Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

Nagy teljesítményű csomagológép teszi gyorsabbá és esztétikusabbá a harisnyafélék do­bozolását a nagybátonyi harisnyagyárban, ahol a korszerű berendezés műszakonként 14 ezer 500 terméket csomagol be. Képünkön: Nagy Józsefné, Horváth Judit és Sulyok Já- nosné irányítja a készüléket, valamint a készárut ellenőrzés után kötegeli. Élűre — ólomlábakon Beszélgetés a nagyüzemek takarmánygazdálkodásáról Növekvő takarmánytermő-terület csökkenő, vagy stag­náló hozamok, emiatt magas előállítási költségek, ezek jel­lemezték és sajnos, jellemzik ma is Nógrád megye takar­mánytermesztését. A takarmánygazdálkodásban mindössze egy területen, a felhasználásban mutatkozik javulás a ko­rábbi évekhez képest. Mi az oka ennek — a megyéhez és általa elért mezőgazdasági eredményekhez méltatlan — helyzetnek? Az igazsághoz tartozik, ezt a kérdést sok más megyében is feltehetik a szakembereknek. Szerteágazó gyökerek mennyiséget a termőhelyen ta- karmányoznak fel, különösen az ilyen kedvező, hosszú ősz esetén, így azt mondhatjuk, a mezőgazdasági melléktermé­keknek mintegy 50—60 száza­léka hasznosul. Megteremteni az összhangot Nagyító alatt a lakásszövetkezetek A z új lakásban a boldog családfő azon­nal megállapította, hogy az ablak ré­sén ki-be jár a szél, hogy az egyik szobában a szőnyegpadló alól hiány­zik a szigetelőanyag, hogy a másik szoba aj­taját akkor sem tudja becsukni, ha megfe­szül. Arra gondolt, ha ő ilyen minőségű munkát, végezne az esztergapad mellett, egy­hamar kezébe adnák a munkakönyvét. Majd azzal a kéréssel fordult a lakásszövetkezet elnökéhez, hogy védjék meg az érdekeit. Az elmúlt hónapokban a népi ellenőrök országszerte megvizsgálták a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek tevékenységét. A bevezetőben említett eset azonban koránt­sem nevezhető egyedülállónak, ezért felhív­ja a figyelmet arra, hogy a jövőben a taná­csok műszaki osztályainak és a lakásszövet­kezeti tagok érdekeit képviselő szervek munkatársainak nagyobb következetesség­gel kell eljárniok a lakások műszaki átvé­telekor. Bár országos tapasztalatokról még nem szólhatunk, egy-egy megyei vizsgálat meg­állapításai lehetőséget adnak arra, hogy el­töprengjünk a lakásépítő és -fenntartó szö­vetkezetek időszerű gondjairól és ezek le­hetséges megoldásairól. Mert még a korábbi sok vitára okot adó műszaki átvétel kérdé­sében is csökkenteni lehet a gondok számát. Bizonyítja ezt az is, hogy van olyan megye, ahol az átvételi bizottság tagjait az átadásra elkísérik a kivitelező vállalat szakmunkásai, akik nyomban kijavítják a felfedezett hi­bákat. Aligha kell bizonygatni, hogy az em­lített példa miért érdemes a követésre. Hi­szen ezzel a megoldással nem csak számta­lan bosszúságtól kímélik meg a tagokat, ha­nem nyilván csökkenthető az átadott laká­sok minőségét kifogásoló perek száma is. Amint azt a tapasztalatok bizonyítják a pe­reskedés — olykor egy-egy évig tartó ideje alatt a hibákat rendszerint nem javítja ki senki, a lakások állagának megóvásáról, a folyamatos karbantartásról nem is beszélve. Márpedig napjaink egyik halaszthatatlan feladata a sok százmilliós értéket képező nemzeti vagyon folyamatos karbantartása. A halogatás ugyanis csak a gondjainkat sza­porítja. Csakhogy a felújítás költségei sok esetben meghaladják a szövetkezetek anyagi erejét. Szerepet játszik ebben az is, hogy a kis1 létszámú lakásszövetkezetek működése nem gazdaságos, és anyagi lehetőségeik sem te­szik lehetővé a karbantartással foglalkozó szakemberek alkalmazását. A népi ellenő­rök e gond megoldására is találtak követen­dő példákat. Ahol lehetséges volt — és a tagság ehhez hozzájárult—egyesítéssel töre­kedtek gazdaságilag erősebb, optimális létszá­mú szövetkezet megalakítására. Az egyik me­gyei vizsgálat szerint legalább ezer otthon gondját kell magára vállalnia egy szövet­kezet vezetőségének ahhoz, hogy a lakás- szövetkezet gazdaságilag is olyan erőssé vál­jon, amely képes egy karbantartó brigád gazdaságos foglalkoztatására. Egy másik vá­rosban pedig azzal kísérleteznek — a jelek szerint sikerrel —, hogy a kisszövetkeze­tek közösen hoznak létre és foglalkoztat­nak egy-egy karbantartó brigádot. Megint másutt abban látják a felújítás és karban­tartás legfőbb biztosítékát, hogy együttmű­ködve a helyi, vagy környékbeli építőipari szövetkezettel előre egyeztetik a felújítás pontos menetrendjét. Mindenütt egyformán fontos, hogy a megoldást jelentő döntések a tagság egyetértésével szülessenek meg. M ert bár tények igazolják, hogy a la­kásszövetkezetek demokratikus fóru­mai általában működnek, ám olykor két-három alkalommal kell összehívni eze­ket a fórumokat ahhoz, hogy határozatké­pesek legyenek. Előfordul, hogy egy-egy épü­leten belül is lassan terjednek a tagtulajdo­nosokat érintő imformációk, amiért is néha a fórumokon részt vevő kisebbség kénytelen dönteni a többség nevében. Mindez vissza­vezethető az adott lakásszövetkezet vezető­ségének nem kielégítő munkamódszereire is. Néhány példa már szerencsére bizonyítja, hogy azokban a lakásszövetkezetekben, ahol gondot fordítanak a szabad idő eltöltését is segítő közös programokra, esetleg a klub­élet megteremtésének feltételeit is elősegítik, ott kevesebbet panaszkodnak a lakóhelyi közérzetre és az információk áramlásának hiányosságaira. Ennek pedig szinte egyenes következménye, hogy ezekben a lakásszö­vetkezetekben a tulajdonosok nagyobb gon­dot fordítanak lakókörnyezetük formálására is. Császár Nagy László ' Az okokat Zándoki Bélával, a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség termelésfejlesztési osztályának vezetőjével próbáljuk kibo­gozni. — A nemrégiben lezajlott NEB-ülésen világos kép ala­kulhatott ki, hol vannak a legsürgősebb tennivalók? — A takarmánygazdálkodás csaknem minden területén, hi­szen a termesztésben a tech­nológia nem megfelelő, kezd­ve a kedvezőtlen termőhelyek­től, a betakarításra a gépesítés alapvető hiányosságai nyom­ják rá a bélyegüket, a tároló­helyek nem szolgálják a minő­ség megőrzését, a termelés helyén történő tárolás indo­kolatlanul sújtja a téli szállí­tási költségek növekedése mi­att az állattenyésztési ágaza­tot. .. — Ebből jól látszik, meny­nyire összetett jelenséggel van dolgunk. Néhány konkrét pél­dát is mondana? — A kéthetes aratási kam­pányra minden üzem részle­tekig menő munkatervet ké­szít. Az ennél lényegesen hosz- szabb ideig tartó és sokrétűbb takarmánybetakarításra mind­össze egy-két nagyüzemben — a berceli és szécsényi terme­lőszövetkezetekben és a két állami gazdaságban — készül­nek tervek. Az üzemekben felhalmozódott szakértelem különös módon, igen elvétve kamatozódik a takarmányter­mesztésben, csak néhány pil­lantást kell vetni a sok kuko­ricás gyomra, amelyet silóku­koricának neveztek nemrégi­ben. Ez a növény a silózás után súlyának 10—50 százalé­kát veszti el, attól függően, hogyan tárolják. Bel tartalmi értékében ennél többet is. Ez az, amit a hétköznapi nyelvben rothadásnak nevez­nek. Úi seprű — nem seper? — Takarmánygazdálkodá­sunk neuralgikus pontja a be­takarítás. A kevés gépnek is rossz az alkatrészellátása, az új, nagy teljesítményű, korsze­rű HESSTON silózógép bár májusban megérkezett Nézsá- ra, a magyar adapter késedel­mes érkezése miatt csak októ­berben tudott valamit dolgoz­ni. E területen mi lehet a ki­út? — Csak az együttműködés. Olyan mint például a litkei, ludányhalászi és endrefalvai termelőszövetkezetek között . , . ,. . _ van, vagy ez a nézsai és négy f , ’ másik gazdaság társulás^ kalaszosgabona-termo terület .™„i„ ..,, ”7’ rovasara jelentősen csökken e amely u§yan Dalul suli cl, i ^ ' * i j> i i e • két növény — es ezzel a fel­n^gffilÄuS; használható melléktermékek addig a megyében az országos - vetésterülete Pedig nem átlagnál egy héttel több kell art neKm elfelejtem, hogy a a takarmány betakarításához, megyeben is a gabona-es hus­Ezt még tovább súlyosbítja az program végrehajtása a cel S elégtelen szállítókaoacitás 621 a kettot összhangban lehet elegtelen szallitokapacitas. ég keU is hozni. Ezen nem árt Meglehetősen visszás jelen- gondolkodni azokban a terme- sége mezogazdasagunknak, ^szövetkezetekben sem, ahon- amikor egy jó állapotban levő nan 3600 ihektárnyi gyepterü- betakarítógépet kell szétbon- kipusztulását jelentették tani azért, hogy a másik két- egyik hónapról a másikra, tő ideig-óráig mehessen. S er- Annál js inkább, mert bár a re több példa is akad a szántóterület növelése népgaz- nagyüzemekben. ^ Olcsónak dasági és megyei igény is, az aligha nevezhető módszer ez. állatállománynak is meg kell — A megye gyepterülete teremteni a „betevőt”. Még­növekszik. Hogyan sáfárkod- hozzá saját erőből, a korábbi­nak a gazdaságok ezzel a nál nagyobb szervezettséggel, több mint 40 ezer hektárnyi fegyelmezettséggel és összefo­területtel? — Ennek a területnek lé­nyegében a fele úgynevezett talajvédő gyep, amely csak rövid ideig alkalmas a legel­tetésre, mert termése cse­kély, és nyárra kisül. Ennek ellenére a jelentősége nagy, így elkészítettük a megyében a középtávú gyepfejlesztési tervet. Az V. ötéves tervben egyébként csaknem hat és fél ezer hektárnyi gyep újraveté- sére és felülvetésére került sor, amelyhez a nagyüzemek 33 millió forint állami támoga­tást kaptak. Ennek eredmé­nyeként a nagyüzemi műve­lésre alkalmas gyepterület meghaladja a 22 ezer hektárt a megyében. A hozammal együtt nő a legeltetés szaksze­rűsége is, amit az is mutat, hogy a területnek csak 29 szá­zalékán folytatnak a gazdasá­gok szabad legeltetést. A gyepgazdálkodásban a legnagyobb előrelépés az el­múlt években az endrefalvai termelőszövetkezetben történt, s ennek eredménye sem ma­radt el, ami a gazdaságossá­got illeti. Nem ártana néhány szakembernek tapasztalatcse rére odautazni! — A legeltetés, a gyepre alapozott takarmányozás egyik módja a gazdaságosabb állat- tenyésztésnek. A másik lehe­tőség a melléktermékek hasz­nosítása. Hogyan áll ezzel a megye? — Felméréseink szerint a cukorrépa- és kukoricaterme­lés melléktermékeinek mint­egy 30—35 százalékát takarít ják be a nagyüzemek. Ez kö­rülbelül 9 ezer tonna kukori­caszárat és 4500 tonna leveles répafejet jelent. Jelentős, gással. Z. T. Házicipő velúrbőrből Üj házdcipő-termékcsalád példányai készültek el a Fa­vorit Cipőipari Szövetkezet nagyoroszi üzemében. Nagy­oroszában eddig csak műbőr házicipőt gyártottak, viszont az új modellek közül az egyik marhavelúr, a másik sertés- és marhavelúr, a harmadik mar- havelúr-textil kombinációjá­val készült, a hagyományos fröccsöntött talppal-sarokkal. Az új modellekkel a termék­szerkezet-váltás első lépéseit teszik meg Nagyorosziban, ahol a jövőre tervezett hat­százezer pár házicipőből már mintegy negyevenezer pár ve­lúrbőr, illetve velúrbőr-textil felsőrésszel készül. salgótarjáni öblösüveggyárban napi háromszáz kézi fes­tésű lámpabúra készül. Rózsahelyi Sándor nyugati exportra gyártja a tetszetős üvegárukat — Fotó: Gyurkó — Túl a kísérletezésen Romhányban Túljutott a kísérleti stádiu­mon a Romhányi Építési Ke­rámiagyár ötvenhárommillió forintból épített színezőanyag­gyára és megkezdte az egy­mással keverhető zöld. kék és sárga alapszínű festékek fo­lyamatos előállítását. A tö­megtermelés évi hétszázezer dollár devizakiadástól szaba­dítja fel a népgazdaságot, ugyanis a fal- és padlóburko­ló csempe színezőanyagát ed­dig importálták. Az eredményt az első lé­pésnek > tekintik Romhányban. Folytatják a kísérleteket újabb festékanyagok előállítására. Az évente kétszáz tonna úgyne­vezett színtest előállítására al­kalmas üzemet ugyanis képes­sé akarják tenni az egész ma­gyar kerámiaipar ellátására, sőt tervezik olyan alapanya­gok kimunkálását is, amelyek­kel a hazai zománcipar si­keresen helyettesíthetné fes­tékimportját. Az; importmeg­takarítás mellett lehetőség van a színtestüzem termékei­nek exportjára is. Kétszerte több gyermek melegítő Megszívlelve az iparágat cokon szerzett tapasztalatokat ért bírálatot, idén megkétsze- is, esztendő végéig nyolc- rezte gyermekmelegítő-terme* féle divatos fazonban három­lését a Váci Kötöttárugyár százhuszonhatezer pamut-po- pásztói gyáregysége. Felhasz- liamid gyermek- és kamasz- nálva a nyugat-európai pia- melegítő hagyja el a gyárat. Tartós csírátlanítás Amerikai kutatók olyan tar­tós hatású csírátlanító ható­szert dolgoztak ki, amely igen lassan — mintegy 50 mosás után — oldódik ki csupán a ruhaanyagok elemi szálaiból. Egyúttal szagtalanító hatású, vízben oldva tisztítja a szeny- nyeződést, és optikai fehérítőt is tartalmaz. Ez a kémiailag peroxid típusú vegyület cink­ionok jelenlétében fejti ki ha­tását, és legjobban az elemi pamutszálakon adszórbeáló- dik. Különösen előnyös kór­házi fertőzőosztályok ágy­neműinek, törülközőinek és fehérneműinek a kezelésére. A szert még nem hozták forgalomba. További kísérle­tekkel igyekeznek megállapí­tani azt a töménységet, ame­lyen hatásfoka a legjobb, még­sem ártalmas az emberi bőr­re. Víz — a tejútrendszerünkön kívül A Max Planck Intézet rá- vül más csillagrendszerben is diócsillagászati obszervatóriu- van víz. Az első ilyen víz­mában amerikai, francia és gőzfelhőt a kutatók az IC— nyugatnémet csillagászok a 133 jelű törpe galaxisban fe- j 100 méteres effelsbergi rádió- dezték fel, amely 2,2 millió teleszkóppal megállapították, fényév távolságra van a föld- hogy tejútrendszerünkön ki- tői. NÓGRÁD - 1981. november 12., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents