Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÖL JETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPdÁ XXXVII. ÉVF.. 259. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. NOVEMBER 4., SZERDA Szolnok megye Tanácsának ünnepi ülése Negyedszázada alakult meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Ünnepi ülést tartott ked- vezetője, a Központi Bízott- nelmének 25 éve történt nagy- dan Szolnok megye Tanácsa a, ság tagja, Andrikó Miklós, az jelentőségű eseményét. Magyar Forradalmi Munkás- MSZMP Szolnok megyei Bi- Felidézte a megyei tanács Paraszt Kormány megalaku- zottságának első titkára, Papp elnöke, hogy a Magyar For- lásának 25. évfordulója tisz- Lajos államtitkár, a Minisz- radalmi Munkás-Paraszt Körteidére. Az ünnepségre a me- tertanács Tanácsi Hivatala- mány megalakulását követőgyei tanács patinás épületé- nak elnöke, Barta László, a en, 1956. november 7-én ben került sor, ugyanott, ahol megyei tanács elnöke, vala- rendkívüli ülésen határozatot negyedszázaddal ezelőtt író- mint a megye párt-, állami hozott a megyei tanács vég- doti történelmünknek ez a és társadalmi életének szálapja. Az eseményt emléktáb- mos más vezetője. la idézi: „történelmi tény, A Himnusz elhangzása után ben egyetért hogy a szorongatott Magyar Bereczki Lajos, a megyei ta- kormányának Népköztársaság forradalmi nács elnökhelyettese nyitotta, és mindent erői 1956. november 4-én in nen hirdették meg az ellen- támadást a szocialista Magyarország győzelméért.” Az ünnepi ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottrehajtó bizottsága is, s kinyilvánította, hogy teljes mérték- Kádár János programjával, megtesz azért, meg az ünnepséget. Rövid hogy a kormány minél hamakulturális műsor következett, rabb helyre tudja állítani az majd Barta László méltatta országban a rendet, és megnépünk legújabbkori törté- induljon a termelőmunka. Koron Mühély beszéde Bevezetőben Korom Mihály hű kommunisták egy csoport ság titkára, Borbándi János, emlékeztetett arra, hogy a 25 ja, Kádár Jánossal az élen. a Minisztertanács elnokhe- évvel ezelőtti napokban Szol- itt hozta létre az új forradaliyettese, Szabó Borbála, a nők kiemelkedő események mi központot, amely harcba martfűi Tisza Cipőgyár mű- színhelye volt; a nép ügyéhez indult és harcba hívta a munkásosztályt, a dolgozókat " a munkáshatalom megvédéséért, a szocializmusért. — Nagy megbecsüléssel gondolunk a forradalmi harc meghirdetőire, vezetőire. Őszinte tisztelettel adózunk mindazoknak, akik a hívó szóra csatasorba álltak, és fegyverrel a kezükben vagy más módon járultak hozzá az ellenforradalom leveréséhez, a konszolidációhoz. Nem felejtjük el, emlékezetünkben őrizzük mártírjainkat, mindazokat, akik életüket veszítették az ellenforradalommal vívott küzdelemben. Felidézte a Központi Bizottság titkára, hogy a forradalmi központ, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrehozása megteremtette a szocializmushoz hű erők mozgósításának, a párt egysége helyreállításának lehetőségét. Az azóta eltelt időszak — hangsúlyozta — meggyőzően bizonyította, hogy csak a helyes és világos programmal rendelkező, egységes forradalmi erő képes maga köré tömöríteni a szocializmus híveit, biztosítani cselekvőképességük kibontakoztatását, vezetni a párt és a tömegek harcát. (Folytatás a 2. oldalon.) Kemei’ovii napok Négrádban Megérkezett a szovjet küldöttség Az SZMBT Kemerovo területi delegációja, amely a A vendégek ezután városnézésen vettek részt, majd elkemerovói napok alkalmából látogatlak a munkásmozgalmi tesz látogatást megyénkben, múzeumba, valamint a Szov- tegnap délelőtt megérkezett jet Tudomány és Technika Budapestre. A delegáció ve- Házába. Az MSZBT országos zetője Alexandr Dimitrijevics elnökségén Bíró Gyula, az Tkacsov, az SZMBT területi MSZBT főtitkára köszöntötte elnöke, a kemerovói állami a kemerovói küldötteket, akik orvostudományi egyetem a kora eseti órákban megrektora, a Kemerovo területi érkeztek Salgótarjánba, pártbizottság tagja. Tagjai: Jefimov Alexandr Vaszilie- ** vies, a Kemerovo területi pártbizottság instruktora, vaTegnap délután a megye- székhelyen megkezdődött a lamint Baturin Eduárd Feo- kemerovói napok programja, doszovics, a mezsdurecsenszki melynek keretében, a TIT párbizottság végrehajtó bi- megyei szervezetének székhá- zottságának tagja, a Kraszno- zában, — a TIT, a MTESZ, gorszkajá bánya brigádvezetője, a munka hőse. A delegációt a szocialista az MSZBT közös rendezésé- szocialista ben — előadást tartott Perjés Klára, a Magyar Rádió Ferihegyi repülőtéren Csöng- Rózsa Ferenc-díjas munkatár- rády Béla, a megyei pártbi- sa, A tudományos kutatás zottság osztályvezetője fogad- helyzete és eredményei Szibéta. riában címmel. Októberben fejeződött be a Ganz-MÄVAG mátranováki gyáregységében a budapesti Arpád-híd rekonstrukciójához egy 450 tonna súlyú acélszerkezet gyártása, melyet a kétnyílású szakasz ’ építéséhez szereltek össze. Az átadás előtt — képünkön — a szakemberek a műszaki dokumen tációnak megfelelően ellenőr z ik a hídszerkezetet. — kép: kulcsár — Megmozdultak a paksi turbinák Az első magyar atomerőmű építése újabb fontos mozzanatához érkezett kedden: megmozdultak a paksi atomerőmű egyes reaktorbiok já- nak úgynevezett szekunder- köri berendezései, megtörtént a turbinák úgynevezett idegengőzós indítása. A több napos próbaüzemre azután kerülehetett sor, hogy készre szerelték 25 technológiai rendszert, és 5550 tonnányi csővezetéket, szerelvényt. A turbinák meleg próbaüzeméhez szükséges gőzt az erre a célra épült indítókazánház fejlesztette. Ez „helyettesíti” most az atomreaktort. Negyvennégy bar nyomású .száraz, telített gőzzel forgatja a villamos generátorokat üzemeltető, egyenként 220 megawatt teljesítményű, 2 hatalmas turbinát. A szovjet, csehszlovák és magyar berendezéseket tartalmazó turbógépcsoport komplex próbája után a szakemberek elemzik a tapasztalatokat, és az esetleg szükséges korrekciók, javítások után kerülhet sor jövőre az atomerőmű 440 megawatt teljesítményű első blokkjának üzembe helyezése. Műzeumigazgafők országos tanácskozása Salgótarjánban Múzeumigazgatók országos tanácskozása kezdődött tegnap Salgótarjánban, a Művelődési Minisztérium szervezésében. A tanácskozás a minisztériumi és a tanácsi irányítás egyik konkrét formáját jelenti, a közgyűjtemények — ezúttal a múzeumok — vezetői, a tanácsi irányításban dolgozók időszerű szakm,ai kérdéseket vitatnak meg, iránytűt kapnak a további tevékenységhez, kicserélik tapasztalataikat. Idén azért esett Salgótarjánra a választás, hogy a múzeumi szakemberek megismerkedhessenek a tavaly átadott Nógrádi Sándor Múzeummal, amely a felszabadulás óta az első múzeumi célra épített intézmény az országban. Az értekezlet résztvevőit a TIT székhazában dr. Horváth István, a Nógrád megyei múzeumok igazgatója köszöntötte. Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese a megyei párt- és állami testületek nevében kívánt eredményes tanácskozást a jelenlevőknek. Az országos értekezlet Villangó Istvánnak, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztálya vezetőjének elnökletével kezdte meg munkáját. Tegnap a magyar múzeumok VI. ötéves tervének megvitatása szerepelt a napirenden. Amint dr. Ikvai Nándor, a minisztérium csoportvezetője elmondotta, a magyar múzeumokban negyedik esetben terveznek középtávra, határozzák meg szakmánkénti közös feladataikat. Az intézményhálózat fő feladatának tekinti a közművelődési munka széles körű kibontakoztatását, az eredményeknek a nagyközönség számára való közzétételét. A jelen alkalommal megfogalmazott tervek elsősorban' mégis a tudományos feladatokat összegezik, amelyek mindenkori megalapozói a további múzeumi, (közművelődési) munkának. A VI. ötéves terv nem a látványos fejlesztések ideje, az intenzív fejlesztés került előtérbe. A múzeumi . osztály, majd a korábbi győri igazgatói értekezlet részletes ajánlásokat dolgozott ki a középtávú tevékenységre vonatkozóan. A jelen vitaanyagot azzal a céllal bocsátották közre, hogy a középtávú terv reális, a legfontosabb célokat summázó dokumentummá válhasson, amelynek birtokában a magyar múzeumügy töretlenül megőrizheti eredményeit. A tanácskozás ma folytatódik. Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyettese isemrteti az Elnöki Tanács által módosított múzeumi törvényerejű rendeletet. A módosítások lényege, hogy fokozott védelmet biztosítson a hazai műkincsállománynak, mind a köztulajdonban, mindpedig a magánkézen levő értékeknek. Eri István, a Tájak, Korok, Múzeumok (TKM) közművelődési mozgalom szervező bizottságának elnöke a mozgalom eddigi eredményeiről ad számot, s szó lesz a további feladatokról. Ez az 1977- ben indult mozgalom nem várt mértékben találkozott a lakosság legszélesebb rétegeinek érdeklődésével. A mozgalom alapját a Magyarországon ilyen formában először elkészült térkép és a hozzátartozó, minden lényeges múzeumot, műemléket, természetvédelmi területet röviden ismertető jegyzék jelenti, amely Európában is ritkaságnak számít. A kétnapos tanácskozás résztvevői (többi között) megismerkednek a salgótarjáni Nógrádi Sándor és a szécsé- nyi Kubinyi Ferenc Múzeummal is. Politikai könyvnapok Az idei ősz már a huszadik a sorban, amely nem múlik el az 1961 óta minden esztendőben megrendezett politikai könyvnapok nélkül. Nem túlzás azt állítani, hogy a húsz esztendő alatt a politikai könyvnapok falun és városon egyaránt egyfajta ünneppé terebélyesedtek, mégpedig tartalmas: a politikai kultúra terjedésének ünnepévé. A politikai kultúra terjedése természetesen nem korlátozódik a könyvnapok idejére, s nemcsak azért nem, mert a terjesztők, vagy éppen a Kossuth Kiadó dolgozói egész évben folyamatosan végzik munkájukat; a politikai könyvek iránti igény általános növekedése mindenekelőtt a politika iránti érdeklődés folytonosságából és állandó megújulásából fakad. Azt is mondhatnánk, hogy pártunk politikájára immár negyedszázada jellemző folytonosság és megújulás kelt mind szélesebb körben folytonos és meg-megújuló érdeklődést a politikai irodalom iránt, egyebek között Marx, Éngels és Lenin művei iránt is. Kétségtelen, hogy az idei politikai könyvnapoknak nem a klasszikusok a slágerei, de kiemelkedő kiadványa például Kádár Jánosnak Szövetségi politika — nemzeti egység című műve, amelyben —/a korábbi hasonló kötetekhez illesztve — egy világosan végighúzódó politikai irányvonal késztet a klasszikusok tanulmányozására. Ez a politika ugyanis a valóságra épített és épít ma is; nem az illúziókra. Ahogy Lenin írta: „A marxizmus nem a lehetőségek, hanem a tények talaján áll. Egy marxista csakis pontosan és vitathatatlanul bebizonyított tényeket tehet meg politikája premisszáivá.” Kádár János legfrissebb beszédeiből és cikkeiből is több, e megállapítással egybecsengő részletet lehetne idézni, éppen azért, mert a valós helyzettel való mindenkori szembenézés, a tények köntörfalazás nélküli feltárása a szerzőnek elvi alapállása, pártunk politikájának pedig a lényegéhez tartozik. És e politikából fakad az is. ami kevés országról mondható el, hogy nálunk Marx és Engels, valamint Lenin műveinek a teljes sorozatát is kiadták, mert a szocializmus építésének mai, bonyolult problémáinak megoldásához — az adott tények mindenoldalú megismerése mellett — a klasszikusok tanulmányozása sem nélkülözhető. Krupszkájától tudjuk, hogy egy-egy új politikai helyzetben Lenin maga is újra és újra tanulmányozta Marx és Engels írásait: „Ezt a dolgot megtanácskozom Marxszal!” — mondta ilyenkor. Kétségkívül örvendetes, hogy hazánkban egyre többen és egyre sűrűbben „tanácskoznak” a marxizmus klasszikusaival. A mi politikai könyvkiadásunkat mindemellett a sokszínűség jellemzi, a mostani politikai könyvnapok alkalmával is olyan művek kerülhetnek az olvasókhoz, amelyek a tények megismerését szolgálják legyen szó akár a biatorbágyi merénylet hátteréről (Nemes Dezső: A bia- torbágyi merénylet és ami mögötte van), a második világháborúról (Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig), közvetlen múltunkról (Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel — 1956; Szenes Iván: A kommunista párt újjászervezése magyarországon 1956— 1957), vagy éppen jelenünkről (Csikós-Nagy Béla: Gazdaságpolitika). Felsorolhatnánk még jó néhány most megjelenő kötetet, amelynek olvasása lényegében mai kérdésekre — a szükséges nyílt, türelmes polémiák során — kialakítandó válaszokhoz adhat muníciót, szolgálván ezzel egyszerre a marxista , elvek bátor hirdetését, s nemzeti egységen nyugvó társadalmunk önkorrekciós képességét. A párt politikája, s ennek nyomán politjkai könyvkiadásunk fejlődése is utal mindkettő szükségességére. Ahogyan az Kádár Jánosnak a_ legújabb kötetében is olvasható: „Amikor azt mondjuk, hogy politikánk nem lehet dogmatikus, akkor nemcsak valamilyen régi — mondjuk 1952-es — dogmára gondolunk. A világ halad, pártunk élő párt, s nekünk arra is vigyáznunk kell, hogy a saját, mondjuk tizenöt évvel ezelőtti, megállapításunk se válhasson dogmává”. A politikai könyvnapok megyei megnyitóját november 5-én, délután fél három órakor Szécsényben rendezik.
