Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-28 / 302. szám

Nagy értékű, szülékeket megbízható műszerek segítségével vizsgálják az URH rádió adó-vevő ké- a BRti salgótarjáni gyáregységében. Képünkön Bállá Margit a meó-gépnéL Gyenge adottságok = nem a leggyengébbek Miért vannak mostanában többször is napirenden a ked­vezőtlen adottságú termelő­szövetkezetek? — kérdeztem agrár-közgazda ismerősömet. Azért — válaszolta —, hogy a vetkezetek közötti sorok évről szívvel végzett szakszerűbb évre átrendeződnek. Sok eset­ben mégsem a leggyengébb adottságúak a leggyengébben gazdálkodók. Ez a gazdaságpo­litikai felismerés azt eredmé­jövőben egyre kevesebbszer nyezte, hogy nem elsősorban legyen napirenden. A para­doxonként ható megjegyzés arra utal, hogy a közelmúlt­ban olyan átfogó, hathatós központi intézkedések szület­tek a közös gazdaságok e csa- portjának ösztönzésére, ame­lyek segítik pénzügyi egyensú­lyuk javítását, szűkös^ fejlesz­tési eszközeik részbeni pótlá sát. Ez azonban csak az egyik oldala, az, hogy a kedvezőtlen adott­ságú termőtájon többleterőfe­szítések árán gazdaságosan, s jó minőségben előállított ag­rártermékeket a népgazdaság nem nélkülözheti. azt kell vizsgálni milyenek a természeti és a közgazdasági adottságok, hanem azt, hogy milyen az erőforrások haszno­sítása, hogy egységnyi ráfordí­tással milyen nyereségszínvo­nalat érnek el. a kedve­munka, ha nem is hoz látvá­nyos eredményeket, de előbb- utóbb meghozza gyümölcsét. Az ésszerű kooperációk szé­les skálájának kiépítése nem egyszerűen lehetőség, hanem szükségszerűség. Az egyik leg­nagyobb tartalék a jó együtt­működés, az ipari vállalatok­kal, az erősebb termelőszövet­kezetekkel, s egymással. Igaz, a többleterőfeszítések önmagukban nem lennének elégségesek, ha nem társulna 1980-ban például zőtlen tsz-ek közel negyede velük a megkülönböztetett jel- az éremnek szaz forint költséggel hat fo- iegű támogatások rendszere. a mácft rinfcnál kevesebb nyereséget _ . . , ...... A másik ért de kétharmaduk már Országosán ^számították: hat és tizenkét forint között ha lemondanának az egymillió realizált, öt évvel korábban h^rmd is nagyobb kedve­Hol a csúcs í még 70 százalék körül alakult az alacsony — hat forint alatti — tsz-ek aránya, tehát a ki­mozdulás kezdeti lépései — úgymond — megtörténtek. Ennek persze több oka is ▼an. A legfontosabb ezek kö­zött a jó szemlélet. Szinte da­colni kell a rossz adottságok­zőtlen területek termeléséről, akkor értékben annyit veszí­tenénk, amennyi az ágazat ösz- szes exportja. A dotáció nyúj­tásában tehát jól kitapintha­tó gazdasági érdekek is rej­tőznek, a társadalompolitikai célok mellett. A szövetkezeti dolgozók több mint... egyötöde dolgozik kedvezőtlennek kije­A gabona- és a búsprogram sikeres teljesítése feltételezi, ^rüen szükséges szakosítani, egyben szükségessé teszi, hogy kai, s a gazdálkodás szerkeze- lölt tsz-ekben, akiknek meg- tét folyamatosan javítani, iga- élhetését, anyagi és szellemi zítam a helyi adottságokhoz, felemelkedését itt kell biztosí- A vetésszerkezetet pedig ész- tani. Minden gazdaságra által á­a természetiöldrajzilag és köz­gazdaságilag mostohább adott­ságú területek is — erőforrá­saik jövedelmező kihasználá­sának arányában — vegyenek részt a célkitűzések teljesíté­sében. nos „recept”, hogy megtalál­ják a jövedelmező termelés változatait — nincs. Egyes gazdaság adottsága állapot, ami magában hordozza a vál­toztatás lehetőségét is, szer­kezetben, szervezetben, s gaz­dasági hatékonyságban egy- . . . . , . . , aránt. Ez pedig választás kér­Az nem baj, ha veget vetnek dése elemzéseken nyugvó, Szembe fordulni Az elmúlt évek tapasztala­tai bizonyították, hogy ilyen _., , ... »au«,™,™ ,..r v iszonyok között az elérhető 5 Jílseri®^z8e);®snejc> s a l°va" megfelelően előkészített dön­delmezobb ágazatokat fej- tések aiapján. szinte naponta eszük erőteljesebben Az a 1- kell kutatni minden terűleten lattenyesztes jovedelempozi- az újat a jobbitó feltételeket, cioja javításra szorul. Nem há­tat kell fordítani a nehézsé­gekkel küszködő ágazatoknak, g—. _mi, hanem szembe fordulni vele, - 11 11 jobban figyelni, törődni gond­jaival. A háztáji gazdaságok termelésének még jobb szer- Mennyiben jóit ? Tavaly például a salgótarjá- vezése, különösen az árkiegé- ' ni járásban egy hektáron 3,56 szítéssel dotált termékeknél (gyümölcs, zöldség, hízómarha stb.) jelentős. Huszonöt éve mun Írásőr hozamok csúcsa jelképesen egy képzeletbeli piramis kö­zepe táján helyezkedik el. S azt is, hogy megyénkben a jobb és gyengébb adottságú tsz-ek között a búza átlagter^ mésének színvonalában kisebb a különbség, mint a termé­szeti körülményekben. tonnát 2730 forintos önköltség gél termesztettek, a pásztói já­rásban 4,18 tonnát pedig 2070 forintért, tonnánként. A na­gyobb differencia tehát a több­letráfordításban van, de ez többségében objektív erede­tű. Alapvető fontosságúak a ru­galmasan fejleszthető és a nyereség növelésében számot­tevő kiegészítő és melléktevé­A természeti adottságok a gazdaságok vezetői számára csak annyira lehetnek „jók”, amennyiben azok nem vezet­nek hosszabb távon elkényel­mesedésre, önelégültségre, a megújulás készségének hiá. — - vezetés. A szakemberek tudá­Megyei tapasztalataink több sának kamatoztatása haté- ponton találkoznak az orszá- kony befektetés. A szorgalom, Például a termelőszö-a sok-sok erőfeszítéssel, de jó kenysegek. Aztán donto, a^jó nyára. Ahol ezt felismerték, s aszerint is cselekednek, ott előbbre tartanak a fejlődésben Dr. Gyöngyösi István Szeretni és védeni ezt a hazat... keli Egyáltalán nem volt sima az a hetven év, amelyet a sal- gói Kadlót József eddig meg­személyi kultusz időszaka, s 1951-ben kizártak a pártból... Ma sem tudom, miért. Vala­tett. Hiszen még elképzelni is kinek nem tetszettem... Tel- nehéz, hogy könnyű lehetett a tizenhárom gyermekes család élete a Horthy-rendszerben, különösen akkor, ha az apa más, csak ennek bányász volt. És ez a sors ju- mi rendszernek tott minden gyermekre. Küz­dés és küszködés a minden­napi betevő falatért, harc az emberibb életért. És, ami­kor már felcseperedett a sal- gói bányászfiú. Kadlót Jó­zsef, 1942-ben hazaárulásért került szembe a hatóságggal. A felszabadulás után Kad­lót József azonnal munkához látott., Már 1944 decemberé­ben szervezték a pártot, az alakuló ülést a lakásában tar­tották. — Ez csak a kezdet volt — emlékezik vissza a veterán. — Jártuk a környező telepü­léseket, hogy szervezzük a pártot. Ott voltunk vétség alakításánál, szervezetek, az ifjúsági szer­iek múltak a napok, hónapok, évek. Magamban mindig azt mondottam, én nem lehetek a társadal- a hűséges tagja, hűséges katonája... Rossz szelek fújdogáltak abban az időben Salgóbányán is. Kadlót Józsefék azonban mindennap leszálltak a bá­nyába, s küldték egymás után felszínre a szénnel teli csil­léket. Így történt ez 1956. ok­tóber 23-án este is. Még le­szálltak a bányába, de, ami­kor vége lett a műszaknak, nagyon rossz hír fogadta őket Kadlót a felszínen... Nehéz idők jöttek, de Kad­lót József, meg munkástársai párttagok, önként vállalták a fegyveres harcot társadalmi a nőszö- rendünk védelmében. Harcol- a szak- tak a belső ellenség ellen, a sztrájkot szító, szabotázscse­vezetek létrehozásánál. Az lekményeket szervezők leve­volt aztán az igazi, amikor az első választásnál nálunk is a kommunista párt került ki győztesen... Aztán kezdődött a kemény harc. Mi adtuk a szenet. Minden kérésnek ele­get tettünk. Bekerültem a pártapoarátusba, 1950-ben tiszti iskolán voltam. Szóval mentem mindenhová, ahová a párt irányított... De jött a réséért, agitáltak a párt poli­tikája mellett, hiszen leg­főbb céljuk a rend helyreál­lítása volt. — Emlékszem, december 28-án történt, amikor meg­azok úgy küldték a legjobba­kat a párt fegyveres testüle­tébe. Engem is rehabilitáltak, visszakaptam a párttagságom. Mindjárt megkaptam első be­osztásom is. Én lettem a munkásőrség első megyei pa­rancsnokságának helyettes ve­zetője. Nagy volt 1 a munka. Március 15-re fel kellett állí­tani az egységeket. Mindenki a helyén volt. Megvoltak az emberek is, beosztva rajokba, szakaszokba, századokba. Eb­ben a beosztásban 1961-ig, nyugállományba vonulásomig maradtam —, s ekkor elcsuk- lik a hangja ennek a kemény vonású bányásznak, ma is munkásőrnek... Azóta huszonöt év telt el. József mindennap megjelenik a munkásőrség megyei parancsnokságán, s végzi munkáját, mintha mi sem történt volna. Ö nem vo­nult nyugdíjba, csak átadta helyét másnak, fiatalabbnak. Hiszen Kadlót József a mun­kásőrség mindenkori Józsi bá­csija marad.-.. — Ma már nyugodtan, biz­tonságban élünk. Elmúlt a sok feszültség, izgalom, ami egykor körülvett bennünket. Azt tartottam, s ma is azt mondom a fiataloknak, hogy szeretni és védeni kell ezt a kaptuk a feladatot: hozzá kell hazát, mert van mit szeretni látni a munkásőrség meg- és van mit védeni! szervezéséhez. Ahogyan szer­veződtek az alapszervezetek, Somogyvári László Tűzhelygyár! vélekedések Ráadás forinfot ? munkával! „Mindenekelőtt azt a gya- meg sinszegkészítésre. Most mert nem mindenki ért hoz- korlatot kell fokozatosan fel- nyáron egy asszonyka érdek- zá — bólogat^ társa^ szavaira VM-mn hndv Irckll inteni Váti Antal művezető- — Azt szoktuk mondani, h lehessen- De ő csak érdeklő- nem az ember kívánja meg a itt számolnunk — írja Kozma iődött, hogy kell elintézni, Ferenc a párt elméleti folyó- hogy munka mellett varrónő szoktuk mondani, hogy iratában —, hogy a jövedelem lehessen- De ő csak érdeklő- nem az ember kú dött, hivatalosan azóta sem munkát, hanem a munka „kí- jelentkeaett. vánja meg”, a hozzáértő em­— ön szokott vállalni mel- ^ert­lékes munkát? — Az az érzésenr; mintha — Nekem ott a kert a há- véteknek tartanák a munká- zam körül, abban a munka va! szerzett többletjövedelmet, bőven elég — legyint derű- Pe<h§ bajban lenne a gazda- sem az ötven-egynéhány éves sa^un^ dyen törekvések nél- ember. — Nem azt mondom, hogy a pénz nem jönne jól, mert ha úgy nézzük, havi öt­venezret is el tudnék költeni. De mindenki maga tudja, hogy mit bír, és addig nyúj­tózik, ameddig a takarója ár­növelésére, bizonyos szűk ha­tárokon túl, a főfoglalkozású munkahelyeken kívül nagyobb lehetőségek kínálkoznak, mint belül»” Irány az Alföld? — Májustól a betakarításig sokan lemennek az Alföldre. Zsákolni, aratni — mondja Sándor Gyula, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár osz­tályvezető-helyettese. — Ki­vesznek két hét szabadságot, azalatt három és fél-négy­ezer forintot megkeresnek. Posztján, a munkaügyi osz­tályon szokás bejetenteni, ha valaki a gyár dolgozói közül mellékfoglalkozást vállal. Ilyen próbálkozások elé nem gördítenek akadályt: ha az „összeférhetöség’- követelmé­nyeinek megfelel a dolog, tüs­tént engedélyezik. De ritka, mint a fehér holló, az effajta kérelem. — Egypár ember mozi gé­pész lesz a falujában — ösz- szegzi az utóbbi évek tapasz­talatait az osztályvezető-he­lyettes. — Néhányan az ingat­lannál vállalják, hogy ház­mesterek lesznek. De kevesen vannak. Régen, évekkel ez­előtt akadt egy, aki drótfonás­ra kért engedélyt, egy másik kül... — Természetesen mindenki a piacról él — ismerik el. — De azt mondjuk, hogy ha ide az emberek bejönnek vasár­nap, amikor más olvas, kirán­dul, szórakozik, akkor első­sorban azért jönnek be, mert tudják, hogy a kijavítatlan gép a következő héten akár több milliós termeléskiesést is A tűzhelygyárban egyébként okozhat, mód nyílik a munkahelyen Gyári érdek belüli jövedelemnövelésre. Gyári dolgozók havi kilenc­venhat órát dolgozhatnak be­osztásuktól idegen munka­körben, feladatra szabott tel­jesítménybérért. Az is lehet­séges, például — és élnek is vele —, hogy irodisták zo­máncozzanak, vagy más fizi­E lelkiismeretességükért fi­zetésen fölül havi háromezer forint körüli ráadást kapnak, így Lengyelnek — aki az ÜFGY-ben a jól keresők kö­zé tartozik — hét és fél ezer forintja jön össze... — Nem annyira a pénzt né­zi az ember — mondja —, ha­nem azt, hogy itt dolgozta le Kertelés nélküli Érdemes odafigvelm A nagy lépés éve Az idén ismét nagyot lép­tek előre a Magyarnándori Állami Gazdaság állattenyész­tési szákemberei. A mező- gazdasági nagyüzem egyik legjelentősebb ágazatában, a a magas színvonalú állatte­nyésztői és állategészségügyi munka áll. Ez előbbit jól szemlélteti, hogy egyre na­gyobb érdeklődés nyilvánul meg a Magyarnándori Állami sertésfőágazatban 3 millió to- Gazdaságban tenyésztett nagy binál. A jó állategészségügyi mun­kát pedig le lehet mérni a jelentősen csökkenő malac­elhulláson, valamint azon, hogy a felnevelési veszteség is lényegesen kisebb a koráb­rintos nyereséget értek el, csaknem négyszeresét a tava­lyinak. Mindezt úgy valósí­tották meg, hogy az árbevé­tel — mintegy 48 millió fo­rint — nem növekedett szá­mottevően. A gazdaságosság ilyen mér­vű növekedésében elsősorban gramm sertéshús előállításá­ra felhasznált 3,47 kilogramm táp — a korábbi 3,70 helyett — már országos mércével mérve is elismerésre méltó. A gazdaságból ez évben több mint hétezer darab ser­fehér hússertés iránt. Az idén összességében ezek a pozi- tést szállítottak el a húsipari például a Szovjetunión kívül' tívumok kihatással vannak az vállalatok, vágásra, és mint- Romániába is szállítottak te­nyészállatokat, s ez az egyre élesedő konkurrenciaharc- ban. amikor csak kiváló mi-, nőséggel lehet kilépni az or- rákot takarítottak szághatárokon túlra, nem kis hosv ennek súlya dolog. nem kétséges... Az olyan gazdasági tényezőkre, mint az abrakfelhasználás. Ugyanis csak a hizlalás során egymillió forint értékű ab- meg, s van, az egy kilo­egy 3500 állat került tovább- tenvésztésre. Az idén a ki­bocsátott sertéseknek több mint 70 százaléka exportmi­nőségű volt, s ez jól minősíti P7 ágazatban dolgozó vala­mennyi szakember munkáját. kai munkából vállaljanak az éveket> összenőtt a gyárral, részt. Ilyen feladatokat túl- ma^énak érzi. nyomórészt műszak után olda­nak meg, így pótlékokkal is növelik a teljesítménybért. Délután plusz negyven, éjsza­ka plusz kilencven százalék­kal növelik a szakmány sum­máját. Saját — Vannak, akik kertelés nélkül megmondják, hogy mi­re kell nekik a több pénz, és . ... .. , . hogy azért vállalják a kilenc­-nhat 6ra ledolgozását ­tonuat/?adrmUnkY- SZ üzert!“ meditál Farkas József ver­emberei.'Erre az ad lehetősé­létszámuk a vállaltam a pl,Jszmun*kátj az get, hogy valós tervezettnek csupán a tele. ^jel is bent voltam. így g — Rosszul tette fel a kér- részletet ebből a oénzből tör- dést! — javít ki Lenqyel Sán- lesztem, nem kell a fizeté- dor csoportvezető, aki har_ semből elvenni. Persze ezért mincegy éves tűzhelygyári áldoz a család is, a két gye- múltat tud a háta mögött. — rek, az asszony, mert a szom- Mi a műszak utáni munkát batot vagy a vasárnapot nem nem azért, vallaluik, hogy az velük töltöm, hanem itt bent embereknek többletjö/edel- De jól is járunk mindannyian' me legyén, hanem azért, mert mert így nem szorulok rá ez a gyárnak az érdeke! Ke­vés az ember, kell a túlmun­ka. — Ilyenfajta munkához nem :s jöhetnének más területről, nem hogy nyáron az Alföldre men­jek. hanem együtt nyaralha­tunk a két hét alatt. Molnár Pál T NOGRÁD - 1981. december 28., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents