Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
Szeptemberben fele-fele Széntermelük közölt legjskk a külfejtés A Nógrádi Szénbányák örömei és gondiai A Nógrádi Szénbányák eleddig jelentős széntermelési sikert könyvelhet el magáénak, hiszen a 950 ezer tonnás szakmai tervhez viszonyítva időarányosan a célkitűzéseket meghaladó mennyiségű energiahordozót bocsátott a népgazdaság rendelkezésére. Múlt hét szombatjáig csaknem negyvennyolcezer tonnával több szenet bányásztak ki az előirányzott mennyiségnél, s így évkezdettől már több mint 738 ezer tonnát „törlesztettek” a 950 ezerből. Ami egyébként még nem adhat okot önelégültségre, hiszen a frontbrigádok és a két külszíni fejtésen dolgozók az egymillió tonnás termelés teljesítését határozták el évkezdetkor. Mi több: a vállalat hosszabb távra szóló tervei is ugyanekkora mennyiségű szén felszínre hozatalát tűzték ki célul, így hát az esztendő még hátralevő idejében igencsak szervezett, hatékony munkára van szükség az elképzelések valóra váltásához. Szeptemberben örvendetes, hogy 24-ig, a kányási aknaüzem dolgozói több mint hatezer, a tiribesiek pedig hétezer tonnával több szenet termeltek a havi előirányzottnál, és nagyon kitettek magukért a kazár-pólyosi és a ho- mokterenye-kőtetői külfejtésiek: havi 16 ezer 362 tonnás tervük helyett a múlt hét végéig már ennek kétszeresét is meghaladó mennyiségű, kiváló minőségű szenet szállítottak el a nagybátonyi feladóállomásra. Gondokat sejtet azonban a szorospataki aknaüzem hosz- szabb ideje tartó „vajúdása”, melynek következménye már eleddig is nagyban hátráltatta a vállalat széntermelési tervének alakulását. Az itteniek csupán a mostani hónapban is majdnem hatezer tonnával maradtak le, amellyel „adóságuk” tetemesre és — december végéig mér be nem hozhatóra kerekedett. Az idei sikerszéria után meglepetésként hatott a Ménkes- aknaüzembéliek terv nem teljesítése: szeptember 24-ig csaknem hatezer tonnával kevesebbet termeltek havi tervüknél. Ez utóbbi magyarázata egyébként objektív ok: az eddig a termelésben nagy szerepet játszó, déli ereszkei íront „lefogyott”, művelését megszüntették, s így jelenleg csak az alfa-ereszkei munkahely termel szenet, amelynek munkáját azonban a gyakori géphibák (!) nagyban hátráltatják. Kányáson jelenleg három front üzemel, de az egyiken, Szovjet asszony Pásztén Leningrádban tanult rádiótechnikusnak az Uraiban, Bje- loreckben született Berkes Alexandra, aki három esztendeje Pásztora jött férjhez a Szovjetunióból. Eredeti szakmájában nem sikerült elhelyezkednie. így a Váci Kötöttárugyár helyi gyáregységében keresett munkát. Hamar kitanulta a ruhakészítést, s minőségi teljesítményeinek elismeréseként minőségellenőrnek nevezték ki. Naponta kétszáz terméket meóz társaival, közülük legtöbb exportra, a Szovjetunióba, szülőföldjére kerül. „Talán még igényesebb vagy ok,..mint a többiek, mert az otthoniaknak csak első osztályú ruhákat engedem kiküldeni!" — mondja. Szigorúsága azonban csak a munkájára jellemző, munkatársaival, környezetével nagyon kedves, jó- kedélyü. A magyar nyelvet is az üzemben tanulja leginkább, szívesen beszélgetnek vele asszonytársai a meóasztal mellett- kj a 16-os számún akkora a kőzetnyomás, hogy szinte óráról órára veszélyezteti a termelést. Nem különb a helyzet a másik, önjáró hidraulikus berendezésekkel biztosított fronton sem, amelynek csapatai az egész hónapon át hatalmas vízmennyiséget tartalmazó, zárt üregeket harántoltak. A nehéz geológiai viszonyok kö- gepette gyakorta került sor az önjáró egységek mentésére, új helyre áttételükre, mert azok a talajadottságok miatt szinte elsülyedtek. Szorospatakon hosszú ideje okozott nagy gondokat, hogy az egyik lehető legkorszerűbb, OR—4 típusú önjáró frontbiztosító berendezést olyan munkahelyre szerelték be, amelynek széntelepe hamar elvékonyodott, s így a maróhengeres művelés lehetetlenné vált. Nehézségeiket fokozta még. hogy a másik fronton is színe arasznyira zsugorodott össze a széntelep vastagsága, s a hatalmas nyomás gyakorta okozta a főte törését és omlásokat. 28-tól kezdődően azonban megnyitották e „rossz” front másik szárnyát, amelytől jelentős termelési sikereket remélnek. Ide nagy erőket csoportosítottak a lemaradások enyhítésére. Tiribesen most is — mint ez évben mindig — minden rendben. Két frontjuk jól üzemel, s az idén munkahelyátállásra már nem kerül sor. Hasonlóképpen jó a helyzet a külfejtéseken, melyeknek dolgozói az idén — hasonlóképpen a tavalyihoz — újabb rekordokat döntögetnek. k- gy. Törvények a gyakorlatban Rozsiermesztés Az NDK-ban egymillió hektáron termesztenek rozsot. Az ország rozskutató központja egyben a KGST-orszagojt e gabonafajtával foglalkozó kutatóintézeteinek centruma is. Az új termesztési módszereket közkinccsé teszik, az új neme- sítvényeket rendszeresen kipróbálják és cserélik, hogy mindenütt emelhessék a terméshozamokat és javítsák e fontos élelmiszemövény minőségét és ellenállóképességét. C sütörtökön délelőtt megkezdi munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A képviselők ezúttal nem valamilyen új törvény elfogadására készülnek, hanem a parlament jó hagyományait követve néhány korábban alkotott magas szintű jogszabály végrehajtásának helyzetéről szeretnének az ágazat felelős vezetőitől pontos képet kapni. Az országgyűlés ellenőrző funkcióját gyakorolva beszámoltatja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról. A parlament számadásra kérte az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal államtitkárát is: hogyan halad az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtása. A két téma sok vonatkozásban összefügg, s manapság valóban a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. Ezt igazolták az előzetes országgyűlési bizottsági ülések is, amelyeken a képviselők több órás vitában, nemegyszer szenvedélyes hangon mondtak véleményt. Az észrevételeket egyértelműen a konstruktív szándék jellemezte, amely minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét az országgyűlési ülésszakra is. A honatyák készséggel elismerték a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban valamint a környezetvédelemben eddig elért eredményeket, mégis inkább a hibákról, a kedvezőtlen jelenségekről, a megoldandó feladatokról beszéltek. Mert joggal lehetünk ugyan büszkék a megtett útra —, s ennek olykor valóban imponáló adatai sem hiányozhatnak a parlamenti beszámolókból —, de az embereket elsősorban a jelen és a jövő kérdései izgatják. Váncsa Jenő miniszter és dr. Gonda György államtitkár,. a napirenden szereplő két téma előadója meg az előzetes bizottsági üléseken ígéretet tett arra, hogy a képviselők észrevételeit messzemenően figyelembe veszik az országgyűlési expozé szövegének végleges megfogalmazásánál. S így van ez rendjén. Hiszen egy-egy ágazat helyzetéről, eredményeiről és feladatairól csak úgy lehet igazán hiteles elszámolást adni az ország gyűlése előtt, ha az expozé együtt készül a törvényhozókkal, ha nem kerüli meg azokat a kérdéseket, amelyek a képviselőket, a lakosságot leginkább foglalkoztatják. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legutóbb 1972-ben számolt be az ország- gyűlésnek, most tehát egy újabb, alapvetően sikeres évtized eredményeiről és gondjairól adhat számot a tisztelt háznak. Elmondhatja például, hogy miközben ezt az ágazatot világszerte háttérbe szorította a dinamikus iparosodás, hazánkban ez a folyamat csak mérsékelten érvényesült. Ennek köszönhetően a mezőgazdasági termelést tekintve Magyarországot világszerte a leggyorsabban fejlődő országok mezőnyében tartják számon. Az elmúlt évtized tényei beszédesen igazolták, hogy nálunk a termőföld a népgazdaság egyik legfontosabb erőforrása. Ma már ott tartunk, hogy élelmiszer-gazdaságunk mind több termékéből a hazai szükségleteket jóval meghaladó árumennyiség előállítására képes. A szántóföldi növénytermesztés értéke az elmúlt tíz évben több mint másfélszeresére nőtt. Csupán egy, de rendkívül fontos példát említve: a negyedik ötéves terv időszakában átlagosan 3325 kilogramm búzát és 4172 kilogramm kukoricát termeltünk egy hektáron: Az utóbbi öt év átlaga pedig 4065, illetve 4852 kilogramm. Az elmúlt tíz év állattenyésztésünk eddigi legeredményesebb időszaka volt. A termelési érték 40 százalékkal emelkedett. A legdinamikusabban a baromfi- és a sertéstenyésztés fejlődött. A miniszteri beszámoló nem hallgat majd természetesen a gondokról sem. Arról például, hogy a termelés növekedésével nem mindenütt tartott lépést a gazdaságosság, a versenyképesség. Vagy, hogy a szükégesnél lassabban fejlődött a növénytermesztés és továbbra sem sikerült számottevően javítani a kedvezőtlen adottságú gazdaságok helyzetét, lehetőségeit. S ha már a problémáknál, a megoldandó feladatoknál tartunk, ezekről a másik napirendi pont, a környezetvédelem kapcsán is bőven esik majd szó. Legalábbis erre lehet következtetni azokból a meglehetősen szenvedélyes képviselői felszólalásokból, amelyek a téma kapcsán a bizottsági üléseken hangzottak el. Az észrevételek lényege valahogy úgy foglalható össze, hogy nagyon jó környezetvédelmi törvényünk van, ami szép elveket deklarál. Ezekből azonban — legalábbis egyelőre — vajmi kevés valósul meg a gyakorlatban, Mert hiába mondja ki például az országgyűlés, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ha Magyarországon jelenleg egyes felmérések szerint négymillió ember kénytelen nap. mint nap szennyezett levegőt szívni. De rendkívül sok a probléma a vizek tisztaságával és más területeken is. A képviselők szinte egyöntetűen a jelenleginél sokkal nagyobb szigort, határozottabb felelősségrevonásokat kértek számon az illetékesektől környezetünk szennyezőivel szemben. Legyenek azok akár vállalatok, akár pedig magánszemélyek. Többen is felvetették, hogy hiába vannak megfelelő jogi lehetőségek, ha az arra hivatottak nem élnek velük. Jellemző például, hogy a törvény hatálybalépése, 1976 óta mindössze 27 személyt ítéltek el környezetvédelmi bűncselekmény miatt. Két évvel ezelőtt felemelték az egyes környezetvédelmi szabálysértésekre kiszabható bírságok összegét, sőt egyes tanácsi dolgozókat helyszíni bírságolásra is feljogosítottak. Több képviselő hangsúlyozta az előzetes viták során —, s ez a vélemény bizonyára a plenáris ülésen is elhangzik majd —, hogy a környezetvédelmet jelenleg még egyszerűen nem kezeli megfelelő rangján a társadalmi közfelfogás. A különféle szennyezéseket sokan bocsánatos bűnnek tekintik és gyakran ezt a véleményt támasztja alá a hatóságok liberalizmusa is. Semmilyen társadalmi gondot — így a környezetvédelmet sem — lehet természetesen pusztán adminisztratív eszközökkel, így szigorú bírságolásokkal megoldani. De mindenképpen a jelenleginél következetesebb felelős- ségrevonásokra van szükség, ahhoz, hogy ezen a területen valóban előre lépjünk. Bár környezetünk szennyezettsége szinte napról napra egyre aggasztóbb mértékben emelkedik, sok helyen mór az ember egészségére tör — talán még nem késő... A z országgyűlés mindenesetre helyesen tette, hogy felismerve a téma rendkívüli fontosságát, a t. ház napirendjére tűzte a környezetvédelmet. Deák András Mi történt '78 óta ? Fiatalok az SVT-ben Az idén önálló gazdálkodó egységgé lett Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a termelési élet szinte valamennyi területén jelentős szerepet játszik az a hatszázkét fiatal dolgozó, akiknek helyzetéről — közeljövőben megtartandó ifjúsági parlamentek előzményeként — tettek közzé részletes felmérést. Az SVT fiataljai is osztoztak azokban a gondokban, amelyek a vállalat V. ötéves tervi eredménytelenségét okozták, de erejükhöz képest minden tőlük telhetőt megtettek a lemaradások csökkentésére. S ez számottevő volt, hiszen az SVT-ben levő szocialista brigádok létszámának több mint egyharmada harminc éven aluli. Nekik is köszönhető, hogy a tervtől való eltérés „csak” 11,8 százaléknyi lett. Az eredmények mellett azonban a fiatalokról alkotott kép korántsem felhőtől mentes. 1978-tól jelentősen „lelohadt” újítókedvük, gondot okoznak a munka- és a technológiai fegyelem betartásában. Sajnos, közülük százharmincán nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát — ez nagyon magas szám! —, s a munkaidő-kedvezmény, a tanulmányi szabadság, az,ingyenes tankönyvjuttatás, és a jutalmak biztosítása ellenére, éppen közöttük a legnagyobb az évfolyamokból való „lemorzsolódás”. És bár a felsőfokú végzettséggel rendelkező fialj talok száma már tizennégy, s ez jónak tekinthető, de a vállalat legnagyobb gondját a szakmunkás-képesítéssel rendelkező ifjak hiánya jelenti. Igaz, az utóbbi három évben 232, harminc év alatti dolgozó vett részt betanító, specializáló, ismeretbővítő és más jellegű * tanfolyamokon, ezek azonban nem pótolják a szakképzett utánpótlást. Pedig az SVT-ben igazán megbecsülik a fiatalokat. Példaként: csupán az elmúlt öt esztendő alatt huszonkét, harmincöt év alattit neveztek ki fontos, vezető beosztásokba, s a munka mellett is mindent megtesznek közérzetük, egyéni és társadalmi boldogulásuk javítására, megvalósítására. A művelődési és sportolási lehetőségek biztosítása mellett az utóbbi három évben, több mint egymillió 636 ezer forintnyi támogatást adott a vállalat harmincöt dolgozójának, kiknek majdnem a fele fiatal, kamatmentes kölcsönként. 1979 óta 140 fiatalt üdül- tetett kedvezményesen az SVT, külföldön is, s gyermekeik közül is több mint száznak biztosított a Balatonon, Hevesen, vagy Szlovákiában kellemes nyaralást. Két és fél év alatt több mint 210, harminc év alatti kapott segélyt és nagy gondot fordítanak bérezésükre is. Az idei, illetőleg a VI. ötéves tervre szóló kollektív szerződésben megfogalmazták: a középiskolát végzettek kezdő fizetése nem lehet alacsonyabb kétezer-kétszáz forintnál, a felsőfokú képesítéssel rendelkezőké pedig háromezer-háromszáznál. A kezdő szakmunkások órabérét —, amely a gyakorlatszerzés után hamarosan, a teljesítmények függvényében módosul — 13—15 forintban állapították meg. Mi több: a VI. ötéves terv első két esztendeje alatt átlagosan 9—9 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. Ebben az időszakban újra nagy gondot fordítanak, főként a fiatalok lakáshelyze- .tének javítására, a munkahelyi körülmények, valamint a szakmai és a műveltségi szint emelésére. Előbbire — vevő- kijelölési jog és tanácsi lakás- vásárlását is beleértve — 4,1 milliót, művelődésre 5,5 milliót, fordítanak — s jelezve a törődést — csupán a munka- és életkörülményeket befolyásoló tényezők javítására, majdnem négymillió forintot költenek. A VI. ötéves tervben a szociálpolitikai célkitűzések megvalósítására majdnem negyvenöt és fél millió forintot fordít az SVT, a gyár- és gyártásfejlesztési elképzelések megvalósítására viszont csaknem hatszázmilliót áldoznak. Az ifjúsággal való törődés — összegzi a felmérés —. jó irányú, céltudatos. Ám az elkövetkezendő ifjúsági parlament további támpontokat adhat a mostani gondok megoldására, a jövő teendőinek pontosítására. — karácsony — Pásztói pörölyös A negyedik negyedévben új termék előgyártásába kezd az ÉLGÉP pásztói gyáregysége. Vállalati elképzelések szerint érdemes Pásztora „profilírozni” a mezőgazdasági célokra használandó kalapácsos darálók előállítását. G Y ARTRLÄN YFAMlLIA Eddig többféle „pörölyös őrlőt” készítettek honunkban, így rengeteg alkatrész iránt volt igény országszerte. Szerencsés döntésnek látszik, hogy egy gyártmánycsaládban állítják elő ezeket az eszközöket. A kalapácsos darálókat egyébként mind a kis-, mind a nagyüzemek előszeretettel fölhasználják a mezőgazdaságban. Ha az egységek rendelkezésére áll ilyen gép: lehetőség nyílik arra, hogy a különfajta állati tápokat saját terményeikből, sajátos céljaiknak megfelelő keverési arányban állítsák össze. Lényeges, hogy gépük működtetésével a háztáji gazdaságok bizonyos igényeit is ki tudják elégíteni, ezáltal is elősegítve, hogy azok minél több és jobb portékával javíthassák hazánkban az ellátást. Pásztó több üzemmel kooperálva mint „nesztor” foglalkozik majd — az előzetes elképzelések szerint — a pörölyös darálók gyártásával és piacra dobásával. Három alaptípus és összesen hat variáns képezi majd az egy „gyárímányfamíliát”. Teljesen új portéka lesz; pillanatnyilag csak az ÉLGÉP próbaüzeme által ösz- szerakott prototípus áll rendelkezésre belőle. A majdani hal variáns között a huszonkét kilo- wattostól a száztíz kilowattosig, az egy tonna/óra teljesítményűtől a2 óránként tíz tonna termény r* eg- őrlésére képes gépig többféle masina megtalálható lesz. ELŐBB ITTHON! Lényeges, hogy a pásztóiak nagy figyelmet fordítsanak a csereszabatosságra. A típusok kiadása után hét évig gondoskodnak a kellő számú és kifogástalan minőségű alkatrészekről. Az új őrlőberendezéssel kezdetben főleg a belföldi piacot kívánják elárasztani. NÖGRÄD - 1981. október 7., szerda
