Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

Röplabda MNK Köze! a kupához a Csepel Szombaton délután Salgó­tarjánban, a városi sportcsar­nokban mintegy hatszáz néző előtt folytatódott a férfi röp­labda MNK-döntő. Az előző napi két győztes, a Kecskemét és a Csepel találkozott először egymással. A mérkőzés érde­kessége volt, hogy a legutóbbi két összecsapásukon előbb a Csepel, majd a KSC nyert — egyaránt 3—(Ura. Kérdés volt, hogy a fiatalokból álló, első­sorban váratlan kombináci­ókra építő kecskemétiek le tudják-e győzni a rutinos, nagy nevekből álló, tavalyi kupagyőztest A játék úgy indult, hogy ezúttal a fiatalság győz. A kecskemétiek rendkívül fe­gyelmezett játékkal, Járosi irányításával és Konyári bom­baleütéseivel, előnyt szerez­tek, meglepően biztosan nyer­ték az első játszmát. A csepe­liek kapitánya, a közel há­romszázszoros válogatott Buzek László ekkor még halvány tel­jesítményt nyújtott. Aztán változott a kép. Fel­jöttek a csepeliek, főleg nyi­tásfogadásban javult lénye­gesen a játékuk, no meg Bu­zek is sokkal többet vállalt magára. Így aztán, ha nehe­zen is, de azért többnyire ve­zetve fordította maga javára a mérkőzés állását a vasgyári gárda. A negyedik játszmában is a Csepel vezetgetett, de hihe­tetlenül fegyelmezett, szívós játékkal felzárkózott a KSC és egyenlített. A döntő játszma elején szo­ros küzdelem alakult ki, de a folytatásban a nagyobb rutin döntött és a csepeliek győzel­mükkel nagy lépést tettek a kupa megőrzése felé. BUZEK (sötét mezben) ejtése pontot ér. Íj A következő párban az elő­ző napi két vesztes mérkő­zött egymással. Itt a verseny­ben maradás volt a tét. Aki veszít, elbúcsúzhat a kupá­tól. Az Izzó csapata szerzett né­mi előnyt az első játszmában, ám a hálónál erősebb Hon­véd, ha nehezen is, de lépés­ről lépésre ledolgozta hátrá­nyát. A második játszma már egyértelműbb volt, sokkal job­ban játszott k bajnokcsapat. Elsősorban nyitásfogadás­ban és előkészítésben voltak pontosabbak a honvédosok, s ez döntött. A harmadik játszmában úgy tűnt, hogy szépíteni tud­nak az Izzások. Aztán a Hon­véd rendezte sorait, javult a védőmunka, eredményesen hárították az ellenfél próbál­kozásait a piros-fehérek, és összességében biztosan nyer­ték a találkozót. Csepel SC—Kecskeméti SC 3—2 (—8, 14, 11, —13, 8) Vezette: Ribizsár, Békési. Csepel: GYŐRI, Kovács, Gu­lyás, BUZEK, Babati, SO­MOGYI. Edző: Prouza Ottó. KSC: JÁROSI, KONYÁRI, DEMETER, Kocsis, Szabó Z., Lantos. Cs: Szabó I., Tajti. Edző: Beregszászi Szabolcs. Bp. Honvéd—Vasas Izzó 3—0 (15, 6, 13) Vezette: Bíró, Pécsi. Bp. Honvéd: URBAN, Lukács, BÖRCSÖK, Hobot, SZABÓ, Huszár. Edző: Botos Ferenc. Izzó: Grózer, Bogár, POD- HORSZKY, Kovács, Koszti, Fodor. Cs: Forgó, Bánfai, Ho-' ronyi. Edző: Bodrogi Attila. A döntő zárómérkőzéseire ma 9 órától kerül sor. Kiss László Labdarúgó NB IL Szezonzárás a javítás reményében A nógrádi NB II-eseknek az őszi idény utolsó lehetősége lesz ma délután a pontszer­zésre. Mindkét együttesnél változatlan a cél; javítani a nem reménytelen, de még bi­zonytalan helyzetükön az 5. helyért folytatott harcban. Is­mét az STC áll a nehezebb feladat előtt. Szabó Géza vezető edző sze­rint az utolsó helyezett Jász­berény sem adta még fel ná­luk is „lerini, vagy nem lenni?” kérdése a pontok kiharcolása. Az STC sikerének kovácsa a támadósor játéka lehet. A múlt vasárnapi győzelem re­mélhetőleg önbizalmat adott a piros-feketéknek. A közép­pályássor a támadások előké­szítésében felülmúlta koráb­bi önmagát. Földiék pedig a féltucatnyi helyzetből hármat Tcriíutás Kettős verseny Gombás-tetőn Vasárnap délelőtt fél tizen­egykor rendezi a pásztói já­rási tájfutószövetség — a táj­futás alapszabálya szerint — a versenybíró gyakorlati ver­senyét A táv 4,5 kilométer. Röviddel a rajt után a má­sik verseny résztvevői tömeg­rajttal indulhatnak a tavasz­ról áthúzódott, összevont já­rási váltóbajnokságon. Három kilométer megtétele után a zsillói polgárvédelmi bázis mellett válthatják társukat a versenyzők, akik szintén azo­nos pályán, a volt vitorlázó­repülőtér környékén tájéko­zódva érhetik el a célt. A két verseny után a bá­zis egyik helyiségében nem­zetközi és magyar sporttérké­pekből kiállítás nyílik, majd rövid előadást hallhatnak a résztvevők a sporttérképek készítéséről. A verseny hely­színe a pásztói vasútállomás­ról 9,30 és 9,50 órakor induló autóbuszokkal közelíthető meg. Z. I. Sorokban i Az STC négy ökölvívóval vesz részt az Énekes István- emlékversenyen. Botos And­rás edző nyilatkozata szerint elsősorban Botos Ferenctcl várnak jó szereplést. ☆ Az STC baráti köre 1981. évi értekezletét november 23-án, hétfőn, 16.30 órakor az STC- klubház tanácstermében tart­ja. Vendég lesz Szabó Géza labdarúgó vezető edző, továb­bá Szőke István ügyvezető el­nök. A baráti köri tagjai ma délután különbusszal kísérik el csapatukat Jászberénybe, ☆ Pásztói járás labdarúgó­bajnokságának szeptember 20-i elmaradt hetedik forduló­ját ma játsszák. Vanyarc já­tékjogát felfüggesztették, mi­vel eddig négy találkozón nem állt ki, ezért a Vanyarc—Palo­tás mérkőzésre nem kerül sor. A Palotás—Ecseg — korábban elhalasztott — találkozót. 29- én játsszák. ☆ A labdarúgó NB I. 14. for­dulójának eredményei: Bp. Honvéd—Vasas, 3—1 (1—1), Csepel—Diósgyőri VTK 2—2, (2—1). A többi találkozóra ma kerül sor. kihasználtak. Az együttesnél csupán egy kérdőjeles poszt vár gazdára. A várható össze­állítás : Kocsis — Kozma, Var­ga, Kovács, Cséki — Zsidó, Pál (Lipták), Balga — Mohácsi Földi, Kiss. A Balassagyarmat együtte­se a 15. helyen tanyázó Építők SC-hez látogat. Az ellenfél hat ponttal marad le az 5. helytől. így hát ez a találkozó sem le­futott. Czimmermann edző gondját növelte Robb kiállítá­sa. (Két hétre tiltották el.) A pontszerzés reményében Bu­dapestre utazó csapat összeál­lítása ez lesz: Pintér — prj„ beli, Dudás, Hornyák, Lajkó — Friedmann, Zalai, Kovács II. — Szalai, Kovács, Szedlák. Remélhetőleg az ellenfél mumusa, a Szalai, Kovács, Szedlák támadóhármas ezút­tal gólokkal biztosítja az előbbrelépést. Újság még a csapat háza táján, hogy Varga Sándort pénteken porclevá- lással a Sportkórházban mű­tik. Kézi 1 abda-k esergő ti a másodosztálytól A Balassagyarmati SE férfi kézilabdázóinak számára szo­morúan ért véget az 1931. évi bajnokság: a csapat csoport­ja utolsó helyezettjeként, egy­évi „vendégszereplés” után búcsút intett a másodosztály­nak, méghozzá úgy, hogy az utolsó öt fordulóban már biz­tos kiesőnek számítva léphe­tett pályára. A vezetők, játé­kosok szurkolók, mindannyian sikeresebb szereplést vártak. Lombos István, a csapat fiatal edzője nyugodtan, megfontol­tan válaszol kérdéseinkre. — ön a bajnokság megkez­dése előtt úgy nyilatkozott, hogy a Bgy. SE a bajnokság befejezésekor biztosain tagja marad az NB Il-es mezőny­nek. Ismerve a történteket, nem volt ez kissé megalapo­zatlan kijelentés? — Felelősséggel tetteim e ki­jelentésemet, hiszen szakosztá­lyunk is a biztos bentmara- dást határozta meg a csapat számára, a kiesésre gondolni sem mertünk. A célkitűzésnek az idény elején reális alapja volt, hiszen az osztályozóra olyan ütőképes csapatot sike­rült kiállítanunk, amely képes lett volna a bentmaradás kiví­vására. — Miért feltételesen mondja ezt? — A feljutást kivívó gárda és a bajnokságot megkezdő együttes játékosállománya szinte teljesen átalakult. Amikor én úgy nyilat­koztam, hogy bentmaradunk, akkor még számíthattam dr. Rácz, Kenyeres, Gál, Kürtössy és Kovács S. játékára. Ez majdnem egy teljes csapat! Amikor viszont elkezdődött a bajnokság az öt közül hárman bejelentették visszavonulásu­kat, míg Kürtössy és Kovács bevonult. — Igazoltak viszont négy volt salgótarjáni kézilabdá­zót! — Ez Igaz. De kérdem én: heti egy edzéssel fel tudja-e venni bárki is a versenyt olyan sportolóval szemben, aki rendszeresen edz? „Idegen- légiósaink” nem tudtak rend­szeres edzésmunkát véglezni, s olykor ez meig is látszott já­tékukon. Végül az őszi idény­ben Szlávik és Kovács László játékára számíthattam, s ők mindent meg is tettek a csa-. patért, a sikeresebb szereplé­sért. — Más problémák is fel­színre kerültek...! — Sajnos fegyelmeznünk is kellett. Először az „idegenek” és a hazaiak közötti ellentéte­ket kellett lecsillapítani, majd Cseri Pál és Leszák fegyel­mezetlensége következett, aki­ket 1982. augusztus 31-ig el­tiltottunk a játéktól. A csa­pat átszerveződése folytán ez a/ két játékos is kulcsember­nek számított, kiválásukkal te­hát még kellemetlenebb hely­zetbe kerültünk. Ekkor érez­tem először, hogy az idény végén komoly problémáink le­hetnek. — Ekkor került előtérbe az utánpótlás korúak szerepelte­tése! — Az adott helyzetben más 6 NÓGRÁD — 1981. november 22., vasárnap j~ Továbbra is Karpov Az olaszországi Meranóban a 18. játszmában befejeződött az egyéni sakkvilágba jnoki címért folyó párosmérkőzés. A világbajnok Anatolij Kar­pov megszerezte hatodik győ­zelmét és a szabályzat sze­rint megvédte címét. A 6—2 arányú végeredmény a vi­lágbajnok nagy fölényét jel­zi, hiszen 1978-ban a Fülöp- szigeteken, Baguio városában Viktor Korcsnoj nagyobb el­lenállást tanúsított. A 31. évében járó Anatolij Karpov a világbajnoki címet 1975-ben szerezte meg az el­ső alkalommal, amikor az amerikai Robert Fischer nem állt ki elsősége megvédésére. Karpov hétszeres Oscar-díjas. Az ezüstből készült szob­rocskát, amely egyben Barce­lona jelképe is a sakkújság­írók szavazatai alapján ítélik oda az év legjobb sakkozó­jának. Egyébként a világbaj­re az 1951-ben és 1954-ben gyű ■ s dóiv'innik óta néni volt példa a sakktörténelem­ben. A szakírók nagy jövőt jó­solnak Karpovnak, ugyanak­kor elítélik Korcsnoj és segí­tői magatartását. Egyöntetű a vélemény, hogy Korcsnoj szakmailag nem készült fel a párosmérkőzésre, különösen sötéttel árulta el nagy tanács­talanságát. Karpov viszont jő sorozat után indult a küzde­lembe, könyörtelen kihasz­nálta ellenfele gyengéit lehetőségünk nem volt. Után­pótlás-nevelésünk ugyan jó színvonalú, azonban az ifjúsá­giak és az eltávozott játéko­A két Kovács, akik mindent megtettek a jobb szereplésért. Az előtérben László, mögötte, (erősen takarva) József. Szlávik, a csapat leggőlerő- sebb játékosa, 221 gólt dobott sok tudásbeli különbsége köz­ti űr áthidalhatatlannak bizo­nyult, ráadásul az ifisták nem rendelkeztek megfelelő ver­senytapasztalattal, s így az NB II-ben kellett edződniük. Ettől függetlenül lelkesedésük­kel, küzdenitudásukkal maxi­málisan elégedett vagyok, a jövőben sok örömet szerezhet­nek szurkolóinknak. — Engedjen meg egy kellek metlen kérdést! Hibásnak ér­zi magát a csapat kiesésében? — Vezetőnek, edzőnek, játé­kosnak is meg van a hibája ilyen helyzetben. Én. úgy gon­dolom akkor hibáztam legin­kább, amikor a rendszertelen edzésmunkát végzőket szere­peltettem. így eshetett meg, hogy a pályán levő csapat minden játékosa a mérkőzés előtti napokban még labdát sem látott.. S ugye azt sem kell különösebben magyaráz­nom, hogy a sorozatos ered­ménytelenség közben a kap­kodás is a tetőfokára hágott, mind a játékosnál, mind az edzőnél, azaz nálam. — Hogyan értékeli a játé-' kosok egyéni teljesítményét? — Cseri Gábor, Petyerák és Tamóczi nem váltotta be a szerepléséhez fűzött reménye­ket, ellenben Szlávik, a két Kovács, valamint az időköz­ben visszatért Kenyeres telje­sítményével elégedett voltam. — Melyek az elkövetkező időszak legfontosabb felada­tai? — Elsődleges célunk az őszi idény végére kialakított csa­pat együtt-tartása. Ragaszkod­nunk kell a felkészülés ma­gasabb osztályú szintjéhez. Amennyiben az egyesület ve­zetése az NB Il-be való fel­jutást tűzi ki számunkra, úgy megfelelő szintű átlövő igazo­lásával és a két leszerelő ka­tona visszatérésével reálisan magunk elé tűzhetjük a célt: a megyei bajnokság megnye­rését, s a sikeres osztályozót, ami a feljutást jelenthetné. Őszintén remélem, hogy a csa­pat legközelebbi NB Il-es „élete” nem egy esztendőre szóló vendégjáték lesz, hanem jóval sikeresebb szereplés, egyesületünk és a város kézi- labdasportja hírnevének to­vábbi erősítése. Vaskor István Labdarúgás Rétsági járás Felnőttek: Rétság—Nógrád 3­3—1, Borsosberény—Horpács- P.-berki 1—1, Nézsa II.—Te- ß! reske 1—8, Diósjenő—Berke- ?• nye 3—1, Szendehely—Felső- jj- petény 4—3, Tolmács—Nagy- io". oroszi II. 7—0. n. Rétság Diósjenő Berkenye Nógráü Tereske Nógrád H. Felsőpetény 10 6 3 1 tt-W 15 10 6 2 2 35- 6 14 10 5 1 4 23-21 11 10 4 1 5 16-26 9 10 3 2 5 13-17 8 10 3 2 5 18-25 8 10 ‘2 1 7 19-28 5 Borsosberény 10 - 3 7 8-30 3 Horpács-P.-b. 10 1 1 8 14-50 3 A bajnokság őszi végeredménye 1. Szendehely 12 11 1­44-14 23 2. Tolmács 12 9 2 1 50-11 20 3. Diósjenő 12 8 2 2 46- 6 18 4. Rétság 12 7 3 2 19-14 17 5. Berkenye 12 6 1 5 27-27 13 8. Tereske 12 5 2 5 22-18 12 7. Nagyoroszi n. 12 5 1 6 20-26 11 8. Nógrád H. 12 4 2 6 24-31 10 9. Felsőpetény 12 4 1 7 25-30 9 10. Nógrád 12 4 1 7 16-31 9 11. Nézsa n. 12 3­9 T7-42 6 12. Borsosberény 12 1 2 9 10-33 4 13. Horpács-P.-b. 12 1 2 9 16-53 4 Tiszta tabella 1. Szendehely 10 9 1­38-13 19 2. Tolmács 10 7 2 1 36-10 16 Ifjúságiak: Rétság—Nóg­rád 3—0, Borsosberény—Hor- pács-P.-berki 6—4, Diósjenő —Berkenye 4—1, Szendehely —Felsőpetény 3—2. A bajnokság őszi végeredménye 1. Diósjenő 2. Szendehely 3. Tolmács 4. Felsőpetény 5. Berkenye 6. Nógrád 7. Rétság 8. Borsosberény 8 8 - - 46- 3 16 87-1 55-17 14 85-3 24-22 10 8323 19-15 8 8314 25-23 7 83-5 20-29 6 83-5 10-36 6 8215 25-29 5 9. Horpács-P.-b. 8 - - 8 8-58 ­A Péterfy—Bólint duó vezet Zágrábban A 15. alkalommal megren­dezett Arany piruett műkor­csolya- és jégtáncversenyen, Zágrábban a magyar Péterfy —Bálint táncospár a kűr előtt nem kis meglepetésre a ver­seny élén áll. Péterfyék meg­előzik az NSZK-beli Goller— Klisch és a szovjet Klimova —Ponomarenko kettőst. A Grand Prix pontverseny­be is beleszámító bolognai te­niszverseny másik két ne­gyeddöntője nagy meglepeté­seket hozott. Az első két he-, lyen kiemelt játékosok, a francia Noah és Taróczy Ba­lázs egyaránt búcsúra kény­szerültek. Taróczyt az immár veterán, de a jelek szerint újra formába lendült román Nastase ütötte el a továbbju­tástól 7—5, 2—6, 7—6 arány­ban, míg a francia teniszezőt az olasz Barrazutti verte 6—4, 7—6-ra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents