Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról). Hetényi István kifejtette: a jövő évi költségvetés akkor vitása, valamint a* életszín- Terveink megvalósításában mezőgazdaságunk kéoes lesz a h£n3Li 1ÍTye?5' kiernelkedő^szerepJut az em- jövőben is az évek átlagában j százalék körüli teljesítmény­ben teljesült Az idei év ta- béri tényezőknek.' Jól kell tud- Válhat reálissá ha a feiiAHSst Pasztalatai egyértelműen iga- nunk kihasználni az utóbbi iövőre is ^é7kedésekke?afa 2°lják a VL ötéves tervtör' hónapok eredményei alapján ™ t *kkel veny u] vonását, a nyitottsá- kialakult kedvező hangula­korszekrflritfn^ » / ül* g0t’ 3 rugalmasságot. tot, a tenniakarást, a szocia­Sihp7 sííftt®’ 3 ^alo.s„ fe,U.é~ Pejak Emil (Bp„ 56. vk.), az lista brigádok aktivitását. Dol- laf af ft ft SP - MSZMP XVIII. kerületi Bi- gozóink ismerik, elfogadják igazította az ar- zottságának első titkára fel- és azonosulnak célkitűzése- képzést. A jovedele.mszaba- szólalásában emlékeztetett rá, inkkel, mert legtöbbet ők te- lyozás módosítására hozott hogy még mindig nem hoztuk hetnek teljesítésükért. Ter- íntézkedesek reálisak, a válla- mozgásba azokat a hajtóerő- mészetesen a vezetői tevé­latokat ugyan rövid távon esetleg kedvezőtlenül érintik, de a népgazdasági egyensúly javítása végső soron minden vállalat tartós érdeke. A miniszter szólt valutapo­litikánkról, nemzetközi ke­reskedelmi és pénzügyi kap­ket, amelyek kezdeményezés­re, nagyobb teljesítményre ösztönöznének. Skaliczki Károlyné (Békés m., 2. vk), a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat cso­portvezetője elmondta, hogy Békésben az idén az országos csolataink fejlesztéséről. Ez átlagot meghaladóan nőtt a utóbbiakban elsőrendű jelen- mezőgazdaság termelése. A tőséget tulajdonítunk a KGST- megtermelt értékek óvása országokai folytatott alapvető azonban nem mindig megol- érdekeinket szolgáló együtt- dott, mert a megyében nincs működésünknek — mondotta, elegendő tároló. Kapcsolatainkban kiemelt fon- Bata János (Bp., 12 vk.), a tossága van a Szovjetunióval. Gyömrői Ruhaipari Szövet­kenység, az irányítás, a szer­vezés színvonalának fejlesz­tése is elengedhetetlen felté­tele a továbblépésnek. — Ismereteim alapján fele­lősséggel kijelenthetem: ered­ményeink azt bizonyítják, hogy népgazdaságunkkal és ezen belül a gyárunkkal szem­ben támasztott követelmények teljesíthetők. Meg vagyok győződve ártól, hogy a választókörzet többi gazdasági egységeiben is ha­sonló törekvések vannak és az 1982-es célkitűzések végrehajt­növekedésre. A további előre­haladás ''érdekében a kor­mányzatnak a jelenlegi nehe­zebb körülmények között is keresnie kell a mezőgazdaság fejlesztésének újabb módjait. Hornyák Tiborné (Szabolcs- Szatmár m. 9. vk.), az MSZMP Nyírbélteki nagyközségi Bi­zottságának titkára kifejezte meggyőződését, hogy a tör­vénytervezet reális célokat tartalmaz, s legnagyobb tar­talékként az emberek tudá­sát, hozzáértését,' akaratát, vezető és szervező erejét sok­oldalú érdekeltségének ki­bontakoztatását jelölte meg. Szigethy Dezső (Győt-Sopron m. 14- vk.), a Soproni Vas­öntöde műszaki osztályveze­tője a műveltség fokozásának, a közművelődés teljesebb kö­rűvé tételének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a folytatott gazdasági, kereske- kezet elnöke szerint a jövő évi hatók — fejezte be beszédét kulturális kormányzat figyel­delmi együttműködés gazda­gításának, és kölcsönös érde­keken alapuló bővítésének. Az expozé következő részé­ben emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyeket a mezőgazdaságban hoztak, egyebek között arra a prog­ramra utalt, amelyet kidolgoz­tak az alacsony hatékonyságú, kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek termelésének fellendí­tésére. Befejezésül a miniszter utalt arra. hogy mozgósítható ener­giáinkat a nagyobb teljesít­ményre való felkészülésre kell fordítani. Ezt tükrözi a Ma­gyar Népközfársaság 1982. év­re összeállított költségvetése is A miniszter kérte az or­szággyűlést, hogy mindezeket mérlegelve vitassa meg, és fogadja el a beterjesztett törvény j avaslatot. Novák Béla (Pest m., 16. vk.), n Csepel Autógyár vezérigaz­gatója, a törvényjavaslat bi­zottsági előadója megállapí­totta: a két kiemelt fontossá­gú gazdaságoolitikai feladat — a külgazdasági egyensúly ja­terv több lehetőséget, felelős vállalkozási formákat nyújt a hatékonyabb gazdálkodásra, gazdasági életünk élénkítésére. Dobi Ferenc (Csongrád m., 5. vk.), a MEDOSZ főtitkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy az 1982. évi népgazdasá­gi terv és az állami költség- vetés céljaival a szakszerve­zetek egyetértenek. A társa­dalom a tervfeladatok végre­hajtásában is számíthat a szervezett dolgozókra. Fontos feladatként említette, hogy a fogyasztói árak és a bérek vál­tozása mindig összhangban le­gyen az életszínvonal-politi-, kával. Karakas László (Hajdú-Bi­har m. 12. vk), az MSZMP Központi Bizottsága osztály­vezetője gazdasági eredmé­nyeinket summázva elmon­dotta: a költségvetési szer­vek kiadásaik előirányzatai­nak felhasználására és újabb források biztosítására töre­kednek ahelyett, hogy a fő figyelmet a meglevő lehetősé­gek jobb kihasználására for­dítanák. Alkalmazkodni a követelményekhez Vastag Ottilia hozzászólása Tisztelt országgyűlés! A Nógrád megyei 8. sz. vá­lasztókörzet képviselője va­gyok, a FIM Romhányi Építé­si Kerámiagyárban dolgo­zom, ahol az ország fal- és padlóburkolólap-termelésé- nek a felét állítják elő.* Hoz­zászólásomban az 1982. évi gazdasági munka fő céljaihoz, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül a kül­gazdasági egyensúly terén ki­alakult helyzetnek a fenntar­tásához és az adott feltéte­leknek megfelelő javításához, valamint äz életszínvonal megőrzéséhez kívánok kap­csolódni. Arról szólok, hogy milyen tennivalókat látok a mi területünkön, amelyek kel­lően elősegíthetik célkitűzé­seink megvalósítását — kezd­te hozzászólását megyénk or­szággyűlési képviselője. — Gyárunk az utóbbi évek­ben számottevő beruházással közel ötszörösére növelte fa- licsempe-termelését. A piaci igényeknek megfelelően je­lentős termékszerkezet-váltást valósított meg. Választéko­sabb, dekoratívabb burkoló­lapokat készítünk. Már 1981- ben is érzékeltük, hogy a gaz­dasági szabályzók új követel­ményeket támasztanak kol­lektívánkkal szemben. Mind­ezek megvalósítása komoly feladat elé állított bennünket. A törvénytervezet alapján mi is úgy látjuk, hogy az 1982- es évben a rendelkezésre álló kapacitás kihasználásának javításával nemcsak mennyi­ségében növeljük termelésün­ket. Megerősödött bennünk az, hogy tartalékaink igazán nem a mennyiség emelésében, hanem a minőség javításában, a félkész- és készáruselejt csök­kentésében, a fajlagos anyag- és energiaköltségek mérsék­lésében.- tehát a hatékonyság javításában találhatók. A ha­zai igények széles körű kielé­gítésére törekszünk úgy, hogy termékeink esztétikai színvo­nalát tovább fejlesztjük. Ezután szólt arról, hogv az országos terv célkitűzéseinek a képviselő. mét arra, hogy a munkájukat Bózó József (Bács-Kiskun m. magas szinten végző amatőr 18. vk-), az Állampusztai Cél- együttesek megbecsülése, gazdaság igazgatója kifejtette: helyzete nem megnyugtató. Máriái íóisef fe's^Wása Ezt követően Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese emelkedett szólásra. — Gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén — és ter­mészeti adottságaink adott — előrehaladásunknak a korábbi­nál is fontosabb feltételévé vált széles körű, növekvő és minőségileg is fejlődő bekap­csolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba, a lehető legszélesebb gazdasági kap­csolatok kiépítése, a kölcsö­nösség alapján együttműkö­désre kész országokkal — mondotta. — Természetes kö­zegünk és minden ilyen jel­legű tevékenységünk alapja a szocialista integráció és ezen belül együttmunjcálkodás min­denekelőtt a Szovjetunióval, nak megőrzése mellett . amely meghatározó tényező a korlatban rugalmasan alfal_ ma Aes J*Tá^^ minHp^Pmá'Í ré1 mazkodik a változó feltételek­ig A, viIag mir)den r".ás re‘ hez, képes a megújulásra, szével erre az alapra tamasz- A költségvetés 1982. évi ter- kodva folytatjuk gazdasági vQnk ezt a gazdaságpolitikát, kapcsolataink fejlesztései. Az ezt a gyakorlatot folytatja és staWlftá^ tei^ítÓK^sté- fej.,eszti. tovább- Folytatjuk az stabilitása e.iesu jk pesse egesz társadalom és ezen bé­gé, népünk jó közérzete annak 1Ü1 mindenekelőtt a gazdaság a politikának köszönhető, ösztönzését, ha úgy tetszik: amelyet már több mint ne- kényszerítését nagyobb telje­gyed százada követ a Magyar s(tmények elérésére. Folytat- bzocialista Munkáspárt es juk az aikotó erők lehetősé- amely nemcsak idehaza, de gejnek szélesítését, ennek ér­határainkon kívül is tisztele- dekében minden gát és kor- tet és elismerést vált ki. Ku- lát f0iyamat0S és fokozatos Jooó3®” PÍ.1." felszabadítását. Folytatjuk Szünet előtt Madrdban Ma ismét plenáris ülést tartanak Madridban. Immár több mint egy esztendeje tanácskoznak a spanyol főváros­ban a helsinki alapokmányt aláírt harmincöt állam képvi­selői, s nyilvánvaló: a többszörösen meghosszabbított határ­időt nehezen lehet betartani. Most a fő feladat a tanácskozás záróokmányának meg­szövegezése lenne. A madridi tanácskozás munkamódszere a konszenzus, azaz a dokumentumba csak . olyan megálla­pítások kerülhetnék, amelyekkel minden egyes résztvevő egyetért. Az első „helsinki utótanácskozás”, amelyet Belg- rádban tartottak, végül is csak egy igen rövid zárónyilatko­zattal fejeződött be, s az ott tanácskozó diplomaták mun­kájának fő eredménye a tárgyalások fenntartása volt. Azt a célt, hogy a Helsinkiben megkezdett európai enyhülési fo­lyamatot más szférákra, mindenekelőtt katonai területre is kiterjesszék, akkor ott nem tudták elérni. Ezért is szorgal­mazták a szocialista országok, hogy Madridban törekedje­nek ennek a fontos kérdésnek a megvitatására, s lehetőség szerint hozzanak határozatot az összeurópai leszerelési ér­tekezlet összehívásáról. Ez a tanácskozás lenne hivatott megvitatni a különböző bizalomerősítő intézkedések kiter­jesztését, s megteremteni az európai katonai enyhülés elő­mozdításának feltételeit. Az ugyanakkor nyilvánvaló volt, hogy Madrid nem veheti át más leszerelési fórumok mun­káját, nem helyettesítheti a szovjet—amerikái SALT-meg- beszéléseket, vagy a Bécsben folyó közép-európai fegyver­zetcsökkentési tárgyalásokat. A szocialista közösség tagállamai természetesen nem szorítkoztak a katonai témakörre, több olyan javaslattal áll­tak elő Madridban, amelyek általában előmozdíthatják a kontinens országainak sokoldalú együttműködését. Állás­pontjuk nagymértékben rugalmas, kompromisszumokra tö­rekedő volt a keydetektől fogva. Hogy mostanáig ennek el­lenére nem értek el eredményt, annak egyes egyedül az Egyesült Államok és szövetségesei obstrukciós politikája az oka. Ismét megpróbálták felmelegíteni például az emberi jogok állítólagos kelet-európai megsértésének ügyét — Mad- ridot propagandakampányuk eszközévé akarták tenni. A le­szerelési értekezlet összehívását pedig a Nyugat csak úgy akarta elfogadni, hogy az eleve biztonsági előnyökhöz jut­tassa az atlanti szövetséget . . . Ezek után érthetőek a záróokmány megszövegezésének nehézségei. Jó jel a semleges és el nem kötelezett országok újabb kezdeményezése. Ezt a szerdai ülésen a résztvevők je­lentős része kedvezően értékelte. Iljicsov, szovjet külügymi­niszter-helyettes, delegációvezető kijelentette: küldöttsége hajlandó a dokumentumot tárgyalási alapnak elfogadni, an­nak ellenére, hogy a semlegesek záróokmány-tervezetének számos hiányossága van. A nézetek közelítése tehát továbbra is nehéz feladat. Ezért valószínűnek látszik, hogy most Madridban viszonylag hosszabb szünet következik. Ezalatt a diplomaták kipihen­hetik a hosszú tárgyalások fáradalmait, s kormányaikkal egyeztetik a végleges záróokmányra vonatkozó elképzelése- két Miklós Gábor Lengyel helyzetkép Szélsőséges csoportot internáltak Az államtanácsnak a szük­ségállapot bevezetését elren­delő, december 13-án elfo­gadott dekrétuma alapján internálták a Szolidaritás va­lamint az illegális államelle­nes szervezetek szélsőséges vezetőinek csoportját — ’• je­lentette csütörtökön' a PAP hírügynökség. A nyilvánosságra hozott el megfelelően nagyobb figyel­met kell fordítani a fenntar­tási és felújítási tevékenység­re. Tovább javíthatja a ter­mékek versenyképességét a következő év elejétől végre­hajtásra kerülő árkorrekció. Azt tervezik, hogy a mintás termékek árát csökkentik, egy­színű burkolólapjaik pedig többe fognak kerülni. A vál­tozás hatására csupán árará­nyokban következik be módo­sulás. Majd így folytatta: — Gyárunk 1982. évi tervé­ben az elmondottak konkrét megfogalmazásra kerültek. Célkitűzéseinket tehát a nép- gazdasági tervből ránk háru­ló tennivalók figyelembevé­telével állítottuk össze, ame­lyek a műszaki-gazdasági in­tézkedési tervekben lebontás­ra kerültek. Mindez egyértel­mű választ adhat arra, hogy egész népgazdaságunk szá­mára is volt értelme az utób­bi években Romhányban meg­valósított fejlesztéseknek, mert ha nem is könnyen, de képe­sek vagyunk a magas köve­telményekhez alkalmazkodni, azokat teljesíteni. A gyár olyan fiatal szakembergádával. szellemi potenciállal rendel­kezik, amely a vezetés határo­zott irányításával még bonyo­lultabb feladatok ellátására is alkalmas. tikai és gazdasági érték, hogy társadalmunk és gazdaságink-' sö> 57 nevet tartalmazó listán történelmünkben soha ilyen szocLusrSlSénekdaeSS-ía ’többi között ott ^álhatók jó hírunk, tekintélyünk es S£t) a SZ0CiajiSta termelési vi- megbecsulesunk nem volt, szonyokból adódó előnyök mint most. Bízta as szamunk- gyakorlatias jobb kihaszn|lá. ra mindenekelőtt szocialista sát barátaink, testvéreink megbe- A világon mindenki tudja> csulese es az irántunk táplált kjk vagyunk, és tudja, hogy bizalom. mi ezek js maradunk. Szocia­Joggal állapíthatjuk meg, lista ország, a Varsói Szerző- hogy olyan nagy erőfeszíté- dés, a Kölcsönös Gazdasági sek, mint amilyeneket 1978 Segítség Tanácsának tagja, óta ez az ország, ez a gazda- megbízható, szilárd szövetsé- ság kifejtett a korábban gese barátainknak, korrekt megszokott kedvezőbb körül- partnere mindenkinek a vilá- mények között rendkívül lát- gon, aki velünk kapcsolatban ványos számokat produkáltak áll és együttműködni kész. Ez volna. Nem rajtunk múlik és mind a szocialista fejlődés nem rajtunk múlott, hogy ez kérdéseiben, mind a nemzet- most nem így van. Politi- közi viszonyokban a helyün- kánk és politikai gyakorla- két és magatartásunkat meg- tunk helyességét — beleértve határozó, megváltoztathatat- gazdaságpolitikánknak a Ma- lan elkötelezettség. - gyár Szocialista Munkáspárt A Minisztertanács elnökhe- XII. kongresszusán megerösi- lyettese beszédének befejező részében szólt a nemzetközi munkamegosztásban való fo­kozott és számunkra nélkü­lözhetetlen bekapcsolódásunk folyamatáról, s mint mondot­ta : alapkérdés számunkra tett irányvonalát, — az' ország stabilitását, szocialista társa­dalmunk és gazdaságunk tel­jesítőképességét igazolták a tények és a nagy megpróbál­tatások mércéjével értékelték NÓGRÁD — 1981. december 18., péntek fel az elmúlt évek. Most nyu- szocialista integráció erősíté-- godt lelkiismerettel mondhat- se, fejlesztése, a KGST-tagor- juk, hogy a szocialista Ma- szágokkal eddig kialakított gyarország minden ősszeha- együttműködés megszilárdí- sonlításban erősítette helyze- tása és megőrzése. Mi min­tát, pozícióit, megbecsülését és dent elkövetünk annak érde- hitelét az iránta érzett, tanú- kében, hogy a közös felada- sított bizalmat, hanem saját magához mérten is fejlődött, előrelépett. Mindezt olyan időszakban, amikor a kü'.ső feltételek számottevően rom­lottak, az igénybevehető forrá­sok jelentősen mérséklődtek. Ezek a tények gazdaságpo­litikánk helyességét igazol'á'c. Igazolják ugyanakkor, hogy a Magyar Szocia’ista Munkás­párt megőrizte és erősítoMe a forr- dr'-’i erényét: az a1 n fő 1 ­tásának és változatlansága­a a Szolidaritás országos bi­zottságának tagjai: Andrzej Gwiazda, Marian Jurczyk, Ka­rol Modzelewski, Grzegorz Palka, valamint Tadeusz Ma­zowiecki, a Szolidaritás heti­lapjának főszerkesztője és az országos bizottság szakértői: Ryszard Bugaj és Bronislaw Geremek. A Szolidaritás regionális szervezeteinek 13 elnöke .és egyéb tisztségviselői közül a névsor Jan Rulewskit, a Szo­lidaritás bydgoszczi regioná­lis szervezetének elnökét, il­letve Janusz Onyskiewiczet, a Szolidaritás varsói szerve­zetének sajtószóvivőjét emlí­ti- A „Független Lengyelor­szág Konföderációjának” ve­zetői, valamint a KOR 14 tagja, köztük Jacek Kuron és Adam Michnik is a listán sze­repel. A jegyzéken feltünte­tett további személyek a többi illegális szervezet vezetői. Csütörtöki jelentések sze­rint a szükségállapot ellené­re szerdán néhány lengyel Üzemben kísérletek történ­tek a normális munkatevé­kenység megzavarására. A Szolidaritás vezetői sztrájkra bújtogattak, kihasználva azt, hogy nem mindenki ismeri kielégítően a szükségállapot­ból fakadó törvényeket. A lódzi „Fenix” harisnya­gyárban működő Szolidaritás szervezet ^ elnöke sztrájkot szervezett, amelynek követ­keztében néhány órára leállt a termelés. A helyszínre ér­kezett katonai megbízottakkal folytatott megbeszélések után ismét felújították a munkát az üzemben. A rendfenntartó erők köz­belépésére volt szükség a „Ljubin” elnevezésű rézbá­nya egyik aknájában kitört •sztrájk letörésére. A rend- fenntartó erők fellépése nyo­mán a munkások egy csoport­ja elhagyta a bányát. A töb­bi sztrájkoló önkéntesen be­szüntette az akciót. Az elmúlt napok gazdasá­gi helyzetét értékelték a len­gyel minisztertanács gazda­sági bizottságának Obodows- ki miniszterelnök-helyettes vezetésével szerdán megtar­tott ülésén- Megállapították, hogy az alapvető gazdasági feladatok jelentős részét tel­jesítették, jól működnek az élelmiszeripari üzemek. tokra a szocialista integráció­ban új, közös megoldásokat alakítsunk ki. Rövid távon az egymással szemben vállalt kö­telezettségek maradéktalán teljesítése a követelmény, ami­ben egyébként a Magyar Nén- köztá-saságnak nincs szé­gyenkeznivalója, mi kötele­zettségeinket tisztességgel tel- jesítfjvk. ennek ma is, a jö­vőben is kiemelt fontosságot t '!";’•'•"'•umk. A nem szocia­lista vu-jagal r--<’-'•-gu’-k versenyképességének növelé­se alapvető feltétele a kap­csolatok fejlesztésének. Alap­elvként alá kell húznunk, hogy gazdaságunk működte­tésének mechanizmusa már most, továbbfejlesztése pedig még inkább lehetővé teszi, hogy a világon minden pia­con, annak szabályai szerint versenyezzünk, helytálijunk, vállalva az ezzel járó kötele­zettségeket. Ennek megfelelő­en meg kell követe’nünk, és biztosítani kell érdekeink tisz­teletben tartását, jogaink ma- rn.díkt-’an és csorbítatlan ér- vén vesf tétét. Több u<ólás hangzott még el. Majd az országgyűlés elnöke a vitát lezárta. Szalai Géza képviselő kérdésére Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter adott érdemi választ, majd Hetényi István- zárszava kö­vetkezett, Elmondotta: a kor­mány részletesen megvizsgál­ja a képviselők által tett ja­vaslatokat, észrevételeket, s amelyek indokoltak, azokat a napirenden szereplő törvén v- javaslat végrehajtása során érvényesítik. Az országgyűlés <!ső napja — amelyen Apró Antal, Cserver.ka Ferencné és Péter János felváltva elnököl­tek — ezzel véget ért. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents