Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
MéBfatlcmkodás helyett A dráguló energia, arra kényszeríti, ha kényszeríti megyénk üzemeinek, vállalatainak vezetőit, hogy jobban körülnézzenek saját portájukon és megtegyék azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a meglevő lehetőségek korábbinál valamivel jobb kihasználását biztosítják. Azért fogalmazok ilyen árnyaltan és szolidan, mert a népi ellenőrzési bizottság energiagazdálkodással kapcsolatos témájú jelentésében a hulladékenergia hasznosítására utalva a következőket írja: „A belső felhasználáson túl a vállalaton kívüli lehetsőgek felkutatásában, illetve kihasználásában a Romhányi Építési Kerámiagyár kivételével nincs jelentősebb előrelépés”. Tételezzük fel, hogy az előbbi megállapítás óta —, ami a közelmúltban hangzott el — nem történt alapvető, világot megrengető változás. Csupán annyi, hogy a fenti sokatmondó megjegyzés alapján az érdekeltek megpróbáltak olyan úiabb intézkedéseket hozni, amelyek végrehajtásával valamelyest segítenek a lehetőségek kihasználásában. A nagyobb előrelépést zavarja, hogy egyes felhasználók összetévesztik a hulladékenergiát a veszteségenergiával, ezért a veszteség csökkentéséből elért megtakarítást is a hulladékenergia hasznosításának tekintik. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a hulladékhő hasznosítására az ipari kemencéknél — lágyító, hőkezelő és szárító — van mód. Ez egyúttal meghatározza azt is, hogy melyek azok a gyárak, vállalatok, ahol ezzel a témával ilyen értelemben is foglalkozni kell. Ezzel szemben az energiaveszteség karbantartási hiányosságokra, szigeteletlen vezetékekre, rossz hatásfokú kazánokra és gondatlanságokra vezethető vissza. Az előbbi világos meghatározást figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a hulladékenergia megtakarításának fele a füstgázok és a kondenz hulladék-melegvíz hőtartalmának hasznosításából ered. Az öblösüveggyárban már üzemel a J ke- kemencén a hőhasznosító. A következő ütemben a H kemence kap ilyen berendezést. A síküveggyárban folyamatosan üzemel a beépített hőhasznosító. Ugyanitt elkészítették a kondenz hálózatot, ami évente 600 ezer forint földgáz költségmegtakarítását teszi lehetővé. A hálózat kiépítésére 2,6 millió forintot fordítottak. A Romhányi Építési Kerámiagyárban a hulladékhő egy részét szárításra használják fel. A Salgótarjáni Ingatlan- kezelő Vállalat szervezési intézkedésekkel 3,5 százalékkal növelte az erőműnek visszaadott kondenzvíz mennyiségét. Ezzel évente 51 tonna fűtőolajait takarítanak meg. Vannak olyan üzemek, gyárak, ahol újabb lépéseket tettek. Ide tartozik a Romhányi Építési Kerámiagyár. Az általa kért energiaracionalizálási hitelt megkapta. A kiviteli tervek elkészülte után, a szükséges munkálatokat 1982-ben megkezdik. Ugyanitt a fel nem használható hő hasznosítása érdekében felvették a kapcsolatot a megyei tanáccsal. Az innen kikerülő hőt terményszárítókban és növényházakban tudják jól hasznosítani. Vannak viszont érthetetlen jelenségek is. Például a salgótarjáni erőmű esetében. Innen 2,5 tonna 90 fokos víz kerül a szabadba, aminek évi energiatartalma 220 tonna kőolajnak felel meg. A levegőbe illanó hőenergia megtakarítása érdekében először 1978-ban keresték a kapcsolatot a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával. Kezdeményezésükre megfelelő reagálás eddig még nem történt. Vajon miért? Ha a nálunknál jóval gazdagabb országokban igen komolyan veszik az ésszerű energiagazdálkodást, a meglevő lehetőségek mindenoldalú kihasználását, akkor jó lenne nálunk is az eddiginél felelősségteljesebben és számtalan intézkedéssel hozzájárulni a kormány energiagazdálkodási programjának megvalósításához, elsősorban a meglevő lehetőségek mielőbbi kihasználásával. Mert gyáraink, vállalataink vezetői hiába panaszkodnak a növekvő energiaárakra. Azok továbbra sem állnak meg! Ezért a méltatlankodás, neheztelés helyett azt kellene megvizsgálná, hogy miből táplálkozik az a kényelmesség, kezdeményezéshiány, amely jelenleg is megtűri a pazarlást, holott éppen az ellenkezőjére — nagyfokú, széles körű, mesz- szetekintő, ésszerű energiagazdálkodásra volna szükség. Venesz Károly Milliók masinákra Ä mind magasabb minősé- A két legnagyobb vásár: két sen igényes gép augusztusban gi és mennyiségi követeimé- nyugatnémet gyártmányú kezdett üzemelni- nyéknek lehetőség szerint célgép volt idén, a nyár ele- Ezeken kívül kisebb értékű egyre korszerűbb gépekkel jén. Egy tengelymegmunkaló és jelentőségű eszközöket vá- kíván megfelelni az Orszá- és egy csőmegmunkáló ma- sároltak 1981-ben a bánya- gos Bányagépgyártó Válla- sinát vettek az új, ugyancsak gépgyáriak. A listán találha- lat salgótarjáni bányagép- idén, az év első felében át- tó az ügyvitelt könnyítő, gyára. Az egység ebben az adott görgőgyártó csarnok föl- gyorsító elektromos gépektől esztendőben mintegy húszmii- szereléséhez. E két nagy tér- a fénymásolóig sole minden, lió forintot szánt új technikai melékenységű, kezelésben és Lényegesek azok a béren karbantartásban meglehető- dezések) amelyek az egyedi-gyártásban — tehát a gyár eszközök beszerzésére. Szállítják a szennyvizet fl Kövicses védelmében Az Észak-nógrádi Regionális lapodtak abban, hogy a patak Vízmű és más érdekelt szer- megóvására a későbbiekben a vek részvételével koordánáci- községben vízzáró tárolókat ős megbeszélést tartottak a alakítanak ki a házak mellett, közelmúltban a Zagyvába öm- s ezekből a korábban patakot lő Kövicses-patak védelmé- szennyező anyagot rendszereben. Többek között ennek vi- sen — gépkocsikkal — egy, a ze tölti meg a Hasznos közelében épülő víztározót. Azonban minőségével gondok vannak. Ugyanis belekerül Mátra- keresztes község szennyvize. pásztói szeméttelep mellett kialakítandó szennyvízkezelő telepre szállítják. Ezszel a meglehetősen költséges megoldással biztosítható lesz, hogy a tározó bekapcsolódjék a megye Az érdekelt illetékesek megái- ivóvízvezeték-rendszerébe. Új gépsoron: szobi sűrítmény Nem egészen egy esztendő alatt mintegy 125 millió forintos beruházást valósított meg a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat, amelynek termelői körzetébe hat börzsönyaljai termelőszövetkezet tartozik. Az Interinvest nyújtotta hitel segítségével 1981. tavaszán Svájcból feldolgozó gépsort, az NSZK-bői gyü- mölcskoncentrátum, aroma ké. szítésére alkalmas berendezéseket rendeltek meg. A beruházás célja, hogy a vállalat a szamócából, meggyből, feketees pirosrifoizkéből ne csak állítani. szörpöt készíthessen, hanem a világpiacon keresett sűrítményeket is. A beruházási alapokmány 1981. februári jóváhagyása után azonnal megkezdték Szo- bon az üzemcsarnok építését, amelyben novemberre felszerelték a gépeket is. Az év végére ezzel befejeződött a beruházás. A korszerű gyümölcs- feldolgozó gépsorokon bogyós gyümölcsökből 2400—2600 kilogramm, almáiból 3100 kilogramm lét lehet óránként előSzélherék A szélenergia hasznosításé- állítottak üzembe, s most a nak lehetőségeit kutatják a berendezések üzemeltetésének MÉM gödöllői műszaki intéze- gazdaságosságát vizsgálják, tének szakembered. Szél'kere- Ha a számítások kedvező ered. keket terveztek, melyekhez ményt mutatnak, a kutatók jakapcsolódó berendezésekkel a vasolják a szélkerekek felsze- levegőáramlás ereiét alakítják relését legelőterületeken, a ta- át villamos energiává. Kísér- nyákon és nagyobb háztáji letl céltól eddig három gépet gazdaságokban. számára rendkívül fontos munkaterületerf — fölhasználhattak. Többek közt öt begesztőberendezéssel gyarapították ebben az évben az eszközállományt. Ezekkel az elektromos fölszerelésekkel a — részint kivitelre, részint belföldi megrendelőknek készülő — hatalmas vasszerkezetek gyorsabb és jobb minőségű összeállítására nyílt lehetőség a bányagépgyárban. Még ebben az évben várnak egy ugyancsak fontosi masinát: a nyugati gyártmányú Pikorex lángvágó berendezést. A gépet a szerelőcsarnokban helyezik el a szakemberek. Beüzemelése után a különféle fémtárgyak megfelelő méretre történő darabolását oldják meg a másfélkétmillió forint értékű technikai eszközzel. (molnár) Mertek — és nyertek! Inferjú Kaszás Józsefné dr.-ral, a Salgótarjáni Ruhagyár igazgatójával Egy évvel ezelőtt ugyanennél az asztalnál ültünk a Salgótarjáni Ruhagyárban Kaszás Józsefné dr. igazgatónővel — az idei esztendőre vonatkozó reményekről, szándékokról beszélgetve. Ügy tűnt akkor: túl vakmerőén markol a szolidan mutatkozó lehetőségekből a gyár. Kihívó méretű fejlődést terveztek, s az adott szó beváltására a munkások megfeszített ereje látszott az egyetlen komoly biztosítéknak. December közepéin írjuk, időszerű tehát a merész vállalkozás kontrollja. Erről váltunk szót a Salgótarjáni Ruhagyár igazgatójával, Kaszás Józsefné dr.-ral. — Fiaskó, vagy siker? Milyen most a ruhagyáriak közérzete? rek ellensúlyozására termékhez, szériához kötött célprémiumokat írtunk ki, a harmá— Köszönjük, egészen jó! A dik negyedévben például ferendkívül erős munkatempót, amire számítottunk, meg is jenként 1800 forintot, s ebből 1500-at ki is tudtunk fizetni. kaptuk, de nem maradt el az Most már tótjuk, hogy ezzel a eredmény sem, amit remél- módszerrel az első hat hónaptünk. A tervezett 22 százaié- ban is jobban élhettünk vol- kos termelésnövekedés helyett na. Persze, utólag már köny- 23 százalékot hoztunk — a ta- nyű bölcsnek lenni. Ma már v&lyival azonos létszám mei- azt is tudjuk, hogy könnyeblett. Az 54 millió forintos tt- késexportterv szeptember vében vettük volna az akadályokat, ha az új termék indígére teljesedett, év végére jó tásához a műszaki feltételek tízmilliós többletünk lesz. megteremtése is pontosabban Ugyancsak szeptember végére az egy híján hetvenmillió forintos nyereségünk is befutott, az utolsó háromhavi munkánk eredményessége már tiszta ráadás. Mindezek mögött óriási mértékű termék - szerkezet-váltás húzódik meg: nőtt a gyapjú-, és szabadidős- ruházat aránya, az együttesek, bluzonok, bélelt kosztümök kaptak nagy szerepet. Az új modellek dúsan tűzöttek, tele rafinált zsebekkel, tehát munkaigényesek, nem könnyű az ilyenek varrására átállni. Emiatt nem eigyszer éltünk át kritikus helyzetet, amikor már- már keresztet vetettünk reményeinkre. — A hadiállapotokban nyilván a munkások is idegesek voltak... — De mennyire! Hiszen időnként visszaestek a teljesítmények, emiatt csökkentek a bérek is. Igaz, a feltűnő fejlődést előirányzó tervet együtt fogadtuk el, de ezt az egyetértést még többször meg kellett erősíteni. Akkor is, amikor egy-egy hónapban soványabb borítékot vittek haza az emberek. — Megmutatkoztak az át meneti nehézségek a mun- mii az, hanyatlóban van a kások kilépésében is? gyár? A bázisszemlélet és a — Szerencsére nem, mert rugalmas piád alkalmazko- míg az első fél évben kimon- dás azonban nem egyeztethető döttan szervezési intézkedő- össze. Mi amondóak vagyunk, sekkel próbáltunk enyhíteni ha lehet, ki kell ugorni! Meg a gondokon, az év második kell ragadni minden kínálko- felében már anyagi ösztönzés- zó alkalmat, mert amit nem sei is iparkodtunk megtarts- szalasztónk el, az már a mini a munkakedvet. A kieső bé- énk, s ez a biztos. Egy széigazodott volna. Hiszen az előkészítés, szervezés gyengéi sokszor a széria ^tártjánál derültek ki. Csakhát túlságosan is sokfelé kellett figyelni... — Mindenekelőtt a tőkés, exportra, gondolom. — Elsőbbséget kapott, minden másnál fontosabb volt. Számtalan alkalommal tettünk miatta kockázatos lépéseket. Előnyös üzlet kínálkozásakor felülvizsgáltuk a már lekötött kapacitásokat, _ átrendeztük azokat — vállalva esetenként a kötbért és a túlkészletezés következményeit is. Kiszámoltuk, úgy is megérte. Az azonnali átprogramozások miatt persze sokszor feje tetején állt az üzem, a végletes szervezetlenség benyomását keltette, noha akkor kellett csak szervezni igazán. — Kiugróan sikeres év zárására készül a ruhagyár, s amilyen öröm ez, olyan gond lehet az, hogy mi módon tudnak a magas .,bázisra” jövőre újabb lapáttal rádobni? — Ismerve a viszonyokat, megismételni aligha tudjuk. Arra is felkészültünk, hogy pen, egyenletes nyugodtsággal emelkedő statisztika kedvéért nem szabad a szárnyakat megnyirbálni. — Érzi a gyár a siker hatását a kedvezmények, támogatások oldaláról is? — Ez már más kérdés. Az igazi fejfájást éppen ez okozza. Azt halljuk, hogy az eredményes vállalatokat kell támogatni. De a gyakorlat nem egészen ez. A tőfcésexport látványos növelése alapján például egyszázalékos bérpre- ferenciát kértünk, meg is kaptuk. Amint azonban kiderült, hogy kilencszázalékos bérfejlesztést saját erőnkből is megvalósíthatunk a kedvezményt azonnal visszavonták. Más: a szovjet exporthoz 16 százalékos termeléskorszerűsítési támogatást kaptunk. Miután azonban szovjet eladásaink jövedelmezősége magasan az ágazati átlag fölé került, lecsíptek a támogatásból három- százaléknyit. Ezek után indokolt a kérdés: érdemes-e kimagasló teljesítményt nyújtani? Ügy tetszik mintha, be kellene állni a sorba, valahová középre, ámbár nem gondolnám. hogy ez a fájta magatartás lendíti előre a népgazdaságot. — Milyenek a jövő évi kilátások? — Teljesítőképességünk zömmel máris lekötött. Jól sikerültek a szovjet piaci eladások. Oj alapanyagokból divatos, új modelleket ajánlottunk, sportoverallokat , -dzsekiket, -együtteseket, az eddig sor- zatban még nem gyártott plisz- szószoknyát steppelt mellénynyel. A szovjet partnereknél elértük, amit kívántunk. A tőkéspiacokra mdnimális programként szolid növekedést terveztünk, a 65—70 millió forint értékű tétel közel 70 százalékára már rendelésünk van. Legnagyobb vevőnk továbbra is a svéd piac, a nyugatnémet partnernek bérmunkát végzünk. Űi elhelyezési lehetőség Finnország. Mintakollekcióegyesek majd ^megkérdezik; ink jelenleg is kint vannak Lí- i 4.T i-~ - diában, Svájcban, Irakban, Jemenben, Kuvaitban, ottani üzletfeleinkkel tárgyalunk. Bátrabb tervezésre egyelőre nem látunk reális piaci lehetőséget. Amint azonban ilyen kínálkozik, nem fogjuk a tervet szentírásnak tekinteni. SzencK Márta MAGYAR PULYKA BÉCSBE A Zala megyei Baromfifeldolgozó és -Értékesítő Közös Vállalatnál megkezdték a karácsonyi pecsenyepulyka vágását. A naigy termetű, ízletes húsú szárnyasból az idén a tavalyinak kétszeresét, 24 tonnát szállítanak Ausztriába. Az első előhűtött pulykával rakott kamion kedden indult Becsbe. A zalaegerszegi vállalat alaposan felkészült a hazai vásárlók ellátására is. Pulykából 555, tyúkból 172 mázsa_ kerül — fagyasztva, illetve előhűtve — a nyugat-magyarországi megyék boltjaiba. Az írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében a KRÖ- NERT ELEKTRO nyugatnémet vállalattal kooperációban belföldi piacra jelzőlámpákat készítenek többféle kivitelben. Képünkön: Végh Angéla szerelés közben. — gy — Kihasználatlan lehetőségek Melléktermékek a mezőgazdaságban Napjainkban egyre több szó esik a mezőgazdaságban a melléktermékek, hulladékok felhasználásáról. Ennek oka elsősorban a „mennyiért” szemlélet jelentősége, másrészt az energia megdrágulása. Ugyanakkor azonban azt is tudni kell, hogy a ma melléktermékként alig-alig föltakarítható a szár 50—60 százaléka. A megyében egyre több HERRIAU cukorrépa-beta- karító üzemel, s így mind könnyebbé válik a leveles répafej betakarítása. A munka megfelelő megszervezésével elkerülhető az a kifogás is, amely joggal merül fel az álhasznált kukoricaszár, vagy lattenyésztők részéről, hogy leveles cukorrépafej nem is szennyezett, földes a répafej. olyan, régen csaknem éppen olyan értékes takarmánynak számított, mint ma az abrak- Való igaz, e szántóföldi tér- százalékát mékek felhasználását sok té- mányozási A becslések szerint hazánkban a kukoricaszárnak és a gabonaszalmának alig 30 használják takaróéira. Holott náezért sok gazdaság lemond ró la. Tény, hogy egyes cukorrényező nehezíti ^ _ ma is, j és lünk gazdagabb országokban — például a skandináv államokban — és jóval nagyobb , , termőterülettel rendelkező orpa-betakamto gepek valóban szágokban — például a Szovnem teszik lehetővé, hogy utá............... n uk bármilyen géppel is felszedjék az egyébként tápanyagok szempontjából értékes répafejet. Az is igaz, a kukoricabetakarítás után a földön szétszórt szártömeg összegyűjtésére sem egyszerű, mégis arra kell számítani, hogy ezek a mellékterméjetunáóban — lényegesen nagyobb szerepet tulajdonítanak a melléktermékek takarmányozásra való felhasználásának. Egyre több üzem kezdi belátni jelentőségét és keresi a módját a melléktermékek gazdaságos, egyszerű haszno- , , , sításának. Szécsény, Palotás, kék a közeljövőben lényégé- és Kisterenye közös gazdasásen fontosabb szerepet fog- gai járnak az élen ebben elnak betölteni a mostaninál Több nagyüzemben az E—281-es j árvaszecskázóval Igen eredményesen tudják betakarítani a kukoricaszárat. A háztájiról — ahonnan kézzel sősorban a kukoricaszár legeltetésével- Jövőre minden bizonnyal még több követőjük akad, mert a takarmányozásnak ez a módja számottevő megtakarítást rejt magában, törik a kukoricát — képesek ami a költségek szempont] á- veszteség nélkül begyűjteni, bői sem mellékes. de a kombájnok után is be(zilahy) NÓGRÁD — 1981. december 16., szerda
