Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Körír"' ’ "§ d®üni — az emberért A megyei tanács tárgyalta A Szerszámgépipari Művek érsekvadkerti gyáregységében évente kétszáz darab másoló marógépet készítenek. Termékük kilencven százaléka külföldi exportra készül. Adame Károly szerszámgépszerelő végszerelési munkálatokat végez Csökkent a selett. importot pótolnak Sikeres SVT-s brigádok X Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az idén negyven szocialista brigád több mint hétszázhúsz tagja vesz részt a munkaversenyben. Ez a szám egyébként magasabb mint a tavalyi, hiszen újabb brigádok alakultak a sajtolómegmunkáló üzemben. Esztendő kezdetén gazdag felajánlásokat tettek, melyek időarányos teljesítését a minap tanácskozáson értékelték. A háromnegyed év alatt — a legfőbbek egyikeként — ■ arigádok csaknem tizenhétezer óra társadalmi munkát végeztek, gazdasági megtakarításuk összege pedig jócskán meghaladta a négymillió 940 ezer forintot. Ez utóbbiban nagy szerepe volt az újításoknak, a kevesebb selejtes munkának, s a munkához való jobb emberi hozzáállásnak. Az idén önállóvá lett gyár szocialista brigádjai — közöttük az értékelés szerint legjobb Madame Curie laboratóriumi, a Komarov gáztűzhelyszereldei, a' Táncsics Mihály öntöde-lakatos, a Kandó Kálmán energetikai és a Salvador Allende ifjúsági — jelentős segítséget adtak a célkitűzések megvalósításához. Az ő , sikerük is, hogy rövid idő alatt eredményesen megkezdhették egy új gyártmány, a Salgó típusú, hagyományos tűzhely sorozatgyártását örvendetesnek tartották, hogy a hidegüzemekben az előző évihez képest jelentősen csökkent a gyártási selejt; a jó, fegyelmezett munka eredménye e területen több mint hétszázezer forint Ésszerűsítések, újítások révén sikerült elérni, hogy az SVT-ben az idén több mint kétmillió forint értékű importanyagot helyettesítettek hazaival. Az eredmények mellett akadnak gondok. Különösen élesen jelentkeztek ezek a melegüzemi gyárrészlegben, ahol az előző évekhez képest sem sikerült csökkenteni a selejtes munka arányát. Sőt, esetenként a termelés sem volt zavartalan. Mindezek ellenére a vállalat vezetői bíznak abban, hogy esztendő zártára valamennyi szocialista brigád maradéktalanul teljesíti vállalt kötelezettségeit, hozzájárulva ezzel is a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár eredményeinek növeléséhez. De, hogy ehhez támogatás is szükséges, a hozzászólók szavai bizonyították. Szükségesnek tartják, hogy a gazdasági vezetők rendszeresebben végezzék a immk »verseny-értékeléseket, helyenként meg kell teremteni a vállalások végrehajtásához szükséges feltételeket, s fontosnak tartják az újítások ügyeinek gyorsabb intézését. Mert ezek is segítenek az SVT szocialista brigádjai eredményeinek javításában. Az országgyűlés a közelmúltban tekintette át hazánk környezetvédelmi helyzetét, s az e területen jelentkező legfontosabb feladatokat. A Nóg- rád megyei Tanács pénteki ülésén hasonlóra vállalkozott, amikor feltérképezte a környezetvédelem megyei tapasztalatait és hosszú távú koncepciót fogadott el. Mi indokolja, hogy a téma manapság olyan gyakran kerül a figyelem középpontjába? Az utóbbi időszakban a környezetvédelem fejlődését olyan tényezők mozdították elő, mint a tervszerű terület- fejlesztés, az ipar módosuló szerkezete, a korszerűsödő energiafelhasználás, egyes üzemek megérett rekonstrukciója, a számos megszületett kezdeményezés. Termőföldtől a levegőig Ä megye környezetvédelmének helyzetéről a megyei tanács egyebek között megállapította, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek sokat tesznek a termőföld védelméért. Köztudott, a nógrádi táblákat pusztítja az erózió, amelynek leküzdésére az elmúlt öt évben megközelítőleg hatezer hektárral gyarapodott a tsz- ek, állami gazdaságok gyepterülete. A gyepek csaknem fele azonban elgyomosodott, művelhetetlen, nem kedvező környezetvédelmi szempontból sem. Az ötödik ötéves tervben lezajlott vízrendezés valamit enyhített a helyzeten. Gondot okoz a mezőgazdaságban használatos műtrágyák, növényvédő szerek elhelyezése. Akadnak a föld védelmének dicséretes példái, mint a dlmitrov-pusztai sertéstelep, ahol a keletkező híg trágyát nyárfatelepítéssel hasznosítják. A megye ipari üzemeiben az elmúlt tervciklus időszaka alatt számos, a viz minőségét óvó intézkedés látott napvilágot, s hatására csökkent a felszíni vizek szennyezettsége. Ezek ellenére az erőmű, a Kohászati Üzemek, a Vasöntöde és Tűzhelygyár a Tarján-patakot és a Zagyvát, a PENO- MAH Húsipari Vállalat az Ipolyt, a tolmács! Erdőkémia, a Lókos-patakot szennyezi. A kommunális szennyvizek tisztítására tizenkét település rendelkezik csatornahálózattal és tisztítóteleppel. Az elmúlt években bővítették a pásztói, nagybátonyi és salgótarjáni tisztítótelepeket, zömmel azonban így is túlherhel- tek. Az üzemekben, intézményekben található szennyvíz- tisztító berendezések műszaki állapota sem kifogástalan, s gyakran inkább vállalják a bírságot, mint a helyzeten való javítást. Mindezek következtében a megye talajvízkészletei elnitrásodtak, ötvenkét település lakói hiányolják az egészséges ivóvizet. Megyénk ipari körzeteiben, főként Salgótarjánban, jelentős a levegő szennyezettsége is. A „bűnösök” egyike a Salgótarjáni ötvözetgyár, tisztí- tatlan füstgáza nagy mennyiségű, egészségre ártalmas porral terheli a levegőt. A Romhá- nyi Építési Kerámiagyár elszívó- és leválasztó-rendsze- re sem kielégítő, efniatt ólmot is tartalmazó por lepi el a községet. A megyében a természetvédelmi munka sarán fő törekvés, megőrizni a növény- és állatvilág gazdagságát. E területek védetté nyilvánítása az elmúlt öt esztendőben folytatódott. A megye legértékesebb tájai, a régészeti és kulturális értékek védelmére jelentős összegek jutnak. Széles körű együttműködéssel A környezet eredményes védelme, az ehhez kellő feltételek megteremtése a tanácsok, gazdasági egységek, társadalmi szervek együttműködését igényli. A megye tanácsai számos döntésükkel hozzájárultak a környezet védelméhez. Megyei határozat született a vízminőség védelmére, a köz- tisztasági tevékenység fokozására. A környezetvédelmi munka feladatai összehangolására és irányítására a megyei tanács bizottságot hozott létre. A szakmai éa tadMoáBju szervek is jelentős részt vállalnak magukra. A MTESZ helyi szervezetei szakmai előadásokkal, gyakorlati megoldásokkal segítik a környezetvédelmi szempontokat is kielégítő műszaki fejlesztést A KÖJÁL szakemberei és műszerei a helyzet objektív értékelésének nélkülözhetetlen tényezői. A megyei tervezővállalatok tevékenységük so^ rán megkülönböztetett figyel-; met fordítanak a környezet-; védelemmel összefüggő kérdések megoldására. A vállalatok, időről időre maguk is ellenőrzik az általuk okozott szennyezés mértékét, s az ötödik ötéves tervben pél—1 dául a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és az ötvözetgyár jelentős központi támogatást kapott környezetvédelemmel összefüggő beruházásra. Ott, ahol az előírásokat nem tartják be, a hatósági intézkedések sem maradna«: el. A kör- , nyezetvédelmi szabálysértést elkövetők ellen tavaly például a tanácsi szervek 346 esetben kezdeményeztek eljárást^ s gyakori a környezet tisztasága ellen vétők helyszíni bír-; ságolása is. ' környezetvédelmi célkitűzések teljesítése csak széles körű összefogással biztosítható. Kiállítások, szakmai megbeszélések, előadások követték egymást eddig is, a társadalmi és tömegszervezetek az ügy érdekében pedig eredményesen mozgósítják a lakosságot. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Vöröskereszt-, a KISZ- és úttörőszervezetek az elmúlt években emlékezetes tisztasági, fásítási, parkosítási akciókat szerveztek. Falugyűléseken, a fiatalok között, a környezetvédelmi társadalmi őrségen keresztül a propaganda változatos eszközeivel növelik a környezetvédelem társadalmi bázisát Feladatok — hosszabb távra A díszoklevelek és oklevelek sokaságának társaságában az emberből akaratlanul is kikívánkozik a kérdés: vajon miként látja a maga mögött hagyott gazdag életutat, amelynek egyik elindítója, formálója, részese, a sikerek kovácsolója volt A bennem hirtelen előbukkanó kíváncsiság furcsa kérdésre biztat. Ilyenre mint: — Szabó elvtárs! Ugye ön már születésének pillanatában szövetkezeti elnöknek született? Az őszinte, nyílt beszédre mindig kész. kezdeményező kedvű, az élet árnyoldalait sem szépítő, szövetkezetéért mindig lelkesen küzdő elnök érti a tréfát, veszi a lapot, s jól riposztoz. — Pályatévesztett ember vagyok. Véletlenül kerültem ebbe a beosztásba. Én mindig társadalombiztosítós akartam lenni... Pályaféveszfeff elnök!? Kis kitérő, felajánlott lehetőségek visszautasítása, majd egy be nem váltott ígéret után, az OTI-nál és a KSZKB-nál szerzett sokéves tapasztalat után, Kovács Márton akkori KISZÖV-elnök hívására igent mondott, s rövid kéthónapos KISZÖV-munkatársi múlt és1 ennél még rövidebb szövetkezeti tagság után Kollár Béla nyugdíjba menetele után megválasztották a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet elnökének. Ennek már tizenhét éve. — Nem bántam meg — pil- ant vissza dr. Szabó Gyula, a régmúltra, mondván: — Hivatali ember lévén nehezen tudtam átállni a gazdasági és mozgalmi tevékenységre. Talán szerencsém is volt. Ekkor a szövetkezet jelentős fejlesztés, beruházás előtt állt. Erre az időszakra esik annak a feladatnak a megoldása, mely szerint a városközpont kialakításával egyidejűleg nekünk is létre kellett hoznunk egy kulturált egységet, felszámolva a korábbi szűk, kis helyiségeinket. Három év kellett hozzá, mire megnyitottuk a minden tekintetben kulturált Pécskő fodrászatot és kozmetikánkat. Az előbb említett idő alatt volt olyan esztendő, amikor egyik-másik üzletünk háromszor, négyszer költözött. A három év erőfeszítései meghozták az eredményt Megszereztük hitelképességünket is. Míg 1965-ben 4,5 millió forint volt az árbevételünk, 80—100 ezer forint a nyereség, és 60—70 ezer forint a jóléti alap, addig 1968-ban már a Pécskő szolgáltatóház berendezéséhez szükséges 870 ezer forintot — ami akkor igen nagy pénz volt — megfelelő garanciák vállalása mellett, hitelként és támogatásként megkaptuk. Ügy látszik a vállalkozók mellé szegődik a szerencse is. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor eltörölték előbb említett adósságunkat, tiszta lappal Indulhattunk. Ekkor mondták tréfásan az OKISZ-ban: miért nem vettetek fel több hitelt? Erre az időszakra, a hagyományos lakossági 'szolgáltatásokon kívül már megnyitotta kapuját a gépipari javító egység, a motortekercselőrészleg, majd létrehozták a villanyszerelő csoportot Az előbbiek mellett sok egyéb más, a szövetkezet életét jó- irányba befolyásoló kezdeményezés történt. Nemcsak a városban, hanem megnagyobbodva a járásban is. Ma már két járásban korszerű, új üzletek formájában, a zabari üzem tevékenységében tükröződik a tiszteletre méltó fejlődés. Csupán az ötödik ötéves tervben 15 milliót költöttek fejlesztési célokra, az OKISZ, a KIOSZ támogatásával és a megyei fejlesztési alap fel- használásával. Vajon a sok őrömet adó eredmények közül melyikre emlékszik a legszívesebben az elnök? lett volna, ha nem érzem az egész tagság bizalmát, aktív támogatását. Ha már eddig eljutottunk, akkor folyassuk a következő gondolattal: milyen vezetőnek tartja magát? — Nem teszek mást, csak munkatársaim véleményét tolmácsolom. A szövetkezet céljainak, feladatainak kijelölésében, a dolgozók és egyes csoportok érdekeinek figyelembevételében igen határozott és következetes vagyok. Bizonyos esetekben pedig engedékeny, jószívű. Néhány kirívó esettől eltekintve, a szövetkezet tagsága felelősségteljesen dolgozik, szereti munkáját, mert látja annak értelmét. Szinte kikívánkozik az újabb kérdés. Meg tudja-e önmagát tagadni, mondjuk testületi ülésen, amikor a szövetkezet érdekeit a másokéhoz kell igazítani? az már nem az én dolgom. A testületi döntést viszont mindig tudomásul veszem, és annak megfelelően cselekszem. Ha most abbahagynánk az eszmecserét, egy sebesen hömpálygő folyamatot akarnánk megállítani. Mert a szövetkezet elnöke kifogyhatatlan a je lent és a jövőt formáló elkép zelésekből. — Ha le lehetne írni, akkor mindegyikre, mert igen sok szép élményem volt. Ami igen jóleső érzéssel tölt el, az a következő. Két járásban sikerült kulturált körülményeket teremteni a szolgáltatásban. Idekívánkozik, hogy a szolgáltatásban dolgozók jövedelemszintje az országos elsők között van, hogy Zabaron száz főnek, helyben, biztos munkaalkalmat teremtettünk. Egyedül nem lettem volna erre képes. Jó munkatársak segítettek és segítenek, akik velem együtt vállalták a nehézségeket, többször az anyagi lemaradást. De mindez kevés — Tudom mire gondol. A vitában nagyon szenvedélyes vagyok, főleg ha valami nem szolgálja a mozgalmat, eltér az alapelvektől. Bár nem egykönnyen, mert makacs vagyok és védem az Igazamat, de meg lehet győzni, méghozzá érvekkel, tényekkel. Lehet, hogy nem vagyok jő diplomata? A szövetség vezető testületében nem mindenki olyan mint én. De azt sem állítom, hogy mindig az a helyes, ahogyan én cselekszem. Véleményemet mindig közreadom, hogy mit fogadnak el belőle, — Befejezés előtt áll a Mérleg úti szolgáltatóház, amihez több irányú anyagi segítséget kaptunk. Szeretnénk az öblösüveggyárral szemben egy modern fordászatot és kozmetikai részleget nyitni. Szolgáltató egységet kíván tőlünk majd a most épülő nyugati vá rosrész. Szeretném elérni, hogy a szolgáltatásban dolgozók keresete elérje az iparban munkálkodók átlagát, mert ez a meghatározó a nyugdíj összegének kiszámításánál. Javítanom kell a gépjavító dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Hogy melyik elképzelésünk, mikorra valósul meg, az fájtunk is múlik, hogy a változó körülmények között miként tudunk továbbra is talpon maradni — zárja gondolatait a tettvágytól égő dr. Szabó Gyula, aki háromszor nyerte el a Kiváló szövetkezeti dolgozó címet, egyszer az Ipari szövetkezet kiváló dolgozóját, egyszer a Könnyűipar kiváló dolgozóját és a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Venesz Károly Jh. környezetvédelem VCgWJ célja az ember egészségének, munkájának, eredményeinek, művi és természetes környezetének megóvása, a rendel-; kezésre álló erőforrások vé-: del me A legfőbb ^erőforrásokat jelentő földre, vízre, levegőre tartósan szükségünk: van, a jövőben la hasznosítani akarjak, minden körülmények között megfelelő menynyi «égben és minőségben biztosítanunk kell a társadalom tagjai számára’* — hangsúlyozta a megyei tanács ülésén Illés Miklós általános elnökhelyettes. A megye vizelnek védelme megkívánja a hidrogeológiai védőterületek kialakítását, a védelmi szabályok, építési tilalmak betartását. A pénzügyi lehetőségeknek megfelelően a szennyvíztisztító telepek bővítése is szerepel az elképzelések között, s felülvizsgálatra szorul az ipari üzemek vízgazdálkodása, szennyvizeinek tisztítása. Növelni indokolt a vizek újrahasznosítását A hatodik ötéves tervben újabb tizenkét község kap (várhatóan) vezetékes ivóvizet következetesebben ellenőrzik a házi szennyvizek kezelését A levegő minőségének vé-^ delme érdekében az új létesítmények engedélyezése során jobban ügyelnek az előírások betartására, a levegő* szeny- nyező vállalatok feladata gondoskodni a szükséges berendezések megépítéséről. Pihenő- és parkerdők létesítése, fásítási akciók, a természeti értékek megóvása ugyancsak a feladatok közé sorolt. Mindennél fontosabb azonban a szemlélet formálása. A környezet- és természetvédelmi teendők teljesítésében a tanácsoknak kezdeményező és koordináló szerepet kell betölteniük. Miként a megyei tanács ülésén is szó esett róla: a legjobb propaganda a példamutatás! Nem mellékes azonban a felelős, környezetvédő állampolgári magatartás kialakítása érdekében a felvilágosító, nevelő munka színvonalának javítása sem. A környezetvédelem fejlesztésének útján jószerivel csupán az első lépések születtek meg. Ennél lényegesen többre van szükség. Az ittélők közös érdeke, hogy óvják környezetünket, vigyázzák természeti értékeinket. A magunk és utódaink javára! M. Szabó Gyula NÓGRÁD — 1981. november 1, vasárnap 3
