Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
Fosfás ifjúsági parlament FeSeisséggs1, felnőtt módon Ezekben a hetekben üzemek, intézmények fiatal dolgozói előtt számolnak be a vezetők az elmúlt évek intézkedéseiről, az ifjúsági törvény végrehajtása érdekében hozott döntésekről. A mindennapi életben sok fiatalban nem tudatosul, hogy 1971 óta koránál fogva kivételezett jogokkal rendelkezik. A jogok természetesen kötelezettséget is vonnak maguk után, legfőbbképpen felelősségtudatot a, közös gondok mérlegelésében, aktív részvételt a kitűzött célok megvalósításában. Szeptember végén tartotta Ifjúsági parlamentjét a salgótarjáni 1-es számú postahivatal Mint a beszámoló előterjesztője Bácskai Károly, a megyei hivatal vezetője bevezető szavaiban említette a megelőzőhöz képest az idei parlament eleve sikernek könyvelheti el. hogy jóval többen kívántak részt venni a munkahelyi demokrácia ifjúság számára fenntartott fórumán. Ennek természetesen részben az is oka. hogy a „gárda” folyamatosan fiatalodik. Jelenleg a hivatal létszámának egyhar- mada tartozik az érintett korosztályba. A gondosan megszerkesztett. a lehető legtöbb részletre kitérő beszámoló háromesztendős folyamatos fejlődésről adott számot. Taglalta az első ifjúsági parlament során felvetett gondok megoldására tett intézkedéseket, melyek egy-kettőtől eltekintve — munkaerőkérdés, néhány védőruha, munkaruha minősítése — megvalósultak. Jelentős előrelépés történt a munkaszervezésben, azonban a forgalmi épület helyzetén — jól lehet a telefonközpont elköltözött, még nem sikerült változtatni. A beszámoló tanulsága szerint a postásfiataloknak lehetőségük van, hogy szakmai, vagy általános ismereteiket bővíthessék, s ezzel elég sokan élnek is. Mindkét forma fontos, hiszen a szakismeretek nélkülözhetetlenek a munkához, az általános műveltség pedig a szolgáltatás színvonalát biztosítja. Az önképzésnek a szervezett oktatásokon túl öntevékeny, a közművelődés körébe tartozó formáit is kihasználják vetélkedőkkel, és más hasonló rendezvényekkel. A posta lehetőségei szerint minden támogatást megad fiataljainak a szakmai problémáikon túl is. Akinek lakásgondja van támogatásért fordulhat az igazgatósághoz, mely csak az elmúlt évben 8 millió forint kamatmentes kölcsönt biztosított ilyen célokra, s ezek több mint felét fiatalok kapták. A 117 segélyezett közül 6 a megyei hivatal dolgozója volt. Ezenkívül kedvezményes fuvarral is támogatják az építkezőket. Salgótarjánban bérlő- és vevőkijelölési jogot is vásárolt a posta. A beszámoló vázolta a soron következő nagyobb feladatokat is. Ezek közül kettőt emeltek ki. Néhány munkakörben nehezen áthidaló problémákat okoz majd az ötnapos munkahétre való rátérés. A salgótarjáni posta azonban emellé még egy bonyolult és munkaigényes külön „lecke” előtt is áll, a közeljövőben az épület teljes tatarozása miatt a hivatal ideiglenes „otthonba” költözik. Mindkét feladat teljesítése jelentős szerepet hárit a fiatalokra. A beszámoló elhangzása után nehezen születtek meg az első hozzászólások. Talán a részletes elemzés is az oka, hogy idő kellett míg megfogalmazódtak a vélemények. A hivatalvezető biztatására — arra hivatkozott: tudja, hogy vannak gondok, de nem lenne ildomos, hogy a fiatalok helyett ő sorolja fel őket, — sorra emelkedtek szólásra a résztvevők. A parlament legtöbb „interpellációja” egy-egy kisebb kollektíva érdekének szolgálatában született. Javasolták, hogy az eltérő 'munkarend miatt válasszák ketté a KlSZ-alapszer- vezetet. Szóba került a távbeszélőközpont dolgozóinak étkeztetésére egy kézenfekvő megoldás, egy fiatal munkatárs köszönetét mondott a vele együtt munkába álltak nevében av gondoskodó fogadtatásért, mely elősegítette beilleszkedésüket, s szóba került az újonnan munkába állt fiatalok bevonása a KlSZ-muri- kába. A javaslatok zömére az elnökség, — melyben az igazgatóság. a hivatali párt-, KISZ- és szakszervezet képviselői is helyet kaptak — azonnal reagálni tudott, s szinte kivétel nélkül kedvezően. A KISZ- szervezet kettéosztásának megfelelő létszám esetén nem lehet akadálya, az ifjúsági brigád alakításának csak örül a hivatal, az étkezésési gondok megoldhatók... A KISZ-titkár becsülettel és önkritikusan elemezte a neki szánt kérdéseket. Hogy „eget rengető” hozzászólások nem hangzotattak el, annak talán nem a résztvevők megilletődöttsége volt az oka hanem az, hogy a postahivatalnál valóban nagy gondot fordítanak az ifjúsági törvény szellemének valóra váltására. A hozzászólók a tőlük elvárható felelősséggel, közérdekű problémákra való reagálással bizonyították érdemesek a törvény biztosította jogaikra. — g. — Mai kommentárunk Őszi mulatságok SZAPORODNAK A PLAKÁTOK a falvakban, a többnyire kézzel rajzolt, feliratos lapok őszi mulatságokra invitálják a lakosságot. A kezdetleges, mégis kellő fantáziára valló „propagandaeszközök” pedig arról tanúskodnak, hogy a szüreti mulatságokat ismét megrendezik olyan falvakban is, amelyekben már régen volt ilyen közösségi megmozdulás. Egyetlen hét végi eseményből kár lenne messzemenő következtetéseket levonni. Azt azonban talán megkockáztathatjuk, hogy egy szüreti felvonulás megszervezése és előkészítése is lehet jele a jobb közérzetnek. Különösen egy olyan lakóhelyen, ahol hosszú éveken keresztül még egy ilyen őszi esemény sem kötötte az embereket a faluhoz; ahol a kis település jobbára csak a „szálláshely” szerepét töltötte be. örijlünk a mind több helyen visszatérő őszi eseménynek, a kiadós kacagás mellett erre is gondolni kell. Akárcsak arra, hogy egy jól megszervezett és sikeres szüreti felvonulás felér akár egy közéleti fórummal is. Érdemes lenne egyszer összevetni például, hogy mi hangzott el a legutóbbi falugyűlésen, és milyen gondok, problémák kerülnek a szüreti felvonulás kisbírójának dobjára. Az ilyenkor elmaradhatatlan „kidobolás” ugyanis a tapasztalatok szerint már túlnőtt azon, hogy a felvonulás egyik legfőbb szereplője csupán egyéni visszásságokat kiáltson világgá a hintó bakjáról. Felidézi persze, most is azokat az alakokat és eseményeket, amelyeken egész évben derült a falu, de ennél több is dobra kerül. A kisbíró papírtekercsén jól megfér egymás mellett a falu Casanovájáról, meg a közéleti furcsaságairól, az ellátás visszásságairól, , a megfeneklett és jobb sorsra érdemes közösségi vállalkozásokról írott rigmus. Végső soron tehát, a ma szüreti felvonulása közösségi és közéleti esemény is. Amely egyszerre politizál és ápolja a megőrzendő hagyományokat. Mindehhez még tegyük hozzá : ez az őszi esemény ünnep a javából. A betakarításnak az ünnepe, amikor méltó módon igyekszik megemlékezni az ember egész évi munkájának eredményéről. AZ ŐSZI MULATSÁG ezért is érdemel figyelmet, a hagyományok felelevenítésére vállalkozóknak kijáró segítséggel együtt. Kelemen Gábor Salgótárján ivóvízellátásának érdekében a Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat északnógrádi regionális vízműtelepe Mihálygergén az Ipoly folyóból nyert vizet különböző berendezések segítségével megtisztítja, felhasználásra alkalmassá teszi. Az automatikus vezérlésű készülékek — képünkön — megbízhatóan látják el feladatukat, ellenőrzésüket jól felkészült szakemberek végzik. — kulcsár-felv. — Egy falat kenyér Rétságrél Hogy milyen a jó kenyér? Aligha akad olyan ember, aki ne tudná, hiszen naponta vásárlói vagyunk. Már a szemnek is tetszik a szép, barnára sült, formás kenyér. Ha megszegjük, akkor ropogós héja harsan a kés alatt és illata semmi máshoz nem hasonlítható A kenyérbél pedig akkor igazi, ha omlós, akár a kalács, no és az íze...! Mostanában a rétsági nem ilyen. Sok a panasz rá, joggal. Gyakran előfordul, hogy az egész járásban bosszúsan süly- lyesztik szatyrukba a háziasz- szonyok a kétkilós vekniket és sóhajtva gondolnak a „régi, szép időkre”. Akkor ugyanis még Rétságon, a megyei sütőipari vállalat üzemében is tudtak. jó kenyeret sütni. Egy esztendeje lehet, amikor Bernáth Károllyal, az üzem vezetőjével beszélgettem. Mit is mondott akkor? — „Szakemberek kellenének, mert azok nélkül nem lehet jó kenyeret sütni... elavultak a gépeink... baj van a szállítás körül is...” — hallom vissza akkor elhangzott szavait. Mit mond most? — Legalább három pékre, igazi szakemberre lenne szükségünk. Naponta átlagosan hetven mázsa kenyeret sütünk. ehhez kevés a mostani két szakember. Egyikük már húsz esztendeje a szakmában ténykedik, másikuk azonban még most kezdte, bele kell szoknia. Magyarul egy műszakot ki tudunk adni, de többet nem, már ami a hozzáértést illeti. Emellett egyéb munkakörökből is hiányzik hat dolgozó, s ha áttérünk az ötnapos munkahétre, akkor még újabb nyolcra lesz szükség. Fogalmam sincs, hogyan lesz majd. pedig a kenyérnek meg kell lennie, ha kisbalták potyognak az égből, akkor is. Gépeink újabb egy évet öregedtek és továbbra sem oldódtak meg a szállítás körüli gondok. E pillanatban négy gépkocsivezető helyett csak kettő dolgozik. Mindennap egy görcs a gyomrom, hogy most mi lesz, most ki betegszik meg ki álljon a helyébe, honnan teremtsek embert. Nem irigylem Bernáth Károlyt. Egy esztendő alatt szinte semmit nem változtak a kis üzemben a munkafeltételek. Örökös gond, sosem elég az ember, szinte csalogatni kell oda valakit. Csoda, hogy ennek ellenére mindig kapni kenyeret a járás boltjaiban. Pedig nem fizetnek rosszul az itt dolgozóknak. A fizikai munkát végzek három és fél ezer forintja mégsem valami csábító és a hárem műszak, az éjszakázás nem a legvonzóbb. Miután az utóbbi időben sűrűsödtek a panaszok, megbeszélésre hívták a járás és a nagyközség vezetői a sütőipariakat. Ott volt Lécz László is, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat igazgatója. A szakembernek belátható időn belül lakást ígért a nagyközségi tanács, mi pedig olyan házaspárt keresünk, ahol a férj is, a feleség is pék. Naponként tíz mázsával növeljük a kedvelt burgonyapely- hes kenyér mennyiségét, egy új géppel több és jobb péksüteményt gyárt majd az üzem. Október végére bővítjük a raktárt és ha nem is lesz minden optimális, de javulnak a jelenlegi mostoha körülmények. A szállításon segít a már kihelyezett új gépkocsi, egy másikat megjavítva adunk vissza. ☆ Az igazgató szavait nyilván örömmel olvassák a rétsági járásban élők. Mi a magunk részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy remélhetőleg még ezen túl is kap segítséget a kis pékűzem. Az Érsekvad- kertrőí érkező lisztnek ugyanis legalább tíz napot kellene pihennie a raktárban, de erre, még az ígért bővítés után sem lesz mód. Mint hallottuk, a liszt sem mindig a legjobb... És talán nem volna eredmény nélkül való, ha alaposabban megvizsgálnánk, miért vándorolnak a dolgozók a rétsági sütödéből? Az intézkedések nyomán minden bizonnyal megszűnnek a panaszok. A javulást jelentő változásokat úgy várják a rétságiak, — ahogy mondani szokták —, mint egy falat kenyeret. H. Z. A SZÜRETI FELVONULÁSNAK; és az azt követő mulatságnak éppen ezért több okból is örülhetünk. Kétségtelen tény a szórakozás és szórakoztatás, de ennél is sokkal fontosabb a hagyományok ápolása és újraélesztése. A vállalkozók kis csoportját többnyire az a szándék vezérli, hogy megjelenítsen egy olyan eseményt, amely korábban eltéphetetle- nül hozzátartozott a falu életéhez : bohókás-tréfás jeleneteivel, a nevettető — mégis komoly mondandót hordozó — életképeivel. Érezheti^ ezt mindenki, aki végignéz egy sikeres szüreti felvonulást. Egy jól előkészített vasárnapi felvonulás ugyanis nemcsaka korabeli viseletét, a szőlőművelés és -feldolgozás hagyományos eszközeit mutatja be, hanem azt is szimbolizálja: az embernek óvnia, vigyáznia — megbecsülnie — kell a kemény munkával létrehozott javakat. Ezek a szándékok pedig közösségi cselekvés keretében valósulnak meg. A sok munkát, türelmet, fantáziát — és nem utolsósorban kutatást — igénylő előkészítésben többnyire közösség születik. Olyan emberek kapcsolódnak be a kollektív munkába, akik korábban a visszavonultság miatt soha nem ízlelhették az együttes munka sikerét. S, ha Megnyílt Salgótarjánban a barkácsgépkölcsönző. Férfiasán be kell vallanom, műszaki érzékem egy-egy szög beütésénél is meginog, még jobban romlik a helyzet akkor, ha függönytartó-szerelés- röl, netalán falvésésről, vagy virágtartó készítéséről van szó. A jó öreg szerszámokat is fel kéne frissíteni, mert a kalapácsban lötyög a nyél, a véső csorba, a fűrész meg nyikorog. Hej, mennyire is irigylem néha azokat, akik hosz- szabb-rövidebb idő után, nem kevés pénzért, kitartó utánjárással valóságos kis barkács- műhelyt hoztak össze maguknak. Ezért is örvendeztetett meg a hír, hogy Salgótarjánban a Csokonai úti barkács- gépkölcsönzőben okosabbnál- okosabb kisgépek kínálják magukat a polcokon. S ami legalább ilyen jó: nemcsak a „menők” mehetnek, az olyan magunkfajtát is szívesen várnak, mint én vagyok. Ha otthon éppen fúrni-faragni támad kedvem, vagy a pénztárcámat kí- mélvr' nem kedvből, hanem szükségből kell megreparál- nom valamit, akkor van hová menni. — Valóban ilyen egyszerű a dolog? — érdeklődök Tímár Lászlótól, az Ezermester és Űttörőbolt Vállalat területi igazgatósága műszaki vezetőjétől. — Valóban, az volt a szánEzermesterek örömére dékunk, hogy az otthoni ki- sebb-nagyobb feladatok elvégzéséhez segítséget nyújtsunk. Főleg vas- és asztalos- ipari munkákhoz vannak szerszámaink. de van fűnyírónk, sövényvágónk a kert szépítésére. Nézzük csak milyen szerszámok is sorakoznak a polcokon! Festékszóró, ütvefúró, hegesztőgép, láncfűrész, menetfúrók bőséges választékban... s a sláger a SKIL-gépcsalád. Ezeknél a gépeknél, a fúrógépből, ez az „alapgép", egyetlen kattintással a feltét cseréjével köszörűt, fűrészt, gyalut alakíthatunk ki. Egyszóval sokat tudnak ezek a SKIL-lek — igazít el Turiczki József bar- kácsműhely-vezető, aki az elektromos masinák nagy értője, ő látja el majd szaktanáA kölcsönzőben csókkal a kölcsönözni akarókat. Rajta kívül még egy asztalos szolgál felvilágosításokkal az otthoni barkácsolóknak. — Az árakról? — Mérsékeltek az áraink. A motorfűrész kölcsönzése napi 150 forintba kerül, ez a legmagasabb kölcsönzési díj. A többi gépért 50—80 forint között kell fizetni. Igaz ez az összeg egy hét kölcsönzési idő esetén nem kis summa. Ezért egy tanácsot fogadjanak el! Először tervezzék meg a végzendő munkát, szerezzék be a szükséges anyagot, s csak utána jöjjön a gépkölcsönzés. Így a négy-öt nap helyett csak a fele időre kölcsönöznek. Nemcsak ésszerűbb, de gazdaságosabb is! — Milyen előzmények után született meg a barkácsgépkölcsönző bolt? — A fő feladatunk a kereskedelmi tevékenység. A kisdobos, úttörő, KISZ, Ifjú Gárda igényeit kielégíteni a szervezeti élet eszközeitől a formaruhákig. Fő feladatunkról beszéltem, de a KISZ-KB három évvel ezelőtti határozata nyomán legalább olyan fontosnak tartjuk az ifjúsági turisztikai kölcsönző szolgálatunkat. A kölcsönzés után új ötletként, született meg a barkácsolás lehetősége. A kényelmi szempontokon kívül, a szolgáltatásba való „besegítés” szándéka vezetett bennünket. Elromlik a vízcsap, a beépített szekrényt néhány polccal szeretnénk bővíteni, sokan vannak ma már, akik a lakástapétázáshoz se hívnak mestert, hanem maguk próbálkoznak. „Amit megcsinálnak, és amivel megcsinálják”, ezeket szeretnénk eladni, kölcsönözni a hozzánk fordulóknak. A kisgépek elég drágák, kevesen veszik meg, ezért a barkácsgépkölcsönzéssel hozzáférhetőbbé tesszük mindenki számára. Azoknak, akik nem akarnak minden kis problémával szerelőhöz szaladni, hanem maguk cselekszenek. Nem titok hogy jelenlegi helyünkről a jövő év januárjában a városközpontba költözünk és a kölcsönzés mellett beindul a barkácsműhely... — magyarázza. — Milyen meglepetéseket tartogatnak még a tarsolyban? — kérdezem Sisa Alfrédot, az EUBV területi igazgatóját. — A fiatalok félkészlakásépítési akciójában szeretnénk részt venni. Ahol ilyen lakások épülnek, ott létrehozunk egy-egy kirendeltséget. Együtt lenne itt a gépkölcsönzés, a barkácsműhely, a szakemberek, akik tanácsokkal segítenének és azok a termékek, gondolok itt a képszögfől a tapétáig, amelyeket remélhetőleg mérsékeltebb áron kínálhatunk majd. Ez a mi tervünk a közeli jövőre! Szabó Gy. Sándor
