Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
Megkezdődtek as ifjúsági parlamentek Beszélgetés Varga Györggyel, a megyei tanács ifjúsági titkárával Megyénkben is elkezdődtek az ifjúsági parlamentek, amelyeket a Minisztertanács határozata értelmében szeptember eleje és 1982 április vége között kell megrendezni. A szocialista demokrácia e sajátos ifjúsági fórumait eddig három alkalommal hívták össze, s számos fiatal fejtette ki véleményét, mondta el javaslatait. A tapasztalatok azt mutatják: az ifjúsági parlamentek a munkahelyi, vagy iskolai kollektívák egészét érintő, közérdekű kérdések megvitatásának fórumává váltak. Hogy tart-e ez a folyamat tovább, erről beszélgettünk Varga Györggyel, a Nógrád megyei Tanács ifjúsági titkárával. lyamokat, középiskolát, s persze azt is el kell mondani a fiataloknak, mire és miért nem jutott! Az őszinteség, miként korábbi tapasztalatok bizonyítják, pezsdítője az ifjúsági parlamentek légkörének. — Ismét elfogadják az Intézkedési terveket a soron következő időszak feladataira? Ezek mire irányulnak? — Melyek a megyénkben korábban lezajlott fórumok legjellemzőbb tanulságai? — Az ifjúsági ' parlamentek alapvető rendeltetésüket, az ifjúsági törvény végrehajtása ellenőrzését betöltötték, a fiatalok többnyire jól éltek az alkalommal, hogy saját dolgaikról szót váltsanak. Az 1976-ban, 1978-ban lezajlott események igazolták, hogy az ifjúsági parlamentek jól épültek bele a szocialista demokrácia fórumrendszerébe. Igaz, itt-ott gondok is jelentkeztek. Egyebek között a formalizmus veszélye, ami jelenleg is fennáll, de az előkészítés szakaszában már kiküszöbölhető. — Miben nyilvánul meg ez a veszély? — Az idei ifjúsági parlamentek előkészítése során is találkoztunk olyan törekvésekkel, például a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyáregységében, amikor a több mint háromszáz fiatalt egyetlen közös alkalommal ' kívánták összehívni. Ilyen létszám mellett aligha alakul ki bensőséges, kötetlen párbeszéd. Szintén formalitásokhoz vezethet, amikor a munkahelyi vezetők nem tudnak, vagy nem akarnak őszintén nyilatkozni a tett, vagy elmaradt intézkedésekről, a beszámolók megmaradnak az általánosság szintjén, ez pedig mindenféleképp a tartalom rovására megy. A résztvevők köre sem mindegy. Hiszen a harmincöt éven aluliak egy része már csatáddal, otthonnal egzisztenciával rendelkezik, a ezek a kérdések őket kevésbé érintik, Nem árt tehát az ifjúsági parlamentekre való készülődés során nagyobb figyelmet fordítani a fiatalok azon rétegeinek mozgósítására, akiknek helyzete még nincs nyugvóponton. S ügyelni arra, érezzék: ez a mi fórumunk! — Mi jellemezte megyénkben az idei ifjúsági parla— Két év alatt is sok változás következett be. Az intézkedési terveknek szólniuk kell a további, konkrét teendőkről, konkrét felelősökkel, határidőkkel. Tartalmazniuk kell például, hogy a munkahelyek hogyan segítik a pályakezdő fiatalok- beilleszkedését, a családalapító fiatalomenteket megelőző időszakot? — örvendetes, hogy a gazdasági vezetők komolyan vették az ezzel összefüggő feladataikat, nem adták ki „albérletbe”. Kedvező benyomákat, miként • szélesítik a továbbtanulás lehetőségeit, a szabad idő hasznos eltöltésének feltételeit, miként igyekeznek szélesíteni. A helyi intézkedési tervek három esztendőre szólnak, s az ifjúsági torsokat szereztünk a Volán 2. számú Vállalatánál, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a Nógrádi Szénbányáknál. Ellenkező előjelű példákkal találkoztunk a salgótarjáni bányagépgyárban, a nagybátonyi harisnyagyárban. Az előkészítésbe általában bevonták a KISZ és a szakszervezet képviselőit. — Milyen témák kerülnek szóba az ifjúság e rendezvényein? — Munkahelyektől, Iskoláktól függően rendkívül széles a skála. A fő kérdés: mit tettek a gazdasági, intézményvezetők az ifjúsági törvény időarányos végrehajtásáért? S ez vonatkozik a fiatalok élet- és munkakörülményei alakulására, a bérezésre, előmenetelre, a szakmai és politikai képzés lehetőségeire. Hang- súlyozni szükséges a konkrétságot, pontosabban: tartalmazzák a beszámolók például a fiatalok lakásépítési akcióit miként támogatták, menynyivel emelkedett a fiatalok Juttatása, hányán végezhettek az üzem segítségével tanfovény végrehajtásának fontos eszközei. — Az ifjúsági parlamentek egyik feladata, hogy a fiatalokat mozgósítsa a VI. ötéves terv teendőinek végrehajtására. Miként illeszthető bele ez az eseménysorozatba? — Erre természetesen számtalan más fórum is kínálkozik, ahol a fiatalok jelen vannak. Az ifjúsági parlamenteken sajátosan jelentkezik a munkahelyi célkitűzések teljesítésére való mozgósítás. Egyrészt azon keresztül, hogy a fiatalok érzik, törődnek velük, tehát kötelességük nekik is minél többet nyújtani, másrészt a munkaver- seny-mozgalom ifjúsági formái, feltételei megteremtésével. Az ifjúsági parlamentek sikere azon is múlik, sikerül- e a különböző szinteken megtalálni a sajátos hangot, azaz, a munkahelyi parlamenteken munkahelyi kérdések, az ágazatin az ágazattal Összefüggő témák szerepeljenek napirenden — fejezte be a beszélgetést Varga György.' M. Sx. Gy, Kilométerek, tői lénetck r A busz már útra kész. Lancsa Mihály, a vezetője egész nap ott ügyködött a szerelők között, s tüzetesen végigvizsgált valamennyi fontos berendezést. Ez elengedhetetlen ilyen hosszú út előtt. — Holnap hajnalban viszek egy kirándulócsoportot Jugoszláviába, Opatijába, ami nincs éppen a szomszédban. Így hát az előkészületekre nem szabad az időt sajnálni, mert nincs annál kellemetlenebb, ha az úton jön közbe valami. — Történt már ilyen? — Szerencsére még nem. Pedig lehetett volna rá bőven alkalom, mert 1969 óta, hogy Lancsa Mihály hivatalosan is jár külföldre, sok tízezer kilométert vezetett, s jó néhány országot megjárt. Ha jól emlékszik, szám szerint tizenegyet. — Közöttük van valameny- nyi európai szocialista ország, de voltam már Irakban, Törökországban, Ausztriában és Olaszországban is. — Akkor számtalan élménye van. — Igen. De .amíg eddig eljutottam, sok kemény esztendőnek kellett eltelnie. A negyvenhét éves buszvezető először 1953-ban ült a Hoffer-traktor nyergébe, a szarvasi gépállomáson. Ezt vezette négy évig, s aztán a hadseregben másféle volánok mögött ült. — Azokhoz az időkhöz nagyon kemény emlékeim fűződnek; nagy hadgyakorlatok. sáros, esőáztatta terep- utak, ködök, hideg éjszakák. És nagyon borongás hangulat. Leszerelésének időpontja 1956. november 5. — Mondtam már: szarvasi vagyok. De 1957-ben Nógrádba költöztünk, Párnába. Dolgoztak itt a tarjáni AKÖV- nél ugyanis régi szomszédaim, ismerőseim, magukkal hoztak. De sokszor megszenvedtem, én is azon a nagy bár- nai emelkedőn... Volt úgy, hogy nekünk kellett elhurcolni az útról a zúzmarától kidőlt fákat, s taposni az első nyomot. Nagy telek, nagy havak voltak akkoriban. De bírta a bódés Fakarusz. Hatvanháromban aztán lakást vásároltak a megyeszékhelyen, s került a mindenhova „bevethető” buszvezetői tartalékállományba. S kezdődtek hosszú, néha kalandos külföldi útjai. — Ha jól emlékszem 1976- ban, a kurd háború idején kétszer is jártam Irakban. A székesfehérvári gyárból vittük ki „lábon” a buszokat. Nehéz volt a csaknem 3 800 kilométeres út, de az igazi megpróbáltatások csak a Tigris folyónál kezdődtek. A török oldalról már láttuk, mi vár nánk: végig a túlparton beásott lövegek csövei meredtek fenyegetően az ég felé, s végcélunkig katonai páncélosok „felügyelete” mellett haladtunk. Soha ilyen kényelmetlenül — még 1956-ban sem — nem éreztem magam. De vállalkoztam a második útra is; igaz, akkorra már lecsendesedett a csatazaj. Persze — teszi hozzá aztán félig komolyan, félig nevetve — egy kis félelemért nem muszáj hadviselő országba menni... Múlt év őszén a hírhedt Vörös Brigádok nagy akciói idején tartózkodtak éppen Velencében, s szerencsétlenségükre egy szigorúan tiltott területen parkoltak le. Épp annyi ideje volt utasainak, hogy leszálljanalc. szétszéledjenek és — a következő pillanatban állig felfegyverzett csendőrök vették őket — Lancsa Mihályt és vezetőtársát — körül• A világ leghosszabbnak tűnő káromkodása közepette toloncolták 'be az irataiktól megfosztott „magyar brig antikat” a közeli őrszobára, ahol kemény negyven percnek kellett eltelnie, míg helyzetük tisztázódott. — Egy tiszthelyettesféle egész idő alatt úgy üvöltött velünk, mintha mi raboltuk volna el Aldo Mórát — mpnd- ja. — Elhiszi, hogy soha többé nem szándékozom a legcsekélyebb összeütközésbe sem kerülni az olasz csendőrséggel...? Lancsa Mihály eddig már majdnem 700 ezer kilométert vezetett. Ha jól számolja — már pedig így van —, már tizenhét és félszer kerülhette volna meg a földet az egyenlítő mentén. S hányszor megtehetné még ezt a képzeletbeli utazást, hiszen messze van még nagyon a hatvanadik esztendejétől• — Igaz, sok minden történhet addig, de remélem nem hagy el a sofőrszerencse... Mert vezethi szeretek. — Hallom, két gyermeke van. — Igen. A nagyobbik most szerelt le, a kisebbik nyolcadikos. — Követi valamelyikük apjuk példáját? — Talán a kicsi• Benne megvan az érdeklődés az autók iránt. A nagyfiúnak más szakmája van. A szépen csillogó buszt — látni az ablakból — most vezeti ki a műhelyből az egyik szerelő, s felkürtöl Lancsa Mihálynak. Mindketten útra készek... Karácsony György Párfpropaganda 1981182 OKTOBER ELSŐ HETÉBEN ismét benépesülnek a mozgalmi helyiségek, megélénkül az oktatási kabinetek, propagandistaklubok látogatottsága, s a káderképző, továbbképző iskolák szeptemberi nyitányát követően elkezdődik az oktatás a párt tömegtanfolyamain is. Társadalmi szerepét jelzi, hogy a megyében is több mint tízezer ember — nagyobbrészt párttag — számára teremti meg a rendszeres tájékozódás, az aktív politizálás szervezett fórumát. Mint ideológiai munka, a tudatformálás minden területét, a pártoktatást is a hosszabb távon érvényesíthető követelményrendszer jellemzi. Ezért változatlanok évről évre a tömegpropaganda általános célkitűzései — a marxista—leninista világnézet, a szocialista értékrend terjesztése, a politika elméleti alapjainak megismertetése és elfogadtatása — s ezzel magyarázható, hogy a most induló oktatási év politikai programjai továbbra is a Központi Bizottság 1976 októberi határoza-. tának helyi megvalósítását, a propaganda minőségi fejlesztését szorgalmazzák. Az 1981/82-es pártoktatási évnek azonban számos új vonása is-van, a jelen időszak aktuális politikai feladatai, a társadalmi gyakorlatban felhalmozódó tapasztalatok, tanulságok a propagandamunkában is szükségszerűen éreztetik hatásukat. Bár a XII. kongresszus dokumentumainak tematikus feldolgozása az előző oktatási években megtörtént, a határozat alaposabb elemzése, mondanivalójának teljes körű érvényesítése a középtávú tervek végrehajtása során realizálódik. Ezt szolgálja a pártpropaganda korszerűbb rendszere is. A nagyszámú alapozó és továbbképző tanfolyamok helyébe lépett hat — társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, ideológiai, pártpolitikai, nemzetközi, munkásmozgalom-történeti — tanfolyam átfogja a politika alapvető területeit, kérdéseit. Az új tankönyvek tartalma jobban igazodik a politikai gyakorlat követelményeihez, formai megoldásaik az eddigieknél sokkal szemléletesebbek. Az oktatási év meghosszabbodott, több a lehetőség a tematika helyi témákkal — megyei szinten például a szövetségi politika megvalósulásának tapasztalataival — való kiegészítésére, megvitatására. Tovább fokozódik ugyanis annak az igénye, hogy a propaganda közvetlenebbül kapcsolódjon a valóságos társadalmi problémákhoz, az építőmunka során felvetődő új és — a gyorsan változó feltételek hatására ismét felszínre került — régebbi kérdések érvelő, meggyőző megválaszolásával, a különböző nézetű, felfogású emberek közti eszmecsere, párbeszéd kiszélesítésével és elmélyítésével járuljon hozzá a politikai, cselekvési egység, az elfogadott célokat konkrétan támogató közhangulat, személyes felelősség erősítéséhez. Nem lemondva a képzés és nevelés eredendő funkcióinak érvényesítéséről, a tudatosabb munka elméleti hátterének megalapozásáról, most nagyobb hangsúlyt kap a propaganda mozgósító, szervező szerepe, a szocialista építés előrehaladása, az intenzív fejlődés követelményei és a bonyolultabb körülményekhez való jobb alkalmazkodás szükségletei egyaránt igénylik az ismeretek anyagi erővé válását A tömegpropagandának mindenekelőtt a párt és a tömegek közti kölcsönös bizalmat a politika melletti egységes állásfoglalást kell erősítenie. Építsen nagy politikai vívmányainkra — kiemelten a szocialista nemzeti egység, a különböző társadalmi osztályok és rétegek politikai szövetségének erejére —, a szocializmus tényeinek, magasabbrendűsé- gének tudatformáló hatásaira. Segítse, hogy a közvélemény — különösen a kevesebb ismerettel, tapasztalattal rendelkező fiatalabb nemzedék — helyzetünket a történelmi és társadalmi összefüggések rendszerében vizsgálja, s reálisan — az eredmények és a fejlődéssel járó ellentmondások, a valós gondok dialektikus együtthatásában — ítélje meg. Érzékeltesse, hogy ma a korábbiaknál erőteljesebb hangsúlyt igényel a párt harcainak, politikájának, az MSZMP történelmi tapasztalatainak ismerete, vállalása s a programjával való cselekvő azonosulás. De mutasson rá az összefüggés másik oldalára is. A kor kihívása legerőteljesebben a gazdaság területén érzékelhető. Ezért kell, hogy a propagandában is kiemelt hangsúlyt, nagyobb nyomatékot kapjanak a gazdasági élet, a termelőmunka kérdései, tennivalói. A pártoktatásnak is hozzá kell járulnia, hogy az emberek megismerjék és helyesen értelmezzék a gazdaságpolitika súlyponti feladatait, a VI. ötéves terv fő célkitűzéseit, az éves tervekből a kollektívákra, az egyénekre háruló gyakorlati követelményeket. Azt a szemléletet erősítse, hogy az üzemek, vállalatok a helyi adottságok jobb kihasználásával, tartalékenergiáik mozgósításával segíthetik elsősorban a központi döntések megvalósítását, a! népgazdasági egyensúly javításának és az életszínvonal megőrzésének feszitett programját. A propaganda mutasson rá, hogy az életszínvonal-politikai eredmények megtartása is mindenekelőtt attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk a gazdasági hatékonyság elemeit kibontakoztatni, a takarékos gazdálkodás józan elveit érvényre juttatni! Ebben az összefüggés-rendszerben érzékeltesd se az ár- és bérviszonyok változásait. For- dítson nagy figyelmet a szocialista tulajdon- viszonyok talaján megvalósuló kiegészítő gazdaság és magánvállalkozás új formáinak megismertetésére, elfogadtatására, az élet-- körülmények javítását célzó ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalataira. A gazdaság fejlesztése kulcskérdés jövőnk szempontjából, de nem függetleníthető a célok elérésében leginkább érintett egyéneit,' emberi közösségek érdekeitől, képességeitől, a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés összhangját ösztönző szemléletet és politikai gyakorlatot igényel. A jó kezdeményezéseket,' a kiemelkedő szellemi és fizikai teljesítményeket méltányoló közszellem kialakításában, a munka erkölcsi értékmérő szerepének,' rangjának fokozásában, s egyáltalán a köz- gondolkodás, a • magatartás, az életmód szocialista vonásainak erősítésében nagy lehetőségei s egyszersmind feladatai vannak ä propagandának. Az ideológiai munkát fejlődésünk jelen-’ légi szakaszában műveltebb, felkészültebb,' őszintén érdeklődő emberek közegében kell végezni, de nem lehet eltekinteni a nemzetközi és a belpolitikai helyzet problémái által kiváltott újabb keletű jelenségektől, kételyektől sem. A propaganda tömegigényt elégít ki, amikor értelmezi, magyarázza a világhelyzet alakulását, kedvezőtlen változá- . sait. Fontos feladata, hogy bemutassa a biztonság, a társadalmi haladás fő erőit, a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikáját, együttműködésük elvi, internacionalista jellegét, jelentőségét, felismertesse az imperializmus — kiváltképp az Amerikai Egyesült Államok — megújuló provokációinak, agresszív törekvéseinek veszélyeit. Erősítse annak tudatát, hogy pártunk,' népünk a szocialista építés külső feltételeinek biztosításában, a nemzetközi színtéren is az eredményes hazai munkával fejtheti ki a legnagyobb Hatást. A belső gondok megítélésében tegyen különbséget a tudatosan vállalt feszültségek (például a munkaerő áteső-; portosítása, bérdifferenciálás) és az elkerül-1 hető, megszüntetendő problémák (közéleti tisztaság gyakori megsértése, bürokratizmus! stb.) között. Mutassa be a politika, a kormányzat erőfeszítéseit, törekvéseit az élet-i színvonal átlagához képest is rosszabb helyzetben levő rétegek — nagycsaládosok, pályakezdő fiatalok, kisnyugdíjasok —problémáinak , csökkentésére. A megnövekedett feladatoknak, magasabb követelményeknek a propaganda csak tudatosabb — a megszokott, sokszor formális, rutin elemektől mentes — irányítással tud eleget tenni. A pártoktatás elsősorban a közve-' títő, tájékoztató, nevelő szerepét tölti be, az irányító pártszerveknek, alapszervezeti vezetőségeknek nagyobb figyelmet kell for- dítaniok a foglalkozásokon felhalmozódó po-' litikai tapasztalatok hasznosítására, a véleményeknek a döntésekben, a pártmunka egészében való figyelembevételére. A PROPAGANDISTA SZEMÉLYISÉGÉNEK kiemelkedő szerepe van az oktatási folyamatban, ezért a leggondosabban szervezett felkészítés sem pótolhatja önképzését, igényes tájékozódását. A rendszeres tanulásnak, az elmélyült gondolkodásnak, a kérdések elemző megközelítésének példaadó ereje lehet a szemináriumi csoport közösséggé formálásában is. Felelősségteljes pártmegbízatás a marxizmus—leninizmus propagandistájának lenni: eszméink pozitív kifejtése, az emberek meggyőzése, tudásuk, magatartásuk — oklevéllel való — minősítése révén is erősíteni a politikai szövetséget, fokozni az alkotó erők együttműködését a szocialista építőmunka soron levő feladatainak megoldásában. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője A Váci Híradástechnikai Gyár romhányi telepén higanygőzelőtét fojtótekercsek gyártása folyik, elsősorban hazai felhasználásra. A HFI—25 végszerelősoron Scsefka Istvánná naponta hatszáz termék végszerelését végzi.
