Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
A'N0GRÄD kerekasrtc! -beszélgetése labdarúgó YB-selejtezőn TerüSeti bajnokság vagy NB I!.? Szerkesztőségi eszmecsere az STC labdarúgó-szakosztályának helyzetéről TT stef '^|i k %(|i A tények ismertek; az STC NB Il-es labdarúgócsapata jelenleg a Keleti csoport tabellájának 14. helyét foglalja el, tizenegy mérkőzésén szerzett nyolc pontjával. A rossz szereplés okaira voltunk kíváncsiak, amikor szerkesztőségünkbe rendhagyó kerekasz- tal-beszélgetésre hívtuk a szakosztály vezetőit. Azért tért el a megszokottól beszélgetésünk, mert Szőke István, a klub ügyvezető elnöke; Végvári József, a labdarúgó-szakosztály elnöke; Szabó Géza vezetőedző; Farkas Szabolcs technikai vezető és Varga Sándor csapatkapitány mellett két régi Stécé-szurkolót, Várszegi Sándort és Hupcsik Gyulát is meghívtuk. • Szerkesztőségünket Kiss László sportrovatvezető és Mátyus László külső munkatárs képviselte. NÖGRÄD: — Köztudott; év végén tizenegy csapat búcsúzik az NB II—töl. A bűvös öt közé kerülésre — bár most még négy pont a hátránya az STC-nek — a mutatott játék alapján hétről hétre csökken az esély. Kezdjük talán egy sokakat érintő kérdéssel, a nyári átigazolással! Végvári József: — Az átigazolás már az új edző, Szabó Géza szerződtetése előtt lezajlott. öt játékost terveztünk — Dékány, Kómer, Olajos, Farkas, Rózsavölgyi — de más egyesületek „legyőztek” bennünket. Amire ébredtünk, már megelőztek bennünket. Eredetileg több játékosunktól is meg akartunk válni, ám az átigazolások módosulása miatt nem sikerült a „vérátömlesztés”. Hupcsik Gyula: — Ki a felelős azért, hogy ennyire fe- züllött a Stécé? A játékosok miért felelősek? Végvári József: — A vezető nem rúghat gólt! Hupcsik Gyula: — Semmi ez az átigazolás! És Mohácsit miért nem akarták elküldeni? Végvári József: — Kétéves szerződése van. Szőke István: — A közvéleményre figyelni kell, de nem a hangulat ingadozásaira. Ha egy játékos hullámvölgyben van, még nem szabad elásni. Az átigazolásokról csak any- nyit: a kezdetkor még Szalai Miklós volt az edző. Amikor leköszönt, operációra, drasztikus beavatkozásra volt szükség. Akkoriban tíz név szerepelt az elbocsátandók listáján. Aztán módosítottunk, s még nem tudtuk kiket hozunk. Később bebizonyosodott, rosszul igazoltunk. Végvári József: — Nem az új fiúknak kell megmenteniük a Stécét! Kérdezzék meg a szurkolók a régieket — például Földit — mi a bajuk, miért nem megy a játék! Esnem azokat kell emlegetni, akik már elmentek a csapattól. Most nincs Kajdi, most a nézőknek ő a jó! NÖGRÄD: — Tehát helyes volt az igazolási koncepció? Végvári József: — Igen. Csak nem jött be. És nekünk a tavasszal leszerelő Juhászra, Babcsánra és Fábrira is gondolnunk kell. Hupcsik Gyula: — Ilyen állapotban meg nem volt a csapat. A munkával nincs baj. Mi kijárunk az edzésekre, látjuk mit végeznek. Szabó Géza: — Távolról is figyeltem az STC bukdácsolását. Keserves volt a tavalyi ötödik hely. A frissítést én is jónak láttam. Elvileg helyes volt a vezetők meglátása. Talán jobban kellett volna mérlegelni, de az igazolásokra nincs biztosítás. Kötöttek voltak a feltételeink, lutri az átszervezés. A szerződés aláírásakor jónak találtam a tervet két év alatt új csapatot kovácsolni. NÖGRÄD: — És a bajnokság átszervezése? Szabó Géza: — Én azzal nem foglalkozom. Itt éles a küzdelem. Azok a csapatok a jók, amelyek korábban felkészültek az átszervezésre. Főleg idegenben vagyunk képtelenek felvenni a ritmust az ellenfelekkel. Jobb tartása van más csapatoknak, több az egyéniség. A céligazolások nem sikerültek, hiányzik söpröge- tő, szélsőhátvéd, irányító és több csatár. Most játékosok — szükségből — posztot változtattak. — Emellett csalódtam Csékiben és Kovácsban, de még másokat is mondhatnék. Néhány focista bebizonyította, hogy képessége kevés az NB Il-re. Az edzésmorállal nincs baj. Sőt az akarattal sem, ám a túlfűtött közegben sokan pszichikailag nehezen viselik a terheket. Főleg a csatárok. Felállt védelem ellen nem mégy, míg a mi hátvédeinket állva hagyják az ellenfelek. NÖGRÄD: — A bajnokság elején nem gondoltak a kiesés lehetőségére? Szőke István: — De igen! Mi az első öt hely valamelyikére készültünk. Tavaly felemás játékkal is ötödikek lettünk. A megoldást látjuk: emberekhez kell hozzányúlnunk. Minden csapatnak van gondja, mi azt véltük, játékosanyagunk jó a cél eléréséhez. Jó lenne olyat kitalálni, amitől egy csapásra megváltozna minden. Várszegi Sándor: — Mindig visszaesést látunk. Nem lehetne Berindánt és Kegyét visz- szahozni? Milyen- volt a játékosok viszonya Kegyével? Varga Sándor: — Nem okozott a csapat körében feszültséget. Három gyereke van, mindenki megértette, hogy Kegye Zolinak több a gondja. Szőke István: — Kegyével a szakvezetés nem vállalta tovább a munkát. NÖGRÄD: — Kilenc év után csúnyán váltak meg tőle! Varga Sándor: — Nem engedték be a trösztbe dolgozni! Végvári József: — Mi nem tehetünk róla. NÖGRÄD: — Hogyan látják a játékosok helyzetüket? Vargas Sándor: — Nem vagyunk elégedettek magunkkal. Akar a csapat, de úgy látszik csak ennyit tudunk. A fő baj: a játékosok nem érzik magukénak a klubot. A fél csapat 1975 óta mindig el akar menni. Most meg rosz- szak az eredmények. Hupcsik Gyula: — A játékosokat nem töri le a vereség! Varga Sándor: — Nem Így van! öt év óta a szurkolók is csak szidnak bennünket. Szőke István: — A focisták fásultak, s nem szeretik az egyesületet. Ezért közösen, változtatnunk kell. Csak az játszhat, aki magáénak érzi a klubot! Végvári József: — A múlt héten kedvező folyamat indult el: a bánya vezérigazgatója kötetlen beszélgetésre ült le a sportolókkal. Ez oldhatja a fásultságot. Várszegi Sándor: — És a vezetők hányszor beszélgettek a játékosokkal? Szőke István: — Számtalanszor. NÖGRÄD: — Miben érzi a vezetőség önmagát hibásnak? Végvári József: — Átigazolási tervünk nem sikerült, a második hullám jött be. Túl nagy nevekhez ragaszkodtunk. Szőke István: — Mások felelősségét nem vállalhatjuk. NÖGRÄD: — Mi a játékosok felelőssége? Szőke István: — Nem küzdenek eléggé, nem „halnak meg” a pályán. A lelkesedés hiányzik. Több emberrel is beszéltünk — hatástalan. De velük kell az öt közé kerülnünk. Ha nem érzik a felelősségüket — másokkal próbálkozunk! Varga Sándor: — Ezt már évek óta halljuk. Mivel lehet felrázni egy játékost? Nincs versenyszellem a csapaton belül. Itt mindenki „örökölte” a posztját, nem szorított ki mást a csapatból úgy, hogy ő a jobb! NÖGRÄD: — Milyen a kapcsolatuk a vezetőkkel? Varga Sándor: — Felszínes. Többet kell tenni a csapat érdekében a vezetőknek! Végvári József: — Sajnos, a sportolóknak soha nincs problémájuk, ha kérdezzük őket. Alapvető hibák vannak az egyesületnél. Várszegi Sándor: — Addig megyünk, amíg nem lesz rend! Különben is, nem figyelnek a szurkolókra. Nincs például nyugdíjasjegy. Huszonöt forint — ezért a játékért? NÖGRÄD: — Mit akar tenni az edző? Szabó Géza: — Igényem már elhangzott: néhány név a megyéből és egy-két régi játékost visszahívni. A jelenlegi gárda megméretett és... Tíz meccsen csak két gólt lőtt csatár! Nem látom a kiutat! i Farkas Szabolcs: — Elment egy generáció, de helyükre gyengébbek léptek. Nincs időnk arra várni, hogy valaki beérjen. Szabó Géza: — A honvédcsapatok mindig új gárdával vágnak a bajnokságnak, általában mégis jól szerepelnek. Ez bizonyítja, a mi átigazolásunk nem sikerült. Az újak nem pótolták a távozottakat, nem, hogy új színt hoztak volna. Ütjük az itt maradt régieket, s nem tudnak a pszichés béklyóból szabadulni. Végvári József: — Le akartuk igazolni a romhányi Finczét. Kiderült, közel kétszer annyit keres, mintha nálunk futballista lenne! < Szőke István: — Ez a csapat kell, hogy bentmaradjon. Minden feltételt biztosítunk a jobb szerepléshez. Varga Sándor: — Előbbre fogunk lépni! Igaz, már leírtak bennünket De nem ad- < juk fel! NÖGRÄD: — Az ifjúsági csapatból nem tudnának erősíteni? Szőke István: — öt éve sportiskolái rendszerben működik utánpótlás-nevelésünk, két edzővel. Korcsoportos formában dolgoznak. Sajnos, alig kamatozik a befektetés. NÖGRÄD: — Nem lenne szükség úgynevezett fiókegyesületre, ahol tovább fejlődhetnének a fiatalok, majd visszaigazolhatná őket az STC? Végvári József: — Azt kérték, osszuk szét a játékosokat. Ezért több együttest is támogatunk. Szőke István: — Gondolkodunk a megoldáson. Szabó Géza: — Valamikor a sportiskolánál dolgoztam, s akkoriban még bővebb volt a válogatási lehetőség. Nyilván tehetség is könnyebben akadt. Az összevonással csökkent az utánpótlás. A kiscsapatok helyett nem tudtak olyan közeget teremteni, amely pótolná. Ha megszűntek a kis egyesületek, színvonalasabb képzésre lenne szükség. „Tenyészteni” kellene a játékosokat. Az lenne az igazi, ha egy helyre koncentrálták volna az utánpótlás képzését. Farkas Szabolcs: — A foci sajnos, már nem sikk, nem igény, mint sok évvel ezelőtt. Nem a sportvezetőkön múlik az utánpótlás, az alulról jövő impulzus már kevés. Varga Sándor: — Szocialista mecénások kellenek! Szőke István: — Rövidesen beérik néhány tehetségünk, figyelni kell rájuk! NÖGRÄD: — Végezetül: hogyan látják a közeljövőt? Varga Sándor: — Bentrna" radunk! Végvári József: — A vezetés nem adta fel. Átigazolásokat tervezünk. Ha a gondokból kikerülünk, a szurkolók és a sajtó is ugyanígy foglalkozzon velünk! Szőke István: — Ha összefogunk — miért is ne? —, akkor nem lehet vitás a bent- maradás. Ehhez kérjük a szurkolók támogatását! NŰCRÁD — 1981. november 1., vasárnap Magyarország—Norvégia 4-1 (1-1) Megváltottuk a spanyolországi repülőjegyet Népstadion 68 000 néző, v.: Sostarics (jugoszláv). Magyarország: Mészáros — Martos, Bálint, Garaba, Tóth — Müller, (Csapó a 66. percben), Nyilasi, Sallai — Fazekas, Törőcsik, Kiss. Szövetségi kapitány: Mészöly Kálmán. Norvégia: Antonsen — Pen- dersen, Bernsten, Grönlund, Gröndalen — Davidsen, T. Ja- robsen, Siske (Mathisen a 70. percben) — Lund, P., Jacobsen, Refvik. Szövetségi kapitány: Röste Fossen. A magyar csapat lépett fel támadólag s a 11. percben egy Kiss buktatása miatt megítélt szabadrúgásból Bálint 22 méterről hatalmas gólt lőtt a jobb felső sarokba. 1—0. A mieink túlságosan is könnyedén játsszadoztak, s a 35. percben szintén szabadrúgásból Lund hasonló nagy gólt lőtt 25 méterről a bal felső sarokba, mint Bálint. 1—1. Szünet után a 60. percben Kiss fejesgóllal szerzett ismét előnyt. 2—1. A 65. percben szándékos labdalehúzásért Garaba sárga lapot kapott. A 80. percben Fazekas egy szép csel után a kifutó kapus mellett a bal alsó sarokba lőtt. 3—1. A 86. percben Törőcsik remek átadásából Kiss a bal sarokba gurított. 4—I. A mérsékelt színvonalú játékkal is nagyarányú győzelmet aratott magyar válogatott ezzel bejutott a spanyolországi világbajnokság 24-es döntőjébe. Labdarugó Nő II. Őszi hajrá a benfmaradásért A 24. órában van mindkét NB Il-es nógrádi labdarúgóegyüttes, a végleges leszakadás ellen lép ma délután pályára. Csapataink helyzete a saját pálya előnyét figyelembe véve sem könnyű. Az STC az utolsó helytől csupán egy, a BSE pedig az ígéret földjét jelentő ötödik helytől négy ponttal maradt le. A BSE helyzete látszik kedvezőbbnek. Ellenfele a 3. helyezett Kecskemét hetekkel ezelőtt még az arany-, vagy az ezüstéremért volt versenyben. A bajnoki reményeit az MTK- VM kitűnő szereplése szerte- foszlatta. Így az ezüstéremért vették fel a harcot. Az utóbbi hetek pontveszteségei után a 3. helyre csúsztak. Pillanatnyi formahanyatlásuk ellenére — figyelembe véve a BSE hazai fél sikerét, s az MTK-VM elleni legutóbbi sikeresnek mondható helytállásukat — pontszerzési esélyük Balassagyarmaton sem reménytelen. Semmivel sem biztatóbb a helyzet Salgótarjánban. A Szarvas gyenge kezdés után a 7. helyre zárkózott fel, s csupán egy pontja választja él az 5. helytől. Az együttes erőssége a támadójáték. Korszerűen, gyorsan és szellemesen. közelítik meg ellenfelük kapuját. Huszonkét lőtt góljukkal a 24 gólos Debreceni Kinizsi mögött a 2. helyen állnak. Ellenük csak magasszintű taktikai fegyelemmel lehet nyílttá tenni a küzdelmet. Szabó Géza vezető edző gondjai kettősek. Szabó és B. Kovács továbbra is harcképtelen. Az edző rendelkezésére csupán tizenhatos keret áll. A pályára lépő tizenegyet csak a mérkőzés előtt jelölik ki. A keret: Kocsis (Rédely) — Csé- ki, Balga, Varga, Kovács, Kozma, Kerek — Zsidó, Tóth, Pál, Lipták — Mohácsi, Földi, Kiss, Varga II. A labdarúgó-szurkolók nógrádi tábora mindkét együttestől győzelmet vár. Sok múlik a játékosok hozzáállásán. Csupaszív, harcos szellemű s az eddigieknél gólr atör óbb játékkal az utolsó szalmaszálat jelentő pontok megszerzése nem lehetetlen. Bujkó Tamás cselgáncs junior Európa*bajnok Nagyszerű magyar siker született a cselgáncs junior Euró- pa-bajnokság pénteki első versenynapján San Marinóban. A 60 kilogrammos súlycsoportban indult Bujkó Tamás ugyanis valamennyi ellenfelét legyőzve megszerezte a kategória aranyérmét. A plusz 95 kilósok mezőnyében rajtolt Orosz Miklós az 5. helyen végzett. Sorokban Szerémi Andor és Botos András edzők vezetésével két STC-s ökölvívó utazott Budapestre, a Körcsarnokban sorra kerülő országos ifjúsági bajnokságra. Az 57 kg-osok között Szabó Sándor, 54 kg-ban pedig Botos Ferenc képviseli a piros-feketéket. ni Pénzügyi és Számviteli Főiskola termében tartják a férfiaknak- november 9-én, 14.30 órától. A nők küzdelmeire két nappal később, szintén délután fél háromtól kerül sor. A versenyre a helyszínen lehet nevezni. ☆ ☆ Salgótarjánban, a Beszterce- lakótelepi Általános Iskolában november 7—8-án rendezik a kosárlabda ÓIK területi elődöntőit. Mind a lányoknál, mind a fiúknál négy-négy együttes jogosult a szereplésre. Nógrád megyét az STC csapatai képviselik. ☆ A dél-csehországi Trebon városában a közelmúltban nemzetközi tájékozódási futótérkép helyesbítő konferenciát tartottak. Több nemzet sportemberei között hárman képviselték Magyarországot, köztük a Pásztói SE versenyzője, Zentai László. ☆ November 7.-kosárlabda- emlékversenyt rendez a Nógrád megyei Kosárlabda Szövetség. A tornát a salgótarjáA KISZ Salgótarján városi bizottsága november 9-én délután három órakor tekevil- lámtornát tart az öblösüveg- gyári művelődési otthonban. A versenyen háromfős csapatok szerepelhetnek. ☆ A Balassagyarmati Sport Egyesület felhívja szurkolói figyelmét, hogy a kiragasztott plakátokon nyomdahiba miatt 13.30 óra szerepel kezdési időpontként a Bgy. SE—Kecskemét NB Il-es labdarúgó-mérkőzésen. A helyes kezdési időpont 13 óra! ☆ A közelmúltban Szolnokon rendezett Tisza Kupa serdülő D kötöttfogású birkózóversenyen az STC versenyzői jól szerepeltek. A 140 résztvevős mezőnyben 38 kg-ban Szabó az 5., a 49 kg-ban pedig Be- recz a 2. helyet szerezte meg.
