Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

*

KORAI DARVAK

Csingiz Ajtmatov kisregénye nyomán készült színes szinkronizált szovjet film egy gyerekcsapat férfivá érlelődő ten- n takarásáról, a szerelem bimbózásáról, a szülőföld határtalan szépségéről, a népi szokásv'ilág tartós kötéséről, a Jó és a Gonosz tragikus kimenetelű összecsapásáról . . .

Bolotbek Samsijev rendező már a korábbi Ajtmatov-regény a Fehér hajó filmre vitelével is bizonyította, hogy jól érti, érzi írótársának nyelvét . . .

A Korai darvak maradandó emlékezetű film, újmódi hozzájárulás a háborúábrázolás aspektusaihoz. Az egész meg- komponáltságával, néhány kiemelkedő jelenetével, a főhőst alakító kirgiz diákíiú, Emil Boroncsijev, s az apát megszemélyesítő, joggal népszerű színész, Szujmenkul Csokmorov játékával, Szergej Taraszkin operatőr gyönyörű természetképeivel, Alekszandr Knajfel folklórihletésű zenéjével meggyőzően, szépen formálja képi nyelvre az író áttételes mondandóját:” „A szántóvetők újra meg újra szántják a mezőt, s újra, meg újra magot hintenek a földbe . . .”

(HAVAS ERVIN: A HÁBORŰRÖL FEGYVERZAJ NÉLKÜL. MOKÉP osztogató 1981.)

Nógrád megyei bemutatók:

XI. 5—7., Salgótarján.

XI. 9—11., Balassagyarmat

Valentyina Petrovna Zvereva „birodalma", az fldülő-szanatórinm

A turbináknál aztán szátok

szerű magyarázat követke-' zik arról, hogyan alakul át a szén, a víz fényt, meleget adó

villamos energiává. Az erőműben másfél ezer ember dolgozik és közülük ezerszáz a mérnök, a technikus, a szakmunkás.

— Az erőmű a fiatalok üzeme. Az átlagos életkor mindössze 28 esztendő —, jegvzá meg nem kis büszkeséggel Ljubov Pavlovna Jevdokino- va, az üzemi pártbizottság titkárának helyettese.

Az energikus fiatalasszony nemrégiben még egy iskola katedráján állt, s bjelovói apróságok figyelték okos szavait Amikor a városi pártbizottságról megkeresték és először hozták szóba a pártmunkát, nem lelkesedett túlságosan. Nem a mozgalmi munka, a közösségért végzett tevékenység riasztotta, hiszen részt vállalt abból az iskolában is. Sokkal inkább tartott attól, hogy a gyerekek után nehezen, körülményesen illeszkedik az üzem, a munkások világába. Azóta már megismerte, megszerette az erőmű munkásait, szakembereit. Jól megvannak együtt. Ha most újra választás elé állítanák, biztos, hogy újra igent mondana.

Pedig a munka amit végez, nem enged túlságosan sok szabad időt számára. Mondja is félig tréfásan, félig komolyan:

— Még szerencse, hogy a férjem éppen úgy ellátja az otthoni munkát, mint én magam. Vacsorát készít, tanul a betűkkel éppen csak ismerkedő elsőosztályos lányunkkal...

Az erőműben kétszázötven párttag dolgozik, Leonyid Iva- novics Dubovcev legnagyobb megelégedésére példásan.

— Ha azt mondja, lehetnénk többen is, -bizonyára igaza van... A párttaggá nevelés azonban nagy-nagy türelmet, kitartó munkát kíván. Mert

nyeckl medence ipari és mezőgazdasági üzemei, tevékeny részt vállal munkásainak anyagi és szociális ellátásából. A példa kedvéért közelebbről is mutatják a zöldellő ligetekkel körülölelt otthonokat. Aztán egyszercsak azon kapjuk magunkat, elmaradtak mellettünk a fák, a bokrok és víz fodrozódik mindenütt, amerre a szem ellát.

— A hőerőmű halgazdasága 13 ezer négyzetméter vízfelületet foglal el és évente 700 tonna halat szállítunk a város üzleteibe, meg az üzembe — válaszol készségesen kérdésünkre Valentyina Alek- szandrovna Nyikitina, a halgazdaság fiatal, főiskolát végzett igazgatója.

Meséli, hogy amikor az erőmű hajdani igazgatója, Pjotr Antonovics Druz, a szocialista munka hőse hozzálátott a halgazdaság kialakításáhbz, sokan értetlenül nézték serénykedését. Voltak, akik számon kérték tőle, miért fecsérli haszontalan dolgokra a közösség pénzét. Azóta már bebizonyosodott, hogy Piotr Antonovics jól számolt. A halgazdaság réges régen meghozta, amibe annak idején került. Oly annyira, hogy most az újabb fejlesztés lehetőségeit fontolgatják a szakemberek.

S visz körül a kényelmes, napfényes szobákon, a jól felszerelt kezelőhelyiségekben, a parkon. Itt minden, a korszerű technika, a lelkiismeretes orvosok, ápolók az embert szolgálják.

Mint annyi sok más is Bje- lovóban.

V. G.

ENSZ-statisztikák szerint Lengyelország a televízió-előfizetők számát tekintve Európában a 7., világviszonylatban pedig a 12. helyen áll. Jelenleg a lengyel családok 94 százaléka rendelkezik televíziókészülékkel. Az előfizetők 82 százaléka nézi rendszeresen a televízió műsoraitl A lengyel tévé néző hétköznap átlagosan két órát, ünnepnapon négy órát töltött a készülék előtt.

A lengyel televízió Varsóból és hét vidéki, televíziós központból két csatornán évente összesen nyolc és fél ezer műsorórát közvetít. Ennek egyharmada színes adás, A lengyel televízió közvetlen kapcsolatban áll az Interví- zió és az Eurovízió hálózatával, valamint részese az Inter- szputnyik műbolygós műsorközvetítő rendszernek.

Mint világszerte

— Nézd csak meg, Jean, mi

ez a csörömpölés?

— Egy autó megpróbált befordulni a mellékutcába.

— No és?

— Kiderült, hogy ott nincs is mellékutca!

*

Vadászok a rókák ravaszságáról beszélgetnek. Az egyikük kijelenti:

— Szerintem, a rókánál ravaszabb állat nincs. Nemrég naphosszat lopakodtam egy róka nyomában, amikor pedig végül lelőttem, kiderült, hogy kutya.

☆

— Látod, kisfiam: a fecske szalmaszálat visz a csőrében? Mit gondolsz, mire kell neki? — kérdi az anya.

— Biztosan Coca-Colát akar inni! — válaszol a kis lutkó.

Lengyelországban is az esti fő műsoridő vonzza a legtöbb nézőt. Az egyik legnézettebb műsor az esti tv-híradó. A 40 perces adást naponta mintegy 15—20 millióan látják.

Népszerűek a televíziós sorozatok is. Ezek a műsorok töltik be a kedd, csütörtök és vasárnap esti programot. Üjabban, szombat esténként is jelentkezik sorozatokkal a lengyel tv. A statisztikák azt mutatják, hogy ezeket a programokat is mintegy 15—20 millió ember nézi meg. Nagy a nézettségi indexe a Hosszú, forró nyár, a Gyökerek, a Ko- jak, az Angyal és a Charlie angyalai című sorozatoknak — akárcsak Magyarországon. Nem kisebb érdeklődés kísér- ite a megszállás időszakáról szóló Lengyel utak című, ti4 NÓGRÁD — 1981. november 5.,.csütörtök

midenütt, zenként részes hazai filmet

Televízióstafisztika

Ljuba, Valentyina, meg a többiek

i

Bjelovo utcáján

Bjelovo egyike a kuznyecki medence azon városainak, amely a szénre, a szén feldolgozására települt. így mondja ezt Leonyid Ivanovlcs Dubovcev, a bjelovói hőerőmű főmérnöke. A patikatisztaságú munkacsarnokokból jól látszanak az erőmű munkásainak korszerű, emeletes otthonai. Nem is olyan régen még sár- baragadt, apró faházak sorakoztak a helyükön.

— Az erőművet 1984-ben kezdtük építeni és 1968-ban fejeztük be a munkát Az energiatermelésnél a szénre és a vízre alapozunk. Évente több mint egymllllárd kilowattóra energiát küldünk az üzemekbe, intézményekbe, az otthonokba — mondja a főmérnök;

semmiképpen sem szeretnénk engedni az eddig megszokott követelményekből. Ügy gondolom, végül is az a fontos, hogy a párttagok igényesen dolgozzanak, éljenek, példát adjanak mások számára is — érvel komolyan, megfontoltan Ljubov Pavlovna.

Később számunkra mindenképpen érdekes, és nem kevésbé hasznos eszmecsere következik arról, hogy az erőmű, mint áltálában a kuzKözös erőfeszítések húzták fel a bölcsőde, az óvoda és a művelődési otthon falait is. Fjodor Kuzmics Galavin tulajdonképpen a felnőtténekkar vezetője, mégis amolyan mindenesnek tartják számon a művelődési házban. Nem is egészen véletlenül. A gyer- mektánccsoport, a zenekar( az amatőr színjátszók munkáját legalább úgy ismeri, mint jóhangú közösségét. A házban egyetlen napra sem szűnik meg a pezsgés, az élet. Filmet vetítenek, kiállításokat rendeznek. Fjodor Kuzmicsék gyakran lepik meg színes, szép műsorösszeállítással a hőerőmű, a város munkásait. A ház előtti parányi terecskén ilyenkor sok száz érdeklődő szorong.

Késő délutánba hajlik már a nap, amikor betérünk Valentyina Petrovna Zverevához, az üdülő-szanatórium orvosához.

— Azt szeretnénk, ha munkásaink egészséges, kiegyensúlyozott, jó kedélyű emberek lennének. Ezért igyekszünk megelőzni a nagyobb bajt. Azokat, akiknek egészsége megromlott ugyan, de rendszeres kórházi ápolást nem igényelnek, néhány hétre ttt tartjuk. Munkába járnak, s rendszeres az orvosi ellenőrzésük is — tájékoztat Valentyina Petrovna.

A zenei szerkesztő:

CSIBA LAJOS

Ha statisztikát készítenénk a rádió leghallgatottabb perceiről, a könnyűzenei műsorok igen rangos helyet foglalnának eL De vajon eszünkbe jut-e a 70— 80-perces műsorok összeállítása hallatán a láthatatlanságba burkolózó szerkesztő? A válasz teljes biztonsággal: igen, hiszen gyár korlott rádióhallgatók számára nyilvánvaló, hogy a műsor mindig magán viseli szerkesztője Ízlését, elképzeléseit, s a szerkesztő egyéniségét.

Ezúttal Csiba Lajos köny- nyűzenei szerkesztővel, a rádió ' zenei főosztályának egyik munkatársával beszélgethettem önmagáról, műsorairól, törekvéseirőL

A zene szeretetére családja tanította meg. Édesapja zenét tanított, s emellett a. bányász fúvószenekarnak hangszerelt. Szülőfalujából, az Özd melletti Királdról került Csiba Lajos a miskolci zeneművészeti szakiskolába. Veszprémi Ilona, Kardos Pál, Frank Oszkár, Patkós Kálmán tanárok készítették fel a zenei pályára. A zeneművészeti főiskola trombita szakára első alkalommal felvették, ami nem kis dolog, hipz, köztudott a művészeti főiskolák túltelítettsége. A Zeneakadémián Lubik Imre, később Varasdy Frigyes tanítványaként végzett. Friss diplomával a zsebében tanítani kezdett, de nem hagyott fel a koncertezéssel sem. Amikor csalt tehette, kisegített az Állami Hangversenyzenekar hangversenyein. De nem csak a komoly zenét, hanem a köny- nyűzenét is szeretettel művelte. Hangszer! adottságánál fogva lehetőségei megvoltak a legnagyszerűbb könnyűzenei számok megszólaltatására.

— Mind a komoly, mind a könnyűzene területén való muzsikálás, mind pedig a tanítás egyaránt komoly lekötöttséget jelentettek számomszerr 'ont lehet a hangnemeid

meg. irtása is, hiszen a kvinlkc,.. ; belüli ide-oda ci- kázás nem szerencsés a hallgató számára sem. A hang- szerelést sem lehet figyelmen kívül hagyni.- ynaJmassé válhat csak szólók, vagy esetleg csak zenekarok egymásutánja is. A felvett zenét a rádiós- technika újszerű lehetőségeivel élve színesítjük. Akár csak zenei, akár zenés-prózai műsort kell összeállítani, örök versenyben állunk a percekkel. Lázasan kell számolni a szerkesztőnek- a másodperceket Is, mi az ami, beleférhet a megadott időbe. Nem Jehet utolsó szempont, hogy kiket szólaltasson meg a műsor összeállítója az adott időben. •El kell döntenie a szerkesztőnek, kik azok, akikre mindig igényt tart a hallgatóság.

Így válogatni kell a már közkedvelt művészek produkciói, és az egészen új tehetségek felvételei között. A Kossuth, a Petőfi és a harmadik adó igen sok percet áldoz a köny- nyűzene kedvelőinek. Csak . jó és érdekes műsorokat kell na. Aztán lehetőségem nyílt a szerkeszteni, rádió zenei főosztályára egy _ Nem hálátlan egy kikönnyűzenei műsort szetkesz- csit, hogy a szerkesztő mintenem. Bármennyire is új volt ^ig szótlanul marad a háttér- számomra a rádiózás, úgy ben?

éreztem mindennél érdeke- _ igazság szerint módom sebb feladat. Az első Meló- lenne élő zenei műsorok veri iakoktélamat szerencsére zetésére is, de úgy érzem, ügy minősítették: „Olyan, hogy bemondóink, színészeink

mintha már tíz éve ebben a alkalmasabbak erre a feladat- szakmaban dolgozna.” Fel- ra, Nagyobb figyelmet lehet bátorodtam, s rádiós marad- fordítani a műsor rendezésé- tam Kollégáim, Török Mária, pg, vagy az élő adások lebo- Bolba .Lajos és Kiss Imre se- nyolltására. A Hét végi pano- gítettek megismerkedni a ráma, vagy a kétszáz adást szerkesztés és a Stúdiómunka megélt Zeneközeiben, élő lényegéveL adások. Természetesen ezek

— Miből áll a könnyűzenei a legizgalmasabbak. Lendüleszerkesztő munkája? tesnek és aktuálisnak kell

— Ha csak zenés műsort lennie, s akkor ió érzéssel állítok össze, legfontosabb búcsúzhatunk az adás végén szerkesztési elvemnek tar- haUgfitói'nktóL

tóm az egymás után követke- — Egy tanári és egy zene-! ző művek tempóbeli egyezte- kari állást cserélt fel a rádi- tését. A műsor első számá- ós munkáért Megértő? nak jellege megadja az egész — Feltétlenül!

összeállítás hangulatát. De Bodor Éva

Csiba Lajos szerkesztő

HUMOR.