Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

Leonyid Brezsnyev Bonnban r (Folytatás az 1. oldalról.) Genscher ismételten meg­erősítette, hogy az NSZK nem játszhat és nem játszik „köz­vetítő szerepet” a két nagy­hatalom között. Az FDP ve­hetője korábbi álláspontjá­nak megfelelően közölte a szovjet államfővel: vélemé­nye szerint az NSZK kormá­nyának az a célja, hogy „meggyőzze a Szovjetuniót a nyugati tárgyalási , szándék őszinteségéről”. A találkozót követően adott első nyilatko­zatában Genscher kitért az eiől, hogy állást foglaljon a legújabb szovjet javaslatokkal kapcsolatban. Helmut Kohl ismertette légutóbbi washingtoni láto­gatása során az amerikai ál­láspontról szerzett tapasztala­tait. s az* mondotta, hogy ha mindkét fél kellő jóindulatot tanúsít, akkor a közép-ható­távolságú raktétákról tar­tandó szovjet—amerikai tár­gyalások eredményesek le­hetnek. A CDU elnöke han­goztatta a megbeszélésen, hogy pártja érdekelt a jó­szomszédi viszony megtartásá­ban, s a szövetségi köztársa­ságban minden jó szándékú ember békét óhajt. Kohl sze­rint Leonyid Brezsnyev kö­zölte: a Szovjetunió is tisz­tában van azzal, hogy a CDU kész az együttműködésre a moszkvai szerződés alapján. Ugyanakkor azonban bírálta a keresztény uniópártok egyes nézeteit. A CDU el­nöke egyébként a beszélgetés során felvetette Afganisztán és a családegyesítések kérdé­sét is. Franz-Josef Strauss azt mondotta, hogy az SZKP KB főtitkárával megtartott be­szélgetés, amelyen Gromiko szovjet külügyminiszter is részt vett, „barátságos légkö­rű” volt, és „nem sajnálja, hogy találkozhatott Brezs- nyevvel”. Strauss ugyanak­kor megismételte azt a véle­ményét, hogy „a leszerelés te­rén nem várható eredmény a jövő. héten kezdődő tárgyalá­soktól”. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár kedden, a szo­ciáldemokrata párt parlamen­ti csoportjának ülésén kije­lentette: Leonyid Brezsnyev szovjet államfővel folytatott tárgyalásai során meggyő­ződött arról, hogy a Szovjet­unió az Egyesült Államok­kal tartandó leszerelesi tár- A Szovjetunió célja az, hogy gyalásokon „szakaszos meg- a nyugati hatalmakkal együtt oldásra törekszik”, amellyel olyan megoldást találjon, ami az NSZK kormánya is egyet- csökkenti Európában a ért. Mint Knut Terjung, az SPD parlamenti csoportjá­nak szóvivője elmondotta, a kancellár meggyőződött ar­ról, hogy a szovjet vezetés kész a kompromisszumra. „Semmi kétség nem férhet Moszkvának ahhoz a komoly szándékához, hogy jelentős csökkentés történjék a köze­pes hatótávolságú fegyverek területén” — idézte a szóvivő Schmidtet. A kancellár ugyan­akkor azt a benyomást han­goztatta, hogy a szovjet ve­zetés „még nem ítéli meg he­lyesen” az amerikai kormány nézeteit. Schmidt félreértés­nek nevezte azokat a sajtó je­lentéseket, amelyek szerint a jelenlegi szovjet—nyugat­német csúcstalálkozón olyan kérdéseket vitattak meg, ame­lyeknek a jövő héten kezdő­dő szovjet—amerikai tárgya­lások tárgyát kell képezniök. A nyugatnémet kormányfő a tárgyalásokat, a légkört te­kintve „nagyon kellemesnek” a tartalmat tekintve viszont „nem könnyűnek” nevezte. „Teljes mértékben elégedett vagyok a megbeszélésekkel, ez a négyszemközti tárgyalásra is vonatkozik. Az NSZK küldött­sége azon fáradozott, hogy csökkentse a kölcsönös kéte­lyeket, s ennek révén fontos tolmácsszerepet töltött be a két nagyhatalom között” — mondotta a koncellár. nukleáris katasztrófa veszé­lyét. Ez nem puszta jelszó — hangoztatta Zamjatyin. Ami most Bonnban történik, az ré­sze ennek a folyamatnak, a megoldás közös keresésének. Schmidt kancellárral és az NSZK kormányának más kép­viselőivel együtt ezzel foglal­kozunk a tárgyalásokon. A szovjet szóvivő kérdések­re válaszolva aláhúzta, hogy az új szovjet javaslatok, ame­lyek a már korábban előter­jesztett elképzelések tovább­fejlesztését jelentik, igen lé­nyegesek, és tárgyalási ala­pul szolgálhatnak a Genfben megkezdődő szovjet—ameri­kai tárgyalásokon. A döntése­ket azonban ott kell meghoz­ni, szigorúan ragaszkodva az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elveihez A Szovjet­unió célja, hogy Genfpen ne csupán a közép-hatótávolsá­gú fegyverek korlátozásáról, hanem számuk lényeges csök­kentéséről' jöjjön létre meg­állapodás. Az Egyesült Álla­mokkal megegyezésre kell jutni arról is, mi legyen az olyan fegyverek sorsa, ame­lyek csökkentéséről megálla­podnak. Az ilyen megállapo­dásnak azonban tekintetbe kell vennie, hogy mi történik az előretolt támaszpontokon levő amerikai eszközökkel. A különböző fegyverek szá­mát egymással összevető és gyakran eltérő felfogásokról szólva a szovjet szóvivő ki­jelentette: elsősorban nem a számadatokkal kell foglalkoz­ni, hanem gyors, elvi megálla­podásra kell jutni a csökken­tésről. Mindenekelőtt majd abban kell megállapodniuk a tárgyaló delegációknak, hogy miről és milyen sorrendben beszéljenek. Ha azonban — amint ezt egyes NATO-orszá- gük képviselőinek megnyi­latkozásai, így például Wein­berger amerikai hadügymi­niszter beszéde, bizonyítják zelebb lehet jutni ahhoz az — az Egyesült Államok min­denképpen megtakarja valósí­tani új Taekétáinak.” nyugat­európai telepítését, akkor nem lehet megegyezésre jut­ni, a tárgyalások csupán egy. helyben topognak majd. Ha megállapodás születik a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének kölcsönös leál­lítására vonatkozó szovjet ja­vaslatról, akkor a Szovjet­unió jóakarata jeleként — mintegy előlegként — kész egyoldalúan csökkenteni eu­rópai közép-hatótávolságú hordozóeszközeit, s akkor kö­alacsotnyabb szinthez, melyről a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon kell meglegyez­ni. Ez az új, kibővített szov­jet moratóriumjavaslat lé­nyege — jelentette ki a szov­jet és a nyugatnémet szóvivő közös, kedd délelőtti bonni sajtóértekezletén Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nem­zetközi tájékoztatási osztá­lyának vezetője, a szovjet kül­döttség szóvivője. Szakfelügyelők tanácskozása r (Folytatás az 1. oldalról.) Az „emberi tényező” elő­térbe kerülésével fejlcrfÖött ki ez a tudományág — mind a termelésében, mind a pedagó­giában ma is sokat segíthet­nek feltárt eredményei. A személyiség fejlődésében fon­tos az „éntudat” kialakulá­sa; ehhez társas környezet­re van szükség, abban tudja a gyermek megfogalmazni sa­ját helyét, szerepét. A reális énkép mellett kialakul az ideális is, amilyen szeretne lenni — e kettő közötti tá­volság ismerete szinte nélkü­lözhetetlen a nevelésben. Azért tációval zárult is, mivel a célokkal, értékek- _____________ kel szorosan kapcsolódik az önmagunkról kialakított kép. Ezután a nevelés csoport­színtű kérdéseiről szólt, ki­emelten a csoportképző ténye­zőket, a normákat, az érté­keket- elemezte. Szociálpszi­chológiai felkészültség nélkül nehezebb az igazi értékek át­adása, elfogadtatása, mivel ismerni kell hozzá a csoport­ban élő, elfogadott írott és íratlan» törvényeket, érték­rendet. Ismerni kell a csalá­dot, a legfontosabb érték- és normaalakító csoportot. Amit a kutatások feltártak: az ér­tékek „áthangolását” csak te­vékenységeken keresztül le­het megvalósítani. Az előadás­ban szó esett még a csoport- szerkezet megismerésének módszereiről, a szociometriá­ról. Érintette röviden a cso­portok egymás közötti kap­csolatát. Fontos szociál­pszichológiai kérdés az elő­ítéletek nyomán kialakuló cso­port, a kisebbségi csoportok lélektana. így például a ci­gány gyermekek esetében. Széles köre van az előítélet­elméleteknek — ezeket is vá­zolta az előadó. Végezetül a csoport és közösség korszerű felfogásáról, a közösség defi­níciójáról. és az ehhez kap­csolódó pedagógiai feladatok­ról beszélt Havas Péter. Köz­ben az alaposabban tájéko­zódni kívánóknak a legújabb könyveket ajánlotta, ismer­tette. A tanácskozás konzul­Zamjatyin vitába szállt az olyan beállítással, ami szerint a Szovjetunió „nem érti Rea­gan elnök új javaslatainak lé­nyegét”. Emlékeztetett Leo­nyid Brezsnyev megállapítá­sára: ezek a tervek minden eddiginél nagyobb veszélyt hoznak Európára. A két szóvivő kitért Leo­nyid Brezsnyev és Helmut Schmidt hétfői négyszemközti megbeszélésére is. Kurt Bec­ker államtitkár Schmidt kancellárt idézve „szívélyes­nek és barátinak” minősítet­te a találkozót és elmondot­ta: a négyszemközti megbe­szélésen elmélyítették az eszmecserét, a tárgyalások központi témájáról, a nukle­áris fegyverek kérdéséről. Á mostani tárgyalások nyomán a nyugatnémet kancellár nagy várakozással tekint a novem­ber 30-án kezdődő szovjet— amerikai megbeszélések elé, és nagy fontosságúnak tekin­ti a Szovjetunió most előter­jesztett új, javaslatait. Élelmiszerprogram a Szovjetunióban A 80-as évekre előirányzott komplex szociális intézkedé­sekben a Szovjetunióban első­rendű helyet foglal el a szov­jet emberek élelmezésének ja­vítása. Joule (kalória) tekinte­tében a szovjet állampolgárok táplálkozása a világ legfejlet­tebb országainak színvonalán áll. Most a táplálkozás struk­túrájának átalakításáról van szó, az olyan értékes tápanya­gok növeléséről, mint a hús, a tej, a tojás, a zöldség- és gyü­mölcsfélék, s ezzel ellentétben a kenyér és a burgonya rész­arányának csökkentéséről. E feladat megoldását céloz­za az élelmiszerprogram. Út­ja a mezőgazdaság további fej­lesztése. Már a jelenlegi XI. ötéves terv a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos nö­velését irányozza elő (ez az előző ötéves tervben 8,6 száza­lék volt). Különösen a szemes­termény-, a hús- és a tejter­A tejtermelést évi egyik tejüzeme. 5—7 százalékkal kell növelni. Moszkva rító kombájnok száma meg­négyszereződik és eléri az egy- melés növekedését kell elérni, * milliót. A műtrágya ^ gyártása s jelentősen több cukorrépát, napraforgót, zöldséget és gyü­mölcsöt kell betakarítani. A mezőgazdasági termelés további növelésének kulcsa a termelés intenzifikálása: a gépesítés, a kemizálás, a talaj - javítás. Öt év alatt a szovjet mezőgazdaság 1 millió 800 ezer mintegy másfélszeresével nő, a termőföldterület 7—7,5 millió hektárral lesz több. Az élelmiszerprogram komp­lex jellegű. Előirányozza az or­szág egész agráripari komp­lexumának kiegyensúlyozott fejlődését, amelyben több mint 40 millió ember dolgozik. Ha­ra, a feldolgozóiparra, a tárolás fejlesztésére, a kereskedelem­re, az útépítésre, amelyek lehe­tővé teszik a választék bővíté-. sét, az élelmiszeripari termékek minőségének javítását, a ter- mékvesztesógék csökkentését. Ezek a komplex intézkedések arra irányulnak, hogy a Szov­jetunióban a legrövidebb időn belül megoldják a lakosság magas színvonalú és korszerű talmas anyagi eszközöket for- élelmiszer-ellátásának felada­traktort kap. A tenmésbetaka- dítanak a különböző ágazatok- tát. Szocialista kultúrával a békéért Szüreti ünnepély Csábon Csáb (Ceborce) Csehszlová­kiában a nagykürtösi járás közepes nagyságú községe. Lakosainak száma 1080, a la­kosság 95 százaléka magyar ajkú. Ennek dacára a szom­szédos szlovák községek lako­saival mindig jó viszonyban voltak, a nacionalizmusnak sohasem volt táptalaja Csá­bon. Régen is jó bortermelő vidék volt Csáb, ezt bizonyít­ják a több száz éves boros­pincék, a falutól északra, ahol a krónika szerint Balassi Bálint költő is mulatott. A régi adatok szerint a kápol­csábi Szőlőskert a Slovenská ban a csábi nemzeti front, la tanulói, a a CSEMADOK járási, vala- tánccsoport, mint a helyi CSEMADOK ve- Lupca partizán-folklórcso- zetőségével karöltve, amit port, szólóénekkel Szvorák mindig szeptember/ utolsó va­sárnapján rendeznek meg. Ebben az évben szeptember 27-én a tizenhetedik szüreti ünnepélyt rendezték meg a proletár nemzetköziség szel­lemében, a Szocialista túrával a békéért jelszó je­gyében. A csábi nemzeti front, a Vörös Csillag egy­séges földművesszövetkezet, valamint a nagykürtösi já­rási nemzeti bizottság véd­nai hegyen augusztus 8-án nöksége alatt zajlott le. A szüreti ünnepély és búcsúszó- műsor a hagyományos szü- kott lenni. réti felvonulással kezdődött. Ezt a hagyományos szűre- A kultúrműsorban fellépteka ti ünnepélyt újította fel 1963- csábi alapfokú általános isko­Katalin és Budai Ilona. To­vábbá a herencsényi páva­kor, valamint budapesti ven­dégművészek. így: Puskás Sándor, Szalay László, Maj- láth Jenő, Déri Andrea, Szán­kul- tó Ildikó, Szolnoki Gyula és még sokan mások. A műsor pompás környezetben, a csábi pincéknél szabadtéri színpa­don zajlott. E rövid írásommal is előbb­re szeretném vinni a Cseh­szlovákiában élő magyarok s magyarországi magyarok kap­csolatát. — írja Balga Ist­ván a csehszlovákiai Csáb- róL Aranyérmes targonca Bulgária távlati iparpoliti­kai elképzelései elsősorban a korszerű eljárások elterje­désére és a termelékenység növelésére irányulnak. Jelen­leg kiemelt ágazat az elektro­nika, a fémfeldolgozó, ipar, a nehézgépgyártás, a finom- vegyipar és a kohászat egyes területei. Továbbra is hang­súlyt kap a már hagyomá­nyosnak számító termékek fejlesztése, mint „ amilyenek például az üzemi anyagmoz­A görög ellenzék bírálja Papandreut Andreasz Papandreu görög Görögország NATO-tagsága, a szágnak. Éppen ellenkezőleg: miniszterelnök kormányprog­ramjának hétfői vitájában or­szága nemzeti érdekeire hi­vatkozva ismételten kiállt a görögországi amerikai atom­rakéták eltávolítása és amerikai támaszpontok Görögországban levő ameri- ezek a berendezések háború kai támaszpontok és atomtöl- esetén célponttá tehetik Gö- tetű rakéták kérdése állott, rögországot. A miniszterelnök Rallisz bírálta Papandreunak hivatkozott Leonyid Brezsnyev azt a tervét, hogy a jövő év szovjet állam- és pártvezető az elején Washington elé terjesz- nyilatkozatára, amelyben fel- ti a támaszpontok felszámolá- Brezsnyev leszögezte, hogy számolása mellett. Georgiosz sának munkatervét és addig is Moszkva sohasem vet be Rallisz, az ellenzék fő erejét szigorú ellenőrzést valósít meg atomfegyvert olyan ország el­adó új demokrácia párt veze­tője ugyanis előzőleg „kalan­dornak és veszélyesnek” ne­vezte az új kormány külpoli­tikai elképzeléseit, azt állítva, hogy azok megvalósítása „megbontaná a nemzetközi erőegyensúlyt”. A két politikai vezető szó­csatájának középpontjában NOGRAD — 1981. november 25., szerda r a támaszpontok fölött. Ugyan­csak bírálta a kormánypárt­nak azt a bejelentett szán­dékát, hogy az amerikai atomtöltetű rakéták eltávolí­tásával utat nyit egy balkáni atomfegyvermentes övezet megvalósítása felé. Válaszában Papandreu rá­mutatott, hogy a görög terü­leten elhelyezett amerikai tá­maszpontok és rakéták nem jelentettek védelmet az őr­ien, amelynek ilyen fegyver nincs a területén, vagy ilyen­nel nem rendelkezik. A vitában Rallisz bírálta Papandreut, mert az utalt ar­ra, hogy Görögország esetleg kiléphet a NATO-ból. Azt azonban az ellenzéki vezető is kénytelen volt elismerni, hogy az ország NATO-tagsága nem védi meg az országot egy esetleges török fenyegetéssel szemben. (MTI) gató eszközök, a targoncák. Ezekből a termékekből Bulgá­ria a világ élvonalába került mind a gyártásban, mind ki­vitelben. A villamos targon­cák termelésében például egy főre számítva az első helyen 1 áll a világ országai között. A villás-motoros targoncák legújabb 5600 milliméter emelési ma-; gasságú típusokat foglalja ma­gában. A legújabb típusú D 3900 K jelű dízelmotort a Perkins cég licence alapján gyártják. A Rekord-T2 moto­ros targoncák hűtőrendszere zárt típusú kényszercirkulá­cióval és automatikus hősza­bályozóval rendelkezik. Az egész hajtóegység rugalmasan illeszkedik az alvázra, a haj- tóhíd oldaláttételes. A beépí­tett transzmisszió eredeti bol­gár konstrukció, de lehetőség van a Borg—Warner cég T—12. típusú hidrotranszfor- mátoros áttételének az alkal­mazására is. A menetirány megváltoztatása pedál segítsé­gével történik elektromos úton. A kormányozható híd csuklósán érintkezik az ellen­súllyal. Valamennyi típusnál a Zahnradfabrik cég li­cence alapján gyártott, hid­rosztatikus szervovezérléssel ellátott kormányművet alkal­mazzák, a működtető hidra­ulika vezérlésére eigy kar szolgál. A Bosch és Plessey cégek licencei alapján gyár­tott nagy teljesítményű agg­regátok lehetővé teszik a nagy emelési magasságokat, és garantálják a rendszer megbízhatóságát. A targoncák megbízhatóan szolgálják a gyáron belüli, a raktári, a pályaudvari, stb. családja, a Rekord, anyagmozgatást. Képünkön: amely a 2000, 2500, 3000, 32Ö0v a plovdivi nemzetközi vásá- 3500 kilogramm teherbírású ron aranyérmet nyert Rekord, és 2800, 3300, 4000, 4500 és típusú villástargonca.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents