasz­nosításával szerez. Azt vall­ják, hogy a hozzájám'ás a fontos. A tudáscentvikus ja­pán vállalati intézményben ennek nagy értéke van Ezért még az eredendően képzetle­2 NÓGRÁD — 1981. december 8., kedd Brüsszeli dilemmák Kedden a NATO székhelyén, Brüsszelben megkezdődik az atlantiak szokásos, év végi miniszteri tanácskozássoroza­ta. Nem túlságosan nehéz megjövendölni, hogy az egymást kö­vető üléseken enyhén szólva nem várható szélcsend. Minden jel arra mutat, hogy a nyugati katonai szövetség bizottságai­nak vitáin a dilemmák dominálnak majd. 1949, a megalakulás éve óta a NATO talán spsem nézett szembe a jelenlegiekhez hasonló nagyságrendű gondokkal. Szinte jelképesnek tekinthető, hogy magában a szervezet köz­pontjául szolgáló országban, Belgiumiban is komoly, elhúzódó kormányzati válság van. Papandreu görög kormányfő dekla­ráltan azzal a szándékkal utazik a tanácskozásra — szerdán találkozik Haig amerikai külügyminiszterrel —, hogy előter­jessze Görögország további NATO-tagságának feltételeit és (ahogy többször is kifejtette) „szükség esetén elmenjen egé­szen a katonai szervezetből való kivonulásig”. A hagyományosan beteg déli szárny másik országában, Törökországban is komoly, belpolitikai — és egyéb gondok jellemzik a helyzetet. Nem Véletlen, hogy — Weinberger had­ügyminisztert követve — egy héten belül Haig amerikai kül­ügyminiszter is Ankara,ba látogat... Weinberger egyébként közben Ankarából Nápolyba ér­kezett, ahol tüntetők fogadták. A NATO egyik kulcsországá­ban, Itáliában a brüsszeli tanácskozás kezdetén a lapok tűz­harcokról, merényletekről, sztrájkokról számolnak be — és tüntetésekről, mindenekelőtt a washingtoni és brüsszeli ka­tonapolitikai tervek ellen. Hasonló tüntetésektől hangos egész Nyugat-Európa. Három dán város (Koppenhága, Arhus, Al­borg), a svájci Bern, az NSZK-ban Hamburg és Ulm —, hogv csak néhány színhelyet említsünk a sok közül. A NATO-ból való kilépés mellett tüntettek Athénban és a belépés ellen Madridban. Érthető tehát, hogy még a nem éppen az enyhít' vi politika melletti elkötelezettségéről ismert amerikai hetilap, az US News and Word Report is szokatlanul sommás meg­állapítást tett legutóbbi számában: „az Egyesült Államok nyu­gat-európai szövetségesei körében végigsöprő pacifista hul­lám Reagan elnök számára komoly kihívás, amelyre nem könnyű válaszolni”. Sok függ attól, hogy a most kezdődő év végi mérlegké­szítés során a NATO illetékesei levonják-e a világ számára is annyira szükséges következtetéseket, vagy — ahogy egy pá­rizsi lap fogalmaz — újabb olajat öntenek-^ a tiltakozások tüzére. Harmat Endre Lengyel kormánynyilatkozat Súlyos politikai helyzetet teremtett a Szolidaritás or­szágos bizottságának múlt he­ti állásfoglalása, ám a len­gyel kormány továbbra is mindent megtesz a nemzeti egység frontjának létrehozá­sáért Ez a fő gondolata a lengyel kormány szóvivője által vasárnap éjszaka közzé­tett nyilatkozatnak. A dokumentum megállapít­ja: a Szolidaritás elnöksége a regionális szervezetek vezető­ivel együtt előre elutasította a nemzeti egyetértés eszmé­jét, illetve annak megvalósí­tását ultimativ feltételekhez kötötte. Ezzel a szervezet ve­zető testületéi megsértették a gdanski, a szczecini és a jastrzebiei megállapodáso­kat, Valamint a Szolidaritás saját alapszabályát is. „A tények azt mutatják, hogy ellenzéki politikai erő pozíciójából nyílt harcba in­dulnak a hatalomért a szoci­alista államhatalommal szem­ben. Ezzel új szakasz kezdő­dik a válságban, s csökken a remény arra, hogy tárgyalá­sokkal, kompromisszumok­kal végre lehet hajtani a gaz­dasági reformot, hogy tovább lehet haladni a, szocialista nebb munkaerő is mindent megtesz, hogy ötleteivel, be­leszólásaival presztízst szerez­zen, aminek folyamatos ta­nulás, önképzés a következ­ménye. Asad olyan japán kutató, aki az egész japan csoda nyitját a művelődés hagyo­mányaiban látja, mondván: kulturáltság kérdése, hogy va­laki mennyire akar „okos lenni” — a japánok esetében természetesen szinte kizáró­lag az adott vállalati közeg­ben. A megosztott érték — a he­tedik S — lényegében együtt­működést jelent: a vállalat közös érték, léte, jövője a kö­zösen hozott döntésektől függ. A divatjamúlt individualiz­must, a „majd-én megmuta- tom”-ozást veti a könvv szer­zője az európaiak és az ame­rikaiak szemére, mert ez ki­zárja a ma már elengedhetet­len csoportmunkát, csoport- harmóniát és a közös morál kialakulását. Az individualiz­mus szüli a vállaltion belüli heterogenitást, a dolgok élté­re megítélését. A szervezés feladata, hogy feloldja ezeket a (hatékonyságot rontó) pola­rizált kapcsolatokat Ez te- lemti meg az egységes sze­mélyzetet, és ez teszi érde­keltté az alkalmazottakat a nezzáértésben: s ezekkel együtt teljes a hét S Kövecs Gábor megújulás útján — hangsú­lyozza a nyilatkozat, majd le­szögezi: „egyvalami bizonyos: senkinek sem sikerülhet a szocialista államiság megdön­tése”. A dokumentum rámutat: a Szolidaritás vezetőinek állítá­sai ellenére a kormányt ép­pen azért kell felhatalmazni bizonyos különleges jogkörök­kel, mert a szejm és a mi­niszterelnök többszöri fel­hívása ellenére sem szűntek meg a sorozatos sztrájkok, tovább lazult a fegyelem. A különleges jogkörök egyéb­ként is csak a téli időszakra, vagyis jövő év március vé­géig szólnának, s céljuk ép­pen az, hogy elkerülhető le­gyen a konfrontáció, s ezzel a végső eszközök alkalmazá­sa. A nyilatkozat tényekkel éa érvekkel cáfolja a Szolidari­tás különféle vádjait, így pél­dául azt, hogy a kormány a gazdasági reform meghiúsítá­sára törekedne. Egyben rámu­tat arra, hogy a szakszerve­zeti törvény tervezete ügyé­ben a Szolidaritás vezetői nyíltan kétségbe vonták az államtanács és a szejm jog­körét, idő előtti tanácsi vá­lasztásokat követelve pedig olyasmibe avatkoztak bele, ami nem a szakszervezetek dolga. Különösen úgy nem, hogy a Szolidaritás már elő­re bejelentette: saját listá­val kívánna indulni egy ilyen választáson. A nyilatkozat rámutat, hogy a lengyel kormány to­vábbra is készen áll a pár­beszédre a Szolidaritás együttműködésre hajlandó tagjaival és szerveivel. (MTI) Osztrák elöntés Vízumkényszer lengyeleknek Az osztrák kormány mától visszaállítja a beutazási ví­zumkötelezettséget a lengyel állampolgárok számára — je­lentette be hétfőn az osztrák kül- és belügyminisztérium hivatalos közleménye. Az in­tézkedéssel, amely egyelőre 1982. június 30-ig marad ha­tályban, az osztrák kormány felfüggesztette a lengyel kor­mánnyal 1972. július Í8-án aláirt megállapodást. Bécsben a kényszerű lépés indokolásaként közölték, hogy az elmúlt hónapokban külö­nösen nagy számban érkeztek Ausztriába lengypl turisták, akik a szerződésben előírt háromhónapos tartózkodási idő lejárta után is az ország­ban maradtak és legtöbhiük- nek nem is áll szándékában visszatérni Lengyelországba.

Next

/
Thumbnails
Contents