Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

Beszámoló taggyűlés előtt Egyszerű, mindennapi tettekkel A napok mozgalmasak az alap szervezetben. A napi mun­ka az erők nagy részét igényli, miközben készülnek az év vé­gi beszámoló taggyűlésre is. A pártvezetőségnek ehhez is­mernie kell minden párttag véleményét a vezetőség munká­járól, tagjai magatartásáról, tevékenységéről. Ezért úgy ha­tároztak, hogy lefolytatják a tagokkal való egyéni beszél­getést, aztán a pártcsoportülést is, hogy az alapszervezet munkájáról ott is kifejthessék véleményüket az emberek. Aztán következzék a párttaggyűlés. Ezrek előtt vizsgáznak Alapos a beszámoló tag gyű- van az emberekre a párttagok lésre való felkészülés által végzett munka minősé- a salgótarjáni távfűté- gének emelkedése. És most a si tételeit, akkor következzék a teljesítménybérezés bevezeté­se. A pártvezetőség álláspont­ja az, hogy a munkaerővel nem kellően gazdálkodtak. Még igen sok a rejtett tarta­lék ezen a területen. A párttagok nem félnek a teljesítménybérezéstől. Közöt­tük a legtöbbje kifogástalan szakember, brigád- vagy cso­portvezetők elsősorban, szak­mai felkészültségüknél fogva. Például Gyurkovics László, akiről közismert az áldozat­üzem pártalapszerveze- beszámoló taggyűlés előtt készsége. A legutóbbi ünnepek tében, de ezt másképpen nem ebből kiindulva készülnek a is lehet csinálni. Varga Mi- taggyűlésre. A párttitkár hatá- hálynak, az alapszervezet párt- rozott álláspontja, amivel a titkárának a véleménye, hogy. vezetőség egyetért, hogy az év ez az alapszervezet még fiatal, végi taggyűlés kiindulópontja alig két esztendőre tekint visz- lesz egy újabb minőségi válto- sza, a feladata eltérő az általá- zásnak az üzemben, nőstől, mert naponta ezrek és Az egyéni beszélgetések vé- ezrek előtt kell vizsgázniuk, ge felé járnak. Ez sok tanul- Munkájuk összefüggésben van Sággal szolgált eddig. FelsZín­alatt is, az első hívó szóra, megszakítva pihenését, ő sie­tett a munkahelyre, a villa­mossági hiba kijavítására. Az­tán Tóth Imre, a többszörösen kitüntetett Barátság brigád vezetője. Türelemmel tanítja munkatársait a szakmára, aminek ő viszont igazi meste­re. Vagy Pintér András és azzal, hogy milyen Salgótar- re kerültek egyéni gondok, mint Galajda Jenő csoportvezetők, jánban a lakosság ellátása té- a lakásellátás, a szociális jut- '' 5"*" íi fűtéssel, egész esztendőn ót tatások, még bírósági ítélet is, pedig meleg vízzel. A párttitkár egészen a gyerektartásig. A határozott véleménye: — Ha ez a legkisebb mér­tékben is akadozik, akkor nem teljes a munkánk... Most már itt a tél és vizsgáz­nak! A tévfűtés nem zavarta­lan, annak ellenére, hogy ko­rábban megnyugtató nyilatko­zatok is születtek erről. A hű­vösebb idő beálltával panasz­kodtak a garzonház lakói im­már esztendőről esztendőre visszatérően, a Kállai Éva úti lakók, hogy néhány kirívóbb esetre emlékezzünk. Az alap­szervezet titkára nem cáfolja a jogosságát a panasznak. Rámu­tat az okaira: a garzonban elévült a melegvíz-rendszer, teljes cserére vár. A Kállai Éva úti hálózat javítása késik, mert a távfűtés szakemberei más munkára lettek kötelezve. Ezzel számolni kell, akár tetszik akár nem. Az alapszer pártvezetőség megismerkedett olyan gondokkal, amelyek be­folyásolják a párttagok köz­érzetét és kihatással lehetnek a mindennapi munkájukra. igazi kommunista példamuta­tással végzik munkájukat. Te­hát megalapozott az ilyen és a többi hozzájuk hasonló párttagokkal az alapszervezet jó hírneve. Most a beszámoló taggyű­lésre