Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
Salgó Kupa '81 Rajt: ma este hétkor A kazári kanyarban. Egy kép A salgótarjáni Tanácsköztársaság térről ma este hét órakor rajtol hatvannyolc rali I-es, majd pontosan éjfélkor kilencvenhárom rali Il-es versenyzőpár. A hetedik Salgó Kupa két osztályának azonos útvonalon, 450, illetve 272 km-es össztávolságot, s ezen belül 147 és 74 km gyorsasági szakaszt kell teljesítenie. A mezőny, a szinte már hagyományossá vált (Salgótarján—Kazár—Kiste- renye—Nemti—Szuha—Parád- sasvár—Galyatető—Mátraal- más—Katalin-akna—Nagybá- tony—Kisterenye—Salgótarján útvonalon) két kiskört, majd ezt kibővítve (a Mátraszele— Zagyvaróna—Cered—Zabar— Pétervására—Nád újfalu— Nemti szakasszal) Kér"' nagykort autózik. Sajnos a Ferjámcz—dr. Tan- dari bajnokpárosunk külföldi verseny miatt nem indul, de a tavalyi versenyekről. már olyan pontelőnyre tett szert a korábbi futamokon, hogy bajnoki címüket nem veheti el senki. A kemény csa-i fákba a Salgótarjáni Volán SC autósai is beleszólhatnak. A Vajoda—Pusztai páros Skodájával jelenleg kategóriájukban a negyedik helyen áll és minden esélye megvan a dobogós helyezésre, nemcsak ezen a versenyen, hanem a magyar bajnokságban is. A rali II-eseknél a Szojka —Perez (Trabant) duót, szintén az esélyesek közt tartják számon. Tavasszal a Mecsekben szerzett második helyezéssel és a 6 ponttal a negyedikek. s most a „hazai” pályán lehetőségük les»«* előbb» lépesre, ami számukra jövőre a rali I-ben való szereplési jogot is jelentené. A verseny biztonságos lebonyolításában mintegy 200 aktivista és rendező, valamint 70 sportbíró vesz részt. Munkájuk eredményességét a nézők fegyelmezett, sportszerű magatartással segíthetik. A gyorsasági szakaszokon, verseny közben ne szaladgáljanak át és az úttestről biztonságos, legalább 10 rn-es távolságból figyeljék a versenyt! A kanyarok külső ívein ne álljanak, mert ott a legveszélyesebb, a kisodródó autók miatt! A rendezők kérik az érintett helységek lakóit és a rali útvonalán haladókat, hogy óvatosan, körültekintően közlekedjenek a verseny ideje alatt, október 9-én 19 órától október 10-én körülbelül 10 Óráig. A forgalomtól elzárt gyorsasági szakaszok: Salgótarján—Kazár, Szuha—.Parád- sasvár, Galyatető—Mátraal- más, Mátraalmás—Katalin- akna és 9-én 22 órától 10-én 06.00-ig Zagyvaróna—Cered. Ha indulsz a ralin Sokadik sebesség Pólmitiárer voltam Ceredig Szerda, 21 óra. Zagyvarónán állunk, tízen-tizenketten várjuk a Volán SC autósait. Folyik az edzés. A versenyzők még a Ceredig tartó gyorsasági szakaszon járnak, kóstolgatják a pályát. Kísérőm, Vas Péter, a Salgó Kupa egyik főrendezője addig is bemutatja a versenyszakaszt. — „Tizenhárom és fél kilométer, százharmincöt kanyarral”. Mit mondjak, ez utóbbi adat számomra ijesztő. Aztán Zsemberi Jenőhöz, az egykori, többszörös magyar bajnokhoz fordulunk (ő most a vo- lánosok edzője), kérjük, juttasson be bennünket egy kocsiba. Közben Tarján felől buszok érkeznek, majd valahol találkoznak a mezőnnyel, egy pótkocsis vontató is elpüfög, s vezetője — talán a verseny hatására — ugyancsak biztatja Járművét. Zsemberi Jenő pipázgatva nyugtat, magyarázza, nem én leszek az első potyautas. Valahogy úgy érzem magam, mint a fogorvosnál: de jólenne már túllenni rajta! Lassan csorognak a kocsik, egymástól úgy száz méternyire, érkezik vagy húsz. Bemutatnak Selmeczy Györgynek és Dudás Gyulának akik szívesen vállalják, hogy magukkal visznek. Mindkettő nagy név a szakmában, a Rally I. 1/b kategóriájának magyar bajnokai. Igaz, ezúttal más kategóriában indulnak más géppel. Essünk túl rajta, sürgetném az időt, de még vannak a pályán. Megérkezik egy Lada, Wartburgot húzva. Utóbbi, nak „kiment” a hengerfejtömítése, de „majd a versenyen”, mondja a pilóta. Rövid „taktikai értekezlet”, vigyázzak a fejemre, fogjam erősen a „bukócsövet”. Eldől, mi leszünk az utolsó kocsi. A többiek egyenként indulva elhúznak mellettünk, mi is beülünk. Illetve én a vezető mögé kucorodom a pótkerékre, a fejem pontosan éri a tetőt, s lelkesen szorítom a csöveket. ☆ 21.41:02. Rajt. Indul az 1300as Lada. Pár méter, és „bal négy hetvenöt föl”, hallom Dudás Gyula hangját. Jobbára őt látom, s az ölében levő nagy számoktól hemzsegő irkát. Aztán csak megyünk, megyünk. Próbálom agyamban rögzíteni impresszióimat. Hűha. Kellett ez nekem? Itt nincs megállás. Egy pillanatra átfut rajtam, hogy szólni kéne. Elég. Csupa rohanás a külvilág. Megőrültek a bokrok, a fák. Nem hallom a motort, a gumik csikorgását, csupán a navigátor hangját: „bal három, jobb négy, száz”. Csak legalább azt tudnám, mi lehet az a száz. Biztosan itt annyival lehet hajtani. Jól van, itt ötvenet mondott. De hát nem is megyünk lassabban. Most meg súroltuk a bokrokat, meg is csúsztunk. „Vigyázz! Sok a súly” — harsog Dudás. Lám, jól éreztem a farolást. Csak lenne már vége! Jaj, a hátamat valami nyomja. Na végre. Itt már fények látszanak. Biztosan eddig jöttünk. De hpl vannak az autók? Megyünk is tovább. „Bal négy fel, aztán jobb kettő le, jobb kettő be”, mint a géppuska, pattognak a segítő szavai. Mintha lassabban mennénk. Jó lenne látni a vezetőt. Ez most egyenes volt. Sokkal jobb az egyenes. Csak egyszer szálljak ki. Hű. Megint ezek a kanyarok. S a kövek mit keresnek az úton? Még most sem fogytak el a számok. Dudás meg csak lapoz, és mondja, mondja . . . fárad a kezem, nem érzem a hátam. De jó lenne odanyúlni, vajon mi nyomhatja? Már megint mintha csúsztunk volna. „Más a súly!” — szól a rekedtes hang, majd „szembejövő jöhet” teszi hozzá. Végre kocsik. Á, ezek csak félreálltak. Zuhanunk, vagy repülünk? Már mindegy. Csak a hátam. „Jobb három, bal négy, ötven”. Végre. 21.50:43. Hát ezt is túléltük. Alig érzem a hátam, a lábam és a karom, de egyben vagyok. Segítenek kikászálódni. Most elhiszem, hogy „egy kicsi mozgás • . .” Jólesik a nyújtózkodás. Percnyi pihenő, majd indulás vissza, de az előzőhöz képest csak porosz- kálva. Most lehet beszélgetni, faggatózni. Dudás Gyula úgy látszik cseppet sem fáradt, eddig is beszélt, de továbbra is szívesen válaszolgat. — Mit jelent ez a „száz?” — kérdem. — Az egyenes hosszát, s mondjuk a jobb három pedig a kanyar irányát és nehézségi fokát, A legnehezebb az ötös fokozatú kanyar, de ezen a szakaszon számunkra nincs ilyen. Labdarúgás Országos serdülő- és területi ifjúsági bajnokság SERDÜLÖK: Bgy. SE—Budafok 2—0 (1—0) Bgy. SE: Dombai — Újvári, Szlezák P., Tóth, Takács — Zólyomi (Szikora), Gyurovics, Zsidai — Király, Túri (Széles), Szlezák Z. Edző: Tományi Pál. ötletes, jó játék után kiengedett a hazai csapat, de így is biztosan nyert. Göllövők: Zsidai, Tóth. Jók: Szlezák P., Takács. Zsidai. STC—Nyíregyháza 3—10 (1—í) STC: Vári — Zsély, Pádár (Fancsik), Makán, Kovács L. — Urbányi, Kerényi, Rusznyák (Oláh), Stark — Stayer, Bartus Edző: Horváth Gyula Góllövök: Bartus 2 és Stayer. Jók: Makán, Stayer és Bartus. A nagy becsvággyal kezdő hazaiak már a 2. percben vezetést szereztek, de aztán a súlyos egyéni hibák eldöntötték a mérkőzést. IFJÚSÁGIAK: Bgy. SE—Budafok 6—1 (4—0) Bgy. SE: Paumann — Ben- dik. Csizmadia, Oláh, Csábi (Mihály) — Telek (Borkő), Deák, Tományi — Puruczki, Szűcs (Baranyai), Kovács. Edző: Béke Ferenc. Ilyen arányban is megérdemelten győzött a várakozáson felüli játékot nyújtó hazai csapat. Góllövök: Szűcs 4, Tományi 2. Jók: Paumann, Deák, Szűcs, Tományi. STC—Nyíregyháza 2—1 (1—I) STC: Pálinkás — Agócs, Juhász, Molnár, Hartman — Kozma, Dóra, Oláh (Németh), — Garai, Tolnai, Jaszik. Edző: Patkó József. Góllövő: Tolnai 2. Jó: Tolnai. A jobb csapatjátékot nyújtó stécések megérdemelten nyertek a kitűnően védekező vendégek ellen. ÖTÖDIK A SZÉCSÉNY AZ IFJÚSÁGIAK MEZŐNYÉBEN Több évtized A területi labdarúgó-bajnokság Mátra csoportjának legutóbbi ifjúsági eredményei: Borsodi Volán—Sajóbübony 4—0, Edelény—St. ötvözetgyár 6—0, Romhány—St. Síküveggyár 3—1, Recsk—Szé- csény 0—3, Olefin SC—Bélapátfalva 2—0, Borsodnádasd—Sírok 4—1, Petófibánya—Hatvani KVSC 1—5, Borsodi Bányász—Nagybátony 3—1, Borsodnádasd—St. ötvözetgyár 1—2. A bajnokság állása 1. Borsodi Bányász 8 71 25- 7 14 2. Borsodi Volán 8 6 1 1 25- 7 13 3. Olefin SC 8 62 37-12 12 4. Bélapátfalva 8 62 27- 7 12 5. Szécsény 8 62 21-13 12 6. Hatvani KVSC 8 4 2 2 26-11 10 7. Sajóbábony 8 53 17-16 10 8. Edelény 8 4 1 3 25-15 9 9. Romhány 8 3 1 4 22-18 7 10. Recsk 8 35 12-37 6 11. Nagybátony 8 2 1 5 18-12 5 12. Síküveggyár 8 2 1 5 8-22 5 13. ötvözetgyár 8 28 8-34 4 14. Borsodnádasd 8 26 18-40 4 15. Sírok 8 1 1 6 9-23 3 16. Petófibánya 8 17 11-31 2 e-,ö92 Sakk HOLTVERSENY AZ ÉLEN A Németh Béla-emlékverseny 5. fordulójára került ser. Eredmények: Balogh—Hovanecz 0—1, Egyed—Seben 1—0, Andricsik— Konti 0,5—0,5, Kassai—Albert 0,5— 0,5, Mlhalik—Dupák 1—0, Istva- novszki—Hankó 0,5—0,5, Krátki— Szarvas 0—1. A verseny állása az 5. forduló után: 1—2. Hovanecz L., Egyed A. 4—4, a. Mlhalik J 3,5 (1), 4. Kassai I. 3,5, 5—0. Konti F„ Ist- vanovszki K. 3—3 pont. Pénteken a 6. forduló partijait 16 órától, a 2. számú pinceklubban (Budapesti út 41. szám) játsz- szák. H. J. — És más számára? — Elképzelhető. A nehézség nem csak a kanyar ívétől függ, hanem sok más egyébtől is. Nem mindegy, milyen kocsival vesszük, lejtőről, vagy emelkedőre érkezünk, s mennyire gyors szakaszt követ. Egyébként is nehezen mondunk ötöst, mert akkor megszokottá válik. Szóval, ha valaki ötöst jelent be, annak már hajtűkanyarnak kell lennie a javából. Közben 70—80-al csorgunk lefele, s most érzem, kavarog a gyomrom. Remélem nem látszik rajtam. Furcsa lenne, ha olyankor lennék rosszul, amikor már nincs semmi különleges. Majd ők érdeklődnek, milyen volt. — Hát. . , — feleltem, nem tűi bőbeszé- dűen. Ebből is látszik, jobb, ha én kérdezek, mielőtt elfogyna alattunk az út. — Tulajdonképpel mennyivel mentünk? Erre már a pilóta válaszol: — Ügy hatvan és százhetven között. Nem mondom! Jobb ez így, hogy utólag tudtam meg. — Volt már balesetetek? — Hajaj. Nem is akármilyen. Százötvennel telibe kaptunk egy villanyoszlop betonlábazatát. — Hogy lehet ezt megúszni? — Azért van a bukócső, a négypontos biztonsági öv, a bukósisak. Közben visszaérkezünk indulási helyünkre. Már várnak bennünket. Talán naiv gondolat, de úgy érzem, mások egy kicsit megkönnyebbülnek, hogy egyben látnak. Köszönet és búcsúzkodás után ők tovább folytatják máshol az edzést, én pedig eldöntőm magamban, nem pályázom előléptetésre. Nem leszek pótmitfárerből igazi.-, a fabábuk Több mint húsz évvel ezelőtt még ő maga is előszeretettel gurított a fagolyóval, ütötte a bábukat, tekézett az SKSE-ben. Később egészségi okok miatt abbahagyta a versenyzést, a tekének azonban nem fordított hátat. A megyei szövetségben vállalt társadalmi kötelezettséget, megbízatást. Irányította a játékvezetőküldést, no meg a titkári funkciót látta el, s végezte önzetlenül közel két évtizedig. Mizser József közben sokat fáradozott azért, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél minél több dolgozó megszeresse ezt sportágat, amely jó alkalmat nyújt a rendszeres mozgásra, a testedzésre. A vállalati tömegsportbizottságban nagy ügybuzgalommal látta és látja el ma is megbízatását. Szervez, mérkőzést vezet, ha kell, ő maga is megfogja a golyót és még mindig jó stílusba helyezi le a deszkául, vesz részt eredményesen a tomegsportversenye- ken. A színvonalas üzemi bajnokságok kezdeti szakaszában szomorúan nézte, amint omladozott az egykori SESE-te- kepálya, amelyet végül is lebontottak, mivel balesetveszélyessé vált. így ez a nagyon szép sportág kiszorult a gyártelepről. Nem vesztette kedvét. Újabb és újabb helyszínekre szervezte az üzemi bajnokságot, a szocialista brigádok versenyeit. Az utóbbi években aztán Somoskőújfalu lett a tekézők „főhadiszállása”, közkedvelt helye. A határ menti településen megépült tekepályán zajlanak a tőle sok időt elrabvi lógóban ló üzemi versenyek. Nyaranként három hónapból alig-alíg akad szabad délutánja, estéje. hiszen az üzemi versenyek melletf irányítja a városi bajnokságban szereplő tekézők tevékenységét is. Az utóbbi két-három évben nem tudott olyan figyelmet fordítani a szövetségi munkára, mivel tanult. Miután eredményesen vizsgázott a szaktechnikusi tanfolyamon, ismét több időt szentel a tekeszövetségben elvégzendő feladatokra. Az idegenárú-ellenörzési-. osztályon csoportvezetői munkakörben tevékenykedik. Nem vonja ki magát a politikai és tömegszervezeti munka végzéséből sem. Sok tehát a tennivalója, de a tekének mégsem fordít hátat. Vajon miért? — A hosszú évek alatt ilyan nagyszerű kollektíva alakult ki. hogy e nélkül nem volna teljes az életem — mondja Mizser József, ürülök annak is, hogy sikerült valóban tömegessé tenni ezt a régi :nun- kássportot. Most már a nők is egyre többen vesznek részt ebben a jó kikapcsolódást nyújtó sportban. — Remélem tovább sikerül majd gyarapítani a tekeked- veiők táborát. Bízom abban is, hogy létesítményben szintén tovább gazdagodik ez a sportág. Szeretném, ha a jövőben a tesvérvállalatok dolgozóival egyre több tekeversenyen vehetnénk részt. Ügy véljük Mizser József szavaiból is kicsendül mély szeretete, amelyet a teke iránt érez. — demeny — Tájíuiás Előkelő helyezések A közelmúltban Vlnyén rendezték a Bakony és Schönherz Kupákat. Bakony Kupa. F 17 B. Táv: 7500 méter (szintkülönbség 260 méter), 14 ellenőrző pont: 1. Blézer Attila (Egri Spart.) 71.12, 2. Varga András (STC) 71.41, ... 6. Mohácsy Tamás (STC) 83.05, 7. Török József (STC) 86.22. F 13 B.'Táv: 4200 méter (szintkülönbség 150 méter), 9 ellenőrző pont: 1. Pavlovics Gábor (Kaposvári R.) 38.33, 2. Kovács Gábor (Bgy. MEDOSZ) 39.27. Schönherz-emlékverseny. F 17 B. Táv: 6100 méter (szint- különbség 210 méter), 12 ellenőrző pont: 1. Varga András (STC) 45.17, ... 4. Mohácsy Ta. más (STC) 54.36. F 15 B. Táv: 4400 méter (szintkülönbség 170 méter), 9 ellenőrző pont: 1. Viniczai Ferenc (Videoton) 28.21, 2. Török József (STC) 28.57, 3. Vityi Péter (Tipográfia) 34.04. F 13 B. Táv: 6100 méter (szintkülönbség 100 méter), 7 ellenőrző pont: 1. Grabecz Tibor (Volán SC) 29.28, ...4. Kovács Gábor (Bgy. MEDOSZ) 33,03 A jó STC-s eredmények mellett figyelemre méltó a képen látható fiatal Kovács Gábor helyezése is! NÓGRÁD - 1981. október 9., péntek 7 Kiss László
