Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

Több ezren a nukleáris háború ellen Mintegy 10 ezer, többnyire fiatal ember tüntetett vasár­nap délután egy NATO atom­támaszpontnak a szicíliai Co- misóban tervezett felépítése, a nukleáris háború potenciális lehetősége ellen. A tüntetők körülbelül 5 kilométer hosszú sorban a városközpontból a támaszpont helyszínéül ki­szemelt repülőtérre vonultak, zászlókat, rakétamaketteket, tiltakozó feliratokat víve ma­gukkal. A tömegtüntetést egy béke­bizottság szervezte, amelyben különféle pártállású és világ­nézetű emberek foglalnak he­lyet. A comisói tüntetést kerek- asztal-beszélgetés előzte meg. Ezen — mint Pio la Torre, az OKP szicíliai kérdésekkel fog­lalkozó titkársági tagja el­mondta — elfogadták azt a javaslatot, hogy a békebizott­ság tagjaiból álló küldöttség Juttasson el Spadolini kor­mányfőhöz egy dokumentu­mot, amely azt javasolja az olasz kormánynak, függessze fel a támaszpont építését. A kormány ezzel is nyomatékot adhatna annak, hogy kívánja a hamarosan megkezdődő szov­jet—amerikai tárgyalások si­kerét. A küldöttség felkeresi a római szovjet és amerikai nagykövetséget is. Figyelemre méltó, hogy az említett kerekasztalvitán részt vett Audrey Wise, az Angol Munkáspárt képviselője is és erős kritikával illette az olasz szocialistákat, amiért nem csat­lakoztak az Európa-szerte ki­bontakozó tiltakozó mozgalom­hoz. Az olasz katolikus dolgozók Szövetségének (ACLI) elnöke a hét végén nyilatkozatban szö­gezte le: bűnös dolog volna azt hinni, vagy emberek száz­ezreivel elhitetni, hogy azok az akciók, amelyeket a fegy­verzetcsökkentési tárgyalások érdekében szerveznek, a kom­munista propagandát erősítik. Az olaszországi békemozga­lom következő tömegdemonst­rációját Rómában tartja, októ­ber 15-én. Szovjet kormány nyilatkozata Amerikai beavatkozás Egyiptom belügyeibe A Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok kormányá­nak átnyújtott nyilatkozat­ban elítélte az amerikai be­avatkozási kísérleteket Egyip­tom belügyeibe. A nyilatkozat szövege a következő: „Az Egyesült Államok az elmúlt napokban durva nyo­mást alkalmazott egy szuverén országgal, az Egyiptomi Arab Köztársasággal szemben. Csak így lehet értékelni azt, hogy amerikai hadihajókat külde­nek Egyiptom partjaihoz, fo­kozott harci készültségbe he­lyezik el a Földközi-tenger tér­ségében állomásozó amerikai tengerészgyalogság egyes ala­kulatait, valamint az úgyneve­zett gyorshadtestnek az Egye­sült Államok területén állo­másozó egységeit. Ugyanígy megengedhetetlenek az ameri­kai hivatalos személyek nyi­latkozatai, amelyek lényegében megpróbálják előírni az egyip­tomiaknak azt, hogy mit kell tenniök. Függetlenül attól, hogy tet­szenek-e az Egyesült Állandók­nak az Egyiptomban bekövet­kező események, ezek nem ad­nak jogot arra, hogy nyomást gyakoroljanak erre az ország­ra, az ország népére, szinte az első óráktól kezdve beavatkoz­zanak az ott történő esemé­nyekbe. ■ Ez esetben nem lehet a té­nyeket kétféleképpen meg­ítélni : nyilvánvaló, hogy kívül­ről jövő durva diktátumról, egy nép önrendelkezési jogának semmibevételéről van szó. Az Egyesült Államok kormá­nyának tisztában kell lennie azzal, hogy az egyiptomi ese­ményekkel kapcsolatos akciói nem csak jogellenesek, ha­nem az egész térségben növe­lik a veszélyes feszültséget. A szovjet kormány határo­zottan elítéli az Egyesült Ál­lamok mindenfajta beavatko­zási kísérletét az Egyiptomi Arab Köztársaság belügyeibe. Az Egyiptom körüli esemé­nyek nem maradnak hatásta­lanok a Szovjetunió biztonsá­gára, és a Szovjetunió figye­lemmel kíséri az események alakulását.” A nők világkongresszusa a neutronfegyver ellen A kancellár feiét követelik A nők világkongresszusá­nak több mint háromszáz kül­dötte hétfőn Lidicében, a né­met megszállók által 1942-ben elpusztított cseh községben békenagygyűlésen vett részt. A nagygyűlés résztvevői ha­tározatot fogadtak el, amely többek között kimondja: — Elítéljük az imperializ­mus lázas fegyverkezését. Tiltakozunk az ellen, hogy az Egyesült Államok kormánya döntést hozott a szörnyű ne­utronfegyver gyártására és hadrendbe állítására, a fegy­verkezés újabb, még veszé­lyesebb fordulójának elkez­désére és további amerikai rakéták európai elhelyezésére. A világkongresszus számos, külföldi résztvevője, a nap fo­lyamán a csehszlovák nők életével és munkájával ismer­kedett A kongresszuson ülésezett az a különbiztottság, amely a különlegesen nehéz élet- körülményekkel sújtott — fő­ként a világ feszültséggócai­nak területén lakó — nők és gyermekek helyzetét, . vala­mint hatékony támogatásuk lehetőségeit tárgyalta meg. Szovjet veteránok konferenciája Hétfőn Moszkvában meg­kezdődött a szovjet háborús veteránok ötödik országos kon. ferenciája. A tanácskozás el­nökségében az SZKP és a szovjet állam magas beosztású képviselői, a háborús veterá­nok bizottságának vezetői, a szovjet hadsereg tábornokai foglalnak helyet. A tanácsko­zásra 36 országból érkeztek vendégek. A tanácskozáson hétfőn fel­szólalt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára. Szólt arról, hogy ma, a háborús veszély fokozódásának idején ismét a legidőszerűbb feladattá vált a béke és a népek biztonságá­nak védelme és megszilárdítá­sa, majd így folytatta beszé­dét: — Az SZKP XXVI. kong­resszusának békeprogramja, amelyet kiegészítenek a Leo- nyid Brezsnyev kongresszus utáni beszédeiben, a krími ta­lálkozókon s az SZKP KB főtit­kárának vezető nyugáti poli­tikusokkal folytatott tárgya­lásain előterjesztett új konk­rét kezdeményezések, a háború elhárításának három fő irá­nyát szabta meg. — Először: véget kell vetni a meglevő háborús konfliktu­soknak és megbízható politikai biztosítékokkal kell szavatol­ni, hogy ne keletkezzenek újabb robbanásveszélyes vál­sághelyzetek. — Másodszor: valódi előrelé­pést kell elérni a fegyverke­zési hajsza, s elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozásában, meg kell aka­dályozni a neutronfegyver gyártását, el kell érni, hogy ne kerüljön sor az új amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Eu- rópába telepítésére, mivel ez a fegyverkezési hajsza újabb, még veszélyesebb szakaszá­nak kezdetét jelentené és je­lentős mértékben növelné a háborús veszélyt. — Harmadszor: fel kell újí­tani és el kell mélyíteni a po­litikai párbeszédet, ezen belül az Egyesült Államokkal foly­tatott tárgyalásokat. Ponomarjov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kezdemé­nyezései, következetes béke­politikája a más országokban élő emberek millióinak köré­ben is támogatásra talál. Vi­lágszerte egyre többen ismerik fel, milyen veszélyeket hordoz magában az amerikai imperia­lizmus és a NATO agresszív irányvonala. E felismeréssel magyarázható, hogy az utóbbi hónapokban emberek milliói­nak részvételével soha nem látott méretű háborúellenes mozgalom bontakozott ki. Londoni tanácskozás A közös piaci tagállamok külügyminiszterei kedden rendszeres tanácskozásaik ke­retében kétnapos találkozó­ra" gyűlnek össze Londonban. A brit külügyminisztérium­ból származó értesülések sze­rint a tanácskozások egyik fő témája az lesz, bogy a tíz nyugati ország milyen közös taktikát alkalmazzon az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferencián. amely hamarosan folytatja munká­ját Madridban. Megfigyelők biztosra ve­szik, hogy az EGK-tagálla­mok* a spanyol fővárosban továbbra is erőltetni fogják áz. „emberi jogok” címszó alá eső különböző témákat. Azt remélik, hogy így háttérbe szoríthatják az európai együtt­működés azon kérdéseit, ame­lyeknek megvitatását a szo­cialista államok ösztönzik. A külügyminiszterek vár­hatóan nagy figyelmet fog­nak szentelni annak, hogy Szadat halála után. hogyan módosulhatnak az EGK-tag- államok közös közel-keleti diplomáciai kilátásai. A külügyminiszterek Lon­donban találkoznak több dél­kelet-ázsiai kollégájukkal, akik az ASEAN-államokat képviselik. A nyugatbarát Thaiföld, Fülüp-szigetek, Ma­laysia. Szingapúr és Indoné­zia külügyminisztereivel el­sősorban azt akarják megbe­szélni, hogy a nemzetközi fó­rumokon, így az ENSZ-ben miképp befolyásolhatják to­vábbra is a világ államai­nak egy részét a Kambodzsá­ról kialakított álláspontjuk­kal. 2 NÖGRAD - 1931. ckic.be» 13., kedd Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár lemondását kö­vetelte a bonni béketüntetés kapcsán Heinrich Geissler, az ellenzéki Kereszténydemok­rata Unió főtitkára vasárnap este a ZDF nyugatnémet te­levízióban. A CDU-politikus szerint Schmidt számára csak két választási lehetőség van: vagy eltávolíttatja a Szociáldemok­rata Pártból azokat, akik részt vettek a szombati megmozdu­láson, vagy lemond, mert az SPD jelenlegi megosztottságá­val nincs joga az egész NSZK-t válságba sodorni. Geissler követelése elsősor­ban a Szociáldemokrata Párt ellentéteinek fokozására irá­nyul. A szombati demonstrá­ción ugyanis mintegy 50—60 ezer SPD-tag vett részt, ezek kizárását követeli -meet a ke­reszténydemokrata politikus. .. Hasonló szellemben támad­ta a Szociáldemokrata Pár­tot Helmut Kohl. a CDU el­nöke is. Kohl szerint az SPD vezetősége „túl gyáva, vagy túl gyenge” volt ahhoz, hogy megtiltsa a szociáldemok­raták részvételét és a kom­munistákkal való „népfront jellegű” közös fellépését. A görögök úgy tekintenek az októberi 18-án tartandó vá­lasztásokra, mint valamiféle fordulópontra. Ahogy mond­ják, változásra van szükség, s ennek a változásnak most jött el az ideje. A katonai jun­ta 1974-es bukása óta har­madszor kerül sor parlamen­ti erőpróbára Görögországban, s ezúttal először van veszély­ben a kormányzó konzervatív Űj Demokrácia Párt hatalmi monopóliuma, ám a vetély- társ, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) még nem minden területen készült fel a kormányzásra. A politikai küzdelem tehát szoros Görögországban — kér­dés, hogy melyik pártot része­sítik előnyben a választók? A . nyáron magam is tapasztal­tam Athénban, hogy az idei esztendő a felfokozott remé­nyek és a zsigerekben fájdal­masan megnyilaló félelmek éve Görögországban. Hét esz­tendővel a polgári demokrá­ciához való visszatérés után arról kell határozniok a gö­rögöknek, hogy a szavazóur­náknál is merik-e vállalni a hőn óhajtott „allaghi”-t, a vál­tozást, vagy a remények és a félelmek szorításában még négy évet várnak a döntéssel. Épp e dilemmára épít mos­tani válságos helyzetében az Üj Demokrácia: tudja, hogy minden hibájával együtt a polgári rendszer garanciáját testesíti meg a görögök sze­mében. A párt 1974-ben, nép­szerűsége csúcsán a voksok 54.4 százalékát szerezte meg. Három évvel később a szava­zók 42 százaléka biztosította támogatásáról, most pedig az előrejelzések szerint még ke­vesebb voksra számíthat. A hanyatlás fő oka valószínűleg az, hogy Konsztantin Kara­Támadásban a forradalmi erők A salvadori forradalmi erők megtörték a hadsereg és a fél­katonai bandák egyeduralmát az ország fővárosában, San Salvadorban — vélik a latin­amerikai politikai megfigye­lők. Emlékeztetnek arra, hogy csupán az elmúlt órákban tu­catnyi bomba robbant a fővá­ros központjában, nagy káro­kat okozva a különböző gaz­dasági, kereskedelmi és poli­tikai létesítményekben. Közép-amerikai rádióadók legújabb jelentései szerint bombák robbantak vasárnap a salvadori főügyészség épü­letében is. Ugyanakkor a partizánok az ország hét megyéjében indítot­tak újabb katonai akciókat, hogy így siessenek a Chalate- nango megyében már több mint tíz napja harcoló fegy­vertársaik segítségére. A jun­ta hadserege az északi megyé­ben az eddigi legnagyobb ará­nyú „tisztogató hadműveletet” indította mintegy hétezer ka­tona részvételével. Egyre több jel mutat arra, hogy a hadművelet nem éri el katonai céljait és hamarosan kifullad. Nyilatkozat a „Szolidaritás” kongresszusáról Az ellenséggel nincs megegyezés A „Szolidaritás” kongresz- szusán sok küldött olyan el­veket tagadott, amelyek a szo­cialista lengyel állam alapjait érintik — jelentette ki a var­sói televízióban Miroslaw Mi- lewski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Milewski, aki a legfelső pártvezetés ré­széről elsőként beszélt a múlt hét közepén véget ért gdanski tanácskozásról, rámutatott, hogy számos felszólaló a párt, mégpedig a marxista—leninis­ta párt vezető szerepe, az ország számára létfontosságú szövet- ségesi kapcsolatok a külpoli­tika állami monopóliuma el­len foglalt állást. A felszóla­lás jelentős részének hangne­me, a tanácskozás végkicsen­gése, a kongresszus több ha­tározata kifejezetten arra utalt, hogy a „Szolidaritás” ne hajtsa végre a tavaly nyár vé­gi megállapodásokat. Vas.árnáp esti tv-nyilatko- zatában Milewski, aki a LEMP kilencedik, rendkívüli • kong­resszusáig belügyminiszter volt, hangsúlyozta, hogy a párt, a vezetés már számos alkalommal bizonyította, hogy megállapodásra törekszik, de egy dolgot világossá kell ten­ni: „megállapodás csak azok­kal lehetséges, akik elisme­rik az ország szocialista álla­miságának alapelveit. Meg­egyezés nem volt és nem is lesz a szocializmus ellensége­ivel” — mondotta Milewski, „majd emlékeztetett arra, hogy a politikai konfrontációt a po­litikai ellenfelek kényszerítet­ték rá a pártra. E konfron­táció közepette a párt soha­sem mondott le egyetlen olyan lehetséges módszerről sem, amely az adott történel­mi időszakban a rendszer, s a vele azonos értelmű függet­lenség védelme érdekében szükséges”. Az anarchiából való kijutás alapvető feltételeként a tör­vények betartását és betarta­tását nevezte meg, mert a ren­det csak úgy lehet helyreállí­tani, ha minden törvénysértő — függetlenül funkciójától és hovatartozásától, valamint at­tól, hogy ez tetszik-e valaki­nek, vagy sem — viseli a tör­vények megsértéséből eredő következményeket. Az állami Vezetés részéről a kormány elnökségének szombati ülésén nyilvánítottak először véleményt a „Szolida­ritás” kongresszusáról, hang­súlyozva, hogy annak „mene­te, a kongresszuson elfogadott határozatok nyomán a koráb­binál is nyugtalanítóbbá vált Lengyelország helyzete”. Görög választások Remények manlisz megvált a pártvezér! tisztségtől és az ország elnöke lett, utódja, Georgiosz Rallisz pedig nem volt képes kézben tartani a pártot, így annak egységét a választásokra jó­vátehetetlen repedések kezd­ték ki. Aligha kétséges, hogy a 25 százalékos infláció, a 16 százalékos munkanélküliség, a fizetési mérleg kétmilliárd dol­láros deficitje szintén szava­zatok sokaságától fosztja meg az Oj Demokráciát, s vegyes visszhangot keltett az ország visszatérése a NATO katonai szervezetébe, majd belépése a Közös Piacba is. Míg az Űj Demokrácia a polgári kormányzás garanciá­ját, addig a PASOK, a Pán­hellén Szocialista Mozgalom a változás lehetőségét jelenti a görögök többsége számára. és félelmek Andreasz Papandreu, a párt vezére a választási kampány­ban a politikai változást óhaj­tó haladó és demokratikus erők összefogására, a jobbol­dal elleni közös harcra szólí­tott fel. Georgiosz Rallisz mi­niszterelnök, az Űj Demokrá­cia vezetője „népfront”-ként emlegette egy gyűlésen a Pán­hellén Szocialista Mozgalmat, a Görög Kommunista Pártot és a többi baloldali erőt, ami­kor a mérsékelt és szélsőjobb- oldali erők egyesítését sürget­te. A valóság azonban az, hogy ez a népfront nem jött létre: a PASOK-ot és a Gö­rög Kommunista Pártot, a két fő ellenzéki erőt ma is áthi­dalhatatlannak tűnő ellenté­tek választják el egymástól. Pedig közös fellépéssel na­gyobb esélyük lenne a válasz­tási győzelemre. A PASOK 1977-ben egyébként a szavaza­tok 25,3 százalékát szerezte meg, a GKP pedig a voksok 9,4 százalékát kapta. A mos­tani választásokon mindkét párt növelni kívánja szavaza­tai számát, s erre sokan esélyt is látnak. Hogy képes lesz-e egyedül nyerni a PASOK? Nos, a Pa­pandreu pártja 53 százalékos győzelmét jósolta, s megfi­gyelők szerint e sikert nem is lehet kizárni, hiszen a PASOK programja igen nép-* szerű Görögországban, főleg ami a NATO-val, az amerikai katonai bázisokkal és a Kö­zös Piaccal szembeni fellépé­sét illeti. Noha Papandreu ki­jelentései mindhárom témá­ban enyhültek a választási kampány során, az biztos, hogy a PASOK a fokozott NATO-elkötelezettség, a közös piaci tagság ellen van. Ez utóbbi kérdésben — kormány­ra kerülve — népszavazást terveznek: döntsenek a görö­gök maguk arról, hogy támo­gatják-e az EGK-tagságot és ha igen, milyen feltételekkel. A népszavazáshoz azonban Karamanlisz elnök, a Görög­országban ma is legnépsze­rűbb politikus hozzájárulása kell, aki elhagyta gyengülő pártját, de előbb még minisz­terelnökként olyan jogköröket harcolt ki az államfőnek, ami­lyenekkel a francia elnök ren­delkezik. Aztán 1980-ban meg­nyerte az elnökválasztást. A francia párhuzam folytat­ható: Papandreu most egy szocialista, Mitterand-típusú választási győzelemről álmo­dik... Hogy valóra válik-e ez az álom, az a görögökön mú­lik. Ök is álmaik megvalósítá­sát szeretnék megbízható ke­zekbe adni október 18-án. Kocsi Marg#

Next

/
Thumbnails
Contents