készülvén, az alapszer­Ezek megnyugtató válaszra, vezet erényei felszínre kerül- vagy megoldásra várnak te- nek és bizalommal tölthetik el hát, amihez bizonyára a be- az egész vállalatot, hogy a számoló taggyűlés megadja a legkényesebb munkaterüle­segítséget. Nagyobb figyelmet a közérdekű kérdéseknek ten, a távfűtési üzemnél az életet, a munkát, a valóság­nak megfelelően látják. Élenjár a párta la pszervezet Mégis nagyobb figyelmet A pártalapszervezet felelős­érdemel a közérdekű kérdé- ségének tudatában az élen- sek tárgyalása. Az alapszfer- jár. A nehézségekkel számol- vezet vezetőségének munka- nak. És az egyéni beszélgeté­programja szerint jelentősen javulnia kell a napi munká­ban a kollektív és egyéni fe­vezetünknek — ha hivatását be lelősségnek. Ez sokat változ­kívánja tölteni az üzemben, tathat azon, hogy sem a gar- .. . ..... , akkor legfontosabb a tárgyila- z°nbol, sem máshonnan ne nyújtanak. Igénylik a szak sek során szinte fogadalommá erősödik, hogy a pártmegbíza­tásokat a jövőben még in­kább számon kérik, miközben annak betöltéséhez segítséget szervezet és az ifjúsági szer­vezet jobb munkáját, aztán a gosság — jelentette ki a párt- panaszkodhassanak az embe- titkár rek az üzem szolgáltatására. Az, hogy a pártalapszervezet Mit is mondott a párttitkár a folytonos tanulást a dolgozók- vezetősége ragaszkodik a reá- szolgáltatásukra vonatkozólag? litásokhoz, egyik biztosítéka, »Ha ez a legkisebb mérték­ben is akadozik, akkor nem teljes a munkánk...” Az egyéni beszélgetések so­rán nagy teret szentelnek a tói. Azt mondta Varga Mihály, az IKV távfűtési üzemének párttitkóra, hogy nyugodtan tekint az év végi beszámoló taggyűlés elé, mert a felké­hogy az üzemben javul a mun­ka. A közelmúltban Keresztes Imre, az üzem vezetője nyi­1 a flcoj7rvH" p 7 'tv.i vn — kájárói. Az üzemért' felelős munka "javítására. A munka szülés nagyon aktív a pártta- vezető szemszögéből nézve a . párttagok tevékenységét, ki- párttagok. Azt, hogy javuljon .ied°, de végül is a minden­jelentette, hogy hasznos se­gítséget jelent a gazdasági ve­zetőségnek. Elmondta, hogy a párttagok példamutatása nyo- oldalról a szakmai képzettség ez mindennél a legfontosabb, mán hogyan javult a munkaié- emelése. Ha az üzem vezető- gyelern. Milyen jó hatással sége megteremti mindezek fel­Újítani akarás jobb összehangolását kérik a gok^ részéről. Mindenre kiter- párttagok. Azt, hogy javuljon jedő, de végül is a minden- a berendezéseken dolgozók naPÍ munkánál kötnek ki: a anyagellátása, a munkahelyre lakosság ellátásának szaka­időben való szállítása. Másik datlan javításánál. Számukra Igazuk van... Bobál Gyula A Romhányi Építési Kerámiagyár II. üzemében naponta öt­száz négyzetméter csempe gördül le egy szalagról. Havonta 8—10-féle mintázatú padlócsempét készítenek. Jakus Mária a padlól^rink előkészítését végzi égetéshez. (gyurkó) Iparcikk-áruház Pasztán Kinőtte jelenlegi iparcikk­kereskedelmi hálózatát a vá­rosiasodó Pásztó. Általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetének éves iparcikk­forgalma elérte a háromszáz­ötvenmillió forintot. A zöm­mel elégtelen alapterületű, korszerűtlen kis üzletek he­lyett a szövetkezet ezerkétszáz négyzetméter alapterületű ipar- cikk-áruházat épít, huszon­egymillió forintos költségből. A vas- és edényárukat, ház­tartási vegyicikkeket, híradás- technikai eszközöket, játéko­kat, hangszert, órát árusító üzletház 1984-re készül eL i hiszem sokak véleményével találko- zik azon észrevételem, hogy a kuta­tásnak és a műszaki fejlesztésnek az indo­koltnál kisebb a nyilvánossága, azaz nem tudni milyen okból visszafogottan tárjuk a megye közvéleménye elé a kutatás és műszaki fej­lesztés eredményes megvalósításával járó, sok irányú jótékony hatás előnyét a gazdasági élet különböző területén. Pedig ha*valaha, akkor most igen nagy szükség van arra, hogy a tu­dományos eredmények mielőbb a gyakorlati életben testet öltsenek. Sajnos, az igen jó példákért most is a szom­szédba kell menni. A Német Demokratikus Köztársaságban például a termelékenység növelésének ki­lencven százalékát a kutatás és műszaki fej­lesztés eredményeinek okos kamatoztatása biztosítja. Ugyanitt az anyagtakarékosság nyolcvan százalékát is az előbbi módon ga­rantálják. A kutatás és műszaki fejlesztés si­kerei teremtették meg azt a lehetőséget, mely szerint a Német Demokratikus Köztársaság­ban az évi 4—5 százalékos termelésnöveke­dést lényegében azonos energiafelhasználás­sal oldják meg. Hazánkban is születtek tiszteletre méltó eredmények, de igen jelentős sikerekkel ma még nem nagyon dicsekedhetünk, annak el­lenére, hogy a különböző párt- és kormányha­tározatok egyre sürgetőbben írják elő a tudo­mány eredményeinek mielőbbi hasznosítását, a, napi életben való érzékeny, gyors alkalma­zását. Mert akárcsak eddig, úgy a jövőben is a gyakorlat lesz az a köldökzsinór, amely ki­zárja az öncélú kutatást, helyes irányba te­reli a ma még eléggé szétforgácsolt, nagyobb eredmények felmutatására képes kutatógár­da egy részének alkotóképességét. Mert az iga­zi ösztönző erő az, amikor az illető kutató­fejlesztő a gyakorlatban látja megvalósulni elképzelését, amely jól szolgálja egyéni fejlő­dését, ugyanakkor előrelendíti közös célja­ink elérését, jogosan tagadva és bírálva a ré­git, zöldutat biztosítva az újnak. Kerülve az ilyenkor szokásod tojástáncot: a kutatók a gyárak vezetőire, a gyárak vezetői viszont a kutatókra mutogatva mondják; nem ők a hibásak. A gyárak vezetői így érvelnek: nem adnak választ égetően fontos problémá­ink megoldására. A viszontérvelés pedig imi­gyen hangzik: hiába dolgozunk, a gyárak ve­zetői nem hajlandók az új bevezetésére vál­lalkozni. Előbbiekkel szemben nézzük meg, mit mu­tat a gyakorlat. A messzemutató párt- és kormányhatároza­tok ellenére igen kínos lassúsággal változik a meglevő sok tekintetben korszerűtlen termék- szerkezet. Ezek után indokolt az újabb kérdés: meddig van létjogosultsága az egymásra való mutogatásnak? Hogy nem erre van szükség, azt az alábbiak bizonyítják: a Management Zeitschrift In­dustrielle Organisation című lap „A 80-as évek vállalati politikájának alapelvei és ta­nulságai — svájci szempontok” című írásá­ban a többi között a következőket írja: „A vállalatoknak, ha fenn akarnak maradni, igye­kezniük kell e nehéz feltételekhez megfelelő re­formok, változtatások útján alkalmazkodni. Kétségtelen, hogy a 80-as évek központi, vál­lalati politikai problémája a fokozódó struk­túraváltozással való megbirkózás lesz. Ehhez két alapvetően különböző stratégia áll a vál­lalkozó (tulajdonos) rendelkezésére. Az első, a már elért eredmények megóvása és a fenn­álló struktúra megtartása. Ez a stratégia ma az alapvető struktúraváltozások korszakában elkerülhetetlenül összeomláshoz vezet. A második stratégia: a meglevő struktúra opti­mális alkalmazása az alapvetően és világszer­te változó keresleti, termelési és gyártelepítési feltételekhez. E stratégia előfeltétele a bátorság, az újítani akarás.” S e tekintetben a megoldásokat keresve nem szabad finnyáskodni. Nem csák szabad, hanem sokszor nagyon is szükséges mások tudomá­nyos, műszaki eredményeit a magunk valósá­gához igazodva felhasználni. A külföldi li­cencvásárlásokra gondolok, amelyek szinte kimeríthetetlen tárházát jelentik a tudomá­nyos eredményeknek. Felhasználásuk megóv bennünket attól, hogy olyat kutassunk, amit már mások megoldottak. Éppen ezért érthe­tetlen az a magatartás, amely hazánkban a külföldi licenc- és know-how-vásárlásokat kí­séri. Pedig a szocialista országok és Japán példája is messzehangzóan tanúsítja az előb­biek létjogosultságát. Sajnos, gyáraink veze­tőinek jelenlegi magatartásában kifejeződik az attól való félelem, hogy a szakemberek és fizikai dolgozók nem biztos, hogy képesek lesz­nek a minden tekintetben megnövekedett, magasabb követelményeknek megfelelni, il­letve miként fogadják be azokat. A balassagyarmati kábelgyárban nincs ilyen gond. A salgótarjáni síküveggyárban a japán ASAHI-technológia előírásainak be­tartása csak addig nem okozott gondot, amíg a japán szakemberek itt voltak. Ezért a ter­vezettnél jóval hosszabb idő után közelítet­ték meg a szerződésben vállaltakat. Ha nem is ilyen mértékben, de a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei gyáregységében is csak nagyobb zökkenőkkel sikerült viszonylag el­fogadhatóvá tenni a horganyzotteső-gyártását — a beindulás első időszakában. A hosszabb-rövidebb ideig tartó sikertelen­ségéhez több helyütt hozzájárult olyan je­lenség is, mely szerint az egymáshoz szoro­san kapcsolódó technológiai részfolyamatokat megszakították, mondván: az oda szükséges gépeket majd helyben, saját erőből állítják elő. Ezek az erőszakos beavatkozások hátrál­tatták a megtérülésre tett ígéretek beváltását.' De arról sem szabad elfeledkeznünk, amit a gazdaságilag fejlett országokban már jórészt megoldottak. Ez pedig a munkások sokoldalú képzettsége, illetve átképzése a mai korszerű feladatokhoz. A mi tevékenységünk e téren csupán igen biztató szárnypróbálgatásnak tű­nik. Pedig a szakmai képzettség egyoldalúsá­gának feloldása nem a holnap, hanem a ma feladata. Ma/ilavn gyengeségeinket csak akkor * tudjuk az ellenkezőjére for­dítani, ha a gazdálkodás minden területén, a központi irányításban éppúgy, mint a terme­lő-gazdálkodó egységekben elemi erővel tör fel a bátorság és az újítani akarás. — venesz — Kötődés a mezőgazdasághoz Lassacskán derekához köze- több mint a fele meg is je- ledik az ifjúsági parlamentek lent az ifjúsági parlamenten, sorozata a megyében és en­nek sorában — a nagy őszi mezőgazdasági munkák befe­jeztével — mind több gazda­ságban ülnek össze a fiata­lok. Részben azért, hogy szá­mot adjanak az 1978 óta el­a hiányzók nagy része ekkor is igazoltan volt távol. A megye mezőgazdasági üze­meiben a fiatalok száma ör­vendetesen gyarapodik, s eb­dául a munkaszüneti napokon végzett munka 100 százalékos pótlékolását és elérték, hogy ma már a 30 éven aluliak többségének jövedelme eléri a szövetkezetben dolgozók át­lag bérszínvonalát. Sőt — ha ben az anyagiak mellett nagy túlmunkát vállalnak, a kam- szerepe van a velük való tö- pányfeladatok idején — meg telt három év tapasztalatai- rődésnek, a jobb munka- és is haladhatja. így nem rit­ról, részben azért, hogy meg­határozzák a következő három esztendő tennivalóit. Egy mezőgazdasági üzem­ben valamennyi fiatalt egy­szerre összeverbuválni szinte lehetetlen, hiszen kora reggel, vagy késő este az állatte­nyésztésben dolgozók „nem érnek rá” — hivatalos elfog­laltságuk miatt —, napközben pedig a növénytermesztésben, vagy a kiegészítő üzemágak­ban foglalkoztatottak mun­kaideje rövidülne meg. A kisterenyei „Mátra” Termelő- szövetkezetben azonban erre is találtak megoldást, a sza­bad szombat — micsoda rit­kaság! — délelőttiét. A 117 harminc éven aluli fiatalnak életkörülményeknek. Kiste- kák az 5—6 ezer forintos havi renyén például a 320 főnyi keresetek sem. dolgozólétszámnak több mint A kulturált munkásszállí- egyharmada 30 éven aluli, tás, az üdülési lehetőségek ma Hogy miért? már éppen úgy hozzátartoz­Mint Percze József — a nak egy-egy mezőgazdasági termelőszövetkezet szintén fi- nagyüzemhez, mint akárme- atal elnöke — beszámolójá- lyik gyárhoz, vállalathoz ban mondotta, náluk nyitva az út a fiatalok előtt. Csak a tehetség, a rátermettség szá­mít, amit jól bizonyít az is, hogy vezetői, irányítói mun­kakörben 8 fiatal dolgozik. A vonzódás azonban a műszaki dolgok iránt nyilvánul meg tezményhez. Magától értető­dik, hogy ebből a fiatalok is eppen úgy részesülnek mint az idősebbek. Jelenleg hat fia­tal család lakik a termelőszö- vetkezet szolgálati lakásai- ban..5s a gazdaság a jelenle- gi oteves tervben újabb 800 Gyümölcslé, gyümölcskrém cukorbetegeknek Rekonstrukció DiégeJvpaJánkon Nyolcvanmillió forintos be­ruházással megkétszerezik a drégelypalánki Szondi Tsz szörpüzemének teljesítményét: tízezer tonna szörpöt és öt­gyümölcskrémként hozzák for­galomba. A tsz vezetői te­kintettel voltak a cukorbete­gekre és a fogyókúrázókra: a gyümölcskrémek, ivólevek egy ezer tonna gyümölcsvelőt részét nem cukorral fogják gyártanak majd az új gépso- ízesíteni, tartósítani. Az új rokon. Az utóbbi termék egy üzemépület már tető alatt részét tejfeldolgozó vállalatok- van, a technológiai berende- nak adják el krémtúrók, zések szerelése után — a jövő joghurtok ízesítésére, más- év második felében megkez- részét fagylaltot helyettesítő dik a termelést. legjobban, ilyen tevékenység- ezer forintot fordít lakásépí- gel huszonhármán foglalkoz- tésre és -támogatásra, nak. Nem sokkal kevesebben A fiatalokat érintő vala- tevékenykednek a nemrégen mennyi kérdésben biztosítják beindult RICO-üzemben és az a KISZ véleményezési " javas­építési ágazatban sem, és tíz lattételi jogát. Az alapszerve- ■ fiatal dolgozik az állattenyész- zet titkára pedig .részt vesz tésben, ami arra mutat, meg- valamennyi vezetőségi ülésen becsülik a termelőszövetkezet- Vajon így van-e mindenütt’ ben a munkájukat. Máskülön- Az intézkedési tervben sze- ben aligha vállalnák a szom- repel még sok olyan kitétel bal-vasárnapi állandó mun- amely nagymértékben könnyí- kát, a hajnali kelést és a ké- ti, segíti a fiatalok beillesz- sői munkát. kedését, jobb munkavégzését A három évvel ezelőtti if- a termelőszövetkezethez0 való júsági parlamenten több olyan érzelmi-értelmi kötődést A — jogosan — felvetett gond- jutalomutak, a külföldi ta­ról is szó esett, amelyen azóta pasztalatcserék költségének időközben — és a fiatalok fedezése, a házassági segély segítségével — sikerült segí- és még lehetne folytatni, mind teni. Ilyen volt például a szó- olyan tényező, amely elismeri ciális ellátottság javítása, a fiatalok egyre növekvő sze- amely azóta lényegesen ja- repét a mezőgazdaságban. S vult, lehetőség nyílt a kultu- ez így is van rendjén! rált étkezésre, a munka utá- Bebizonyosodott, s egyre bíz­ni tisztálkodásra, átöltözésre, tosabbá válik, a fiatalokra Az erkölcsi elismerésen túl az anyagiakra is nagy gon­dot fordítanak. Bevezették pél­nem csak lehet, hanem kell it építeni. » Z. T„

Next

/
Thumbnails
Contents