Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

Miről ír? Év vége a tévében (Üj Jókai-sorozat indul) Fáklya Emlékmű Marinszkban Ki-ki tegye a szivére a ké­két — és vallja be bátran, bi­zony, akárhogy is nézzük mi­felénk a tévécsúcs minden­képpen az év vége. Az ünne­pek, a bejglikísérte mélázga- tás ideális alkalmat teremte­nek, hogy a képernyő rabsá­gában órák hosszat „fogyasz- szuk” a műsorokat. Mintha maga a tévé is ilyenkor, tán egyfajta lelkiismeret-furdalás- tól gyötörve — megpróbálja összeszedni minden erejét, hogy a rutinprodukciók után valami újjal is kísérletezzen... A decemberi kínálatból — ezt jósolni is felesleges — a legnagyobb érdeklődésre az új, hatrészes Jókai-sorozat, A névtelen vár számíthat, ame­lyet, Zsurzs Éva rendezett a főszerepben Koncz Gáborral, Szabó Sándort, Inke Lászlót, Pécsi Ildikót, Kézdy Györ­gyöt, Gálvölgyi Jánost, Zenthe Ferencet, Kelemen Évát lát­hatja a néző ebben a roman­tikus históriában, amely egy titokzatos várkastély és lakói sorsán át ábrázolja a múlt század végi vármegyei életet. Üj tévéjáték a Heltai Jenő regénye nyomán forgatott A 111-es is, Málnay Levente rendezésében. Főhőse a gaz­dag arisztokrata ifjú, Réthey Zoltán, akinek az élet csupa könnyelmű kaland. Vagyona pillanatok alatt elúszik, de nincs nagyobb szerencséje a szerelemmel sem. Napjaiba azonban fordulatot hoz a vele szomszédos hotelszobában la­kó Joe Selfridgedzsel való megismerkedése. A századfor­dulóra oly jellemző história megszólalta tói: Balázsovits Lajos, Marek Walczewsky, Isabella Trojanowska, Márkus László, Sunyovszky Szilvia. Annak idején, jó pár éve emlékezetes siker volt a bu­dapesti Madách Kamaraszín­házban Marcel Adhard A bo­lond lány című bűnügyi ko­médiája, Dómján Edittel a címszerepben. Most Makk Ká­roly rendezésében láthatjuk a gyilkossággal vádolt cserfes szobalány fordulatos történe­tét. A közreműködő színészek: Igó Éva, Huszti Péter, Psota Irén, Darvas Iván, Balázs Pé­ter, Végvári Tamás és Egri Márta. A kortárs finn dráma- irodalom jelentős alkotása. C. Andersen A család című mű­ve, a nem is olyan speciális finn família világáról, Zsom­bolyai János rendezésében. Nemere László irányításával vették fel az ugyancsak a hétköznapokkal foglalkozó V. Rozov darabját A siketfajd fészkét is. A zenei műsorok kínálatá­ban szerepel Beethoven IX. szimfóniája, Bach karácsonyi oratóriuma, a Spartacus című Hacsaturjánrbalett szovjet fel­dolgozása, Theo Adam kon­certje, illetve a hagyományos karácsonyi Kálmán Imre-kon- cert. A filmkedvelőknek Rínál izgalmas perceket a hamaro­san Induló Humphrey Bogart­sorozat, s néhány kiemelkedő egyedi produkció, mint Anto­nioni Napfogyatkozása, Zeffi­relli Romeo és Júlia, Welles A csodálatos Andersonék című alkotása. Vidám perceket sze­rez majd Barbr% Streisand és Ryan O’Neal kettőse a Mi van doki? című Peter Bogdano­vich komédiában, illetve Lilli Palmer, Jean Soréi, Charles Boyer hármasa a Maugham- regény alapján forgatott Cso­dálatos vagy, Júlia! című filmben. Jean Gabin és Da­nielle Darrieux neve fémjel­zi Az élet örömei, Michel Si­moné Az öregember és a gye­rek, Charles Laughtoné pedig A notre-dame-i toronyőr cí­mű produkciókét. Természete­sen újabb epizódokkal jelent­kezik a Charley angyalai, a Tetthely, A vizsgálóbíró asz- szony, s Az új Stocland Yard is. A gyerekek számára készült el Szabó Magda Tündér lala című regényének filmváltoza­ta, Katkics Ilona rendezésé­ben, s ugyancsak nekik szól Cser Gábor A hétpettyes lovag című mese játéka is, amelyet ugyancsak Katkics Ilona je­gyez. A gonosz Bamamakk­királlyal szembeszegülő Hét­pettyes lovag kalandjait töb­bek között Székely Tamás, Kárpáti Tibor, Kővári Judit, Vennes Emmy, Széplaky End­re, Imre István tolmácsolja. Folytatódik a rendkívül nép­szerű Süsü-sorozat is. A ré­gebbi história mellé most négy újabb csatlakozik, Szabó Attila rendezésében. Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot címmel írt ugyancsak a kicsinyeknek tévéjátékot ■— s maga is vállalkozott a rende­zésre. A decemberi színházi köz­vetítések tervében találjuk Moliére Tartuffe című darab­jának miskolci és Shakespeare Szentivánéji ólomjának ka­posvári előadását — felvétel­ről. A sportrajongók többek kö­zött ott lehetnek a Toka® Express nemzetközi párbajtőr­versenyen, a Magyarország—» Egyesült Államok ökölvívó-^ mérkőzésen, a Képes Sport Kupa teremfoci-találkozóin, s az Izvesztyija Kupáért vívott jégkorongmeccseken. Nemlaha György Pincérviccek Ptrbenéd > kínai étteremben: — Pincér, a tér éjemben döglött — Pincér, a fecskefészekleves- légy van. ben egy légy van. — Hét es Igazén kellemetlen — Miért, talán az igen tisztelt nram. A fejemet teszem ré, hogy vendég tíz Jenért egy sast sze- amikor a konyhából kijöttem, retne? még élt. A Fáklya november 22-én megjelent 22. számának ve­zető írásai a párt elméletal­kotó szerepével és a szakszer­vezeteknek a dolgozók joga­it védő tevékenységével fog­lalkoznak. A kemorovói területen, Ma- rinszk városka vasútállomása mellett áll az az emlékmű, amely a Zalka Máté száza­dában harcolt magyar vörös­katonák emlékét hirdeti — s az erről szóló írás megszó­laltatja az egykori harcok ma élő résztvevőjét. Riport elemzi egy munka­brigád egy napját, s ennek keretében képet alkothatunk a munkaszervezésről, a kereset­ről, az étkezés megoldásáról, a munkások problémáiról, kedvteléséről. Olyan nagy érdeklődésre számot tartó témákról is ol­vashatunk, mint a lézertech­nika alkalmazásának leg­újabb eredményei, a nem fe- keteföldű övezet fejlesztése, a talaj ja vítás-kemizálási mód­szer alkalmazása, a mezőgaz­daság anyagi-műszaki bázi­sának kialakítása, illetve bő­vítése. A színes képes oldalakon ér­dekes tudósítások jelennek meg Kolomenszkojáről, a szovjet főváros szélén álló múzeumfaluról, az illatszer- gyártásról, és Jevgenyija Szi- monova színésznő pályájá­ról. A kaszkadőrökről sok képből álló képriport szól. Képekkel illusztrált kishír- összeállításban a lap bemu­tatja az „oszlopmászó ke­rékpárt”, amely a villanysze­relők munkáját könyíti meg, továbbá információt közöl a barom Fi tenyésztésről, a gázki­termelésről, és az energetikai komplexumok építésérőL A sportoldalakon Irina Rod- nyina nyilatkozik a szovjet műkorcsolyázó-utánpótlás neveléséről. A Moszkvában manapság zajló tornász-vi­lágbajnokság köszöntéséül a szovjet tornászok esélyeit elemző írást olvashatjuk. Hagyományos anyagai so­rában a lap most is közöl Fáklya-fotót, rejtvényt, orosz nyelvű olvasmányt és íilmelő­zetest. — Pincér, mit csinál ez a légy a levesemben? — Uram, én Itt csak egy dől- gozó vagyok, miért kellene nekem mindenről tudnom? — Pincér, egy légy van a leve­semben. ­— Az semmi uram, a kenyerén egy pók mászik! — Pincér, ennek a kávénak olyan íze van, mintha tea lenne. — O bocsánat uram, véletlenül kávé helyett kakaót hoztam ön­nek. — Pincér, ez a légy zavar en­gem. — Hívjam a rendőrséget uram? — Pincér, egy döglött légy van a levesemben. — Na és! Talán azt akarja, hogy eltemessem, uram? Pánik a Pánik tört ki vasárnap Ná­poly egyik legnagyobb film­színházában: valaki az 1700 néző közül elkiáltotta magát: „Földrengés, fussunk!” — mi­re a közönség a kijáratok fe­lé tódult. Az egymáson át­gázoló rémült emberekre fe­lülről — a mielőbbi kijutás reményében — még az er­kélyen ülők is rávetették ma­gukat. A torlódás következ­tében 5 néző súlyos sérülése­ket szenvedett, további húszat moziban könnyebb sérülésekkel szál­lítottak kórházba. Az isme­retlen pánikkeltőt nem sike­rült azonosítani, minden­esetre jól időzítette akcióját: mint emlékezetes, tavaly november 23-án (tehát csak­nem pontosan egy éve) több- ezren estek áldozatul a nápo­lyi földrengésnek, továbbá a mozielőadás előtt 12 órával földmozgásokat jeleztek egy Nápolytól keletre eső terület­ről.' JlngrieJ Bergman: Életem (14.) „A lányon nem változtatunk../ Nem tudom, honnan vet­tem a bátorságot, hogy így beszéljek Selznikkel, csak 23 éves voltam, és eddig min­dig a férfiak döntéseire ha­gyatkoztam. Most először for­dult elő, hogy határozott ne­met mondtam. Egymással szemben ültünk, és szótlanul meredtünk egymásra. Még az evést is abbahagyta. Egy darabig csendben ül­tünk egymással szemben. Majd hirtelen azt mondta: „Van egy ötletem, ami olyan egy­szerű, hogy még senki nem jött rá Hollywoodban, Sem­mit nem fogunk változtatni magán. Semmit nem veszünk el, és semmit nem teszünk hozzá. Olyan marad, amilyen. Még a nevét is meg fogja tar­tani. Maga lesz Hollywood első természetes színésznő­je. Reggel korán még beszé­lünk erről.” Másnap reggel a stúdió szinkronjában ültem, körü­löttem specialisták, akik mind arra vártak, hogy olló­ikkal, fésűikkel, üvegcséik­kel rám vethessék magukat. David O. Selznik azt mond­ta: „Ezen a lányon semmit nem változtatunk! Olyan ma­rad, amilyen. Még a nevét is megtartja, mert eddig senki nem volt Hollywoodban, aki az eredeti nevén dolgozott volna. Aki a legkevesebbet is mer változtatni rajta, azt megölöm.” Ezután jött az első jelene­tem az „Intermezzó”-ban, és David O. Selznik előszava: Ez az első találkozásom az amerikai közönséggel, ennek szenzációsnak kell lennie, szenzációsnak. Még egyszer belenéztem * fogatókönyvbe. Be kellett jön­nöm egy ajtón, a kalapomat, és a kabátomat felakasztani a hallban, majd végigmenni egy folyosón. Benézek egy szobá­ba, és mit látok? A világhí­rű hegedűművészt, amint elbű­völő kislányát kíséri. De, ho­gyan kell felakasztani egy ka­bátot, megállni egy folyosón; és titokban figyelni ezt a kis jelenetet, hogy mindez szen­zációs legyen? „Nos” — mondta David a tizedik felvételével: „Azt sze­retném, ha az új arc emóció­nak az erőssége, melyet Hol­lywoodba hoztam, olyan le­gyen, hogy a nézők levegő után kapkodjanak, és felki­áltsanak.” „De, hogyan csináljam meg? Milyen eszközökkel? Csak egy férfit látok meg a lányát, amint zenélnek” — kérdez­tem. „Nem tudom. Próbálkozó zunk.” Tehát újra és újra megpórbáltuk. Megnézte a felvételeket és azt mondta, tovább kell próbálkoznunk, talán történik valami, ami meggyőz minket. Így újra és újra leforgattuk a jelenetet Ha azt mondom, harminc­szor, akkor nem túlzók. Az egész filmet leforgattuk, éa ismét az első jelenetet ját­szottuk. Az utolsó munkana­pom volt, az Európába való visszautazásom előtti utolsó órákban. A műterem előtt már várt a kocsi. „Még egyszer, kérem” — mondta David. „De még el kell hoznom a csomagomat” — ellenkeztem. „Elhozatjuk” — nyugtatott meg. „Ne izgasd fel magad, el fogad érni a vonatodat.” Még egyszer eljátszottak a jelene­tet Következik: 15. „Üjra Ame» rikában". Fürdőhelyek a sivatagban Türkménia délnyugati ré­szén, a Kara-Kum-csatorna olytatására kijelölt területen szovjet szakemberek ásványi sókban gazdag termálvizet ta­láltak. A felszínre törő víz hőmérséklete eléri a 80 Celst- us-fokot. A hévforrások bal­neológiái jellemzőik alapján nemcsak mezőgazdasági, de üdülőövezetté is változtatják Türkménország délnyugati ré­szét. Színes magyar—olasz film, készült a MAFILM Budapesti Stúdió és a Radiotelevisione Italiana produkciójában. Tiszta kabart! Interiú a szexiróval A Nógrádi Lappok főmun­katársnője, Girhes Gazella fel­kereste otthonálban a nagy magyar szexológus írót, hogy exkluzív interjúban számol­jon» be olvasóinak az ország el­ső számú szaktekintélyeként ismert M. M. (teljes nevén: Miért Mamujázunk?) vélemé­nyéről, sőt mértékadó ítéleté­ről egy sor fontosnak vélt tár­sadalmi kérdésben. A követ­kezőkben teljes (rövidített) terjedelemben közöljük a be­számolót. xxxxxxxx „Esteledett már, amikor rö­vid időre odahagytam boldog szeretőmet, hogy felkeressem M. M. mestert, akinek lótuszra emlékeztető háza már messzi­ről látszik a Szépasszonyról elnevezett dombtetőn. Csenge­tésemre maga az Író nyitott kaput és gyengéden bevezetett egy halk zenével elandalítóan szép hallba. Hellyel kínált a Fritz Kahn-rendszerű fehér szőrmével leterített hencserem, majd maga is mellém telepe­dett. Egész lényéből áradt a megértés, szerelmi harcoktól gyötört testét Fabulon-illat lengte körül. Éreztem, hogy ha nem ügyelek magamra — sze­rencsére nem voltam éhes! — az orromnál fogva vezet. Ezért elsőként megkérdeztem: — Arra kérem, válaszoljon olvasóink kérdésére: önnek tényleg mindenről „AZ" jut az eszébe? — Nem tudom mire gondol kedvesem, de ha „ARRA” ak­kor megerősíthetem, a legjele­sebb magyar epigomként, hogy sokan előttem megállapították már konkrétan és szociológiai szempontból is: valójában mi körül forog a világ... — Most mégis arra kérem, tegyük félre a szexet és be­széljünk másról. Mit tart a magyar labdarúgásról? — A párválasztással van a baj! Azon felül osztom azt a tudós nézetet, hogy lehetetlen nem észrevenni a labda át­adásaiban a titkolt szexuális érzelmeket, az érintés vágyát legalább a labda közvetítésé­vel. Ilyenképpen a játék csak ürügy. Ez azonban nem az én szakterületem, én kizárólag a férfi és a nő megváltozott mo­dern viszonyával foglalko­zom. — Érdekes szerfelett. Ho­gyan látja a magyarok étkezé­si szokásait? — A rendkívül magas húsfo­gyasztás egyértelműen testi­séget, örömszerzési vágyat ta­kar. A hús megszűnt a fizi­kum puszta megújításának tárgya lenni, a korábbi puri­tán (egyszerű prokreativitást felváltotta a rekreatív szemig let és gyakorlat. A hús érints­4 NÓGRAD — 1981. december 2., szerda se önmagában is telítve van szexualitással, aligha kell ezt tovább fejtegetnem, nem gon­dolja, kedves? — Ű, igen! Véleménye a tö­megközlekedésről? — A szabad nemiség leg­jobb gyakorlóterepe vala­mennyi Volán-járat, célszerű zsúfoltsága révén. így legali­záljuk a legkönnyebben, meg­értő külső segítséggel, testi vonzódásainkat, amelyek át­szövik a társadalmat. Szinte már az is mindegy, ki-kivel utazik együtt az örömszerzés­ben. Én jónak tartom a tömeg- közlekedést. — Nézetei a szerelemről? — Röviden szólva: nincse­nek. — Az alkoholfogyasztás ijesztő adatairól? — Kérem, ez annyira parla­gi, hogy nem érdemes tudomá­nyos igénnyel közelíteni hoz­zá. Legfeljebb népi bölcses­séggel. Mindenki éppen elég szépnek látszik ha az, aki né­zi, eleget ivott már. Kielégíti ez a válasz? Na, csirió, igyunk egy hangványit. Szükségünk lesz rá... ” (T. Pataki) irta: GIOVANNA GAGLIARDO, HERNÁDI GYULA és JANCSÓ MIKLÓS Zenéjét szerezte: ORBÁN GYÖRGY és SIMON ZOLTÁN Fényképezte: KENDE JÁNOS Rendezte: JANCSÖ MIKLÓS Főszereplők: Teresa Ann Savoy, Gálffy László, Ninetto Davoli, Madaras József. Márkus László, Hegedűs D. Géza, Cserhalmi György. Közreműködik Köllő Miklós „Dominó” együttese. „A cselekmény a török megszállás alatt, a XV. századi Ma­gyarországon játszódik. Hőse Hamlet unokaöccsének tűnik, ám Boccaccio kezet nyújt Shakespeare-nek és az olasz ko­médiások felsorakoztatják groteszk maszkjaikat e tragikuis és érzéki költeményben, a magyar és a török hagyományok freskószerű ötvözetében, amelyben anyaszült meztelenül tán­colnak a Rubens ecsetjére méltó lányok.” (Le Figaro, 1981. IX. 5.) Nógród megyei bemutatók: XII. 3—4. SALGÓTARJÁN XII. 6—7. PÁSZTÓ XII. 8—9. BALASSAGYARMAT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents