Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! Kisker-késziilődés NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA karácsonyra Hordóskáposzta és bébipulyka — Öt kilométer fenyőfa! XXXVII. ÉVF.. 300. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT Békevágy Vajon mennyit ér egyetlen aláírás? Ezen tűnődtem a hír hallatán, hogy tízezerszám érkeznek az aláírások a KISZ KB békefelhívásának támogatására. Kérdezhetném persze úgy is, mit jelent egyetlen ember tiltakozása a háború el­len? Akár tucatnyi tüntetés változtathat-e a helyzeten? Persze tudorh, ha mindenütt egyszerre... és mindenki együtt..., no meg: következetes békeharc... Közben az inflálódás helyi mértékeit mindenütt meg­haladó! mérvű fejlődés a haditermelésben. Nagyképű nyi­latkozatok az erő politikájáról és hátborzongató fejtegetés a neutronhumanizmusról a feltaláló előadásában. (Az atombomba feltalálói kis híján beleőrültek a fele­lősségbe. Tudtommal egyiküknek sem jutott eszébe azt bizonygatni, hogy az epicentrum azonnali hőhalála em­berségesebb a hosszas agóniát kiváltó puskagolyónál.) Idegziláló latolgatás a korlátozott nukleáris háború le­hetőségeiről: tudományos igényű felmérések a „helyi” csa­pásváltás várható (?!)■ következményeiről. A halottak, a sebesültek és a hosszasan halódók számának becsülgetése. Lidérces álmot hozó irodalmi látomások „a katasztrófáról”. Én erre mondok nemet, amikor aláírom az ívet. Parányi ellensúly a megatonnákban mért halál ellen. Csipetnyi esély a túlélésre, s aligha a saját túlélésemre gon­dolva veszem a kezembe a tollat. Különben is sajátos a helyzet: a fiatalok hallatják hang­jukat a háború ellen, akik békében születtek és békében nőttek fel. Mi plántálja beléjük hát a békevágyat? A szü­leiktől hallott igaz történetek? A mozivásznon megidézett történelmi lecke? A tankönyvek lapjaiban található észér­vek ereje? Az idősebbek fejcsóváló kétkedése bánt. „Azt sem tud­játok, hogy mi ellen tiltakoztok!” — mondják, s lehetetlen ez ellen a lekezelő vélemény ellen érvelni. Mert való igaz, hogy fogalmunk sincs a lövészárkok borzalmairól, elképzel­ni sem tudjuk az éhezést és mindennapi természetességgel vesszük tudomásul, hogy télen meleg a lakás, az iskola, a munkahely — alig néhányan emlékszünk már csak a szén­szünetre, paprikáskrumplis hetekre. Ügy vélhetnénk, hogy mivel „készen” kaptunk mindent, nem is értékelhetjük iga­zán a nyugalmunkat és viszonylagos jólétünket. Aláírások tízezrével bizonyítjuk, hogy igenis fontos ne­künk mindaz, ami körülvesz bennünket? Igen, azzal is. És azzal, hogy a „készen” kapott dolgo­kat félkésznek tekintjük és szeretnénk saját munkánkkal, rátermettségünkkel és szorgalmunkkal befejezni, amit az idősebbek kezdtek, hogy mi aztán mindent készen adhas­sunk gyerekeinknek. (S közben sejtjük, hogy utánunk is lesz még mit tenni!). És éppen azt a lehetőséget fenyegeti a háború veszé­lye, amely az értelmes cselekvést alapvető emberi jogként kínálja Magyarországon. Ügy érezzük a jövőhöz való jo­gunkat. kérdőjelezi meg az atomfenyegetés, a neutron­humánum. A tervezés öröméhez, a holnapot építő álmokhoz ragaszkodunk, s> nem a puszta túléléshez. Nekünk nem a fi­zikai megmaradást jelenti a béke; kimondatlan is sokkal többet ennél. A nevetést, a derűt, a tudatot, hogy vala­honnan valahová eljuthatunk, s hogy az elért célunk min­dig csak közbenső állomás lesz egy újabb, egy távolabbi célhoz képest. Az is igaz, sokan közülünk nem tudjuk pontosan meg­határozni, hogy mit is jelent a fiatalok számára furcsa csen­gésű szó: békeharc. Viszont az is tény, hogy ennek a kife­jezésnek a tartalma egészen más ma, mint évtizedekkel ez­előtt volt. A békében nevelődött nemzedéknek talán több a féltenivalója? Lehet, hogy meghökkentő, de így igazig Ez teszi természetessé, hogy ma hazánkban a fiatalok nagy részt vállalnak az erősödő békemozgalomban. Tüntetéssel? Aláírások gyűjtésével? Igen, ezekkel a látványos megmozdulásokkal is, de el­sősorban mindennapi munkájukkal. Azzal, hogy terveket szőnek esztendőkkel előbbre, azzal, hogy álmaik valóra vál­tásáért az éppen kötelezőnél a legtöbben jóval többet vál­lalnak és teljesítenek. A harc — különben a békeharc — leghasznosabb for­mája az alkotó munka, s ez ad jogot az érzelmek — a béke­vágy — tüntető kifejezésére is. Mert a háborúra nemet mon­dani csak az értelmes élet hangos igenlésével lehet. Lovas Gábor Balassagyarmaton is kihasználnak minden fellelhető helyet lakások építésére, így a város központjában az AFIT-szer- vizzel szemben is most alakítanak ki egy több lakásból álló sorházat. A salgótarjáni ÉVI ABC-áruház várhatóan 96 millió forintos forgalommal zárja az évet. A vásárlók igényeinek jobb kielégítése érdekében az elmúlt évekhez képest több fagyasz­tott húsáru és déligyümölcs kerül értékesítő sre. 1981. DECEMBER 23.. SZERDA Munkásgyülés Csepeien Az idei terv teljesítését ér­tékelő és az 1982-es feladato­kat ismertető munkásgyűlést tartottak kedden a Csepel Au­tógyárban. Novák Béla vezér- igazgató a többi között el­mondta: a vállalat áruterme­lése 1981-ben meghaladta a 8,3 milliárd forintot. Autó­busz-padlóvázból 11 ezret gyár­tottak az Ikarusnak, szervo­kormányból 21 ezret, sebes­ségváltóból több mint 13,5 ezret állítottak elő. A válla­latnál mintegy 4 százalékkal javult a munka termelékeny­sége. 1980-ban 100 millió fo­rint termelési érték előállítá­sához 114 dolgozóra volt szük­ségük, ugyanezt az idén 109 dolgozóval érték el. Jelentő­sen csökkent gyártmányaik önköltsége is. Az eredményes munkát igazolja: a tavalyi 428 milliónál több, előrelátha­tóan 500 millió forint lesz a gyár nyeresége. A különböző intézkedések nyomán csaknem 50 millió forint értékű anyag- és ener­giamegtakarítást értek el a vállalat üzemeiben, örvende­tesen növekedett az újítók száma. 1981-ben a hasznos öt­letek és új elképzelések 14 millió forintnyi megtakarítást jelentettek az autógyárnak. A vállalatnál 8,4 százalékkal csökkent a selejt. A gyár mű­szaki szakemberei új jármű­típust fejlesztettek ki: a D— 750-es teherautó-családot. A nehéz útviszonyok közepette is jól használható speciális járművek prototípusai már el­készültek, nagy az érdeklődés irántuk, elsősorban a mező­gazdasági üzemekben. Az 1982-es feladatok közül a termelés 5 százalékos növe­lését, a munka termelékeny­ségének további fokozását hangsúlyozta a vezérigazgató. A munkásgyűlésen részt vett Juhász Ádám, az Ipari Mi­nisztérium államtitkára és Ja­kab Sándor, a SZOT főtitkár- helyettese, aki felszólalásában elismerését fejezte ki a gyári kollektíva eredményes mun­kájáért. Setter látogatása hazánkban December 24-e az a nap, amelyen utoljára nyílik bevá­sárlási lehetőség a háromna­pos karácsonyi ünnep során. Ezen a napon már csak a ki­emelt élelmiszerboltok tarta­nak nyitva a délelőtti órák­ban. Salgótarjánban 13, Ba­lassagyarmaton 3, vidéken pe­dig minden, a vállalathoz tar­tozó nagyobb egység — össze­sen 18 — várja a vásárlókat. A legközelebbi nyitvatartás ezután, csak december 27 -én esedékes, a szokásos hétköz­napi rend szerint. A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vál­lalat körültekintően készül a várható nagy forgalomra, amely az ünnepeket előzi meg. Naponta igény szerint érkezik tej, kenyér és egyéb alap­vető élelmiszerekből is kielé­gítő az ellátás. A sokéves ta­pasztalat szerint állították ösz- sze a rendeléseket, figyelem­mel a vásárlói szokásokra, például arra, hogy karácsony táján háromszor annyi kif­li fogy naponta, mint máskor. Bőséges a kínálat a szezon­cikkekből — mák, dió, tojás, tortakarika és egyebekből — valamint szaloncukorból is. Ebből egyébként jó ellátást ígért korábban az ipar és a nagykereskedelem is. Így akik az utolsó napokra hagyták en­nek beszerzését, azok is talál­nak elegendőt a pultokon, an­nál is inkább, mert még a hét végén is érkeztek újabb szál­lítmányok, ötféle szaloncukor­ból. A legkeresettebbekből — a zselésből és a marcipános­ból — a tavalyinál lényegesen több került forgalomba. A karácsonyfára-valónál lé­nyegesen prózaibb, de lega­lább annyira fontos élelmi­szerekből is van elegendő. így például hordóskáposztából, savanyúságból, almából. A napokban 90 ezer kilogramm tőkehús került és kerül a bol­tokba, kapható j bébipulyka és hízott liba is, ha nem is jut mindenki asztalára a 28 mázsányi csemegéből. — Fotó: Gyurkó ■— Fenyőárusítás az utolsó na­pig tart, mert a tapasztalat szerint jó néhányan szeretik, ha a legvégső pillanatban ál­líthatnak vele haza. Csaknem tucatnyi elárusítóhelyen, ösz- szesen öt kilométernyi fenyő­fa lelt eddig gazdára. Néhány szót a pult másik oldalán állókról, akik csak­nem ezren várják százezer vásárló ostromát. A boltok­ban, a kulisszák mögött is nagy munka zajlik, sok elő­re csomagolt árut hoznak for­galomba, s ezzel segítik a forgalom gyorsítását az élel­miszerboltokban és áruházak­ban. Ezek a termékek — bár néha idegenkednek tőlük a vásárlók — ugyanolyan fris­sek, mint a többi — sőt to­vább is frissek maradnak, hi-, giénikusabban tárolhatók. Várható azonban, hogy min­den igyekezet ellenére is las­sabban fog menni a bevásár­lás, ezért a szokásosnál is na­gyobb türelemre lesz szükség. Gyarmatról, Bá’onyból. Pasztáról Vagonok, kamionok szállítják az idei utó só exporttermékeket Megyénk üzemeiben az évközi változásokhoz igazodván zajlott az exportelképzelések megvalósítása. Kihasználván az adódó lehetőségeket, az év utolsó munkanapjain is útnak indulnak kisebb szállítmányok határokon túli megrendelők­nek. Kedden hazautazott Hans Sattler, az NDK miniszterta­nácsának tagja, az ifjúsági kérdések hivatalának vezető­je, aki Barabás Jánosnak, az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kárának meghívására tartóz­kodott hazánkban. Megbeszé­lést folytatott az Állami If­júsági Bizottság titkárságának vezetőivel az ifjúságpolitikai tevékenység tapasztalatairól, aktuális kérdéseiről, s a két állami ifjúsági szerv közötti, együttműködési megállapodás alapján a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséről. Haris Satt- lert fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a .Minisztertanács elnökhelyettese, Fejti Gyö'gy, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, és Craveró Róbert, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese. A progra­mon részt vett Dieter Zibelius, az NDK budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. TÁLJÁN KÖZVETÍTÉSSEL Megfelelő módosítás után összesen mintegy harminc- négymilió dollár értékű kivi­telt bonyolít le idén a balas­sagyarmati kábelgyár. Ezek­ben a napokban az utolsó, de még számottevő kiszállítások bonyolódnak le a palóc város üzeméből. Az útirány —, ami a vagonokban történő továb­bítást illeti — dél és nyugat. Két nagyobb szállítmányt jut­tatnak el Olaszországba. A nagy mennyiségű és értékes szabadvezeték a tálján part­ner közvetítésével részben Lí­biába, részben Irakba tart; az afrikai és az ázsiai ország a balassagyarmati termékek vég­célja. Acélból és alumíniumból le­vő sodratot küldenek Liech­tensteinbe. A nyugat-európai „miniállam” cége mintegy ne­gyedmillió dollár értékben rendelt árut a kábelművek megyénkbeli gyárától; ennek a gyártmánynak az elvitele is az év utolsó napjainak fontos föladata. INDUL A CIKLON Lehetőség szerint még két- három vagonnal küldenek ki exportterméket a FŰTÖBER nagybátonyi gyárából. Kétfé­le terméket „adnak föl” a Német Demokratikus Köztár­saságból érkezett megrende­lésre; lemezből hegesztett füstgázcsatornát erőművi be­építésre; valamint ciklont. A kiszállítások lebonyolításának „csak” a szállítóeszközök be­érkezése a föltétele. Ezzel a bátonyi üzem az év közben módosított exportigénynek tesz eleget hiánytalanul. Fo­rintban számolva mintegy hu­szonhétmillió forintra rúg ki­vitelük értéke, e mutató a tavalyinak többszöröse. RODEO, PUMA! December 27-re, 28-ra vár­ják a kamionokat a Váci Kö­töttárugyár pásztói gyáregysé­gébe, az idei utolsó export- termékek elszállításához. Az egységből Angliába és az NSZK-ba visznek tréningruhá­kat, valamint a Szovjetunióba női blúzokat és férfiingeket. A szigetországba Milington márkájú melegítőket juttat­nak el. Ezeket és a Nyugat- Németországban várt „mackó­kat” bérmunkában állították össze. A német igényre gyár­tott tréningruhák egyik már­kája Rodeo, a másik pedig nem i kisebb, mint a Puma! Ha az értékes portékák an­nak rendje és módja szerint, útnak indulnak, a pásztói üzem teljesíti értékesítési ter­vét 1981-ben. Csehszlovák kiállítás Csehszlovákia kortárs népi iparművészetét bemutató ki­állítás nyílt textilekből, kerá­miákból, hagyományos népi játékokból, a háncs- és vesz- szőfonás remekeiből, valamint faragott tárgyakból kedden a Néprajzi Múzeumban. A csehszlovák—magyar kul­turális kapcsolatok újabb szá­lát jelentő tárlaton mintegy 300 alkotás szemlélteti a mai modem környezetre átörökí­tett népi hagyományok to­vábblépését az iparművészet­ben. A kiállítás február közepé­ig látható. Ezt követően — mintegy viszonzásként — a Néprajzi Múzeum az év ele­jén megnyíló tárlatát „Az em­berábrázolás a népművészet­ben” címmel mutatja be Cseh­szlovákiában.

Next

/
Thumbnails
Contents