Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Magyar rock film Egyedi esetek — megszívlelendő tanulsággal Helyre kis legény O. Élné- A salgótarjáni nevelési ta- Iskolaéretlen volt? Szervi zem, amint várakozik — nácsadóban vagyunk — más- baj akadályozza a tanulás­édesanyjával, közben a peda- fél éve működik az intéz- ban? Alacsonyabb fejlődési gógusok beszélgetnek. Ap- mény; hivatalosan városi, de szintű? Családi nevelési hibá- rócska. de értelmesen csil- az iskolaérettségi vizsgála- bői ered a kudarc vagy a* is- log a szeme — a tesztek, tok idején a megyére is kitér- kola nem foglalkozott eleget vizsgálatok is kimutatták, jed a munkája (tavaly 304 velük? Elsőként a családi kör­nem értelmi fogyatékos. De nagycsoportos óvodást vizs- nyezetet, hátteret derítik fel; nem tudott együtt haladni gáltak meg, kezdhet-e isko- veszélyeztetett helyzetben elsős társaival, az elmúlt tan- laévet, és milyen típusú be- van-e, eleget törődnek-e a évet iskolalátogatásnak mi- iskolázást javasolnak neki), fejlődésével. Az óvodáknak nősítették, most újra elsős. És ha nevelési problémákkal és iskoláknak nagy a felelős- Miért??? Szülei már harmad- a megyeszékhelytől távolabb ségük, hogy időben küldik-e szór járnak itt vele — szíve- eső helyekről is bekopognak őket ide. Ha az óvónő prublé- sen hozzák, még szabadságot a szülők, nem küldik el őket. mamentesnek nyilvánít egy is vettek ki ennek érdekében. Ám korlátozott a lehetősé- kisgyereket, de nem tud meg- Azt derítették ki, ha többet gük: egy főállású dolgozó a felelni az iskolai követel’ ié- foglalkoztak volna vele, nem vezető, Kaáriné Kiss Etelka, nyéknek, egy évet veszít. Pe- lett volna szükségszerű az a többiek tiszteletdíjasok, má- dig juthatott volna esetleg „újrázás”. Járt óvodába — az sodállásúak. Nincs végzett korrekciós osztályba is. Az iskolaérettségi vizsgálatok pszichológusuk — pedig egy- első osztályokban félévkor előtt nem jelezték, hogy prob- re több ügyben égető szűk- még sok esetben elkerülhető, lémás, netán iskolaéretlen ség lenne rá! megelőzhető az év végi ku­lenne, a félévi gyengébb Sokan nem tudják, eszik, darc, ha kiderül, a tanulási, teljesítménye után sem küld- vagy isszák a nevelési ta- magatartási zavar oka. ték ide. Nagyobb törődés az nácsadást, mit is szolgál az XXX iskolában, következetesebb intézmény. Van aki összeté- Gyakori a szülői felelőtlen- foglalkozás otthon — nem veszti a gyermek-ideggondo- ség — nem járatják óvodába lenne itt... Az anyuka meg- zóval — bár idegileg sérült még ötéves korától sem a hallgatja a jó tanácsokat gyermekek nevelésében is ad- kicsit. Most is volt olyan ese- (nem kell direkt módon „ta- nak tanácsot, nem egészség- tűk. hogy szeptemberben nulni” a gyerekkel, elég ügyi feladatot látnak el. Jön- hoztak iskolaérettségi vizs- krumplipucolás közben el- nek ide pályaválasztási prob- gálatra egy gyereket (amíg ez mondani, az ötből hármat lémákkal is — ez sem ide- le nem zajlik, be sem ír- már lehámoztam, mennyi van gén téma, de a Nógrád me- ják...)' Nem volt fogyatékos, még; és figyelni, gyakorol-e, gyei Pályaválasztási Intézet de készségszintje, emlékezé- mert a betűkötéssel gondjai felkészültebb, erre. Amivel, si képessége, magatartási vannak). legtöbben, reálisan hozzájuk problémái miatt egyéves fel­Hogy megfogadja-e a csino- fordulnak: ha tanulási vagy mentést javasoltak. A csa- san öltözött cigány fiatalasz- magatartásbeli zavar akadd- ládi háttér zilált (anyja meg- szony a tanácsokat? Úgy ér- lyozza a gyermek harmonikus szökött, apjukra, aki nem zik, igen: családi életükről fejlődését. Háromtól tizen- rendszeresen dolgozik, négy reálisan gondolkodik, nem nyolc éves korig mindenkivel gyereket hagyott) a kisfiú, akarnak sok gyereket, de a foglalkoznak. A gyakorlat azt csak ötesztendős lánytestvé- kettőt jól szeretnék felnevel- mutatja, legtöbb az alsós és a réhez kötődik. Kezdeményez­ni, rendesen dolgoznak. kisfiú. Elgondolkodtató ta- ték kettőjük együttes állami XXX pasztalat: sok pedagógus nem gondozásba vételét. P. esete egészen más. A eléggé toleráns, kevéssé türel- Éjszakai szorongás, sikolto- szőke fürtös kisfiú édcsapjá- mes velük szemben. A lányok zás volt a probléma egy má­nak csak három osztálya van, óvodáskortól általában fe- sik kisgyermeknél. A barát- gyakran a pohár fenekére gyelmezettebbek, velük köny- ságos, meleg légkörű beszél- néz és nincs is türelme a ki- nyebb bánni — ők kapják a getésnél kiderült, komoly csihez. Anyja, akinek hat ősz- megbízatásokat, őket vonják családi titkok terhelik, szü- tály elvégzéséről van bizo- be hamarabb a közösségi leinek veszekedése miatt bok- nyítványa, szépen gondozza, munkába, vezetésbe. rosodik benne a félelem. Az tisztán járatja, de a nevelés XXX apával és anyával megbeszél­nem erős oldala. A tanító Mit is tud tenni a nevelési ve a házasság gondjainak ren- néni korrepetálta az elmúlt tanácsadó? Mostanában a me- dezését kérték — úgy tűnik, évben — de sem ő, sem ko- gyeszékhely csaknem másfél sikerrel járt a nevelési ta- rábban az óvoda nem küldte osztálynyi, az elsőt sikertele- nácsadás, rendeződött a hely­idé vizsgálatára. Pedig a fej- nül végző kiskiskolásával fog- zet. Beérett a bizalom, érde- lődési zavar hamarabb is ki- lalkoznak, az eredménytelen mes volt bekopogni, derülhetett volna. iskolakezdés okait kutatják. G. Kiss Magdolna Sékopog a szülő Zenei világnap Hangversenyek két városunkban A zenei világnap alkalmából idén is figyelmet érdemlő hangversenyeket rendeznek megyénk két városában, Sal­gótarjánban és Balassagyar­maton. A megyeszékhelyen or­gonaest fogadja az érdeklődő­ket, míg az egykori palóc fő­városban helyi zeneiskolai ta­nárok és amgtőr énekesek ad­nak közösi koncertet. Balassagyarmat város Taná­csa a zenei világnap alkalmá­ból ma este hat órára hirdeti az ünnepi hangversenyt, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ színháztermébe. Meg­nyitó beszédet Udvardy Lász­Elkészült a TIT nyári egyete- meinek gyorsmérlege. A 23 té­mában 20 városban — közte Sal­gótarjánban — megrendezett kur­zusok sikeresek voltak; az elő­adásokkal kísért foglalkozások népszerűségét jelzi, hogy azokon csaknem 3300-an vettek részt, öt­százzal többen mint tavaly. A magyar hallgatók mellett csaknem ezer szocialista országokbeli és mintegy félszáz nyugati államok­ból érkezett hallgatója volt a rendezvényeknek. Mint Sági Anna, a nyári egye­temek titkára elmondta: az idei programokra mindenekelőtt a tar­talmi fejlődés volt a jellemző, je­lentős mértékben korszerűsödött az ismeretterjesztés formája és módszere is. A korábbiaknál jó­val több szakmai vitát, kerekasz- tal-beszélgetést, ankétot rendez­tek, és általánossá váltak a kis- csooortos foglalkozások. Először fogadott vendéget a győ­ri üzemszociológiai nyári egyetem, s az érdeklődés igazolta a kez­deményezés helyességét. Száz ha­zai üzemi középvezető vett részt rajta. Két nyári egyetem jubilált idén: 25 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a soproni és 5 esz­tendeje a keszthelyi Georgikon nyári egyetem. Mindkét kurzus­nak népes hallgatósága volt: Sop­ló zeneszerző mond. A műsor első részében a városi vegyes kar lép fel Ember Csaba kar­nagy, a Rózsavölgyi Márk Ze­neiskola igazgatóhelyettese vezényletével. Az énekkar ja­nuárban ünnepli megalakulá­sának 120' évfordulóját, ám az idei esztendő is jubileumi­nak számít, mivel harminc éve annak, hogy szövetkezeti támogatást élvez az együttes. A jó erőkből álló énekkar Purcell, Maros Rudolf dalait, valamint Jobbágy Károly és Berzsenyi Dániel egy-egy ver­sét adja elő, Udvardy László és Kodály Zoltán megzenésí­ronban 214, elsősorban az NDK- ból érkezett vendég ismerkedett országunk környezetvédelmi prob­lémáival, látogatott el természet- védelmi területeinkre és nemzeti parkjainkba. Keszthelyen csak­nem másfél száz, főként a szocia­lista országokat képviselő hallga­tó tanulmányozta a magyar ta­karmánygazdálkodást. A legnépesebb nyári egyetem az idén a szegedi pedagógiai előadás- sorozat volt: háromszázan vettek részt rajta. Elénk tapasztalatcsere, vita bontakozott ki a tanulók sze­mélyiségének kibontakoztatásával, az érdeklődés felkeltésével és a pályaválasztással kapcsolatos kér­désekben. A zalaegerszegi nép- művészeti — korábban néprajzi tematikával foglalkozó — nyári egyetem ezúttal a Bartóft-centená- riumhoz kapcsolódóan, elsősorban a zeneszerző népzenekutató te­vékenységét mutatta be. Baja a vízgazdálkodási szakemberek to­vábbképzésének adott otthont. Rekordról is beszámoltak a TIT- nél: az esztergomi, Kodály-mód- szerrel foglalkozó kurzusra Mexi­kóból, Costa Ricából és az Egye­sült Arab Emirátusból is érkeztek hallgatók, így ötvenre emelkedett azon országok száma, ahonnan résztvevőt fogadott az utóbbi évek során ez a nyári egyetem. tésében. Az Udvardy—Jobbágy Májusi hózápor című szerze­mény érdekessége, hogy a vá­rosi vegyes kar a művet első ízben a költő születésének pár hónappal ezelőtti 60. évfordu­lóján mutatta be. A zeneisko­la tanárai — Kanyóné Réti Emőke, Kanyó András, Veres István, Pemeczky Zsolt, Foga- rasi Béla, Veres Istvánná, Per- neczkyné Baranyi Klára, La- dos Miklós és Ember Csaba — Telemann, Vivaldi, Bach, Rossini és Hidas Frigyes mű­veit szólaltatják meg, fuvolán, gordonkán, zongorán, gitáron, klarinéton, hegedűn. A sze­replők egyébként a Bach együttes utódjaként létrejött zeneiskolai kamaraegyüttes tagjai. Az ünnepi koncert be­fejező részében a szintén ju­biláló — idén tízéves — vá­rosi fúvószenekar mutat be egy-egy Bartók- és Balázs Ár­pád-művet. Az együttest Ve­res István vezényli­Salgótarjánban a József At­tila Megyei Művelődési Köz­pont és a helyi zeneiskola szervez hangversenyt október 2-án este hét órakor a zene­iskola koncerttermében. Kö­szöntőt a városi tanács elnök- helyettese, Kugel Tiborné mond. Margittay Sándor orgo­naestjének közönsége Purcell-, Zippoli-, Daquin-, Losillet-, Bauxtehude-, Bach-, Reger-, Brahms-, Franck- és Liszt­műveket hallgathat meg. Természetvédelem Szovjet-Azerbajdzsánban az elmúlt öt év során mintegy 160 millió rubelt költöttek természetvédelmi célokra. Ez különösen fontos egy fejlett kőolajbányászattal és olajfel- dolgozó iparral rendelkező köztársaság számára. A kiadások jelentős há­nyadát az ipari központok le­4 NÓGRÁD —1981. október 1., csütörtök Gyorsmérleg a nyári egyetemekről Kopaszkutya A 30 éves zenészekből ál­ló Colorado nevű rockzene­kart általában nem kényez­teti el a közönség, egy vidé­ki fellépés azonban váratlan fordulatot hoz, s szűkebb pátriájukban, Kőbányán is sikert aratnak. Közben — rengetek illúzióval — fel­csillan egy tévébeli szereplés lehetősége is . . . Természetesen a film me­séjét nincsen szándékunkban elmesélni, csupán jelezni igye­keztünk, s általa némiképp felvillantani, miről, milyen kérdésekről szól Szomjas György legújabb filmje a ko­paszkutya. A cím a rock­együttes új neve; névadóita­lán találhattak volna csillo­góbb nevet maguknak, de úgy tűnik, számukra ez a legstíl- szerűbb. Szomjas György az úgynevezett betyárfilmekkel — Talpuk alatt fütyül a szél. Rosszemberek — szerzett népszerűséget, most ismét közkedvelt területre, a köny- nyűzene világába tesz kirán­dulást. A filmben elhangzó dalokat Földes László és a kát. A film szerepeit amatő- láthatja a Madách Filmszín- Hobo Blues Band adja elő, de rök, a Hobo együttes tagjai házban, a salgótarjáni érdek­az Omegától, az LGT-től, a játsszák. Szomjas György al- lődők a November 7. Film­P. Mobiltól-, a Candy együt- kotását a balassagyarmati színházban tekinthetik meg testől is hallhatunk számo- közönség mától szombatig október 4—7. között. A televízió október 1-i Tudósklub adásához Tudósok az öregségről Gyakran emlegetjük, hogy az orvostudomány fejlődése és a javuló életkörülmények világszerte meghosszabbították az átlagéletkort. Az idős em­berek száma, legalábbis földgo­lyónk fejlettebb régióiban, év. ről évre szaporodik. Amíg a középkorban egy húszéves if­jú már meglett férfinak szá­mított és alig remélhette, hogy megérheti az ötvenedik élet­évét, napjainkban minden he­tedik francia, illetve lengyel, minden nyolcadik svéd és min­den kilencedik NSZK állam­polgár hatvan évnél idősebb. Magyarországon is hasonló jelenség tapasztalható. 1980- ban 2 millió 200 ezer nyugdíjas korú élt hazánkban. A növeke­dés állandó. 1960-hoz képest 500 ezer fővel gyarapodott az idősek szárna, és az elkövetke­zendő húsz évben további 200 ezer fős növekedésre számíta­nak a demográfusok. Mindez azt jelenti, hogy a népesség egészén belül az 1960. évi 17 százalékról a harmadik évez­red elejére 22 százalékra emel­kedik a nyugdíjas korúak szá. ma. A mai húszévesek több­ségének tehát minden esélye megvan arra, hogy megéri nemcsak a hetedik, de esetleg a nyolcadik X-et is. Ez az örvendetes jelenség azonban — nemcsak nálunk, de világszerte — egyre növek­vő gondot okoz a társadalom­nak. Olyan gondot, amelyet nem egyedül az orvostudo­mánynak, a gerontológiának kell megoldania. Hiszen az öregkor nem betegség, s bár az idős emberek közül többen szorulnak orvosi ellátásra, kór­házi ápolásra, a legtöbb idős ember problémája nem kizáró­lag biológiai vagy pszichikai eredetű. Hiszen még az or­vosi panaszok is legtöbbször elválaszthatatlanok a korral velejáró életformaváltástól, a családban és a társadalomban betöltött szerep szükségszerű vagy kényszerű megváltozásá­tól, az idős ember szociális helyzetétől. Az öregkor prob­lémáinak megoldásában tehát nemcsak az egyén — azaz az idős ember és családja —, de a társadalom is érdekelt. Ez még inkább nyilvánvalóvá vá­lik, ha a kérdést nem az egyén. Azerbaidzsánban vegőjének tisztántartására, s a Kaszpi-tenger védelmére fordítják. Az üzemeknél természetvé­delmi szolgálatok működnek, melyek a számukra kijelölt területeken, s közvetlenül a munkahelyeknél ellenőrzik a levegő tisztaságát hanem a társadalom szemszö­géből vizsgáljuk. Hiszen jól tudjuk, hogy a lakosság szo­ciális ellátottsága, életszínvo­nala nem független munkaerő- piacunk helyzetétől, az aktív keresők és eltartottak szám­arányától. A közgazdász, a gazdasági szakember számára tehát a nyugdíjasok munkából való ki­válása, illetve nyugdíjkorha­táron túli foglalkoztatása az ország munkaerőgondjai, a szakemberhiány megoldása szempontjából égetően fontos. Ez a nehézség azonban egyál­talán nem leküzdhetetlen, hi­szen könnyen belátható, hogy egy hatvanadik életévéhez kö­zeledő szemészprofesszor, mér­nök vagy egy képzett televízió­műszerész, egy ötvenes évei derekán is lelkesen-lelkiisme- retesen dolgozó tanárnő, gép­írónő, vagy bolti eladó egyik pillanatról a másikra nem vá­lik munkaképtelenné. Talán nem túlzás azt mondani, hogy vannak olyan foglalkozások — magától értetődően inkább a szakmai tudást igénylő pályák —, ahol egyenesen az egyén és a társadalom ellen elkövetett vétek, ha a tudása teljében le­vő, s ma már szinte öregnek sem tekinthető nyugdíjas ko­rúak egyszer és mindenkorra lemondanak az önmaguk szá­mára sokszor az életet jelentő — ugyanakkor a társadalom számára gyakran pótolhatat­lan — tevékenységükről. Annál is inkább így van ez, mert az ország gazdasági helyzete — bár a nyugdíjakat az elmúlt évek folyamán több ízben emeltük — ma még mindig nem teszi lehetővé, hogy tel­jes mértékben felszámolhas­suk sok idős ember, az özve­gyi vagy rokkantnyugdíjból élők, az alacsony jövedelmű téesznyugdíjasok hátrányos helyzetét. Sokan vannak természetesen olyanok, akiknek az egészségi állapota, életkora már nem engedi meg az újbóli munka- vállalást, s olyanok is, akik egyedül, magányosan, család­juktól alig vagy egyáltalán nem támogatva, anyagi gondok között kénytelenek leélni öreg napjaikat. Jó néhány dokumen­tumfilm bizonyította megrázó ■erővel, milyen nehéz például a falun vagy méginkább a tanyán élő, magára maradt öregek helyzete. Elhelyezésük­ről, intézeti ápolásukról még társadalmi összefogással, egyé­ni, vállalati, tanácsi segítség­gel sem gondoskodhatunk ma­radéktalanul, hiszen aligha re­mélhetjük, hogy egyik napról a másikra kielégítő mértékben növekednének a szociális ott­honbéli férőhelyek. Éppen ezért lenne fontos az ország szinte minden településére el­jutó és a külföldi példákból már jól ismert szociális gondo­zóhálózat kifejlesztése, tökéle­tesítése, hiszen ez a megoldás nemcsak kevesebb anyagi' rá­fordítást igényelne, de nem kényszerítené az idős embere­ket régi lakóhelyük, megszo­kott környezetük elhagyására. Az említett gondolatok, ame­lyek természetesen csak kira­gadott példák lehettek az öreg­kort kísérő szerteágazó prob- lémajiöi^jgl, falán jelzik, hogy mennyire kofnplex megoldást igényel az idősek gondja. Meg­oldásukon a legkülönbözőbb tudományágak: a pszicholó­giának, a gerontológiának, a társadalomstatisztikának, a szociológiának, a közgazdaság- tannak együtt kell működnie az államigazgatási szervekkel és igénybe kell vennie a család segítségét is. Erről a társadal­munk egyre nagyobb rétegét érintő kérdéskörről szól a te­levízió Tudósklubjának ma esti adása, amelyben Cseh- Szombathy László és Loson- czi Ágnes szociológus, Hoch Róbert közgazdász, Kiinger András demográfus és dr. Len. gyei Éva gerontológus a nézők kérdéseire is megpróbál választ adni. Vikol Katalin NÓGRÁD MEGYÉBEN október 1—31.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents