Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

Múlt, jelen, jövő W Építeni a hagyományokra A mutatós, laza szeplők fö- a Ganz-MÁVAG üzemének nyék kellenek hozzá. Az új lőtt csak úgy csillog a fiú szeme, kiépítésével megvalósult, szin- nevelési dokumentumok szel- Magához szorítja a könyvet, te kitörölte belőlük az érdek- leméből is következik, hogy áll a pult előtt. Hallom, amint lődést a bánya iránt. Hason- első osztálytól kezdve folya­tásának magyaráz: „Láttam, lóan keveset tudnak a parasz- matosan táguló körbenigyek- hogy a tanárnő ezt a köny- ti életről. Nemrégiben szin- szünk megismertetni a gyere­vet használta az órán, szünet- te „házi feladatként” kellett kekkel világunkat. A lég­ben leírtam a cimét: A ma- kiadni, hogy otthon nagyszü- kisebbek közvetlen környe- gyar népi demokrácia 1944- leiktől, idősebb rokonaiktól zetüket, községüket ismerik tői 1962-ig. Ezekről az időkről kérdezzenek rá egyes hely- meg, később megyei és orszá- csak nagyapán mesél, ha történeti adatokra, a nevek gos kirándulások jönnek. így kedve Szottyan — apám ke- eredetére. Az úttörőcsapat sok olyan helyre eljutnak, rüli a témát. Azt mondja, tervében szerepel, hogy mi- mely történelmi, munkás­elég volt végigcsinálni az öt- nél többet megtudjanak a bá- mozgalmi hagyományokat venes éveket, még beszéljek nyáról, a környék múltjáról őriz és közvetít. Fontos, hogy is róla. Volt benne sok cső- stb. — de ez nem sugárzik a pedagógus ne hűtse le az dálatos, sok tévedés — ezt vissza érzelmi kötődésben, a érdeklődést, ha kényes kér- csak utólag tudjuk szétvá- jövőről szövött tervekben, déseket vet fel a diák. Közö- lasztani, akkor megéltük. Mert ha a bánya helyet is sen gondolkodni, vitatkozva, Ezért veszem ki a könyvet, kap a pályaválasztásban, pél- összefüggésekre rámutatva __ m ert érdekel ez az idő.” dául, akkor bányaelektro-laka- ez ad legtöbbet. A honvédel­A kötet nekem is ott a pol- tosnak készül a gyerek. mi nevelés sem merülhet ki comon. A többször lapozott Ács Béla magyart és éneket abban, hogy megismertetjük művek közé tartozik. Én már tanít, osztályfőnök, korábban a gyerekekkel a fegyverfaj- éltem a szocializmus alapjainak foglalkozott történelemmel is. tókat. A háború és béke kér- lerakása előtti években is. Személyes benyomásait mond- dései, a fegyverkezés, az mi­halvány képek még az ötve- ja el a fentiekről. kor. kire és miért kellett lő­nes évek vidéki eseményeiről — Három éve vittem el ni, szerves részei a hazafias is be-beúsznak az emléke- Ménkesre a gyerekeimet. Ép- és honvédelmi nevelésnek. És zetembe. És az én édesapám, pen műszakváltás volt a bá- ez a nehezebb, édesanyám még mesél is ak- nyánál. Megörültem, kapó- Pál Gyula egy hasonlattal kori életünkről, ha kérem, ra jött az esemény —. de ott próbálja megragadni, mit te- Mégsem egyszerű érteni, át- mondták, jobb lenne, ha ezt hét a pedagógus: „A növényt látni. „kihagynánk”. Hogy miért? lehet öntözgetni, ápolni, Ja­nnnnnnnn A 8yerekek még saját édes- vítani a talaját — de nőni apjukat sem ismerik meg úgy magának kell.. Milyen szerepet kapnak a szénporosan... Osztályfőnöki múlt és különösen a közel- tapasztalatom, hogy sok szülő, OOOOOOOO múlt eseményei, a nagyszü- ,csak arról beszél a munkahe­lők, szülők által tovább- iyeveI. vallalata eseményei- Ezer szállal kötődik a tör- vitt hagyományok az általá- vel’ történetével kapcsolatban, ténelmi szemlélet formálásá- • - - • törté- amihez sikere fűződik, az hoz a helytörténeti kutató-, nos iskolás gyerekek ____ n elmi szemléletének, világ- ugyeskeaésGkrol szol a fáma gyűjtőmunka. Ennek egyik képének alakulásában? Ne- és nem a szakma realitásai- irányítója a homokterenyei héz „nyakoncsípni” a témát... ról> ,a bányász-, vasasha^ körzethez tartozó mátranová- A homokterenyei körzeti gyományokról. Nem is a gye- ki iskolában Nagy Izidor volt. általános iskola igazgatója, rekek hibásak igazán a leg- Otthonában kerestem meg, Pál Gyula maga is tanít ér- több esetben a hézagos tör- betegállományban van jelen­dekli is a kérdés. Mégis,' so- ténelmi szemléletük miatt leg. Nem tanít, kát tépelődik: miként fogai- — általában keveset kapnak — Simon Elemér kollégám- mazza meg tapasztalatait. ottnori a megszerzett isme- mai és sok lelkes gyerekkel — Bár, a ménkesi, tiribesi retekhez. gyűjtöttük a helytörténeti bányákkal van kapcsolatunk, OOOOOOÖ0 emlékeket, tárgyakat. Tíz már az egész közeli múlt, a Mit tud adni az iskola a évig voltam csapatvezető — bányászélet is egyre homá- tényanyag megtanításán túl? az úttörőmozgalomban az lyosabb, hézagosabb képpel Mivel tehetik élővé a holt e8y*k legkedveltebb feladat él a gyerekekben. Az a nagy betűket? volt ez a tanulók számára, szerkezeti váltás, mely a bá- — A puszta tény kevés Hogy miért fogalmazok múlt nyászat visszafejlesztésével, — környezetismeret, élmé- időben? A kiállításokhoz ösz­_______________________________________________ szegyűjtött értékes anyagok • közül igen sok eltűnt; meg­felelő tárolóhely nélkül lehe­tetlenség megőrizni a doku­mentumokat. tárgyakat. A gyűjtőszenvedély nem hiány­zik a gyerekekből, a padlásokon még számos értékes dologra bukkanhatunk — egy haszná­laton kívüli volt bányai épü­letet biztosítani kellene a gyűj­tött anyagnak! Kimegy las­san egy nemzedék, mely csak a salgótarjáni bányamúze­umban lát bányalámpát, nem lapozhatott a régi életről val­ló cselédkönyveket, 1919-ről csak tankönyvből tud, he­lyi hagyományai elvesznek számára. A terület múltja közös érték, megőrzése közös érdek. A társadalmi szervek ebben segíthetnék az iskola nevelőmunkáját, a történelmi szemlélet formálásának szép, de nehéz feladatát! Nemzetközi kilogrammetalon A nagy francia forradalom Franciaország területén. Ez a előtt ebben az országban a törvény 1840. január 1-évei lé­SSÄffi *T£S£: hezítette a kereskedelmet és Az elmúlt század folyamán a mindennapi élete*. Az al- Európában igen sok állam, kotmányozó nemzetgyűlés így Magyarország is bevezet- 1790-ben megbízta a Francia te a méterrendszert. Ez azát- Tudományos Akadémiát egyér- állás nem egyszerre történt, telmű hosszmérték és súly- hanem az európai országok rendszer kidolgozásával. A néhány év-, vagy évtized-el- hosszúság egységéül a métert tolódásokkal tértek át a met- a föld délköre negyedének rikus rendszerre. 1872-ben tízmilliomod részét választót- nemzetközi bizottságot hoztak ták, a tömeg egysége a gramm létre az egységes méterrend- lett, ennek százszorosa a kg. szer kialakításával kapcsolat­Az 1799 decemberi törvény ban, harminc állam részvéte- a párizsi Archives Nationa- lével. Az 1875-ben megkötött lesben kiállított méter- és ki- nemzetközi mértékegyezmény- logrammetalonokat legalizál- ben meghatározott körülmé- ta. Az 1837. július 4-i törvény nyék között őrzik az etalono- kötelezővé tette a metrikus kát a franciaországi Sévres- rendszer alkalmazását egész ben. G. Kiss Magdolna Hogyan élnek, dolgosnak a harlsnyagyárban? Jelentős fejlődés egy évtized alatt A Budapesti réssé váltak az időközönként! Harisnyagyár veknek megfelelően a gyár je- 1969 augusztusában létesített lentékeny fejlődésen ment — évente 3—4 — képzőművé- telephelyet Nagybátonyban, keresztül az eltelt években, sze'i tárlatok. Bemutatkozott a megyei 1975-ben korszerű technikával harisnnyagyári ellátott új gyárat adtak át, két évvel később elkészült — részeként annak gazdaságfejlesztő koncepció­nak, mely a nők foglalkozta­tási gondjait kívánta megöl- közel nyolcmillió forint ér­kultúrterem­ben például Radics István fes­tőművész. Mészáros Erzsébet textiliparművész. Természete­dani. Nógrád megye nem ren- tékben — az önálló szociális sen más jellegű kiállítások delkezett textilipari hagyomá- épület, melyben melegítőkony­hás étterem, büfé, orvosi ren­delő, könyvtár és klubszoba található. Az utóbbi két év­munkakörülményeket szervezésére is kultúrterem. A kében két — lyaválasztási alkalmas a gyár kötelé- a fotó és a pá- — szakkör mű­nyokkal. szakemberekkel, a munkába álló nők jelentős ré­sze — Nagybátonyban is — első munkahelyes dolgozóként ben kezdte meg az ipari munkát. Az első időszakban tehát a gyár vezetése számára alap- fel, új szállítóeszközöket vá- és évenkénti nagyvállalati if- vető feladatot jelentett a mun- súroltak. Az idei év áprilisá­ködik. Látogatottak az isme­javító berendezéseket szerel- retterjesztő előadások, a tek fel, csarnokokat újítottak könyvtár, ünnepi alkalmakkor kássá válás folyamatának se- tói főállású üzemorvost foglal- gítése, amelyhez felhasználták koztat a gyár. júsági napokon szórakoztatja a közönséget a gyári fiatalok­ból álló amatőr művészeti cso- ’ Adott kereteink között fel- port. orolhatatlan mennyi változás. A felnőttoktatást tükröző A_ gyár tizenkét esztendős milyen fejlesztés történt a számok igen megnyerőek. A nagyságát gyári tanfolyamokon 131-en véljük — szereztek végbizonyítványt az a lehetséges legszélesebb lehe­tőségeket, eszközöket. fejlődéséről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, kul­turális tevékenységéről vitat tak meg beszámolót a hét ele­jén Nagybátonyban, a tanács­ülésen. Az összejövetelen el­hangzott, hogy a nagybátonyi gyárban, ám ezek és irányát — úgy jó! érzékelteti a fenti leírás­általános iskolából, míg a hat A munkássá válás folyama- évvel ezelőtt kezdődött szak­tában, a termelés mennyiségi és minőségi növekedésében fontos szerepet játszott és ját- harisnyagyár több mint 800 szik — ezért is említjük hang- nem rendelkezők száma öt év fős kollektívájának nyolcvan súlyozottan — az üzemi szer- alatt a felére csökkent, a szak­százaléka nő, az átlagos élet- vek által végzett kulturális munkások száma megduplázó­muskásképzés keretében 149 felnőtt és fiatal szerzett képe­sítést. A nyolc általánossal kor 31 év. 27 községből ingáz- tevékenység. E munka kétirá- nak a dolgozók. Ezen adatok nyú: részben helyben, részben ismeretében magától értetődő, a település közművelődési in- hogy igen magas folyamato- tézményeiben folyik. Az utób- san a gyermekgondozási sza- bi rendezvények propagandá- badságot igénybe vevő anyák jában, a szervezésben és a száma: évente átlagosan 140 részvételben jut kifejezésre. Helyben a szociális létesít- ter- mény elkészültével rendsze­személy. A középtávú és éves dott. A vezetésnek az a he­lyes törekvése, hogy lehető­ség szerint tovább csökkentse a hiányos iskolai végzettsé­gűek számát, egyben növelje a szakipari munkásokét. Mind­ez elősegíti a termelési fel­adatok eredményesebb végre­hajtását. Sulyok László A csitári dombok alján Közművelődés egy kastélyban A csitári dombok alján parkban felállított neves Beszélgetésünk során dr.' Nógrádgárdonyban, Majláthy szobrászok alkotásai. Az or- Ferenczi György elmondotta, gróf egykori kastélyában mű- vosi gárda — élén dr. Feren- hogy szeretnének még több ködik a Nógrád megyei Ta- czi Györggyel, a szanatórium ilyen közönség-művész ta­nács VB tüdőbeteg-szanató- igazgató főorvosával és dr. lálkozót. Jó lenne az élő ze- riuma. Természetvédelmi te- Bajkai Annával, a cardiológiai nét is bevinni a betegek kö- rületté nyilvánított őspark, jó osztály főorvosával — új kéz- zé, vagy író-olvasó találkozó­levegő, sétányok, és neműtől- deményezéshez kértek és kap- val, kisebb létszámú amatőr sósörban a gondos és szak- tak szerény segítséget a sál- együttesek produkcióival szerű orvosi kezelés segíti gótarjáni József Attila Me- mozgalmasabbá, életszerűb- visszatémi a beteg embere- gyei Művelődési Központtól és bé tenni a betegek minden- ket a mindennapi életbe. A a Salgótarjáni városi Tanács napjait, kinyitni azt a zárt szanatórium újabban a szív,- művelődési osztályától. Ha- kaput, ami eddig elválasztot- infarktusból felgyógyult bete- vonkéht a társalgóban új és ta a betegeket a társadalom- gek utókezelését, rehabilitá- új képzőművészeti kiállítás tói. Egy beteg jegyezte meg cióját is végzi. A betegek nem várja a betegeket. Augusztus kissé maliciózusan: „A beteg csak heteket, hanem hónapo- hónapban a XIX—XX. száza- embert már leírták, rá senki kát, olykor éveket is töltenek di festészet kiemelkedő al- sem számít”. Nincs igaza. Bár itt. kotásaival ismerkedhettek a látszat talán ezt mutatja. A korszerűen felszerelt In- meg az érdeklődők poszterek Mindenesetre érdemes vol-" tézmény nagy tudású orvosi formájában. Szeptember 18- na több segítséget adni en- gárdája, odaadó és áldozat- án Somoskői Ödön festőmű- nek az intézetnek! Kopogtat- kész ápolószemélyzete min- vész tárlata nyílt meg. Az ün- ni a kapuján a balassagyar- dent megtesz a betegek mi- nepélyes megnyitó után kötet- mati zeneiskolának, a járási előbbi gyógyulása, fájdalmaik len beszélgetésre került sor művelődési központnak, a és panaszaik enyhítése érdé- a művész és a betegek között, megyei és járási könyvtár­kében. Ezek az intézetben mely a nagy érdeklődésre va- nak, s mindazoknak, akik tud- nem csak a test felépülésé- ló tekintettel a késő délutáni nak segíteni az orvosi kar­vei, hanem a lélek, a szel- órákig elhúzódott nak, s rajtuk keresztül 160 Mint dr. Ferenczi György gyógyulást kereső és váró igazgató és dr. Bajkai Anna embernek, főorvos elmondotta, a kísérlet Várják olyan szocialista , . és a kezdeményezés sikert brigádok jelentkezését, ame­diaképeket nézegethetnek a aratott a az áP°lók W* .segítenének szabadtéri több ezer kötetes könyvtár, a lem építésével is foglalkoz­nak. Ezt szolgálják a több százezer forintért vásárolt auditív konténerek”, ahol Miloszláv Svadrlik: Hol vannak már a régi kutyák?! Családunk nagy esemény borsosban hagyott lerágott szabadított meg. Ettől nyom- Ekkor még nem tudtuk, fíogy megünneplésére ké- csonthoz voltam hasonlatos, ban kilenckilónyit csökkent a Köteles polgártárs a faiskolá­szült: apámat, aki fog- A sebészek nem győzték a fe- súlyom. Ám a biztosítás ezúttal lalkozását tekintve postás, rö- fűket csóválni, és úgy ragaszt- is kárpótolt. Az összeg kézhez- videsen az ötszázadik kutyá- gatták rám a húsdarabokat, vétele után anyátokkal nak kell megharapnia. — Bizony, már csak ilyen a postássors — mondta, miköz­ben korábban szerzett sebeit simnnatta — A kémémisenrfí vyy uami nef* — egy szó mint sza i„ cJnJ.iA kevés pénzhez jutottam. Ab- bőségben éltünk, hála leesik a tetőről, a szobafestő belepottyan a mészbe, a postás­nak pedig állandó harcban kell állnia a harapós kutyák­mint hóemberre a havat. Hat utaztunk a Balatonra, teljes hónapig élet és halál Apám arcán a meghatottság között lebegtem. Még szeren- könnyei jelentek meg,' majd cse, hogy a postások be van- így folytatta: nak biztosítva, így aztán nem — Egy szó mint száz, teljes e házi bői építtettem ezt a csodaszép fenevadnak. De nem úgy mos­riákbóll Ebből már sejteni lehetett, hogy meg kell hallgatnunk mind a néqyszázkilencvenki- lenc kutyaharapás részletes történetét. — Manapság! — mondta, s nagyot legyintett — már nem vérmes házőrzőket?! Most, ha bemegyek egy udvarba, elém >P a lábamat. Ettől ugyan nem lehet sebet szerezni, így aztán hiába is követelnék kártérítést. Még házat. Jól emlékszem, egyszer megcsúsztam, és fölrúgtam a kát. Egy teljes regény kikere- % UK"ÍKyyKK Kyy uut;uruu’ f.lem kednék ezekből a kutuahistó- pen l^kmározott- No hiszen, jól gurul egy vakarcs mopszli, es J megjártam! Dühében csaknem nekláll rágcsálni " darabokra tépett. Viszont a kártérítésből bevezettettem a házba a vizet, és körbe ki­csempéztettem — a faluban örülhetek, ha a házigazda vi- elsőként — a fürdőszobámat, gaszképp egy üveg hitvány De emlékezetes marad számom- szilvapálinkát dug a zsebembe, ra Szíremen erdész farkas- Hát ezt érdemiem én? fogó kutyája is. Micsoda re- Apám itt bosszúsan lebigy- olyan kutyák futkosnak az ud- mek angol fajta! A fogait még gyesztette ajkát, varokon, mint valaha ifjúko- egy cápa is megirigyelhetné! — Eddigi szolgálatom során romban! Akkoriban az embe- Egyetlen szájcsattintással el- négyszázkilencvenkilenc kutya rek még igazi vérszomjas ebeket nyelte a táskámat a benne levő harapott meg. de az utóbbi tartottak... Mikor például kétszáz levéllel qqyütt. A kö- években valahogy az az érzé- megharapott a nyugdíjas Cic- vetkező harapással pedig hát- sem. mintha balek lennék. Rá­ró! boxere, leginkább a só felem egy jókora darabjától adásul a tetőnk is beázott. így az ötszázadik harapást nyo­-------------------------------—" " I' mórul1 ágrólszakadtként le­4 NÓGRÁD — 1931. október 3., szombat | szék kénytelen megünnepelni. jába egy bősz dogot vásárolt, mely a meglehetősen szokatlan el- Kordula névre hallgatott. Egy alkalommal atyánk mit sem sejtve, belépett Köteles úr kert­jébe, hogy átadjon egy aján­lott csomagot. Ékkor váratla­nul rárontott Kordula. Mire az egész falu és a kör­nyék tűzoltóinak közremükö­tanság! Hol látni ma már ilyen désével háromórai küzdelem után ki tudtuk öt szabadítani a fenevad karmai közül, alig lehetett ráismerni. Csak ak­kor hittük el, hogy valóban ő az, mikor alig hallhatóan így nyögdécselt: — Ez aztán a kutya. Nekem elhihetitek! Akár ifjúkorom­ban! Pedig már kezdtem azt hinni hogy többé nem fogok ilyen belevaló ebbel találkoz­ni. .. ondanom sem kell, az ötszázadik harapást új fedél alatt ünnepel­tük meg. Sőt, a kapott pénz­ből arra is futotta, hogy meg­vásároljuk Köteles úr Kordu- lájának egyik legéletrevalóbb kölykét. Fordította: Grabócz Gábor és az orvosok körében egy- játékok elkészítésében. Vár- aránt. Van, aki itt találkozik ják olyan művelődési intéz- először a képzőművészeti ki- mények segítségét, amelyek állítás élményével, vannak, ebben a rehabilitációban va- kik már vitatkoznak egy-egy lamilyen módon segíteni tud- mű fölött, de mindenkinek nak, de várják Nógrád me- szinte ünnep a hétköznapok gye művészeinek jelentkezé- monoton egymásutániságé- seit is, akik alkotásaik bemu- ban egy-egy újabb kiállítás tatásával, egy-egy találkozó­megnyitása. Angyal József val színesebbé teszik a gyó- ápoló, „Bandi nővér” az, .aki gyűlés egyhangú napjait, ün- vállalta és ellátja a kultúrfe- népekké varázsolják a hét- lelősi tisztet. köznapokat Mátyus Imre A magyar filmek sikere „Európai viszonylatban az egyik legeredetibb filmmű­vészet. A szürke, látszatra je­lentéktelen, szerény magyar film a modern filmművészet egyetlen olyan általam ismert fajtája, amely komoly, egy­szerű, de hallatlanul követke­zetes párbeszédet folytat á kortárs nemzedékkel jelle­münkről, a történelemről, a napjainkat formáló értékék­ről” — írja a magyar filmről Boleslaw Michalek, az egyik legismertebb lengyel filmkriti­kus. Lengyelországban a II. vi­lágháború befejezése óta 400 Az idén 13 magyar filmet vásárolt meg Lengyelország. Már vetítették a mozikban Gábor Pál Angi Vera című filmjét, amely igen sok mél­tatást kapott a lengyel sajtó­ban. Jó kritikát kapott Mészáros Márta Örökség és Gothár Pé­ter Ajándék ez a nap című filmje is. Az utóbbi filmről megállapították: „A látszólag jelentéktelennek tűnő lélekta­ni és társadalmi megfigyelé­sekből, ellesett szokásformák­ból a rendező valóban auten- magyar filmet mutattak be. Az tikus, hamisságtól mentes ké- eímúlt néhány esztendőben Pet: állított össze.” már évente 10 új magyar film Ugyarícsak az idén mutatták került a lengyel mozilátogatók be Szabó István Bizalom, Fáb- elé. Játszották a mozikban ri Zoltán Fábián Bálint talál- Jancsó Miklós, Kovács András, kozása Istennel, Rényi Tamás Fábri Zoltán, Szabó István, Élve vagy halva, Bacsó Péter Mészáros Márta legismertebb Ki beszél itt szerelemről? cí- glkotásait. mű filmjeit.

Next

/
Thumbnails
Contents