Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-10 / 263. szám
Ú» „mecénás" Balasscraycrmcrfon Otthont — könnyebben — Én ugyan nem fogok neki a házépítésnek! Nem a pénz miatt, az még összejönne, de honnan volna nekem annyi időm, hogy a számtalan hercehurcát végigcsináljam ? A munkahelyemen nem viselnék el, hogy most ezért az engedélyért szaladok, aztán meg azért, most meg építőanyag a gondom, aztán kőműves után futok. Szóval inkább lakom addig az anyóséknál és csöndben kivárom, amíg készlakáshoz jutok — morfondírozott harmincon alig túli ismerősöm Balassagyarmaton. — Aki épít, szinte mind belegárgyul kicsit, jobbára az ember maga is megsínyli a tömérdek gonI dot, de ennél is rosszabb, hogy rámehet az egész család. Kéne valami olyan szervezet, amelyik a magánlakás-építők gondjait átvállalná... Maga sem gondolta volna, hogy kívánsága mihamarabb teljesül. A város vezetői régóta érzik ezt az igényt. Számot vetettek azzal is, hogy ebben az ötéves tervben megépülő lakásoknak kétharmada magánerőből készül majd. Ehhez kívánnak a jövőben segítséget adni. A tanács végrehajtó bizottsága ezért úgy döntött, hogy a saját pénzükből otthont teremtőknek az eddiginél több segítséget ad. MAGÁNÉPlTTETÖK irodája Az első lépcsőn már rövidesen lépni lehet, ugyanis november közepétől. pontosan 16-tól már fogadja is az ügyfeleket az ‘az ügyintéző, akinek ténykedése nyomán sokféle szolgáltatáshoz juthatnak a magánépítők. A jövendő építőknek új „mecénása” került a városban, a városgazdálkodási vállalat személyében, Az irodát, ahol járni taníthatják a még a kezdet lépcsőin bukdácsoló otthont teremtőket, ez a vállalat üzemelteti ettől a naptól. Bővebb információt Fülöp Istvánnétól, a főkönyvelőtől kaptam. — Mit nyújt a kezdet kezdetén irodánk? Akinek nincs telke, nálunk, a Rákóczi úti házkezelési osztályainkon, ahol egyelőre szolgáltatásunk az életét kezdi, megtekintheti az eladó telkek listáját. Akinek már van telke, annak segítünk kapcsolatot teremteni a tervezőkkel, s persze a típusterveket is megmutatjuk. A telek és a t»rv összeházasításában így lerövidül az út. Ezenkívül az engedélyeztetési ügyeket teljesen magunkra vállaljuk. Előzetes tárgyalásaink jó mederben haladnak a TÜZÉP-pel, így az anyagok beszerzésében is lesz szerepünk. Mindezek mellett pedig Pályázat katonai főiskolára A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a magyar néphadsereg vagy a Belügyminisztérium határőrség tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, hivatásos katonai szolgálatra való alkalmasság, érettségi bizonyítvány, vagy annak a folyó tanévben történő megszerzése, nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A jelentkezők felvételüket kérhetik: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol gépesített lövész, harckocsizó, rakéta és tüzér, felderítő, műszaki és BM-határőr szakon; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol légvédelmi rakéta és tüzér, híradó, vegyvédelmi, rádiótechnikai, harc- és gépjármű-technikai, fegyverzeti, hadtáp és katonai pénzügyi szakon; a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülőgép-vezetői, helikoptervezetői és repülőműszaki képzés több szakán folyik képzés. Ezek a főiskolák a katonai képesítés mellett a szakterülethez kapcsolódó üzemmérnöki, üzemgazdász!, a vadászirányító, -megfigyelő szakon általános iskolai orosz nyelvtanári képesítést nyújtanak. A katonai főiskolára pályázók Jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, a korábban végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, sorkatonák a parancsnokaiktól kaphatnak. A pályázók a katonai főiskola mellett egyidejűleg más felsőfokú intézménybe is jelentkezhetnek. Pátyázati határidő: 1982. január 31., kivétel a repülőgép- és helikoptervezetői szak, ahol november 15-e. (MTI) vállalatunk kisgépeit bérleti díj fejében az iroda bárkinek rendelkezésére bocsátja. Szándékunkban áll fölmérni a város kihasználatlan építőipari gépkapacitását is, amit szintén az építők szolgálatába állíthatunk. Kisgépparkunk fejlesztésére egyébként a tanács pénzt bocsát rendelkezésünkre, a vásárlások után bővül a kölcsönözhető gépek sora. Aki épített már. az tudja, az elhangzottak mögötti valóság micsoda könnyebbséget jelenthet. Vegyük csak az engedélyeket. A Balassagyarmati városi Tanács ügyfélszolgálati szakigazgatási szervének vezetője, dr. Kökényesi József listát mutatott. A legszerényebb számítások szerint is egy ház fölépültének legalább húsz fázisa van, amiből a fele az engedélyeztetések körül zajlik. Még valamit: manapság, ha együtt van a pénz és az építési szándék, úgy nagyjából fél év kell ahhoz, hogy az első kapavágást megtehessék. — Az iroda ennek az időnek a lerövidítéséhez szükséges összes tájékoztatást természetesén Ingyen adja — folytatta dr. Kökényes! József. — A kölcsönzés természetesen megfelelő díjazás ellenében történik. Mindenképpen indo, költ volt már egy olyan központ létrehozása, amely a szétszórtabban megszerezhető információkat egy helyütt adja át csokorban, sőt ennél többet is tesz, hiszen az igények szerint tervezzük, hogy ott mérnök és technikus gyakorlati tanácsokkal lássa majd el az ügyfeleket. Mi több, ők városépítési koncepciónkat is szem előtt tartják, ezt hangolják össze az építők igényeivel. Segítenek a teleknek legmegfelelőbb típusterv kiválasztásában, a legcélszerűbb épület ajánlásával még a szemléletet is formálhatják. — Amit a hónap közepétől nyújt majd az iroda, már az sem kevés. Tudhat-e többet? — Tudhat, ha szükség lesz rá! Amennyiben a lakosság kívánja, bizonyos idő után a városgazdálkodási vállalat, ennek az új létesítménynek a gazdája, képes lesz arra is, hogy megrendelés alapján kulcsátadásig leveszi a gondot az otthont teremteni szándékozók válláról. Remélem balassagyarmati ismerősöm olvassa ezeket a sorokat. Javaslom, vegye föl a telefont és hívja a 351-es telefont. November 16-tól, hétfőtől ott adnak bővebb fölvilá- gosítást. (H. Z. Kisterenyén a nagyközség korszerű óvodája a természetvédelmi park ölén kapott helyet.' — kép: kulcsár —J Emelik a tömény szeszes italok és a dohányáruk fogyasztói árát Az Országos Anyag- és Arhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye 1981. november 9-től a tömény szeszes italok és a dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. A tömény szeszes italoft közül nagyobb mértékben, 25 százalékkal emelkedik a magasabb szesztartalmú gyümölcspálinkák fogyasztói ára, kisebb mértékben, 15—16 százalékkal az alacsonyabb szesztartalmú likőröké. A palackozott tömény szeszes italok közül a félliteres, 40 százalékos cseresznye- és barackpálinka, valamint a rum fogyasztói ára 68,30 Ft- ról 80,30 Ft-ra, a kimért tömény szeszes italok közül a IV. osztályú l vendéglátó üzletekben a 40 százalékos pálinka és rum literenkénti ára 130 Ft-ról 154 Ft-ra- emelkedik. A forgalom döntő hányadát kitevő dohányáruk közül a belföldi gyártású és a szociálist^ importból származó cigaretták ára átlagosan 20 százalékkal, egyéb cigaretták ára 5—34 százalékkal emelkedik. A 25 db-os Kossuth cigaretta 5,60 Ft-ról 6,70 Ft-ra, a Symphonia 7,40 Ft-ról 8,90 Ft-ra, a Sopianae 10 Ft-ról 12 Ft-ra drágul. Az 50 gr-os magyar pipadohány csomagonkénti ára 2,40 Ft-ról 2,90 Ft- ra, a Csongor szivar (20 db- os csomag) ára 15 Ft-ról lü Ft-ra emelkedik. Az egyes termékek új fogyasztói árairól a vásárlókat részletes árjegyzék tájékoztatja MUNKAVÉDELEM ? A munkavédelmi előadóval utazom a vonaton, aki munkavédelmi továbbképzésen volt. Előadásokat hallgatott, bemutatókat nézett meg, hogy jobban megismerje és eredményesebben betartassa a MUNKÁSOKAT VÉDŐ szabályokat Otthon tudósításokat találok a lapokban: itt meg ott munkavédelmi vetélkedők zajlanak. Nyilvánvaló, hogy ezekkel is az ismeretterjesztés a cél, a versenyek — a megfogalmazás szerint — a „dolgozókra vonatkozó munkavédelmi jogszabályok alaposabb megismerésére” serkentenek. De szól a tudósítás — szerencsére — a verseny gyakorlati feladatáról is. Eszerint: a kólásüvegbe töltött réz- gálicoldatot kellett felderíteni a munkahelyen. Lehetett volna ugyan valamilyen sav is sörösüvegben — hasonló köny- nyelműség nem egy esetben volt már végzete« tragédia forrása----a lényegen azonban ez n em változtat. Nevezetesen: a példa jól szemlélteti, hogy a verseny olyan magatartásra ösztönöz, amely a MUNKÁST VÉDI. Bár ezáltal a munkát is. a sorrend azonban vitathatatlan Munkavédelem — munkásvédelem: csak egyetlen betű, meg egy ékezet a különbség. Mar ami a formát illeti. Ha a lényegre tekintünk, a tartalmat nézzük, akkor a különbséget „zongorázni lehetne”. FÉLREÉRTÉS Soha még nagyobb felhajtás egy kávé és egy üdítő ital körül! A pincér leteszi a vendég elé aitasztalra, aztán megjelenik az üzletvezető. Üdvözli a vendéget, nyájasan tudakolja, hogy izlik-e a kávé. kedves egészségére kívánja a fogyasztást, aztán — mintegy mellékesként — megjegyzi: a kulturáltabb vendéglátás érdekében éppen felújították, csinosították az éttermet. Második felvonás, két felszolgáló megy az asztalhoz. Elnézést kérnek, kicserélik az abroszt, merthogy van rajta egy folt. Még mindig nincs azonban vége, megjelenik az üzletvezető-helyettes is: — Minden rendben? Kifogástalan a kiszolgálás? A szomszédos asztaloktól már lapos pillantásokkal méregetik a vendéget: ki az ördög lehet ez az ürge, akit így körüludvarolnak? Aztán az üzletvezetö-heL'PtfPs: — Esetleg odabenn, az irodában és a konyhában is szét lehetne nézni. A vendég feszeng: — Ugyan, mi keresnivalóm lenne ott, nem vagyok én ellenőr, vagy a KÖJÁL. Az üzletvezető-helyettes: — Ugye, most is itt találkozunk a placcon. Itt vagyok én állandóan az asztalok között, nézem, hogy rendben van-e minden. Így tud az ember intézkedni. Kínos. A vepdég a legszívesebben már állna is fel, mert — akármilyen hihetetlen — nehezen viselhető el ez a megkülönböztetett bánásmód. Elvégre, csak egy a sók közül, aki szórakozni, vagy a közlekedési járműre való várakozás kényszerű idejét eltölteni leül. Az „érdeme" pedig csak annyi, hogy a tolinak a munkása és szóvá tett a múltban néhány vendégbosszantó mulasztást. A kivételes bánásmód kivívása, nem pedig a köz — minden vendég érdekében tette volna? Hogy is mondjuk finoman.. . eléggé tisztességtelen, kellően el nem ítélhető volna a szándék. Félreértés, kínos félreértés; két malomban őriünk. S a köriiludvarlástól nemcsak a kíváncsi asztalszomszédok vi- szolyognak, hanem maga a kivételezett is. Mert valóban a jóért, a kifogástalanért emelt szót — de a mindenkinek járó kifogástalanért. Nem értjük hát egymást. ELŐJEL Életkép, Budapest belvárosában. Csehszlovák rendszámú autóbusz kanyarodik a Duna-part felé, aztán hirtelen megáll. Szerencsére. A szűk utca két oldalán személygépkocsik parkolnak, az autóbusz pedig a szó szoros értelmében beszorul közéjük. Ha csak egy pillanattal is később tapos a fékre a fiatal pilóta, akkor már ott a „nyom” egy Zsiguli, egy nyugati rendszámot viselő kék autócsoda, meg egy Polski oldalán Dugó, rendőr, karszalagos parkn'óőr, pillanatok alatt hatalmas nézősereg, kéretlen kommentárok. Igaz is, mindenki vétlen. Az autók szabályosan- parkolnak; az idegen. helyismerettel nem rendelkező autóbuszvezető is helyesen közlekedik, ha kissé enyhe ívben kanyarodott az egyirányú utcába. Fájdalom, annyi helye már nincs, hogy visszatolasson. * Fiatalok szállnak le a „zátonyra futott” autóbuszról. Hórukk, kurta vezényszavak, a rendőr irányításávál felrakják a járdára a személygépkocsikat. Minden rendben, kiszabadul a busz, csak most már a gyalogosoknak nem jut hely. — Honnan jöttetek? — Kassáról — felel egy fiú a parkolóőrnek. Megismerni Budapestet. Ami azt illeti, egyik nevezetességén már túl is vannak. Saját bőrükön érzik a nagyváros túlzsúfoltságát. az egyre gyakoribb szokatlan testedzést. Hogy azt ne mondjuk: a belvárosi közlekedés-parkolás talán közeli csődjének előjelét. Mint Salgótarjánban isi A TARSAK . Ugyancsak Budapest. Betonrengeteg, aszfaltszőnyeg és egy tenyérnyi zöld a Duna- parton, öregember jön, kék köpenyben, fején sildes sapka. Galambok kísérik. Az öreg a zsebébe nyúl, karját vízszintesre emeli. A galambok a begörbített ujjakba kapaszkodnak, szárnyaikkal verdesve egyensúlyoznak. — Anyu, a madárkák a bácsi kezéből esznek! — A csöppnyi gyereknek tátva marad a szája, csodálkozásra kerekedett arcát öröm nézni. A bácsika boldog, élvezi a kíváncsi publikumot. — Az enyémek! Megismernek ezek a madarak már messziről, három órakor jönnek elém; a Duna-partra... Csepelről meg a Lehel-piacról veszem d kukoricát — néha. Máskor csak kenyérmorzsa jut, mert drága a szem és kevés a nyugdíj. — Itt született? — Dehogy — legyint. — Mezőkövesden! Milyen boldogan válaszol. Elvégre, akármilyen kedvesek is a gálámból:, azok semmiről sem érdeklődnek. Nem kérdezik. Elfogyott a kukorica, az öreg sajnálkozva tárja szét karjait. Szinte bocsánatkérően hunyorog. aztán elindul a Duna-vart felé. Galambok kísérik. Kelemen Gábor N0GRÄD - 1931. november 10., kedd 5