Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

Színházi esték Koldusopera Bicska Maxi és Polly parádés esküvői Jelenete az istállóban (Sörös Sándor, Takács la, Varga Károly, Egri Kati, Kern András és Ifj. Kőműves Sándor) Őri­je, v ez biztos jó előadás lesz . . . A ‘ színpadon nincs semmiféle díszlet” — súgta egyik ismerősöm, csipetnyi gúnnyal hangjában. A szín­pad valóban meztelen volt. Pár pillanatig, mígnem a két oldaláról beáradtak színészek, ócska rongyokban, tomposán, ahogyan illik a Kol­dusoperához. Sándor Pál ren­dező breehtj módon kezdi Brecht szín játékát, ezzel egy csapásra meg teremti az elő­adás stílusát, hangulatát, s az elidegenítő effektusok szé­les arzenálját vonultatja feL Mire kíván ráébreszteni A másik kifogás a színészek bennünket, mai nézőket Sán- énekhangját illeti. Szerény dór Pál Brecht Koldusoperá- énektudásuk nagymértékben jával? Mert, hogy tervei van­nak velünk, nem kétséges, a művész természetes feladata, tér Az sem kétséges továbbá, a hogy a Koldusoperával lehet is gondolkodást élesztgetni — bizonyára ezért választotta járul a hatás csökkenéséhez. A legjobb alakítást — ének­ben, színészi játékban egy­ként — Egri Kati (Polly) nyújtja. Öröm látni, ahogyan e színésznő Szolnokon egyre harmadik magyarországi ren- mkább kiteljestti tehetségét, , , ... . . ' ... ii íoKK íi11-1 ti 1 rí ahogyan újabb színeket tud vinni az általa megformált, sajnos sokszor túlságosan ha­sonló figurákba. Margittay Ági Peacocknéja, ifj. Kőmű­ves Sándor Leprás Mátyása dezéséül Jurij Ljubimov is a Koldusoperát a budapesti Nemzeti Színházban, eredeti címmel: tiároímgarasos opera. Az előadás különböző gon­dolati rétegei — szegényekre , , „ _ Brecht szellemében fogantak és gazdagokra szakadt az ^ — bár kapcsolatba hozhatók élet, pénz beszél, kutya ugat, Sándor Ripacsok című film- az alvilág és a hatalom össze- ^Vvj?U^“^ázo" iével — a a testé- fonódása, az érzelmi elsiva- "*• Tffaort °5rta*L H sek a felíratok, a kikiáltó dás, művész ég dilettáns, Peacockként — szovegtudá- alkalmazása, a tőmegjelene- valamint mű viszonya, álta- ?|pak tek a duók, triók és egyebek lanos erkölcsi hanyatlás stb. .jgk. Kern András Bicska beállítása, az alapvető színi — az alapvető és meghatáre- M®»Ja ^zközöir — a hang, a mozgás, zó gondolatot készíthetik: a a gesztus — túlzásai Ezen a változtatni nehezen akaró vi- «^'nparton a filmszerű je- lágon változtatni. Az első leneteaés — ne feledjük, Sán- koldusfinálé verbálisán veti dór Pál elsősorban fllmren- fel erőteljesen a kérdést: dező — szintén Brecht-fogan- „Hogyha minden így marad,/ tatéaú, például az esküvői ké- /Az ember végül megrohad”. lyává- amellyel még a rend- szülődés, vagy Polly és Lucy Ugyanezt képi kompozícióval képmutató mentegetőzése egy- és egyházi zenével fejezi ki másnak. Mtnd valamennyi ’a rendező, a darab végén, részletében a burleszkekre amikor a mű minden szerep- ^ ^ _______________ e mlékeztet, s úgy vélem, nem tejét, koldust és gazdagot, tg“darab füttert kovácsolt, szorul magyarázatra, hogy a aprót es hatalmasat egy ku- a fő és mellékszerepek sok- burleszk kendőzetlen képt®- pacba fon össze. szor a gyakorlatban elvá­lenségénél fogva elidegenít. ^ szolnoki Szigligeti Szín- 1 oszthatatlanok. Valamennyi A rendező kiváló értője ház élvezetes, a közönség kö- szereplő munkáját egységes, Brechtnek, a látvány, a hu- rében sikert aratott előadá- keUŐ színvonal jellemzi. Ná- mor és irónia kifogyhatatlan sának megítélésem szerint két t^or zenekara élvezete­ötletű művelője. Tiszteletlen- fg fogyatékossága van. Az sen. szólaltatja meg Kurt sége —, hogy nem ragad le egyik: a stílus egyenetlensé- szöveggel ellen pontos, Brecht szövegénél, azt saját ge a különböző eszközök nem céljainak megfelelően meg- kellő illeszkedése okán. Leg­húzza, átformálja, dúsítja, sű- szemléletesebben a burleszk- ríti — paradox módon a leg- szerű jelenetekkel tudom il- tisztességesebb tisztelet; mert íugztrálni. Polly és Lucy kl- fényesek, nem tabuként tekint az írott békülése a darab vége felé szóra, mondatokra, az író látszólagos, mindkét fél ré­szeltetnél fontosabbnak tart- izéről megjátszott. A rende- ja, Brecht saját műveihez ugyanígy viszonyult, hiszen az 1928-ban készült Koldusope­csalódást keltett gyenge az énekhangja, Játé­ka erőtlen, egysíkú. Elegan­ciája természetes és lenyűgö­ző, de hiányzik belőle a fétel- metesség, az az erő, amely őrséget is a markában tartja. Persze, ha ez szándékos, ak­kor is tévedés. A sok színészt tetvonolta­csipkelődő zenéjét. Szakács Györgyi jelmezei válogatottan toprongyosak, Antal Csaba díszletkelléked stílusosan szó­rajához a második világhábo­rú után új songokat írt, konk­rétan utalva a világégés több helyszínére, résztvevőjére. Brecht tehát mindig aktuali­zál, s ez egyenesen követke­zik színházi felfogásából, „Nem elegendő a színháztól csak ismereteket, a valóság tanulságos tükörképét kíván­ni — fejtegeti a Dialektika a színházban című tanulmány reléjén. — A mi színházunk­nak fel kell ébresztenie a megismeréshez való kedvet, meg kell szerveznie, hogy az emberek a valóság megvál­toztatásában szórakozást ta­láljanak”. S éppen a meg­változtatásnak ez a szándéka teremteti meg vele sajátos — epikusnak nevezett — szín­házát, mely bizonyos szem­pontból a lélektani alapozott- ságú Sztanyiszlavszkij-fel­fogás elvetését jelenti, más­részt a munkásosztály törek­véseinek kifeiezője, Lényege a 'néző gondolkodásának akti­vizálása, mely eredményesen úgy tehetséges, ha a néző olyasmit lát a színpadon, amilyent az ^életben valaho­gyan ói ár tapasztalt, csak ép­pen különösebben nem figyelt fel rá. Brecht Magyarországon nem házlszerző, abban az értelem- _ ben, ahogyan Shakespeare, ző ezt burleszkstflussal adja Moliére. Sándor Pál ügyes tudtunkra A jelenetre®: on- rende2ése kísérletet tett rá, magában zseniális, csupán az hogy azzá legyen. Azt elérte, a baj,,hogy —, mint a fekete kocka a fehér sorban — a folyamatából kiválik. Ügy vé­lem, ha mér a rendezőnek ilyen ötletei voltak, hasznos lett volna ezt a stílusjegyet hangsúlyozottan fenntartani. hogy kellemes, gondolatién es­tét szerzett a salgótarjáni né­zőknek, Brecht azonban iga­zán még mindig nem a mi­énk . . . Sulyok László Agrartechnik usok képzése A Kóréul Népi Demokrati­kus Köztársaság mezőgazda- sági nagyüzemeiben egyre több agrértechnikust alkal­maznak. A gazdaságok veze­tői idejekorán felismerték, mennyire kifizetődő, ha a dol­gozók minél több, a helyi adottságoknak 1« megfelelő szaktudást szereznek. Ezért ma az ország valamennyi tar­tományában működik argár- technikusokat képző központ, a megyeszékhelyeken pedig mezőgazdasági szakiskolák várják a fiatalokat. 1969-ben egy-egy termelőszö­vetkezetben még mindössze 17—18 agrártechnikus dolgo­zott, 1976-ban már 55, jelen­leg pedig a számuk már meg­közelíti a hatvanat. A Uj betanulásban a Porgy és Bess A nagy sikerű operát, a Por­gy és Beast új szereplőkkel mutatja be decemberben az Operaház társulata az Erkel Színházban. A premier 1970- ben volt az Operaházban. Az akkori párhuzamos szereposz­tású előadásokon olyan neves művészek tolmácsolták a cím­szerepeket, mint — aa azóta elhunyt Radnay György, vala­mint Házy Erzsébet, illetve Begányi Ferenc és Andor Éva. Az új betanulásban a cím­szerepeket Sólyom Nagy Sán­dor és Kukely Júlia énekli; A további szerepekben Ma­ros Gábor, Maria Teresa Uri­be és Póka Balázs mutatkozik be. A Miké András rendezte operaelőadás karmestere ez­úttal Dénes István. Ingrid Bergman: Életem (5.) A fehér boríték Apám halála borzalmas sokk volt számomra. Tizenkét éves voltam, és nem értettem, hogy rákos, és természetesen azt sem tudtam, mit jelent az, hogy rák. Megpróbálta, hogy lassan és kíméletesen elárulja nekem fájdalmát. Megmutatta a gyomráról készült röntgen- felvételeket, és azt mondta: „Látod, itt növekszik a rák. honná találtam, életem áj kaszát kezdtem meg. Nagyon félénk lány voltara.’ Ha megkérdezték a nevemet, elpirultam. Az iskolában alig mertem válaszolni a kérdések­re, mert rögtön elkezdtem da­dogni, bár tudtam a választ.’ Éppen ezért tűnt érthetetlen­nek Otto bácsi és unokatestvé­reim számára, hogy színésznő Nagyon hamar, kedvesem, már akartam lenni. Otto bácsi jót nem teszek abban a helyzet- akart. Jó képzésben akart ré­ben, hogy bármit is befogad- szesíteni, hogy megóvjon a jón a gyomrom, és ez nagyon komoly dolog lesz.” Nagyon sovány és 'gyenge lett, csak később tudtam meg, hogy felkereste a legjobb ba­rátját, akit én Gunnar bácsi­nak neveztem, és azt mondta neki: „Nem akarom, hogy Ing­rid lássa meghalni az apját. nehéz élettől. Azt is tudta azonban, hogy milyen önfe­jű vagyok, ezért adott nekem egy lehetőséget. „Na jó, megpróbálkozhatsz a Királyi Drámai Színház szf- niiskolájában" — mondta. „De ha megbuksz a vizsgán, akkor vége. Azután nem akarok töb­bé hallani énről az együgyű Ezt meg kell Ki tudja, meddig élek még, és ő csak tizenkét éves. Elme- színészkedésről gyek Németországba, Bajor- ígérned.” országban állítólag van egy otthon az unokatestvéreim csodadoktor, az talán meg tud vártad „Lat-s Seligman tele­gyógyítani. Ha nem, akkor lát fonóit...” Lars? Mit akart? Jó dábam jövök vissza.” barátok voltunk, ő is Jelent­Apóm halála félelmetes pll- Tezett a felvételi viz?»gó.raj lanat volt az életemben. Otto ^Azt mondta, volt az irodá- bácsihoz és Hilda nénihez köl- ban< hogy elhozza a fehér bo­töztem. Keményen dolgoztak, tipikus svéd polgárcsalád volt, és tőlük telhetőén mindent megtettek, hogy apám elvesz­tése miatt érzett fájdalmam­ból kisegítsenek. Náluk és öt unokatestvéremnél ismét ott- randevú. rítékját. És azt kérdezte, te milyen borítékot kaptál? És mondtuk neki, hogy te is fe-i hér borítékot kaptál..." Kfivelkezfk: S. Az első Tréfák — Amikor magával talál­kozom, mindig Fajtla úr jut eszembe. — De hiszen én egyáltalán nem is hasonlítok rá! — Csakhogy ő is tartozik nekem ezer koronával... nem tudod, a gyermeked —- Valóban Márta, hogy ki apja? — Valóban nem tudom. Könnyelműséggel mindig vá­dolni lehetett engem, de ki-, váncsisággal soha! A balassagyarmati kamaraegyüttes a Palóc Múzeumban Bensőséges hangulatú zenei véleményeket Ezen az estén három tétele hangzott el K»-’ nyó András, Réti Pemeczky Zsolt Emőke és előadásá­élményben gyönyörködhetett a az együttes tagjai voltak Ve- közönség a napokban meg- rés István és Kanyó András rendezett kamarazenei hang- (fuvola, blockflőte), Fogarasi ban. A népszerű zenekari versenyen Balassagyarmaton, Béla (gitár), K. Réti Emőke szvit ilyen előadása, „összesű — ‘ (gordonka), Pemeczky (csembaló). A műsorban elsőként lendületes, drámai Triószoná­ta tétel hangzott el, W. Fried- mann Bach szerzeménye. A töredékben ránkmaradt szoná- két fuvolára, csellóra és csembalóra Íródott. A rendkívül koncentrált, po­... . lifonszövésű tétel mindvégig nes előadásában hangzott tatlan hazimuzsikaiasi legKort biztos technikai és formálási biztos billentéssel és változa igyekeznek teremtem. A hely- megoldásai az előadók igé- tos regisztrálással, szín jelen esetben a balassa- nyes és stnushű munkáját gy_a/™?.U Z*}^J?.UZe'Ím, -1!!' dicsérik. J. Chr. Pepusch an- neiyisege goi 'zeneszerző (a világhírű a Palóc Múzeumban. Rendhagyó környezetben csendült fel a zeneszó, öröm­teljesen reprezentálva azt a ma már Magyarországon is népszerű gyakorlatot, hogy a zenei együttesek, kamaraze- éliT Mteíe ne-csoportok elszakadva a hangversenytermek, pódiumok megszokott világától, hamisí­Zsolt rítése” a megismertetés egyik módja. A nagyszerű karakte- egy rekben előadott tánctéteteket, a közismert Badinerie virtuóz előadását a közönség nagy tapssal honorálta. J. S. Bach olasz koncertjé­nek előadása, Bach billen­tyűs zenéjének kiemelkedő darabja Pemeczky Zsolt szí­el, sorának kellemes volt, melynek kiváló akuszti­káját egyaránt élvezte az elő­adóművész és a közönség. A hangversenyen ezúttal a ba­lassagyarmati kamaraegyüt­tes előadásában barokk zene­szerzők művel szerepeltek. A fiatal kamaraegyüttes né­Koldusopera szerzője) block­flőtére, basszusra és csemba­lóra írt F-dúr triószonátája követte az első műsorszámot. Az est utolsó müsorszáma Ph. E. Bach B-dúr triója volt. Egy olyan mű, mely a barokk zenén túlmutatva a következő korok zenei nyel­vezete felé nyit. Két fuvola,’ gordonka és gitár szólaltatta hány sikeres szereplést tudhat adasa spontán elismerést vál- mar maga mögött. Ezen az a hallgatóságból. A csőrfuvolák behízelgően na- meg a darabot, A csodálatos zális hangzása különösen a szépségű lírai lassú tétel után lassú tételben érvényesült, az magávalragadó, gyors tétel fe­és esten is változatos és felké szülten előadott műsorukkal igazolták a korábbi kedvező I Prága urbanizációs gondjai Prágában a század elején még alig 200 ezer ember élt. Napjainkra a csehszlovák fő­város milliós nagyvárossá nőt­te ki magát. 1980. végén a vá­ros lakossága 1 millió 182 ezer 867 fő volt, mintegy hatszoro­sa a századelejinek. A város gyarapodása sokféle urbanizációs gond elé állítot­ta a Prága sorsáért felelős ve­zetőket. A tervszerű és céltu­datos intézkedések következté­ben azonban az urbanizáció nem vált átokká. Igaz, nem volt problémamentes a közel­múlt, és nem az a jelen sem. A legfontosabb feladat itt Is a lakásépítkezés. Az utóbbi 35 évben 190 ézer új lakást adtak áf rendeltetésének, így jelenleg a prágaiak 42 százalé­ka a II. világháború után épült korszerű, konfortos la­kásokban él. Az új lakótöm­bök többsége zöldövezetben, az elővárosokban épült fel. A nagyvárosokban rendsze­rint komoly gondot okoz a vízellátás, Prágát a délkelet­csehországi folyók látják el jó minőségű Ivóvízzel. A legtöbb nehézséget a köz­lekedés megszervezése okozta prágai metró első szakasza. Ma a metróvonalak hos;za 20 kilométer, és 1985-re újabb hét kilométerrel bővül a háló­zat. ‘ A metrószerelvényeken naponta mintegy hétszázezren utaznak, s a külterületekről 16—17 perc alatt jutnak el a városközpontba. A jövő tervei is a gyors és ésszerű tömegközlekedést szol­gálják, Hármas körútrendszer kialakítását tervezik. A külső körutat azok a járművek ve­a prágai tanács vezetőinek) hetik majd igénybe, amelyek NÓGRÁD — 1981. november 21., szombat Mivel a város műemlékeit kí­mélni akarják, az óvárost el­kerüli a tömegközlekedés. Prá­gában különben is korlátozták a gépkocsiforgalmat. Hogy ezt megtehessék, gyors és olcsó tömegközlekedési eszközökre volt szükség. Ezért 1974-ben szovjet segítséggel megépült a elkerülik a városközpontot. A középső körút a városszéli la­kónegyedeket köti majd össze, a belső körúton, pedig a törté­nelmi városmagot közelíthetik majd meg. Ugyancsak a jö­vő tervei között szerepel a kommunális létesítmények to­vábbi gyarapítása. utolsó vidám, pergő tétel elő- jezte be az estet, biztos ihletett előadásban. Réti Zoltán rövid, tömör fuvolaszoná- mondatai fűzték össze az el­hangzott számokat, s fokoz­ták az est „kamara”-jellegét. A közönség köréből többen kifejezték azt a kérésüket, Händel C-dúr tája következett Fogarasi Bé­la és Veres István előadásá­ban, a tőlük megszokott ösgz- játékkal és kiváló muzikali­tással. Az eredetileg vonósze- hogy a kamaraegyüttes fellé- nekarra és fuvolaszólóra írt péseit a múzeumban rendsze- J. S. Bach H-moll szvitjének réssé kell tenni. Fogselyem Újra fölfedezték a fogtisztí­tás ősi eszközét, a fogselymet, amelyet már az ókorban hasz­náltak, hosszú ideig azonban mellőzték az emberek. Nap­jainkban fogszakorvosok bizo­nyítják: az étkezések után fog­selyemmel is tisztítsuk meg fogainkat, A Belkereskedelmi Minisztérium intézkedett, hogy külföldről hozzanak be fog­selymet, amelyet Magyaror­szágon nem gyártanak Bár Je­lenleg több mint húszféle fog­kefét, ugyanennyi fogkrémet és háromféle szájvizet forgal­maz a kereskedelem, gondos­kodnak arról, hogy a fogse­lyem. se hiányozzék a fogápoló eszközök közül. — E selyemszállal jól tisz­títható a fogak köze, ahová a fogkefe sortéi nem hatolhat­nak be — ez dr. Szomolá’vi Gy, Istvánnak, a Balassa Já­nos Kórház és Egyesített In­tézményei fogszakorvosának véleménye aki a fogselyem használatának - eredményét vizsgálta. A fogselyem sokkal megfelelőbb tisztítóeszköz, mint a fogvájó, amellyel meg­sérthetik a foghúst, kóroko­zók juthatnak a szájba. Ezért a szakorvosok ma már ellen­zik a fogvájó használatát. A viasszal impregnált selyem­szálat' steril műanyag doboz­ban forgalmazzák világszerte)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents