Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

I Tallózás (olyó;ra?ain!cban Nemzet és nemzetiség A hetvenes évtizedben világszerte rene­szánsza bontakozott ki a nemzeti, nemzeti­ségi kérdéseknek. Valamennyi világrészben felszínre kerültek a legkülönbözőbb nagysá­gú és súlyú etnikumok problémái. A korsze­rű tudomány új szempontok figyelembevéte­lével bővíti elemzési lehetőségeit, elsősorban úgy, hogy a marxizmus klasszikusainak örök­ségét is felhasználja. Ezt az örökséget vizs­gálja, s rendszerezi Ágh Attila tanulmánya a Világosság című folyóiratban. (A nemzeti kérdés a XX. századi marxizmusban.) A szerző rámutat, hogy Lenin idevonatkozó ko­rábbi nézetei, miszerint az osztályok meg­szűnésének folyamatával együtt' elkerülhetet­len a nemzetek egybeolvadásának folyamata, igen lényeges változásokon mentek kérészül éppen a gyarmattartó hatalmakkal szemben mind nagyobb erővel kibontakozó mozgal­mak, nemzeti függetlenségi harcok tapaszta­latain alapulva. Ezen túl azt sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a fenti folyamat lefolyása milyen nagymértékben különbö­zött és különbözik Afrika, Ázsia és Latin- Amerika térségeiben. A fő nehézség nem csupán abban van, hogy le kell számolni a nemzeti problemati­ka Európa-centrikus szemléletével, hanem abban, hogy a lenini hagyaték a Komintern kongresszusok ezen kérdésben nyújtott elem­zései. vitái és állásfoglalásai csak kiinduló­pontot adnak a jelenben folyó, kibontakozó nemieti, nemzetiségi-etnikai mozgalmak ér­tékeléséhez. Az új feltételek sokban újszerű megközelítést is kívánnak. E tekintetben még bőségesen van restanciája korunk mar­xista tudományosságának — mutat rá Ágh Attila. Nem kevés itt az adósság még a sa­ját házunk táján isi Egyre inkább elodázha- tatlannak látszik a vonatkozó ideológiai, esz­mei örökség részletekbe menő, alapos elem­ző-kritikai feldolgozása. Mondhatni, hogy éppen ezen igény jegyé­ben íródtak meg Gyurács Ferenc és közve­tettebben T. Bíró Zoltán tanulmányai is a Forrásban. („Veres Péter maayarságszemlé- lete”, illetve „Magyar művelődés-, magyar társadalom”. Veres Péter nézetei a népi-nem­zeti kultúra kérdéseiről.) Gyurács nagy népi1 -írónknak a „nemzeti karakterre” vo­natkozó gondolatait, annak rendszerét igyek­szik körüljárni, és a gondolatok konziszten­ciáját (összefüggéseit) feltárni. Ennek kap­csán olyan fajsúlyos — esetenként proble­matikus — fogalmak, kategóriák tartalmával birkózott Veres Péter, mint a nép, a faj, a nemzet, a közösség. A történelmi-társadalmi változások az ötvenes évek végére több kér­dést eldöntötték, s részben hozzájárultak ah­hoz. hogy Veres Péter magyarságszemléleté­nek letisztult princípiumai — a, népben-nem- zetben való gondolkodás, valamint a „társa­dalom-élettani” (ma ezt inkább az életmód átfogó kategóriájával fejeznénk ki), szocioló­giai szemlélet — maradandóan megkerülhe- tetlenek a nép, a nemzeti közösség alakulá­sát, fejlődését megismerő tevékenységben. A témához kapcsolódnak a Kritikában a magyar marxista politikusoktól, publicistáktól és pártdokume ’tumokból válogatott szemel­vények a „nemzéti-nemzetközi” foga­lomköréről. A válogatás az 1918- tól napjainkig tartó időszak fontosabb állás- foglalásait tartalmazza. Az egykori felelős marxista gondolkodók ugyanúgy, mint a szocialista Magyarország reprezentáns kép­viselői a Duna menti népek e súlyos törté­nelmi problémáját csakis ezen országok kö­zötti kölcsönös érdekeket szem előtt tartó, jószomszédi viszony keretei között tartják megoldhatónak. Ehhez csatlakozik az Alföld című folyó­iratban Varga Lajos Mártonnak Hanák Pé­ter történésszel folytatott beszélgetése. (A nemzetnek önismeretre és önbecsülésre van szüksége.) Témája a történelem, a történel­mi múlt iránt megmutatkozó és növekvő ér­deklődés. Hanák Tibor ennek okait nem pusztán a nemzeti múlt problematikus és korábban kevéssé méltányolt szakaszai újra­értékelésének igényében jelöli meg, szerinte a jelen és a ráépíthető, tervezhető jövő ki­dolgozásának igénye is meghatározó. A tör­ténettudós mélyrehatóan elemzi és keresi a nemzettudat zavarainak és történelmi és tár­sadalmi fejlődésünk buktatóiból származó okait. A múltat „elrendező”, a fogalmakat újraértelmező kutatások ésszerű propagan­dája is sokat segíthet a megújuló történet- tudománynak. De nem kis szerepe van itt a hely-, és tájtörténeti munkának, a közösség- szervező erők támogatásának is. Pál László Krleza külföldön Mint már hírül adtuk, Mi­roslav Krleza, a világhírű ju­goszláviai horvát iró nemré­giben magas bolgár kitünte­tésben részesült, nemzetközi Botev-díjat kapott. Most a Tanjug hírügynök­ség arról tudósít, hogy a 91 éves mester művei iránt is­mét megnőtt az érdeklődés külföldön. Drámáit jelenleg is több nagy hírű színházban játsszák. Francia, német és olasz kiadók regényeinek, no­velláinak, esszéinek és szín­műveinek közlési jogát kérik. A berlini Volk und Welt Kiadó; augusztus végén adta ki Gyermekévek Zágrábban című, 1952-ben megjelent visz- szaemlékezéseit. A kaliforniai San Diegóban szintén a nyár végén mutatták be 1913-ban írt első drámáját, az Álarcos­bál „ Napi postánkból Barátsági találkozó Vanyarcon A Hazafias Népfront Nóg- vendégeket a tanács elnöke rád megyei Bizottsága kezde- köszöntötte. A kötetlen beszél- ményezésére Magyar—Cseh- getés témája; népművészeti szlovák barátsági találkozót hagyományok ápolása Cseh­szervezett a Vanyarci községi Szlovákiában. A bevezető után Tanács és Hazafias Népfront, kérdések hangzottak el a hall- A Népfront nemzetiségi klub- gatóság részéről, amelyekre jában rendezett találkozón a részletes, lényegre törő választ klubhelyiség megtelt érdeklő- kaptak. A találkozó után szi­dó és népművészetet szerető nes filmvetítésre került hallgatóval. Vendégeink voltak: sor, szintén a népművészeti ha- Tibor gyományok' ápolásának illuszt­Chovan nagykövetségi másod- rálására. A szlovák vendégek titkár, Anna Chlupová, a és a helyi vezetők ezután Szlovák Néprajzi Központ hasznos eszmecserét folylat­munkatársa, Mata Mihály, a Csehszlovák Kultúra munka­iak — a vendégek megismer­kedtek a község nemzetiségi társa, valamint Kósy Zoltán, hagyományainak ápolásával a a HNF megyei Bizottságának gyakorlatban. — a további fel­munkatársa. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek nevében a adatokról, a tervekről. Hugyecz Andrásné Fiatalok a közéletben Amit teszünk, a közösségért tesszük — Bálint János! Jancsi! Té­ged keresnek — hangzik vé­gig a kiáltás a hatalmas mű­helycsarnokon. Még egy utol­só igazítás a munkadarabon, aztán megtörli olajtól csillo­gó kezét és jön felém. Izmos, köpcös alak kék overalban, kék szem, tekintélyt paran­csoló kackías bajusz. Ez min­den, amit tekintetem villa­násnyi idő alatt felmérni ké­pes Bálint János lakatosból, a salgótarjáni síküveggyár dol­gozójából, a HNF városi el­nöksége tagjából; a zagyva- pálfalvai népfrontkörzet régi társadalmi munkásából. — A közéletiségről, a nép­frontban végzett munkájáról szeretnék beszélgetni. — Örömmel — pillant az órájára — alig fél óra és vé­ge a műszaknak. Utána na­gyon szívesen. Félcigarettányi idő sem kel­lett, megegyeztünk, negyed há­romkor a gyárkapuban ta­lálkozunk. — Kazári-völgy — és a Gór-' kij-telep, így tudnám a leg­pontosabban meghatározni azt a területet, ahol a többi nép­frontaktivistával dolgozunk. A népfrontbizottság kapcso­latot tart az itteni tanácsta­gokkal ! Mindig velük együtt végezzük a mozgósítást, a lakosság szervezését a fásí­tástól a járdaépítésig bezáró­an. Hiszen nem is lehetne kü­lönválasztani a a tanácstagét és a mi munkánkat. Külön- külön ésszerűtlen és nagyon nehéz lenne. Együtt köny- nyebb. — Milyen települést gazda­gító munkákhoz kérték mos­tanában a lakosság segítését? — Vízvezetékárkot ástak a Hámán Kató-telepen, a Sugár úton több száz méter járda­A délutánosok már bemen­tek, a sűrű emberfolyam ín­ségén hazafelé. A közeli presz- szó felé vesszük utunkat Bá­lint Jánossal együtt. Közben akadnak, akik megállítják ügyes-bajos dolgaikról, elinté­zendő problémáikról kérdez­lapokat fektettek le, a vizslá- Büszke vagyok erre az év- si úton buszforduló kés2ült...„ fordulóra! sorolhatnék még néhányat^ — Hogyan alakult további amelyben a népfront szervez­KISZ-es pályafutása? te, mozgósította a lakosságot, — Tagja voltam a síküveg- Ezt a kapcsolatot, együttmű­gyári KISZ-bizottságnak és a ködést lehet erősíteni. Meg- városi KISZ-bizottságba is be- történt már, hogy a tanács választottak. valamit megígért és mi el­— Otthagyta az öblösüveg- kezdtük a munkát. Felkeres­kább kifelé tart.^ Csapódnak a gyárat? tünk a körzetben élő minden kocsiajtók, felbőgnek a mo- — Főleg családi okokból. A lakót, érveltünk, szerveztünk torok, vannak, akik autóbusz- menyasszonyom a síküveg- és ígéretet kaptunk a segítség­hoz igyekeznek, mások gyalo- gyárban dolgozott, és a laká- re. Rövidesen megérkezett a gosan vágnák neki, műszak som js csupán két-három- tanács korábbi ígéretének száz méterre van az üzemtől, visszavonása. Hogy ez csak így áthelyezéssel elengedtek egyszer-kétszer, ha megtörtént — hozzáteszi, — most már az utóbbi időben! Igaz, de ő is és is, egy helyen dől- ennek a kevésnek is rossz gőzünk.- hatása van. Ml állunk, a leg­— Nyolc éve párttag, de a közelebb az emberekhez. A nek. Fél óra mire asztalhoz KISZ-tagságát megtartotta, mi viselkedésünk, példamuta- ülhetiink. Úgy tűnik a KISZ-es emlé- tásunk és adott szavunk hi­— Mindennapi feladatot, ké- kék erősek. tele mérce a népfront mun­szenlétet jelent népfrontosnak — Csupán azt veszem tu- kájának megítélésében, még lenni. Ha a kislányomat sé- domásul, hogy „kiöregedtem” akkor is, ha annak ezernyi, táltatom, vagy éppen. dolgo-^ a mozgalomból. Jött az új az élet más területére kiter- zom bent a gyárban, ha be- generáció, akiknek más a jedő tevékenysége is van. vásárolok a boltban, netalán programjuk, a gondjaik. Nem — Meddig szeretné folytat- kirándulni megyek, ilyenkor is a nézetük más, mint a miénk ni? megtalálnak a gondok, meg- volt, hanem a korosztály más, — Ez nem kötődik életkor­oldott és még arra várók tnint mi voltunk — foglalja hoz. Az általános iskolástól az egyaránt — morfondírozik, össze mosolyogva véleményét, aggastyánig mindenki mun- miközben feketénket kortyol- Egy kicsit ennek szellemében kájának örülünk. A mozga- gatjuk. is végzem KISZ—párt össze- lomban nőttem fel és termé­— Hogypi kezdődött? kötői megbízatásomat. szétesnek tartom, hogy ez a — A népfrontban végzett — Egyenes út, lelkes kö- folyamat nem szakad meg. munkámra gondol? zösséigi tevékenység kisérte Sokáig szeretném még csinál­— Igen, csak egy kicsit ko- szakmai munkáját. Mikor kap- ni. Jó lenne, ha több lelkes rábbra visszatekintve. csolódott be a népfrontmoz- fiatal társ erősítené a soro­— Iparitanuló intézetben ta- galomba? kát. Mert sok energia is kell nultam és szereztem meg a — Hét éve ajánlottak a .a problémák intézéséhez. A géplakatosszakmát. A szak- Hazafias Népfrontba városi sok utánajárás a szabad ido­mai gyakorlatokat rendszere- bizottsági tagnak és területi bői vesz el. Nem kötelező, ha­sén az öblösüveggyárban vé- népfrontbizottsági tagnak vá- nem önként vállalt, belülről geztem. Ügy is mondhatnám lasztottak. Síküveggyár—Zagy- fakadó. Azt, amit teszünk, a a gyár saját neveltje vagyok, vapálfalva-alsó falu — Há- közösségért végezzük. A nagyüzemben megkerestek mán Kató-telep — Sugár út Szabó Gy. Sándor a KISZ-esek, kérdeztek akarsz-e KISZ-tag lenni ?' Hogyne akartam volna, ami­kor olyan tenni akaró gye­rekek dolgoztak ott, hogy tényleg remek mozgalmi élet folyt. Egy év múlva ünnepe­lem a huszadik jubileumo­mat az ifjúsági mozgalomban. Szembesítés — avagy egy vállalkozás dokumentumai Aprócska újságcikket olva­sok, sajnálatosan gyakori tar­talommal. A bűnügyi tudósí­tásról már-már lapozok is to­vább, amikor eszembe ötlik: ismerősök a tudósítás szerep­lői. Nem személyes találkozá­sok révén, hanem olvasmá­nyaimból. Nosza, beletúrok néhány mázsányi újsághalom­ba, kisvártatva pedig elő is kotorhatom az egy évvel ez­előtti képes hetilapot. Emléke­zetem nem csalt. Igaz, Skorka Györgynek, az 1981. október 14-i napilap csupán 85 sort szánt, az 1980. szeptember 28-i hetilap ezzel szemben három teljes oldalon mutatott be egy szépremcnyű vállalkozást, íme, egy kis szembesítés. ☆ „ ... És az a fiú tényleg megérdemli, hogy írjanak az üzletéről. Talán a legszínvona­lasabb. legszebb hely ma Bu­dapesten. .. ... Azt mondta, kulturált éj­szakai éttermet szeretne nyit­ni. Este nyolctól reggel négyig: a legkritikusabb időszakban. És elém tett egy részletes, öt­letes, nagyszerű szakmai prog­ramot. — Ennyi az egész? Nevet. — Mit várt? Egyéb­ként mondott még valamit... Hogy ő egy fantaszta. Afféle megszállott. — Nem valami bizalomger­jesztő. ..” (1980. szeptember 28.) „Mielőtt ötletgyárosnak te­kintené bárki a budapesti Gyertya étterem három egyko­ri vezetőjét, gondolja végig, mit érezne akkor, ha őt káro­sítják meg...” (1981,'október 14.) ☆ „. Egy tisztességesen ve­zetett színvonalas, kulturált étteremből ma senkinek nem lesz Volvója. A közhiedelem­mel ellentétben...” (1980. szeptember 28.) „ ... Mindhármunk ellen árdrágítás és sikkasztás ala­pos gyanúja miatt indított vizsgálatot a VI. kerületi rendőrkapitányság...” (1981. október 14.) ☆ Skorka György üzletvezető: „ ... Az a helyzet... hogy vagyunk még egy páran, akik szeretiük ezt a mesterséget... ... Fiatal, szőke pincér szól közibe a húslevese mellől. — Tudja, nekem mi a leg­fontosabb? Hogy lássam a vendég elégedett képét... ... Végszóra Skorka is meg­érkezik, az utolsó mondatot még elkapja, boldog vigyorba szalad a képe. — Mehetünk? — intek az iroda felé. Indul előre, én a nyomában. A mosogatóhelyiségből kikö­nyököl a piros, kerek arcú mo­sogatóasszony : — Ez a fiú ven­déglősnek született! A vérében van... ... És itt? Alapvetően ml változott? — Hogy a feltételeknek leg­alább egy részét én szabom meg. Eldönthetem, melyik pin­cért veszem fel, és melyiket küldöm el. Hogy mit főzzenek a szakácsok és hogyan. Hogy halk legyen a zene, ízlésem sze­rinti a berendezés, hűtött a pohár, tisztességes az adag és a számlázás...” (1980. szeptember 28.) „Ételspecialitásaik közé tartozott a sült fácán és vad­kacsa. Nemegyszer előfordult, hogy a vendégeknek „szárnya- szegett” madarakat szolgál­tak fel; a szabályos adag felét szervírozták, miközben a tel­jes árat. számították fel. A va­das húsokat egyebek között áfonyával, aszalt szilvával tá­lalták fel. Ezt akkor is mellé­kelték, ha a vendég nem kér­te. A tálon maradt körítést a következő fordulóban aztán ismét felhasználták. Kedvelt módszerük volt az egymáshoz hasonló, de árban erősen kü­lönböző alapanyagok felcseré- lése. (1981. október 14.) ☆ ... Mégis azt mondja, le­het, hogy egyszer abbahagyja. — Persze. Hisz’ a körülmé­nyek nem túl kedvezőek. A magam meg a munkatársaim elszántságából és néhány fö­löttesem jóindulatából léte­zünk. De csak addig akarunk létezni, amig képesek vagyunk rá — ilyen színvonalon. Aho­gyan szerintem kell és érde­mes. Futni, verset írni, vendé­gül látni. A műfaj lényegtelen — nem igaz?...” (1980. szeptember 28.) „ ... Skorkáék a vizsgálat szerint több mint 16 ezer fo­rint jogtalan haszonra tettek szert, s nem tudtak számot adni a tíz hónap alatt keletke­zett 231 ezer forintos leltárhi­ány okáról sem. Skorkát ek­kor már nem lehetett felelős­ségre vonni, mert külföldi út­járól nem tért vissza...” (1981. október 14.) ☆ Ennyi! A szépreményű vál­lalkozás dokumentumaiból, az eevévnyi különbségtrel meg­jelent két újságcikkből olló­zott: ’ Kelemen Gábor Kétgombosan, tűzötten Igényes munka, nyereséges gazdálkodás a Balassa Ruhaipari Szövetkezetben Igényesebb (kivitelre és munkát tekintve is) és diva­tosabb — ezek jellemzik a balassagyarmati Balassa Ru­haipari Szövetkezet idén ké­szített férfiöltönyeit. Kétgom- bos zakók, tűzött díszítések, szólóban kínált pantallók — ezt kérik a rendelők, ezt varr­ják tehát a szövetkezet dolgo­zói. Viszonylag csekély darab­számból álló szériákat készí­tenek nagy választékban a Felsőruházati és az Észak­magyarországi Textil-nagyke­reskedelmi Vállalatnak. A miskolci nagykereskedők ta­valy létesítettek kapcsolatot a szövetkezettel, s idén az elmúlt évitől többet, 15 ezer öltönyt kapnak Balassagyarmatról. A tételben igen jelentős hánya­dot foglalnak el a különleges, erős méretállású öltönyök, ez­zel is választékbővítő szerepet töltenek be a gyarmatiak. Nemcsak az igénynek meg­felelően, hanem eredményesen is dolgozik a szövetkezet. Az idei évre 3 millió 600 ezer fo­rint nyereséget terveztek a maguk számára, de már most a 4 millió 600 ezer forintnál tartanak. Ezúttal első ízben exporttal is próbálkoznak. A Hungaro- coop megkeresésére kuvaiti piacra fiúzakókból és -mel­lényekből álló próbaszériát varrnak, s ha ez megfelelőnek találtatik, nincs akadálya a tőkésexportnak. Előnyösnek ígérkezik a kivitel már csait azért is, mert a külkereske­delmi vállalat fejlesztési se­gítséget helyezett kilátásba a szövetkezet tervezett építkezé­séhez, gépi beruházásához. A jó úton levő tervek megvaló­sulásával a mostani ötéves terv végére évi 80 ezer darab öltöny megvarrására lesz ké­pes a szövetkezet, s az esz­tendő termékeinek a fele már exportra készül. A minőség további javítá­sára addig is hathatós intéz­kedéseket vezetnek be. Javít­ják a műszaki előkészítés szín­vonalát, jövőre kiépítik a gyártásközi ellenőrzést. A fej­lesztéssel párhuzamosan anyagvizsgáló gépet is be­szereznek, hogy csak kifogás­talan kelméből varrjanak, s rte kényszerüljenek a hossza­dalmas és bizonytalan kime­netelű utólagos magyarázko­dásra. A munkások . ösztönzésére minőségi bérezést vezetnek be — várhatóan már jövőre. Eh­hez előbb megalapozott idő­normákat kell kidolgozni. Ezek egyelőre még csak né­hány munkafázisra készültek el. NŰGRÁD — 1931. október 31., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents