Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

Megtartása többet kíván Azok, akik lapunk tegnapi számában olvasták a Közpon­ti Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának 1981. első kilenc hónapjáról szóló jelentését, megyénk társadal­mi-gazdasági eredményeiről, képet kaphattak arról a fejlő­désről, arról a tempóról, amit a gazdálkodás megváltozott, új, nehezebb kül- és belső kö­rülményei közepette elértünk, azokról a gyenge pontokról, amelyek megszüntetése ga­rantálja, hogy a jövőben a még nehezebb körülmények között is megálljuk helyünket, bebizonyítjuk .életképessé­günket. Az egyértelmű és alapjában véve jó irányú fejlődésben ré­sze van az elmúlt ötéves terv­ben végrehajtott dinamikus beruházásoknak. melyek ha­tása most érződik erőteljesen. Több tekintetben jótékonyan hatott a megye gazdaságára az idén önállóvá lett két vál­lalat; a Nógrádi Szénibányák és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár korábbinál ked­vezőbb tevékenysége. Jó do­log, hogy a szocialista ipar minden alágazatában a tava­lyihoz' viszonyítva dinamiku­san növekedett a termelés. Az előbbi fejlődés azonban mégsem segítette úgy a nép- gazdasági célkitűzéseket, ahogy ezt az egyensúlyi hely­zet javítása megkívánta. _ A nemzeti jövedelem alakulása szempontjából igen fontos exporttevékenység ugyan va­lamelyest növekedett, de jó­val alatta maradt az elvár- hatónak. Különösen vonatko­zik ez a tőkésexportra. Az ezt . jelző számokból ismét és nyo­matékosan kiviláglik, hogy megyénk üzemeinek továbbra is ez a legsebezhetőbb pontja, ami összefügg a termékszer­kezet igen vontatott, lassú át­alakulásával. Az itt tapasz­talható helytelen felfogás és gyakorlat abból táplálkozik, hogy a veszteséges gyártmá­nyokat nem pótolják újakkal, korszerűbbekkel. Az előbbi megállapítás nem vonatkozik a balassagyarmati kábelgyárra, ahol az alumíni­um világpiaci árának esése ellenére is a tavalyi 30 millió dollárral szemben az idén 36 millió dollár értékű exportot bonyolítanak le. Jórészt a ko­hászati anyagok _ világpiaci árának jelentős esése miatt a tervezettnél kevesebb lesz a dollárbevétele a másik nagy exportáló vállalatunknak, a Salgótarjáni Kohászati Üze­meknek. Visszaesés jellemzi a tőkésexport-tevékenyééget a két üveggyárban, valamint a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. Pedig a dön­tően külföldi alapanyagokat feldolgozó gyáraink . létüket csak akkor képesek jól meg­alapozni, ha a termelés^ nö­vekménye kizárólag, sőt az egész , termelésen belül a bel­földre szánt termékek egy ré­sze is a jól fizető külföldi tő­késpiacokon talál gazdára. A másik nagy termelőága­zatban, a mezőgazdaságban az ismert időjárási nehézségek el­lenére is tiszteletreméltó ered­mények születtek. örvende­tes, hogy a szövetkezetek pénzügyi és gazdasági stabi­litását elősegítő alapfelada­tokon kívül a melléküzemi, ki­segítő tevékenység is jelentő­sen bővült. Ami továbbra is gond, az a szarvasmarha-állo­mány lassú növekedése, a hí­zóállomány jelentős csökke­nése, valamint a felvásárlás­ban jelentkező számos ellent­mondás. A nehéz külgazdasági kö­rülmények ellenére életszín­vonalbeli céljainkat; a meg­tartást túlszárnyaltuk, a ter­vezettnél nagyobb volt a dol­gozók reáljövedelme. Ami igen döntő: nagyobb mérték­ben növekedtek a végzett munkával kapcsolatos jöve­delmek. Az eddig elért eredmények megtartása a jövőben csak akkor lehetséges, ha száműz­zük munkánkból a kezdemé­nyezőkészség, az ötlettelenség hiányát, ha példás szorgalom­mal, fegyelemmel, az új irán­ti nagyfokú igényességgel vé- gctzzuK napi tennivalóinkat. V. K. mo vpotmmi fgyesöúfteici NOGRAD AZ MSZMP NttGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA' ÉS ÁVMEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 270. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. NOVEMBER 18., SZERDA Kádár János látogatása az Akadémián Jelentős változás tudományos életünkben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémiára látogatott. A KB első titkárát elkí­sérték: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. A vendégeket az MTA Roosevelt téri székházának kapu­jában Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke, Pál Lénárd, az MTA főtitkára és Kornidesz Mihály, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztá­lyának vezetője fogadta. A megérkezést követően Ká- üdvözölte, majd méltatta az dár János részt vett az Aka- MTA szocialista átalakulásá- dérnia kibővített elnökségi nak, az 1949-től máig ívelő ülésén. A vendégeket megnyi- fejlődésének eredményeit, tójában Szentágothai János Ugyanakkor szólt a tudomá­nyos élet gondjairól, egyebek között a kutatói mobilitásnak már a 70-es évek elejétől nyil­vánvaló ellentmondásairól, s azokról a szándékokról, hatá­rozatokról, amelyek nem min­dig a kellő gyorsasággal hat­ják át, formálják a tudomá­nyos életet. Mindezek ellené­re ezekben az esztendőkben is jó néhány kutatóintézet­ben, egyetemi tanszéken szü­lettek kiemelkedő, termelési hasznosulásában, sem megve­tendő eredmények. (Folytatás a 2. oldalon.) L9SORCZÍ Páli a Belü*y miniszter"-I»an Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ked­den a Belügyminisztériumba látogatott. A vendéget Hor­váth István belügyminiszter és Kovács György, az MSZMP belügyminisztériumi bizottsá­gának első titkára fogadta. Losomczi Pál találkozott a minisztérium vezetőivel, s tájékozódott a Belügyminisz­térium munkájáról, a belügyi szervek időszerű feladatairól. Horváth István a közbizton­ság kérdéseiről szólva a többi között beszámolt arról: belpo­litikai helyzetünk szilárdsá­gát, kiegyensúlyozottságát jelzi az is, hogy a politikai jellegű bűnözés az összes bűn- cselekményeknek csupán cse­kély töredéke. Közrendünk kiállja a nemzetközi összeha­sonlítás próbáját, az évi 120— 130 ezer bűncselekmény na­gyobb része kevésbé súlyos — főként vagyon elleni — jog­sértés. Ugyanakkor az utób­bi években több, a közbizton­ságot kedvezőtlenül befolyá­soló jelenség tapasztalható, így például emelkedett az éle­tet, a testi épséget veszélyez­tető támadások,- a durva, erő­szakos bűncselekmények szá­ma, s az idegenforgalom nö­vekedése is az ezzel összefüg­gő szabálysértések, bűintettek megszaporodását hozta magá­val. Közrendünk, belső biz­tonságunk megőrzése érdeké­ben a belügyi szervek a tár­sadalmi fejlődés követelmé­nyeinek megfelelően folya­matosan korszerűsítik tévé-, kenységüket. A miniszter be­számolt a inunka hatásfoká­nak, szervezettségének javí­tását szolgáló törekvésekről, utalva arra, hogy a bűnözés elleni eredményesebb küzde­lem középponti feladata a cselekmények megelőzése, emellett a közlekedés bizton­ságának további növelését és az állampolgárok ügyeinek, egyszerűbb, gyorsabb intézé­sét tűzték célul. A tájékoztatót követően az Elnöki Tanács elnöke felke­reste a Belügyminisztérium több intézményét, hogy sze­mélyesen is megismerkedjék a belügyi dolgozók tevékenysé­gével, munkájuk, tanulásuk feltételeivel. Hatékonyabbá tenni a lakossági szolgáltatást A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap Salgótarjánban ülé­sezett a Nógrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Többek között megvitatta a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatásá­nak helyzetét és a hatodik öt­éves terv legfontosabb fel­adatait — a megyei tanács ipari, kereskedelmi és ÉKV- osztályának előterjesztésé­ben. Az elmúlt öt esztendőben több mint 122 millió forintot fordítottak a megyében a szolgáltatóhálózat fejleszté­sére, korszerűsítésére. A legjelentősebb összeget — mintegy 40 és fél mii- ■ Hót — a gépjárműjaví­tás feltételeinek megte­remtésére költötték. De jó néhány millió forint jutott a kereskedelmi szolgáltatás fejlesztésére is. Ily módon a tervezettnél nagyobb mérték­ben vehette igénybe a lakos­ság a különböző szolgáltatáso­kat, mérséklődött a korábbi években tapasztalt elmaradás. A számottevő fejlődés eredmé­nyeként az egy főre jutó szol­gáltatás értéke elérte az or­szágos vidéki átlag nyolcvan százalékát. A fejlődés azon­ban nem volt egyenletes. Az építőipari, a híradástechnikai cikkek és elektromos háztar­tási gépek javításában jelen­tős a javulás.“ A textiltisztí­tásban a 18 és fél milliós fej­lesztés- nem hozta meg a várt eredményt. A jelentésben, a tanácsko­záson kialakult vita résztve­vői is azt állapították meg: az elmúlt évek fejlődése jól­lehet számottevő, ám nem si­került maradéktalanul ki­használni azokat a lehetősé­geket, amelyek a szolgáltatás fejlesztésében, a lakosság el­látásának javításában meg­voltak és adottak ma is. A fejlesztés szépséghibá­ja volt, hogy a beruházá­sok közei egyharmada áthúzódott a hatodik öt­éves tervre. A meglevő létesítmények ha­tékonysága, a. munka szerve­zettsége és minősége egy­aránt kívánnivalót hagyott maga után. Mindezeket figyelembe vé­ve határozta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a hatodik ötéves terv legsür­getőbb feladatait. A fejlesz­tésre fordítható pénzösszeg néhány millióval meghalad­ja ugyan az utóbbi öt eszten­dőét, azonban áz igények ma­radéktalan kielégítésére nem elegendő. Ezért a következő években különös gondot kell fordítani a szolgáltatóhálózat további korszerűsítésére, a munka hatékonyságára és mi­nőségére, a szervezettebb munkára, a kisipar további hatékony bevonására a szol­gáltatásba, valamint a vállala­tok, a szövetkezetek ilyen irányú tevékenységének ösz­tönzésére. A legerőtel jesebben a me­gye két városa, valamint a gyengén ellátott telepü­lések szolgáltatóhálózata fejlődik. Fontos célkitűzésként fogal­mazódott meg a végrehajtó bizottság ülésén az azonos szerepkörű települések közöt­ti ellátásbeli különbség mér­séklése. Az előterjesztést követő vi­tában részt vett Máté Csabá- né, a MÉSZÖV igazgatóságá­nak elnöke, Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke, Illés Miklós, a Nóg­rád megyei Tafiács általános elnökhelyettese, Szoó Béláné, a Vöröskereszt Nógrád me­gyei szervezetének titkára, dr. Iványi Árpád, a KPM közlekedési főosztályának ve­zetője, Zana Dezső, az Ipari Minisztérium . osztályvezető­je, dr. Szittner András, a Nógrád megyéi Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója, Ha­vas Ferenc, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese, Sko­da Ferenc, az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának tit­kára. A sokoldalú, a kritikai észrevételekben és a további tennivalókat segítő javasla­tokban egyaránt bővelkedő vitát Devcsics Miklós, a me­gyei tanács elnöke foglalta össze. A végrehajtó bizottság ál­lást foglalt, hogy a szakigaz­gatási szervek készítsenek megyei programot az egysze­rű szervezeti formák kialakí­tására, s a szolgáltató válla­latok ennek megfelelően dol­gozzák ki részprogramjaikat. Utasította a helyi tanácsokat, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a szol­gáltatóhálózat fejlesztésére, a beruházások tervszerűbb meg­valósítására. Ugyanakkor a megyei tanács, végrehajtó bi­zottsága minden évben meg­vizsgálja a szolgáltatás hely­zetét, a szolgáltatóhálózat fejlesztésére hozott döntések megvalósítását. PióbcCzemel a dejtári vízmű A dejtári vízmű a szakemberek minőségi munkáját dicsért Rétság határában a felszín alatti utolsó szakaszában tároló az építéa — képek: kulcsár — Tervevők, beruházók, kivi­telezők, üzemeltetők és köz­egészségügyi szakemberek jelenlétében tegnap próba- üzemelésre adták át a nyu­gat-nógrádi térségi vízmű dej1 tári központi létesítményét. A várhatóan 1983 végére telje­sen kiépülő térségi vízmű ösz- szesen mintegy 380 millió fo­rintba kerül, s ebből mosta­náig 220 millió forint értékű beruházás valósult meg. A megye nyugati felében több faluban próbálkoztak már a korábbi években törpe vízmű építésével, de alkalmas vízadó réteget nem találtak a kutatások során. Ezért maradt mindeddig a közműves vízellá­tás szempontjából fehér folt­ja a megyének a balassagyar­mati és a rétsági járás. Köz­műves vízellátásban itt Ba- lassagyanpaton kívül csupán Rétság, Ipolyvece, Mohó­ra, Cserháühaláp, Magyar­nándor, Bércéi és Horpács ré­szesül, s több faluba rendsze­resen szállítják a palackos ivóvizet a csecsemők számára. A nyugat-nógrádi térségi vízműnek az Ipoly és a Lókos kavicsteraszára telepített ösz- szesen 28 kútja 21 település­nek szolgáltat majd egészsé­ges ivóvizet és biztonságqssá teszi Balassagyarmat — jelen­leg sokszor akadozó — vízel­látását is. A dejtári, tereskei és rétsági tárolómedencék 2500 köbméter vizet fogadnak magukba, s az egész rendszer r teljesítménye napi 15 ezer köbméter víz lesz. A tegnapi üzembe helyezési eljárás során két, teljesen el­készült kutat is próbaüzeme­lésre adtak át. A két kút napi 1600 köbméter ivóvizet szol­gáltat, mely fogyasztásra tisz­títás nélkül is kiválóan alkali mas a vízminták alapján. A többi kút magas sav-, vas- és mangántartalmú vizet ad, ezt a dejtári központ tisztítómű- vében teszik fogyasztásra alJ kalmassá. Első lépésként Dejtár éá Érsekvadkert közműves vízel­látását oldják meg a vízmű segítségével — mindkét köz­ség vízhálózata készen áll az egészséges ivóvíz fogadására. Patak az ellennyomó meden­cék elkészülte után kapcsoló­dik a lánchoz, s még az idén december végéig Rétságnt is rákapcsolják a vízműre. A következő két esztendő­ben sok kilométer hosszon ki­építik a többi településhez is a vezetéket, s 1983 végéig mind a 21 községet „felfűzik” a korszerű, vezetékes vízellá­tás nyugat-nógrádi láncára. Hazánkba Bólogat dr. Bruno Kreisky Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének megJ hívására ma hivatalos látogatásra érkezik dr. Bruno Kreisky az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents