Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

Körír"' ’ "§ d®üni — az emberért A megyei tanács tárgyalta A Szerszámgépipari Művek érsekvadkerti gyáregységében évente kétszáz darab másoló marógépet készítenek. Termékük kilencven százaléka külföldi exportra készül. Adame Károly szerszámgépszerelő végszerelési munkálatokat végez Csökkent a selett. importot pótolnak Sikeres SVT-s brigádok X Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az idén negy­ven szocialista brigád több mint hétszázhúsz tagja vesz részt a munkaversenyben. Ez a szám egyébként magasabb mint a tavalyi, hiszen újabb brigádok alakultak a sajtoló­megmunkáló üzemben. Eszten­dő kezdetén gazdag felajánlá­sokat tettek, melyek időará­nyos teljesítését a minap ta­nácskozáson értékelték. A háromnegyed év alatt — a legfőbbek egyikeként — ■ arigádok csaknem tizenhétezer óra társadalmi munkát vé­geztek, gazdasági megtakarí­tásuk összege pedig jócskán meghaladta a négymillió 940 ezer forintot. Ez utóbbiban nagy szerepe volt az újítá­soknak, a kevesebb selejtes munkának, s a munkához va­ló jobb emberi hozzáállásnak. Az idén önállóvá lett gyár szocialista brigádjai — közöt­tük az értékelés szerint leg­jobb Madame Curie laborató­riumi, a Komarov gáztűzhely­szereldei, a' Táncsics Mihály öntöde-lakatos, a Kandó Kál­mán energetikai és a Salvador Allende ifjúsági — jelentős se­gítséget adtak a célkitűzések megvalósításához. Az ő , si­kerük is, hogy rövid idő alatt eredményesen megkezdhették egy új gyártmány, a Salgó tí­pusú, hagyományos tűzhely sorozatgyártását örvendetes­nek tartották, hogy a hideg­üzemekben az előző évihez ké­pest jelentősen csökkent a gyártási selejt; a jó, fegyel­mezett munka eredménye e területen több mint hétszáz­ezer forint Ésszerűsítések, újítások révén sikerült elérni, hogy az SVT-ben az idén több mint kétmillió forint értékű importanyagot helyettesítettek hazaival. Az eredmények mellett akadnak gondok. Különösen élesen jelentkeztek ezek a me­legüzemi gyárrészlegben, ahol az előző évekhez képest sem sikerült csökkenteni a selejtes munka arányát. Sőt, eseten­ként a termelés sem volt za­vartalan. Mindezek ellenére a vállalat vezetői bíznak abban, hogy esztendő zártára vala­mennyi szocialista brigád ma­radéktalanul teljesíti vállalt kötelezettségeit, hozzájárulva ezzel is a Salgótarjáni Vasön­töde és Tűzhelygyár eredmé­nyeinek növeléséhez. De, hogy ehhez támogatás is szükséges, a hozzászólók szavai bizonyí­tották. Szükségesnek tartják, hogy a gazdasági vezetők rendszeresebben végezzék a immk »verseny-értékeléseket, helyenként meg kell teremteni a vállalások végrehajtásához szükséges feltételeket, s fon­tosnak tartják az újítások ügyeinek gyorsabb intézését. Mert ezek is segítenek az SVT szocialista brigádjai eredményeinek javításában. Az országgyűlés a közel­múltban tekintette át hazánk környezetvédelmi helyzetét, s az e területen jelentkező leg­fontosabb feladatokat. A Nóg- rád megyei Tanács pénteki ülésén hasonlóra vállalkozott, amikor feltérképezte a kör­nyezetvédelem megyei tapasz­talatait és hosszú távú kon­cepciót fogadott el. Mi indokolja, hogy a téma manapság olyan gyakran ke­rül a figyelem középpontjá­ba? Az utóbbi időszakban a környezetvédelem fejlődését olyan tényezők mozdították elő, mint a tervszerű terület- fejlesztés, az ipar módosuló szerkezete, a korszerűsödő energiafelhasználás, egyes üze­mek megérett rekonstrukció­ja, a számos megszületett kez­deményezés. Termőföldtől a levegőig Ä megye környezetvédelmé­nek helyzetéről a megyei ta­nács egyebek között megálla­pította, hogy a mezőgazdasá­gi nagyüzemek sokat tesznek a termőföld védelméért. Köz­tudott, a nógrádi táblákat pusztítja az erózió, amelynek leküzdésére az elmúlt öt év­ben megközelítőleg hatezer hektárral gyarapodott a tsz- ek, állami gazdaságok gyep­területe. A gyepek csaknem fele azonban elgyomosodott, művelhetetlen, nem kedvező környezetvédelmi szempontból sem. Az ötödik ötéves tervben lezajlott vízrendezés valamit enyhített a helyzeten. Gondot okoz a mezőgazda­ságban használatos műtrá­gyák, növényvédő szerek el­helyezése. Akadnak a föld vé­delmének dicséretes példái, mint a dlmitrov-pusztai ser­téstelep, ahol a keletkező híg trágyát nyárfatelepítéssel hasznosítják. A megye ipari üzemeiben az elmúlt tervciklus időszaka alatt számos, a viz minőségét óvó intézkedés látott napvilá­got, s hatására csökkent a fel­színi vizek szennyezettsége. Ezek ellenére az erőmű, a Ko­hászati Üzemek, a Vasöntöde és Tűzhelygyár a Tarján-pa­takot és a Zagyvát, a PENO- MAH Húsipari Vállalat az Ipolyt, a tolmács! Erdőkémia, a Lókos-patakot szennyezi. A kommunális szennyvizek tisz­títására tizenkét település rendelkezik csatornahálózat­tal és tisztítóteleppel. Az el­múlt években bővítették a pásztói, nagybátonyi és salgó­tarjáni tisztítótelepeket, zöm­mel azonban így is túlherhel- tek. Az üzemekben, intézmé­nyekben található szennyvíz- tisztító berendezések műszaki állapota sem kifogástalan, s gyakran inkább vállalják a bírságot, mint a helyzeten va­ló javítást. Mindezek követ­keztében a megye talajvíz­készletei elnitrásodtak, ötven­két település lakói hiányolják az egészséges ivóvizet. Megyénk ipari körzeteiben, főként Salgótarjánban, jelen­tős a levegő szennyezettsége is. A „bűnösök” egyike a Sal­gótarjáni ötvözetgyár, tisztí- tatlan füstgáza nagy mennyisé­gű, egészségre ártalmas porral terheli a levegőt. A Romhá- nyi Építési Kerámiagyár el­szívó- és leválasztó-rendsze- re sem kielégítő, efniatt ólmot is tartalmazó por lepi el a községet. A megyében a természetvé­delmi munka sarán fő törek­vés, megőrizni a növény- és állatvilág gazdagságát. E terü­letek védetté nyilvánítása az elmúlt öt esztendőben folyta­tódott. A megye legértékesebb tájai, a régészeti és kulturá­lis értékek védelmére jelen­tős összegek jutnak. Széles körű együttműködéssel A környezet eredményes vé­delme, az ehhez kellő feltéte­lek megteremtése a tanácsok, gazdasági egységek, társadal­mi szervek együttműködését igényli. A megye tanácsai szá­mos döntésükkel hozzájárul­tak a környezet védelméhez. Megyei határozat született a vízminőség védelmére, a köz- tisztasági tevékenység fokozá­sára. A környezetvédelmi munka feladatai összehango­lására és irányítására a me­gyei tanács bizottságot hozott létre. A szakmai éa tadMoáBju szervek is jelentős részt vál­lalnak magukra. A MTESZ helyi szervezetei szakmai elő­adásokkal, gyakorlati megol­dásokkal segítik a környezet­védelmi szempontokat is ki­elégítő műszaki fejlesztést A KÖJÁL szakemberei és mű­szerei a helyzet objektív ér­tékelésének nélkülözhetetlen tényezői. A megyei tervező­vállalatok tevékenységük so^ rán megkülönböztetett figyel-; met fordítanak a környezet-; védelemmel összefüggő kér­dések megoldására. A vállalatok, időről időre maguk is ellenőrzik az általuk okozott szennyezés mértékét, s az ötödik ötéves tervben pél—1 dául a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek és az ötvözetgyár jelentős központi támogatást kapott környezetvédelemmel összefüggő beruházásra. Ott, ahol az előírásokat nem tart­ják be, a hatósági intézkedé­sek sem maradna«: el. A kör- , nyezetvédelmi szabálysértést elkövetők ellen tavaly példá­ul a tanácsi szervek 346 eset­ben kezdeményeztek eljárást^ s gyakori a környezet tiszta­sága ellen vétők helyszíni bír-; ságolása is. ' környezetvédelmi célki­tűzések teljesítése csak szé­les körű összefogással biztosít­ható. Kiállítások, szakmai megbeszélések, előadások kö­vették egymást eddig is, a társadalmi és tömegszerveze­tek az ügy érdekében pedig eredményesen mozgósítják a lakosságot. A Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a Vöröskereszt-, a KISZ- és út­törőszervezetek az elmúlt években emlékezetes tiszta­sági, fásítási, parkosítási ak­ciókat szerveztek. Falugyű­léseken, a fiatalok között, a környezetvédelmi társadalmi őrségen keresztül a propagan­da változatos eszközeivel nö­velik a környezetvédelem társadalmi bázisát Feladatok — hosszabb távra A díszoklevelek és okleve­lek sokaságának társa­ságában az emberből akaratlanul is kikívánkozik a kérdés: vajon miként látja a maga mögött hagyott gazdag életutat, amelynek egyik elin­dítója, formálója, részese, a sikerek kovácsolója volt A bennem hirtelen előbukkanó kíváncsiság furcsa kérdésre biztat. Ilyenre mint: — Sza­bó elvtárs! Ugye ön már szü­letésének pillanatában szövet­kezeti elnöknek született? Az őszinte, nyílt beszédre mindig kész. kezdeményező kedvű, az élet árnyoldalait sem szépítő, szövetkezetéért mindig lelkesen küzdő elnök érti a tréfát, veszi a lapot, s jól riposztoz. — Pályatévesztett ember va­gyok. Véletlenül kerültem eb­be a beosztásba. Én mindig társadalombiztosítós akartam lenni... Pályaféveszfeff elnök!? Kis kitérő, felajánlott lehe­tőségek visszautasítása, majd egy be nem váltott ígéret után, az OTI-nál és a KSZ­KB-nál szerzett sokéves ta­pasztalat után, Kovács Márton akkori KISZÖV-elnök hívásá­ra igent mondott, s rövid két­hónapos KISZÖV-munkatársi múlt és1 ennél még rövidebb szövetkezeti tagság után Kol­lár Béla nyugdíjba menetele után megválasztották a Sal­gótarjáni Szolgáltató Szövet­kezet elnökének. Ennek már tizenhét éve. — Nem bántam meg — pil- ant vissza dr. Szabó Gyula, a régmúltra, mondván: — Hiva­tali ember lévén nehezen tud­tam átállni a gazdasági és mozgalmi tevékenységre. Ta­lán szerencsém is volt. Ekkor a szövetkezet jelentős fejlesz­tés, beruházás előtt állt. Erre az időszakra esik annak a feladatnak a megoldása, mely szerint a városközpont kiala­kításával egyidejűleg nekünk is létre kellett hoznunk egy kulturált egységet, felszámol­va a korábbi szűk, kis helyi­ségeinket. Három év kellett hozzá, mire megnyitottuk a minden tekintetben kulturált Pécskő fodrászatot és kozme­tikánkat. Az előbb említett idő alatt volt olyan esztendő, amikor egyik-másik üzletünk háromszor, négyszer költözött. A három év erőfeszítései meg­hozták az eredményt Meg­szereztük hitelképességünket is. Míg 1965-ben 4,5 millió fo­rint volt az árbevételünk, 80—100 ezer forint a nyereség, és 60—70 ezer forint a jóléti alap, addig 1968-ban már a Pécskő szolgáltatóház beren­dezéséhez szükséges 870 ezer forintot — ami akkor igen nagy pénz volt — megfelelő garanciák vállalása mellett, hitelként és támogatásként megkaptuk. Ügy látszik a vál­lalkozók mellé szegődik a sze­rencse is. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor el­törölték előbb említett adós­ságunkat, tiszta lappal Indul­hattunk. Ekkor mondták tréfá­san az OKISZ-ban: miért nem vettetek fel több hitelt? Erre az időszakra, a hagyo­mányos lakossági 'szolgáltatá­sokon kívül már megnyitotta kapuját a gépipari javító egység, a motortekercselő­részleg, majd létrehozták a villanyszerelő csoportot Az előbbiek mellett sok egyéb más, a szövetkezet életét jó- irányba befolyásoló kezdemé­nyezés történt. Nemcsak a vá­rosban, hanem megnagyob­bodva a járásban is. Ma már két járásban korszerű, új üz­letek formájában, a zabari üzem tevékenységében tükrö­ződik a tiszteletre méltó fejlő­dés. Csupán az ötödik ötéves tervben 15 milliót költöttek fejlesztési célokra, az OKISZ, a KIOSZ támogatásával és a megyei fejlesztési alap fel- használásával. Vajon a sok őrömet adó eredmények közül melyikre emlékszik a legszívesebben az elnök? lett volna, ha nem érzem az egész tagság bizalmát, aktív támogatását. Ha már eddig eljutottunk, akkor folyassuk a következő gondolattal: milyen vezetőnek tartja magát? — Nem teszek mást, csak munkatársaim véleményét tol­mácsolom. A szövetkezet cél­jainak, feladatainak kijelölésé­ben, a dolgozók és egyes cso­portok érdekeinek figyelembe­vételében igen határozott és következetes vagyok. Bizonyos esetekben pedig engedékeny, jószívű. Néhány kirívó esettől eltekintve, a szövetkezet tag­sága felelősségteljesen dolgo­zik, szereti munkáját, mert látja annak értelmét. Szinte kikívánkozik az újabb kérdés. Meg tudja-e önmagát tagadni, mondjuk testületi ülésen, amikor a szövetkezet érdekeit a máso­kéhoz kell igazítani? az már nem az én dolgom. A testületi döntést viszont min­dig tudomásul veszem, és an­nak megfelelően cselekszem. Ha most abbahagynánk az eszmecserét, egy sebesen höm­pálygő folyamatot akarnánk megállítani. Mert a szövetke­zet elnöke kifogyhatatlan a je lent és a jövőt formáló elkép zelésekből. — Ha le lehetne írni, ak­kor mindegyikre, mert igen sok szép élményem volt. Ami igen jóleső érzéssel tölt el, az a következő. Két járásban si­került kulturált körülménye­ket teremteni a szolgáltatás­ban. Idekívánkozik, hogy a szolgáltatásban dolgozók jö­vedelemszintje az országos el­sők között van, hogy Zabaron száz főnek, helyben, biztos munkaalkalmat teremtettünk. Egyedül nem lettem volna er­re képes. Jó munkatársak se­gítettek és segítenek, akik ve­lem együtt vállalták a nehéz­ségeket, többször az anyagi le­maradást. De mindez kevés — Tudom mire gondol. A vitában nagyon szenvedélyes vagyok, főleg ha valami nem szolgálja a mozgalmat, eltér az alapelvektől. Bár nem egy­könnyen, mert makacs va­gyok és védem az Igazamat, de meg lehet győzni, méghoz­zá érvekkel, tényekkel. Lehet, hogy nem vagyok jő diplo­mata? A szövetség vezető tes­tületében nem mindenki olyan mint én. De azt sem állítom, hogy mindig az a helyes, aho­gyan én cselekszem. Vélemé­nyemet mindig közreadom, hogy mit fogadnak el belőle, — Befejezés előtt áll a Mér­leg úti szolgáltatóház, amihez több irányú anyagi segítséget kaptunk. Szeretnénk az öb­lösüveggyárral szemben egy modern fordászatot és kozme­tikai részleget nyitni. Szolgál­tató egységet kíván tőlünk majd a most épülő nyugati vá rosrész. Szeretném elérni, hogy a szolgáltatásban dolgozók ke­resete elérje az iparban mun­kálkodók átlagát, mert ez a meghatározó a nyugdíj össze­gének kiszámításánál. Javíta­nom kell a gépjavító dolgozó­inak élet- és munkakörülmé­nyeit. Hogy melyik elképzelé­sünk, mikorra valósul meg, az fájtunk is múlik, hogy a vál­tozó körülmények között mi­ként tudunk továbbra is tal­pon maradni — zárja gondo­latait a tettvágytól égő dr. Szabó Gyula, aki háromszor nyerte el a Kiváló szövetke­zeti dolgozó címet, egyszer az Ipari szövetkezet kiváló dol­gozóját, egyszer a Könnyű­ipar kiváló dolgozóját és a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. Venesz Károly Jh. környezetvédelem VCgWJ célja az ember egészségének, munkájának, eredményeinek, művi és természetes környe­zetének megóvása, a rendel-; kezésre álló erőforrások vé-: del me A legfőbb ^erőforráso­kat jelentő földre, vízre, le­vegőre tartósan szükségünk: van, a jövőben la hasznosíta­ni akarjak, minden körülmé­nyek között megfelelő meny­nyi «égben és minőségben biz­tosítanunk kell a társadalom tagjai számára’* — hangsú­lyozta a megyei tanács ülésén Illés Miklós általános elnök­helyettes. A megye vizelnek védelme megkívánja a hidrogeológiai védőterületek kialakítását, a védelmi szabályok, építési ti­lalmak betartását. A pénz­ügyi lehetőségeknek megfele­lően a szennyvíztisztító tele­pek bővítése is szerepel az el­képzelések között, s felülvizs­gálatra szorul az ipari üze­mek vízgazdálkodása, szenny­vizeinek tisztítása. Növelni in­dokolt a vizek újrahasznosí­tását A hatodik ötéves terv­ben újabb tizenkét község kap (várhatóan) vezetékes ivóvizet következetesebben ellenőrzik a házi szennyvizek kezelését A levegő minőségének vé-^ delme érdekében az új léte­sítmények engedélyezése során jobban ügyelnek az előírások betartására, a levegő* szeny- nyező vállalatok feladata gon­doskodni a szükséges berende­zések megépítéséről. Pihenő- és parkerdők létesítése, fásí­tási akciók, a természeti érté­kek megóvása ugyancsak a feladatok közé sorolt. Mindennél fontosabb azon­ban a szemlélet formálása. A környezet- és természetvédel­mi teendők teljesítésében a ta­nácsoknak kezdeményező és koordináló szerepet kell betöl­teniük. Miként a megyei ta­nács ülésén is szó esett róla: a legjobb propaganda a pél­damutatás! Nem mellékes azonban a felelős, környezet­védő állampolgári magatartás kialakítása érdekében a felvi­lágosító, nevelő munka szín­vonalának javítása sem. A környezetvédelem fejlesz­tésének útján jószerivel csu­pán az első lépések születtek meg. Ennél lényegesen többre van szükség. Az ittélők kö­zös érdeke, hogy óvják kör­nyezetünket, vigyázzák termé­szeti értékeinket. A magunk és utódaink ja­vára! M. Szabó Gyula NÓGRÁD — 1981. november 1, vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents