Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

ERDŐ

Nógrádban a tarcsaiak ünnepük • minden évben elsőként a felszaburiulii.it. A szovjet erők 1914. december 5-én egy közeli. akkor még lakott, puszta felől indítottak támadást a németek ellen, akik a kasté- lyos faluban állomásoztak. A támadás sikere a gyorsaságban, lendületben érvényesült, Erdőt#resa még ugyanazon nap felszabadult. A szovjetek magukkal hozták a külsőbb területeken elesett hősi halottjaikat is, és a községben temették el őket. Ma márvány emléktábla hirdeti az eseményt, a történelmi igazságtétel abban is érvényre jut, hogy a tábla a volt Végh László-féle kastély falán látható,

A Tarcsa eredetének forrása a tar, amely fi régi magyar nyelvben éppen az ellenkezőjét jelentette annak, amit ma, tehát nem más, mint „tarka”, ehhez származott a kicsinyítő képzőbokor, az erdő megjelölés egyben nyilván megkülönböztetés is, mivel Erdőtarcsa körül nagy erdőségek lehettek, s részben vannak ma is. A sudár örökzöld fenyő is jó régen beköltözött a porták elé, akár jelképe is lehetne az öt kastélyáról is hires községnek De hiszen hat volt a legutóbbi időkig, de a legszebbet, a hatodikat, leromlottsága miatt el kellett bontant. Sajnálja is mindenki A Végh-féle kastélyban 37 esztendő alatt volt már jó néhány intézmény; itt székelt valamikor a tanács is, de az összevonással a tanácsi központ Kállóra ' került, később a felsős diákok Is a káliói körzetesítésbe estek, s talán nem is véletlen ez a meghatározás, hiszen bármilyen jó is a szakosellátottság Kálión — azt senki sem tagadja, hogy a bővítés ellenére zsúfoltság követte az összevonást. Igaz, rövidesen a székhelyközség iskolái körülményei is tovább javulnak, de a körzetesítés akkor is jó régen mindennapi valóság. A Végh-kas- iéi.yban jelenleg — pontosan két éve — az ikladi gépgyár tekercselőüzeme működik a Vörös Csillag Termelőszövetkezet melléküzemágaként, havi háromezer forint körüli keresetet nyújtva a ndgyobbrészt tarcsl asz- szonyoknak.

Nyemcsok Mihály tanácselnökkel és a tárcsái születésű Nagy Károlyné Igazgatási főelőadóval sorra vesszük legelőbb is a kastélyokat. A Kubinyi-féle nyárt rezidenciában megmaradt az iskola alsó tagozata, meglehetősen kevés létszámmal, ehhez a kastélyhoz különálló toronyépület is tartozik és hát, valamikor szép parkja is lehetett. Ma legfeljebb néhány nagyra nőtt fatanú beszél erről annak, akinek van szeme az ilyesmire. A kastély gond akkor is, ha egy van belőle, hát még akkor, ha a külső, ma termelőszövetkezetei használatban levőt is számítva öt fenntartása „színezi” a tanács életét! Az óvoda a Halász-féle kastélyban, parkja ennek természetvédelmi terület, de at már megint más kérdés, hogy mennyi erő van, vagy marad szakszerű gondozáséra!

Romlik hát maga is, a kastély is, ha nem is gyorsan, de egy ponton túl már visszahoz - hatatlanul. Az ötödikben a művelődési ház kapott helyet, jó sok hercehurca után mostanra majdnem teljesen felszabadult, de lezárt lakrészek még mindig vannak benne. Az erőtlenség, a megyei lelemény hiánya « kastélyok jobb hasznosítására, a lebontások elkerülésére alighanem megnehezíti majd azt az érdekes tervet (elképzelésnek nevezném inkább), hogy mivel a kis létszámú alsós iskolát már a közeli jövőben el tudnák helyezni máshol is — a Kubinyl-kastély esetleg valamiféle üdülőként hasznosítható lenne. Czene Béla pedagógus, kertész, méhész, szobrászle odó ember másfél évtizede

m v

m

Bit*

m Jns: m

ebben még több lehetőséget látott. Akkor még nagyrészt lábon állt valamennyi fa a Kubinyl-kastély parkjában, akkor még lehetett volna egy olyan gyermeknevelő intézményt itt kialakítani, amelynek pedagógiájában a munka áll a középpontban... Mit ne mondjak? Mai gondjainkat ismerve, ma ez lehetne az egyik legkorszerűbb állami gyermekftevelő, és akkor a sokat és sokféleképpen emlegetett „kötődéseket” sem kellene fikcióként kezelni. .

De hát, mit is várhatunk az Ugyancsak bekörzetesített (hej, milyen egy kifejezés ez is!) tárcsái pedagógusoktól, akik az estbe hajló időkben térnek haza holtfáradtan, gycrekzslvajjal elzsongított fejjel, ugyan mit tehetnének még itt helyben, Erdőtnrcsán is?! '

Már csak megragadva a kastélyos faluban n kastélyok sorsa, és akár a vasi példák adta lehetőségek körül — ki kelj mondani azt is, hogy a tanács erőtlen, majd azt írtam pénztelen, szegény gazda. Ilyenformán úgyszólván gazdátlanok a kezelésükben levő kastélyok, a nemzeti vagyon, de nevezhetjük a nemzeti örökség részeinek is. A gaz- dátalanságra meg azt kell mondani ezen a

táján is az országinak mielőbb, hogy ne to- .. _____.

v

ább! „Az arctalan bürokrácia falanszterré dS~CS0 a£°k

változtatja legszebb palotáinkat!” — mond- Dan ta a minap A HÉT műsorvezetője, Hajdú János. A hangsúly a palotáinkon van, atndy a közös tulajdont jelenti ebben az esetben —— Ili1 II l'l«E3 Tárcsán csökken a lélekszám. Tíz év alatt százzal kevesebben élnek ebben az eljáró községben, de ami még feltűnőbb: Kálién ennél is nagyobb arányokat ölt az elköltözés a fővároshoz közelebb eső részekre. Jó ideig két termelőszövetkezete Is volt,

1949-ben alakult a Szabadság, később az Üj‘ Élet, 1975-től négy falu egyesítésével erősödött és prosperál ma is a Vörös Csillag. Az eljárók az IKARUS, a PANYOVA, az építőipari munkahelyeket részesítik előnybe, de egyre több az idős ember. A megyei átlagot is meghöladjá a tarésí őregek aránya. A községben nemrégiben még mintegy félszáz, jelenleg 110 cigány szárma^ zású lakos Is él. Az alapellátás mindenképpen jónak mondható, de például az iparcikkek vásárlásával már nem a megyében Jelentkeznek a tarcsaiak, hiszen hetente két alkalommal indul úgynevezett piaci buszjárat innen Hatvanba! Az utak kiépítettsége mindössze 44 százalék, s most ilyen gond elé kerültek: útépítés legyen a jövőben vagy vizet szerezzenek végre, Ihatót?

András napján csak egy gazdával találkoztunk, Nagy Mihállyal, aki a műanyag zsákokba rakott törkölynekvalót fuvarozott talicskán az udvar mélyéből a porta elé, hogy onnan majd elszállítsák a káliói szövetkezeti szeszfőzdébe. Egy mai fiatal mit sem tudna arról, hogy miért volt nevezetes ez a nap, amikor téli szállásra behajtották az állatokat és megvonták az év mérlegét. Ma két tehénke őrli a takarmányt Erdő- tarcsán, de Kállón még annyi se, mindössze egy! Hogy valamit mégis megsejtenek egyesek ezeknek a szép fekvésű községeknek igazi értékeiből, az ebből is kikövetkezik; nemrégiben szép, régi portát vásárolt Tárcsán egy fővárosi főpincér, azt „kipofozza”, kiegészíti, kertjét rendbehozza és valamiféle maszek üdülőt létesít itt, a fenyőkkel tarkított kastélyos faluban.

T. P. IKépek: Kulcsár József

az ablakCzene Béla a munkára nevelés lelkes híve

Nagy Mihály tsz-gazda a zord télben is munkálkodik.

Hatalmas fenyőfák díszlenek szerte a községben, a sudár óriások mellett szinte minden ház portáján ott találjuk a cseperedő tűlevelűeket js.

Az évszázados park közepén a Kubinyl-kastély, ma iskola.

A behavazott műemlék templom idillikus környezetben

Szabó F,ászióné, Rózsa Györgyné és munkatársaik a Végh- féle kastélyban ma villany- motorokat tekercselnek a termelőszövetkezet melléküzem ében