Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
A salgótarjáni öblösüveggyárban belföldi felhasználásra hétdecls üvegeket készítenek. Az automata gép műszakonként nyolcezer darabot állít elő. — gy — Börzére a felesleggel r Cseréberéi az ország. Á rá-- bé a kellő mennyiségben.” kér Börzén például 1,2 milli- dió hullámhosszain, magán- De a partnerek is továbbad- ánd forintnyi vaskohászati, vállalkozók közvetítésével. Ami ják a labdát, mondván: a építési és szerelési anyagtól, nekem fölösleges, az még hasz- szállítás azért akadozik, mert villamosgéptől és műszertől nos lehet neked. És hátha ők is anyaghiánnyal küszköd- igyekeztek megszabadulni — tudsz cserébe olyat adni, ami- nek. jelentős árengedmény árán is re neked már nincs szükséged, Mindezek ismeretében hasz- — a részt vevő iparvállalatok, én pedig régóta vágyom rá. nosnak ítélhetjük a börzejelle- A vásárlók munkáját könnyi- Hogy kié az ötlet? Nem tud- gű kezdeményezéseket, még tette egy háromkötetes kataló- ni, mindenesetre őseink is cse- akkor is, ha azok gazdasági gus, amiből a börze zárása reberéltek — igaz akkor még eredményei csak cseppek a után is böngészhetnek, nem ismerték a pénzt. Persze tengerben. A készletcsere-ak- a civilizált fizetőeszköz köz- ciók 5—6 évvel ezelőtt kez- beiktatásával is lehet csere- dődtek, azóta Interker Börze berélni. néven évente két-hároma alkalommal megrendezik őket. Manapság á gazdálkodóegy- Egyre több ágazat, legutóbb Bégeknek, vállalatoknak, tg- például a közlekedési és az ^ ^ . wvőnek> m £S«otottTetoára fontos nek egyaránt sok gondot, tér- tek elfekvő készleteikből öo- aroaikt ameívektvu «ott», hét jelentenek a fejhalMwzoitt áHŐ börzét Míg kezdetben hrtőlm^mdő, jő áron érkészletek. Hánysz^látank té- csak néhány gyár nevezett be tékesíthető árat temjei. S ta- vériportokban gyárak udvarán ezekbe az akciókba, maguk: fg7 szGkQ1 majd ^ heverő értékes alapanyagokat sem bízva annak eredményes- anyagok és készletek piacL kötőelemeket, szerszamokat és gégében, ma már egy-egy ak- a hiánycikkek köre. közvetve gépeket! Az Országos Piac- ción száznál is több iparválla- I közvetve kutató Intézet korántsem biz- ^ kínálja eladásra aszámá- 1,0018 bovulhet a népgazdaság tos, hogy pontos felmérései ra felesleges anyagokat A számára oly fontos exportvá- óvatos becslésre késztetnek: nemrégiben tartott 16. Inter- laszti. Ezek a csereakciók mindenképpen nyereséges vállalkozások. Erkölcsi siker a szervezőnek, anyagi haszon az eladónak, akinek költségeit ezentúl terheli annyi felesleges Innenső parton A z ember nem születik se művésznek, se nevelőnek, se kommunistának. Képességein és akaraterején, a szorgalmán és a lehetőségein múlik, mivé lesz. „Szerencsés embernek érzem magam a sok gyötrődés és kínlódás ellenére is, hogy ebben a korszakban születtem. A két ellentétes társadalom közötti mélységes szakadék fölött a mi nemzedékünk vert hidat. Elsőként mi mentünk át ezen a veszélyes hídon, de átértünk a biztonságos partra. Oda, ahol a régivel szemben az új, jnás világ épül. Nem hibátlanul. Ezernyi gonddal, szenvedéssel tettük meg ezt az utat, de megérte, lábunk alatt szilárd és biztonságos a talaj” — írta Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke a tavaly megjelent Munkásévek című visszaemlékezésében. Addig, amíg e képzeletbeli hidon e ' nemzedék, köztük Brutyó János átjutott, számtalan akadállyal kellett megbirkózni. Nélkülözések, sze- Ellenőrző Baglyasalján, a találkozásod kát munkásokkal, bányászokkal, termelőszövetkezeti dolgozókkal. Büszkeséggel tölti el, hogy az ország gyarapodásának részeként a nógrádiak virágzó ipart, korszerű mezőgazdaságot teremtettek, új és kényelmes otthonokban laknak. Ha teheti, kocsiba ül és siet Salgótarjánba a választói közé. Érdeklődik a legfrissebb események iránt, _ a pártmunka csaknem fél évszázados tapasztalataiból merítve igyekszik ■ tanácsokat adni. Legutóbb, amikor ellátogatott az öblösüveggyárba éa a kohászati 'üzemekbe, hosz- szú órákon faggatta a vezetőket a termelésről, még többet, arról, mit tesznek a munkások körülményeinek javításáért. Mert. mint megjegyezte, bármilyen tisztsségbe is kapott bizalmat, mindig munkásnak érezte magát, s értük igyekezel - minél többet nyújtani. Dunaújvárosából részese volt ban, ahol részese volt egy Bizottság elnöké- szocialista város születéségénység, üldöztetés és1 a hit, nek, 1958-tól országgyűlési nek, a minisztériumban, ahol a remény e korszak élenjáró képviselő, jövőre lesz két év- az építőmunkások , ügyeivel katonáinak jellemző szavai, tizede, hogy a Nógrád me- foglalkozott, a szakszervezet- Brutyó János 1911. november gyei választók megbízásából ben. ahol már egy új nem- huszadikán született Makón dolgozik az országgyűlésben. Zedék nőtt fel mellette, mezőgazdasági munkások gye- Mk hetvenedik születésnap- Amikor összeül az ország- rekeként Sohasem feledte a ját ünneplő Brutyó Já- gyűlés, a Parlament folyosóföldes padlójú szoba-konyhás nos gyakran idézi fel jgn feltűnik Brutyó János, házacskát, amelyben özvegy azt a napot,_ amikor először Keresi a nógrádi képviselőédesanyja négy gyereket ne- érkezett Salgótarjánba, és a társakat, akik tisztelettel ve- veit, mert a családfőt elra- város akkori vezetőivel fel- szjk körűi és hallgatják szagadta az első világháború. kapaszkodtak a Pécskő-domb- vajt ^ ország dolgairól, a Alig volt tizenkét éves, ra. ' kommunisták felelősségéről, s amikor már cselédnek sze- — Ott lesz a szállodánk, ar- unokák csínytevéseiről. Az gődött, napszámba járt, majd ra végig_ lakások épülnek, a szeretet veszi körül min- az ácsmesterség fortélyait les- amott kórházat emelünk — denütt, ahol megfordul, amely te éL Munkások közé került, magyarázták neki. Percekig a párt élenjáró és tapasztalt alig több mint húszévesen a némán állt, tekintete végig- harcosának jár, az embernek, MÉMOSZ-ban tevékenyke- siklott az apró és füstös há- aki fiatal fővel bekapcsolódik, sztrájkokban edződik, s zakón, a sártócsáktól csillogó dott a munkásmozgalomba, a közben mind közelebb kerül utakon, az ostromállapotot a marxizmus—leninizmus esz- az illegalitás életveszélyes kö- idéző felforduláson. A város méivel felvértezetten küzdött rülményei között dolgozó vezetőinek elszántsága és op- az ügyért, amelyhez hűt- kommunistákhoz. Ä pártba timizmusa őt is magával ra- len nem lett soha E3ső- 1934-ben lépett be. A felsza- gadta, később — sok-sok év sorban nem a könyvekből tac badulás után szakszervezett után — vallotta meg: hitt miit, a verejtékes hétköznamunkával bízták még, majd Salgótarján újjáépítésében, de pok, a munkásévek jelentet-' 1950—59. között négy év meg- ilyen látványos fejlődésre ték az iskolát számára, . s szakítással az építésügyi mi- nem számított. Mondogatja vált ezáltal környezete tani-' niszter egyik helyettese, azt is: úgy érzi, ennek a sikernek tójává... követően hét esztendőn át a valamelyest ő is részese, hiSZOT főtitkára, elnöke. Az szén nógrádinak érzi ma- MSZMP IX. kongresszusán gát Sohasem felejti el az választották meg a Központi első képviselői Jelölő gyűlést Új bútorok November 23-től, hétfőtől írekből átlő, fenyőborftású két új bútor jelenik meg a polcrendszer tárolószekréaz országban legalább 50 milliárd forintnyi érték hever a raktárakban, rozsdásodik, enyészik a gyárudvarokon. S mindez jócskán megterheli a vállalatok költséggazdálkodását, egyszersmind komoly veszteséget okoz a népgazdaságnak. Rendeletek; intézkedési tervek egész sora próbál rendet teremteni a vállalati készlet- gazdálkodásban — úgy tűnik kevés sikerrel. Az utóbbi években általában nem csökkentek, igaz nem is növekedtek az elfekvő készletek, de ez esetben a stagnálás sem kedvező. A jelenségnek több oka van. Az iparvállalatok többségénél örvendetesen felgyorsult a profilváltás, a termelési szerkezet átalakítása természetszerűen — növeli a vállalati készleteket. Részben azért, mert a korábbi gyártmányok előállításához szükségles anyagokból, szerszámokból bőven van a raktárakban, az üzemeknek még nem volt idejük túladni rajtuk. Ugyanakkor az új cikkek termeléséhez vállalataink a szükségesnél több alap- és. segédanyagot és más, az új technológiai folyamatba bekerülő alkatrészt, részegységet szereznek be. Az újabb készlethalmozást gazdasági vezetők és anyagbeszerzők egyaránt azzal indokolják, hogy nálunk továbbra is hiánygazdálkodás van. Amit ma megvehetsz, ne halaszá holnapra, mert minden valószínűség szerint már nem kapsz belőle. S, hogy ez menynyire így van, azt igazolja a leggyakrabban hangoztatott kifogás: „a tervet azért nem sikerült teljesíteni, mert az alapanyag-szállítók és a kooperációs partnerek nem szállítottak időben, s még kevésDomus Áruházakban és a Ka- ekkel a Budapesti Bútornizsa Bútorgyár nutaboltjai- ' ’ __,. . , ipari Vállalat pedig három A Kanizsa Bútorgyár új tér- változatban mutatja be a Tip méke a Viktória svédfal; ele- szekrénysort. E gyszerűen; szerényen,' miként az jellemzi a hídverő nemzedéket' A kommunisták állhatatossá- ■ gával Igyekezett, ■ dolgozik ma is, hetvenévesen. Mert jelképénél maradva, méltó teljesítmény volt a két társadalmat elválasztó mélység fölötti hídon átjönni azzal az elhatározással, hogy nincs visszaút! S az innenső parton, ai szilárd és biztonságos talajon élők, dolgozók nem felejtik el ezt sohasem! M. Sz. Gy; Jártamfban-keltemiben sok- TT-j 11 '‘•com szór hallok rólak. Ismerek is ^emDe.eií közülük nem egyet. Ismeretségüket számon tartom, bár nem híres emberek ők: nem fordulnak utánuk az utcán és nem kémek tőlük autogram- mot. De ők azok, akik eszébe jutnak a főnökségnek, ha szorul a kapca. Majd a Jani (Józsi, Sanyi stb.) megcsinálja! Az majd kitalál valamit! tömve, ez mestersége címere: mondta Füle a zajához, szeme a szikrához Bármi legyen is a nevük, én *°Plány? ktvál1. u®^anis 8éP' n^ba nem mehet a doktor: többé báolajozó és -zsírzó. Így lett az erdészetnél erígy hívom őket: kulcsemberek. Nincs diplomájuk, JÍcTinöőt isTíSk "y01™ sincs. Mondja az életét röspusztán dolgozott a fűrész- dalmas lett volna. Fogtam egy a kovácshoz. Nem akar? ráállni a dologra sehogy sem. Értsd meg, ez a kábelgyárnak kell, és én ott dolgozom! Engedett végül, megcsinálta. Pista bácsi benyúl az aktatáskájába. Előveszi a szerszám mot: — Tessék, ez az! Kipróbálták, egy hónapig használták, meg se látszik rajta. Az alak- zsírt A kombájn szemtiszti- ján kell keveset módosítani, tójában láttam hasonlót Le- azt most lerajzolják és megrajzolni persze nem tudtam, rendelik a kovácsnál. Nincs na_aj_ Könnyen nyíló, őszinte em- dőgazdasági szakmunkás. Hol hiszen nyolc osztályom van lehetetlen,, ha az ember bér. Szavaiban csináltságnak Bereden, hol Inászón, Sző- csak. Elmagyarázni túl bonyo- gyón akar valamit vasárnau húrnak. hétközna- ^ aho& volt> emlékezeté- szel, mindig ott, ahol legjobravSr=all ^ sváfei bő1 is’ szívéb51 is- hiszen egyik- ban sürgetett a munka, pi viseletűk overall es svájci ----- s apka. De srófra jár az eszük, valami örökké motoszkál a kerekek között s ebből rendszerint ki is sül valami. Nem parancsszóra gondolkodnak, hanem, mert ők ilyenek. másik történésről ma sem tud megindultság nélkül beszélni. Bányászként kezdte munMájustól mostanáig öt űjf- darab fát kifaragtam belőle, tást adott be. ö, a betanított amit dgondoltam. Vittem az munkás. Egyet elfogadtak. A — Hazahívtak aztán a szán- igazgatóhoz Jónak találta, le- többit bírálják, dai téeszbe, erdőgazdasági gyártatta, de használatba már — Itt van már a kővetkező szakmunkára. Szép csemete- nem került mert lecserélték is — tapogatja a zsebét pedig bányamentő kertünk volt jól is jövedelme- azokat a régi gépeket. Egy év- az csak a rongyoktól dagadolett. Ügy tervezte, mérnöknek zett Tölgyet csert fenyőt ül- vei előbb kellett volna rájön- zik, és büszke mosoly fut át tanul, hiszen jófejű, érdeklő- tettünk, fejszére érett, susogó ni a nyitjára... az arcán. — Már csaknem tel, dő fiatalember volt, de más- erdő lett belőle. Traktoron is Olyan itt a munkája, hogy jesen kész Álmomban is azt Közlegények rendfokozat mi]yen szálak voltak ódáké- ültem, lánctalpason. Meglehet az egész gyár az ő műhelye: látom, úgy érzem, sikerül. De nélkül. 'Mégis, főrangú látoga- sz(tve az ő sorsának megszö- éppen az tette be a kaput be- gépet kenegetni, zsírozni min- nem mondok mást róla, el ne tónak kijáró tisztelettel fo- veséhez. ' teg gerincemnek, elbúcsúz- denütt kell. Egyszer is, amint happolja valaki! gadja őket az igazgató. S bár Mizserfa Pálhegy—II. akná- tam hát Szandán, s jöttem a a szabadvezetékes üzemben Koplányi István 49 éves,' közkatonák, ^nevüket nem vé- n£i fordult először életútja, kábelgyárba. Itt tető van a fe- végzi a dolgát, lát az üzemóra betanított karbantartó, gépBányaszerencsétlenség történt jem fölött, meleg helyen dől- asztalon egy gépelt levelet, zsír zó és -olajozó. Tucatmungozom. Simon Imre sodrógépmunkás- ka az övé, tehetné a dolgát fáPedig mondták neki: való- nak szólt az írás. Pista bácsi sultan, unottan, ehelyett naemlékezik most. — Megkopog- ságos pokol az a gyár. Spric- -beleolvasott. Azt magyarázták ponta lopja bele az izgalmat, tattam a szénfal tetejét, üre- celik, köpködik a zsírt a ma- meg azon a papíron, miért a fantáziát. Azt vallja: azemsinák, vastagon áll a földön is. nincs elég sodratvágó olló. bér úgy javítsa a gépet, hogy amiképp — Akkor nagyon pipa let- legyen füle zajához, szeme tem. Amúgy is hivatalos vol- szikrájához, orra a szagához. — Engem még a bányai csa- tam éppen egy műszaki konfe- Kivált pedig szíve a munkás gig kis betűvel, mint esek ernőét, hanem tiszta Négy vájár odalenn rekedt, naggyal illik írni.1 Mert ők — Mentem én is menteni — KULCSEMBEREK. sen dohogott, ami újabb omlás előjele. Kiabáltam a töb- Ügy volt valóiban, balassa- binek: vissza azonnal! Béniről riogatták. udvaré- meg a szerencsétlenek rimán- — Enge_______ ___,_____ J| _ „ . K oplányi kodtak: ne hagyjatok itt, ne- patvezetőm, Pászti IstváAmeg- renciára. Ott rögtön felszó- bajának enyhítéséhez. Ha öröm dolgozni laltam: hogy lehet az embe- éri, elfogadja szívesen, ha csa- érdemes. rektől szerszám -nélkül mun- lódik, iparkodik talpraállni Rójuk az utaf a gyarmati, kábelgyár nak betonlapjain, Istvánt keressük. Hol van Pis- künk is családunk van-! Neki- tanított arra, hogy ta bácsi? — szólón,gátjuk sor- dőltem a szénfalnak és sír- csak gondolkodva ra az embereket. Amazok meg tam. Keserves kínlódások után Apámként tiszteltem, szeret- kát követelni?! Van énnékem gyorsan, vissza: — Az imént még arra mind a négyet kihoztuk, de tem öt, itt, a gyárban is ő ju- egy tűzikovács láttam. És egyik se- kérdezi, egyikük, testi-lelki jóbarátom, tott eszembe. Vajon mit ten- Szandán, csinál melyik Pista,bácsi? távoli rokonom már a hord Előkerül végre. Jó tagbasza- ágyon kiszenvedett, kadt ember, némely fölös ki- jisztendőn át orvosok kezel- jem és ki is találtam egy cent- lókat már ráterheltek az évek. ték ezután, de nem tudta túl- rifugál szivattyút, ami nemén- Kabátzsebe rongyokkal ki- tenni magát a tragédián. Meg- gedné szétfutni a huzalt kenő Ismerősöm Fizetése 3800 forint. Tisztes- az ollót, sége forintban ki nem fejezne a helyemben? Hát kimő- amennyi csak kell! hető. Pénzre át nem váltható, dolna valamit! Törtem a fe- El is ment azon melegében , Szondi Márta NÓGRÁD - 1981. november 22., vasárnap 3 \