Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-08 / 236. szám
Őrsök otthon — Fogadóórák üresjáratban Csak a mama szülő?... „Becsszóra mondom: apu sosem volt vele tisztában, melyikünk hányadikos... Igaz, többen voltunk testvérek; ő meg állandóan, kamaszkorától politikával foglalkozott, ahogy mondják: a munkás- mozgalom régi harcosa. A nevelés, a tanítókkal, tanárokkal való kapcsolattartás anyu dolga volt. Öt hívatták be, ha rossz fát tettünk a tűzre, az ő konyhájában ültek, amikor a továbbtanulásunkra akarták rábeszélni a családot. Mint pedagógus, úgy látom, ma sem sokat változott ez a hagyományos felállás... Abban viszont nem mindenki olyan szerencsés, mint mi, hogy az emberré nevelésünkben azért nagy része volt az apai beszélgetéseknek is... ” Szülői értekezlet — csaknem '„telt házzal”. Az iskolapadokban kilencven, s valahány százalékban asszonyok ülnek. Alsósok szülei. Ugyanez egy nyolcadik osztályban: több férfiarcot láthatunk, különösen a fiús szülök jönnek el. Hiába, a pályaválasztás már komoly dolog, úgy vélik, ebbe érdemes beleszólni. — o — Nemrégiben egy iskolában a nevelői szoba ajtaja mellett a falon a tantestületi névsort böngészgettem — minden pedagógus neve mellett ott volt a fogadóóra időpontja. Ugyanezt év elején az ellenőrző könyvecskébe is beírják a tanulók. Hogy hányán élnek vele?... Ez már más kérdés. — o — A pásztói Kun Béla Általános Iskolában Luda Sándor igazgatóhelyettessel, András- ka Jánosné alsós, Pataki Sán- domé felsős szülői munkaközösségi összekötővel beszélgetünk a szülők és pedagógusok kapcsolatának formáiról és tartalmáról. A kettő szorosan összefügg: a formák gazdagodása az együttműködés lehetőségeit is növelte. Nézzük először a három „alapformát”, találkozási, beszélgetési lehetőséget! Legkevesebbet lehet mondani a fogadóórákról. Sok megy el üresjáratban, még inkább az alsós szülők jönnek be, sűrűbben. Legtöbben idő problémára hivatkoznak: túl korai időpontban van, akkor még dolgoznak. Ezért, ha szülői értekezlet van, olyankor érdeklődnek inkább a csemete előrehaladásáról. Ezt felismerve a pedagógusok ezeken a napokon igyekeznek elérhetők lenni. Persze, így nincs annyi idő, ez nem pótolja teljesen a kiadó- sabb négyszemközti beszélgetéseket. A szülői értekezletek látogatottak ebben az iskolában. Ám a klasszikus gondok itt sem hiányoznak: hatodik-hetedikben lanyhul az érdeklődés; általában csak a mamák jönnek; a hiányzók sok esetben éppen a leginkább problémás, veszélyeztetett, gyerekek szülei. Ezeken a találkozásokon az utóbbi években sok szó esett az új tanítási dokumentumokról, keresik az együttműködés lehetőségeit a nevelésben. Sok új forma bontakozott ki ennek kapcsán, például patronáló brigádok segítik a nevelők munkáját, sok szülő szívesen vállalkozik arra, hogy az osztálykirándulásra elkíséri a gyerekeket. A harmadik terület a családlátogatás. Elsőben, ötödikben, nyolcadikban mindenkihez elmegy az osztályfőnök, a többi évben inkább csak azokhoz, akikkel gond van. Ezek az alkalmak csak akkor járnak igazán haszonnal, ha őszintén, nyíltan beszél egymással szülő és pedagógus. Népmesesorozat a televízióban Elkészült a magyar népme- sesorozat újabb 13 epizódja a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében. A műfaj hazai gyöngyszemedből Kovács Ágnes népmese gyűjtő-kutató — Ortutay Gyula egykori munkatársa — negyven mesét válogatott ki, s közülük 13 animációs változatát mutatja be a televítíó. Képernyőre kerül többek között a Király Kis Miklós, az Égig érő fa, a Hamupipőke királyfi és a Csillagszemű juhász című mesefeldolgozás, amelyek néhány éve könyvalakban már megjelentek. Az új népmesecsokor epizódjai nem elsősorban a gyermekek részére készültek; a felnőttek érdeklődésére számot tartó 10 perces filmeket Jankovdch Marcell népi motívumokat felhasználó rajzai illusztrálják. A képernyőn október 8-tól. fő műsoridőben jelentkező mesefilmek zenéjét ezúttal is a Kaláka együttes szerezte és tolmácsolja. A meséket Molnár Piroska és Szabó Gyula mondja el. Nem túl régi még a nyílt tanítási órák hagyománya. Ezt is a kisebbek szülei használják ki jobban. Itt is voltak az időponttal bajok, ezért felvetették: egy egész hetet kellene nyitottá tenni, akkor a szülő biztosabban módot talál rá, hogy eljöjjön. Nemcsak a szülőn múlik a jó kapcsolat az iskolával, a gyereken is. A kicsik napokkal előtte mondogatják: Ugye, eljössz, anyu?... — míg a nagyobbak szívesebben veszik, ha „nem nyüzsög” túl sokat a mama, papa az iskolában... Hogyan látják a gyerekek: mit tudnak szüleik az iskolai életről? Szőllősi Zsuzsa és Ma- rácz Krisztina nyolcadikosokat kérdezgettem erről. — Anyuék minden lényeges dologról tudnak — kezdi Zsuzsa. — Amikor közösen csináljuk a házimunkát, sokat beszélgetünk. Az lehet, hogy kisebb koromban több helyet kapott ezekben a beszélgetésekben a suli, most mór csak a fontosabb eseményeket mondom el. Ha kényes, ha rám nézve negatív, azt is. Egyszer csináltam meg, hogy elhallgattam egy konfliktust, hát, nagyon rosszul sült el. Jobb őszintének lenni! A lányoknak kellemes élményeik vannak a „családhoz kihelyezett” őrsi foglalkozásokról. A szülők is örömmel fogadták — találkozhattak lányuk, fiuk barátaival, akikről eddig is sokat hallottak az elbeszélésekből. Az egyik papa tréfás balesetvédelmi foglalkozást tartott — villanyszerelő a szakmája, az elektromosságról beszélt. Természetesen sok sztori elhangzik ilyenkor és egymást is jobban megismerhetik. Elmondják, miért tartják fontosnak, hogy szüleik tudjanak az iskolai dolgaikról: reális képük van, jobban tudnak segíteni a problémák megoldásában. A kiindulási alap: nem mindig a gyereknek van igaza... Okos gondolat! G. Kiss Magdolna Bányászból lett festő ajándéka Ötvenöt alkotását ajándé- tő. A képzőművészeti főisko- kpzta a soproni központi bá- Iára 1949-ben került. A múze- nyaszati múzeumnak Gáspár umnak adományozott fest- Sándor budapesti festőmű- menyeit —, amelyeket hama- vész. A képek — valamennyi rosan kiállításon mutatnak be olajfestmény — a bányászok életét, munkakörülményeit ábrázolják. Az ajándékozó 1916-ban született bányász- családban: maga is dolgozott a Dorog közelében levő Anna- völgyben, bányászból lett fesJól felkészült szakembereket képeznek a salgótarjáni Madách Imre Építőipari Szak- középiskolában, ahol a diákok az elméleti ismereteiket hasznosan gyarapíthatják a hetente egy alkalommal, építkezéseken szerzett szakmai gyakorlatokon. A II. c. osztályosokat a beszterce-lakótelepi építkezésen fényképeztük le, ahol Szojka Erika, Monori Tibor, Szalisznyó Róbert és társaik lakások belső szerkezetének kialakításában vettek részt. — kulcsár-felv. — Ideiglenes paradicsom Általában — ez a magyar ide vagy oda, a fesztiváldíjjal jében is az ember lehetőségeit film és közönségének furcsa együtt is megtekintésre érdé- kutatja a szorongatott helyze- viszonyulása —, ha egy film mes film az Ideiglenes paradi- tekben, s érzékletesen veti fel nemzetközi fesztiválon díjat csőm. a segítés, a mások iránti felenyer, gyanússá válik a közön- Története a második világ- lősség problémáját. ezért61 mutatkozott ? háláfLbb- háb°rÚ, id?jé? A M^yafr°rS^' A főszerepet André Dussol, „ g°n Játszódik. A német hadi- lier és Frajt Edit játssza, meliffLhe ?„Sr^ fogolytáborokból sok francia lettük alakít fontos figurát Wiílhh ivwu szökött hazánkba, jutott véde- Szabó László, Christian van legújabb alkotasa, az Ideigle- lemhez, barátsághoz, szere- Cau Bács Ferenc, Ferenczy "ff lemhez - noha Magyarország Csongor, Bánfalvi Ági, Soós vai filmfesztiválon ezustdijat a németek oldalán harcolt. Edjf. kapott. Aztán mégis, előítélet Kovács András új filmje — a rendező előszeretettel foglal- Kovács András filmjét teg- kozik a második világháború nap és ma a sálgótarjáni No- kevésbé közismert fényeivel vember 7. Filmszínházban ve- egy francia hadifogoly, títik, aktóber 10-én Ka- Jaeques magyarországi életút- rancslapujtőn, október 12— ját kíséri végig, valóságosan I3-án Balassagyarmaton felrajzolva a kort, a társadal- szerepel. A bemutatók mi, politikai viszonyokat, a érdekessége, hogy a nyilas terrort. A történet so- „nagyfilm” előtt a Menekülés rán közeli kapcsolatba kerül Magyarországra című Ko- egy fiatal zsidó asszonnyal, s vács András rövidfilmet veti- kettejük szerelme, majd en- tik, mely értelmezi és magya- nek szétfoszlása jelenti a cse- rázza a játékfilm történelmi lekmény összetartó fonalát, hátterét és szereplőinek körül- Kovács András ebben a film- ményeit. az 1940-os években alkotta. Bukj föl az árból A miskolci Herman Ottó Múzeum vendégeskedik Salgótarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban, ahol ezekben a napokban látható a Borsod megye népművészete című időszaki kiállítás. — kj — Beszélgetés József Attiláról Jó ideje jelennek meg egy érdekes és sokszínű sorozat kötetei Csepelen. A Műhelyfüzetek nevet viselő sorozatban az olvasó munkásklub íróinak munkái látnak napvilágot. A sorozat vezetője Szentpéteri Zsigmond, a füzeteket a Csepel Művek Munkásotthona adja ki. Voltak olyan esztendők, hogy három kötet is megjelenhetett, a folyamatosság azóta sem szakadt meg, bizonyítva a szándék nemes voltát, nem kevésbé azt az érdeklődést, amelyet 1973-tól sikerült fölkelteni és éberen tartani. Javára írható a sorozatnak, hogy sikerült „tiszta profilt” kialakítani, elbeszéléseket, drámákat, verseket és tanulmányokat adnak ki, tisztába vannak azzal, hogy hasonló vállalkozások esetében valami mellett dönteni kell, más műfajok (például riportok, szociográfiai kísérletek stb.) más jellegű sorozatokat kívánnak. Az előkészületben levő kötetek verseskönyvek lesznek, egyik közülük például második kiadásban. A szerzők köre széles, a színvonal is ingadozik, ez azonban nem csökkenti a vállalkozás értékét, az adott körben a Műhelyfüzetek hasznosan és ösztönzően tölti be hivatását. A Műhelyfüzetek tizenkilencedik darabja a közelmúltban látott napvilágot, Tamási Lajos szerkesztésében. Bukj föl az árból címmel beszélgetéseket ad közre József Attiláról. A „beszélgetés” jelző — s ez javára válik, e füzetnek — szerény, esetenként inkább tanulmányok közléséről van ugyanis szó. Hogyan született meg ez a könyv? A szerkesztő elöljáróban közli ezt is. A Csepel Művek központi könyvtára és az olvasó munkásklub annak idején, tavaly áprilisban ünnepi estet rendezett József Attila 75 születésnapja évfordulóján. Ott voltak a gyár József Attila brigádjainak tagjai is. Mint megtudjuk, a füzet az est jegyzőkönyvének tekinthető, a felszólalások és az elhangzott József Attila-versek a beszélgetés valóságos sorrendjében követik egymást. A verseket Máray Enikő előadóművész és Kaltenecker Antal, a csőgyár versmondója adta elő. A kötet zárá- saként Benjámin László e rövid, de tömör felszólalásában — napjaink irodalmi életének kacskaringóit is ismerve — több időszerű gondot is említett. Csak utolsó mondatát idézzük- „Szép tisztának kell megőriznünk élete művét, mert értünk való; s ha a mindenséggel nem mérhetjük is magunkat — mert hiába képzeljük, még nem vagyunk nagyok —, mérhetjük magunkat, cselekedeteinket, társadalmunkat József Attila szép, és pontos, és okos szavaival, hogy képesek legyünk egyszer mi is szépet, tisztát felmutatni a világnak, az utánunk jövő nemzedéknek”. Igen, időnként bizony nem árt az író, a költő felelősségéről sem szólni, mert ez sohasem avul ez, ha komolyan vesszük az irodalom szerepét a világban, életünkben. Érdemes elolvasni a közreadott „felszóllalásokat”. Sajnos, vagy szerencsére gazdag a válogátás, külön-külön nem elemezhetjük őket e recenzió megszabott határai között. Többen egy-egy vers születését kutatják, mások mélyebb társadalomrajzot vázolnak föl, vannak, akik a költő életútjának állomásait keresték föl és írják le, és így tovább. Volt. aki személyesen is találkozott József Attilával (Schuch János például), volt, aki „csak” szülőházát kereste föl. Ez utóbbit tette a Salgótarjánból elszármazott Galló Olga, aki vázlatosan, de szép érzékenységről tanúskodva írja le a látottakat Folytatódni az egészben címmel. Érdemes lapozgatni, olvasgatni ezt a friss hangú Műhelyfüzetet. T. E.
