Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-20 / 246. szám
Mérnök — feladatközeiben! Érdekvédelem — Nekem szerencsém , van sok kollégámhoz képest. Kis vállalatnál vagyok, gépész- mérnökként egyedül. így hamar feladatközeibe kerülhetek... 30 HELYETT 15 PERC Fontos, ám műszakilag nem a legfejlettebb üzem a Salgótarjáni Ötvözetgyár. A szűkös pénzügyi lehetőségek között nem kevés fejtörésre kényszerülnek a fejlesztő szakemberek, ha emelni kívánják egységükben a technikai színvonalat. „Állóvíz” nincs a gyárban: egymást érik a kisebb-nagyobb fölújítások, korszerűsítések. Ezekkel összefüggésben számos „járulékos” tennivalót kell elvégezni különféle munkaterületeken. Jelenleg folyamatban van a 4-es kemence renbehozatala. Kihasználván a leállásból adódó lehetőséget: néhány új műszaki megoldással jobbítják a hatalmas berendezést. Egyik — nem jelentéktelen — változtatás, hogy a kemencébe „belógó” elektródához fé- ligmeddig automata utánfogót szerelnek a masinériára. A „fogót” nagyrészt Hulitka István 28 éves gépészmérnök tervezte — Csak nálunk új az ilyen utánfogó. Többször jártam már Lengyelországban, Csehszlovákiában: az ottani ötvözetgyárak csaknem teljesen automatizáltak — mondja a szakember. — Ettől függetlenül természetesen nekünk fontos ez a módosítás: fél óráról negyed órára csökkenti az utánfogás idejét. Nem beA legkorszerűbb magyar szerszámgépeket, köztük egy tucat újdonságot, nemrégiben szupermodern bemutatóteremben állítottak ki az NSZK egyik városában. A szervezők gondosan ügyeltek a külsőségekre is; mert szerintük nem mindegy, hogy például a mozaik szőnyegkookák színe összhangban van-e a zöld és piros gépsorokkal, a narancssárga térelválasztókkal és függönyökkel. Feszült várakozás előzte meg a nyitást: vajon eljönnek-e a legnagyobb partnerek. a még csak leendő vevők? A helyszínre érkező magyar kereskedők és ipari szakemberek jól felkészültek minden elképzelhető kérdésre. A nyitás után percek alatt megtelt a félezer négyzetméteres csarnok, s minden pro- tokol helyett fölzúgtak a gépek. A vendégek aktatáskáiból előkerültek a megmunkálandó munkadarabok, s hozzájuk a pontos tervrajzok. Csak sikerülne a próba! — drukkoltak a magyar szerszámgépipar képviselői. Az eredmény: a svájci üzletember két gépet rendel, a szállítási határidőt őszre kéri. Francia, belga' és angol üzletemberek is tárgyalóasztalhoz ülnek, nem beszélve a nészélve arról, hogy rendkívül nehéz fizikai munkát helyettesíthet. Azért csak helyettesít hét, mert a fizikai könnyítés ráadást követel. Mind a tmk- soknak, mind a kemencekezelőknek új dolgokkal kell szembenézni. — Gyárunkban új gépészeti megoldás: a hidraulika. A karbantartóknak nálunk ilyennel még nem volt dolguk. Az eddiginél nagyobb pontosságot, finomabb beállítást követel tőlük. A kemencekezelőknek új műszereket kell megismerniük, s új módjuk lesz az ívhossz-szabályozására... Ha a 4-es kemencén beválnak a „nóvumok”, alkalom- adtán a többi berendezést is ellátják velük. A 3-as kemencére például ugyancsak automata utánfogót szerelnek majd; az 1-es kemencére pedig egy továbbfejlesztett változatát rakják rá ennek a gyárban kifejlesztett műszaki eszköznek. A fontos üzemi beruházás, a légszűrő berendezés mellett kevés lehetőség van a termelést könnyítő, gyorsító befektetésekre. Épp ezért nő meg a jelentőségük a kis ráfordítással számottevő hasznot hozó újításoknak. Erre is tud példát előhozni Hulitka. INDOK — NINCS... Átmeneti gondokat okoz a gyárnak az áramvezető rézcsövek belső vízkőlerakódása. Sósavval maratják ki a kövesedést — nehéz és veszélyes munka árán. Még 1979Bemulatni tudni kell met partnerek sokaságáról. Szerződés szerződést követ. - S íme egy másik bemutató, immár Budapesten, ahol szintén elmaradtak a megnyitó ünnepi külsőségei, bár a szervezők abban reménykedtek, hogy „példás” kezdeményezésük a sajtó hírverése nyomán követőkre talál. Ezen a bemutatón ugyanis a gyár saját termékeit saját kereskedőinek mutatta be. A kiállított újdonságok elé ötletes táblácskákat helyeztek el, feltüntetve rajtuk a gyártási költségeket, a lehetséges termelési sorozatnagyságot. S, hogy a vállalat üzletkötői még jobban eligazodjanak az exportlehetőségek és az értékesítés rendszerének kusza világában, összehasonlító adatokat szerepeltettek a táblán arról, hogy külföldön egy hasonló cikk mennyibe kerül. Mindezt a gyártók mutatták be — saját üzletkötőiknek. Mintha ők nem tudnák, mit kell eladniuk külföldön, nem ismernék saját vállalatuk termékeit! Mintha nem tájékoben készült egy újítás, amelyben e munka elvégzésének olcsó, könnyű és veszélytelen módját dolgozták ki. — Az illetékes csak azt írta alá, hogy nem alkalmazható, és visszadobta. Semmilyen indoklást nem mellékelt — közli nem éppen vidám arccal a fiatalember. — De a vízkő eltávolítása az idei újítási feladattervben is szerepel! Természetesen nem a zsurnaliszta teendője, hogy egy újítás alkalmazhatóságáról döntsön. Annak megállapításához azonban, hogy az indoklás nélküli „visszadobás” a legalapvetőbb normáknak sem felel meg, szükségtelen különösebb műszaki — és egyéb — jártasság. VÉLETLEN VOLT? Idén júniusban egy technológiai újítással rukkolt ki a gépészmérnök. A rézcsövek hegesztésére dolgozott ki az ötvözetgyár körülményei közt alkalmazható eljárást. Ezt a javaslatát sem kísérte eddig a korábbinál sokkal nagyobb szerencse; egyelőre egy pesti KGYV-üzemben hegesztik az ötvözetgyárban használatos rézcsövek nagyobbik részét. Így a fiatal műszaki csak találgatja — többedmagával —, hogy miként volt lehetséges: idén egy jelentős újítást a beadáshoz mért fél éven belül már a gyakorlatban alkalmaztak, azóta is alkalmaznak a gyáriak. Ez utóbbi gyorsaság sajnos csak kivétel, korántsem általános. Egyelőre... (?) Molnár Pál zódnának rendszeresen a világpiac változó igényeiről és az árakról! Mintha nem nekik kellene precíz információkat szolgáltatniuk a gyártónak arról, hogy mi az, amit jövedelmezően lehetne eladni, tehát megérné a gyártás megszervezése, s a termelési lehetőségeket csak ezután egyeztetnék a piaci igényekkel. Persze, ezen a bemutatón sem maradt el a siker, hiszen az iparvállalat értékesítési osztályának dolgozói kivétel nélkül ellátogattak a kiállítási épületbe. Jegyzettömbjeik hamar megteltek, s együtt örültek a szervezőkkel: lám, milyen okos ötlet volt a há- zi bemutató! Aligha lehet kétséges, hogy a két bemutató közül melyik volt hasznosabb vállalkozás. Pedig mindkét esetben ugyanaz a cél vezérelte a rendezőket: bemutatni újdonságaikat, megismertetni a konstruktőrök gyártmányfejlesztő munkájának legfrissebb eredményeivel azokat, akik e termékek eladásával foglalkoznak. A szándék azonban nem elég, bemutatni tudni kell. Azt is, hogy mit, hogyan, mikor, hol és főként kinek! Sz. L. és szövetkezeti demokrácia BeszéJgetés dr. Czimbaimos Bélával, a TOT főtitkárával Termelőszövetkezeti mozgalmunk decemberben tartja negyedik kongresszusát. A legfőbb testület számot ad az MSZMP XI. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata alapján végzett munkájáról. Meghatározza a párt XII. kongresszusának határozataiból és a VI. ötéves tervből adódó szövetkezetpolitikai teendőket. A két szövetkezeti kongresszus közötti időszak eredményeiről beszélgettünk dr. Czimbaimos Bélával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárával. — Milyennek látja a szövetkezeti mozgalom fejlődését a termelésben, a műszaki fejlesztésben? — A közös gazdaságok dolgozóinak áldozatkész munkája nyomán az V. ötéves tervben a növénytermesztés 18 százalékkal meghaladta az 1975. évit. A kenyérgabona- és a kukoricatermelés magas színvonalon folyik. Egyenletesen növekedett a cukorrépa, a napraforgó és a lucerna hozama, s még sok tartalék rejlik a rét- és legelőgazdálkodásban, a melléktermékek hasznosításában. öt esztendő alatt 24 százalékkal bővült az állattenyésztés. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése pedig 1980 végére meghaladta a 34 milliárd forintot, ami a mezőgazdasági össztermelés csaknem harmadát teszi ki. Az elmúlt öt évben hitellel és állami támogatással együtt 85 és fél milliárd forint értékű beruházás készült el. A szövetkezeti vagyon eléri a 160 milliárd forintot, ami 68 százalékkal több mint 1975- ben volt. A nagyüzemeknek csaknem egy negyede, másfél millió hektáron nehézségekkel küzd a gazdálkodásban. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok, a költség- és árviszonyok ugyanis nem állnak arányban a fejlesztésekkel. Minthogy ezeknek a gazdaságoknak a termékeire is szükség van, felkarolásuk, ösztönzőbb támogatásuk társadalmi érdek. A Minisztertanács határozata szerint január 1-től módosulnak a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes ár- és pénzügyi szabályozók egyes elemei. Ennek megfelelően új intézkedések ösztönzik a kedvezőtlen termőhelyi adottságú, az átlagosnál gyengébb minőségű földeken gazdálkodó üzemeket. Az eddig kedvezőtlen adottságúnak nem jelölt, de átlagosan 17 aranykoronánál nem nagyobb értékű szántókkal rendelkező nagyüzemek 1982. január 1-íői külön árkiegészítést kapnak a gabonafélék, a vágómarha és a vágójuht, valamint a bogyós gyümölcsök értékesítése után. — Hogyan működtek a demokratizmus fórumai a szövetkezetekben? — Az önkormányzat számos új vonással gazdagodott és szervezete igazodott a megváltozott szövetkezeti méretekhez. Ezzel még inkább alkalmassá vált a tagok döntési és ellenőrzési jogainak gyakorlására. A legfőbb fórum továbbra is a közgyűlés; jelentőségét nem csökkenti, hogy hatásköre mérséklődött. A küldöttgyűlés ma érdekegyeztető szerepet tölt be. Az úgynevezett munkahelyi kisközösségek pedig fontos fórumai lettek a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának. Segítik a munkahelyen dolgozó tagok, családtagok, alkalmazottak jogainak és kötelességeinek helyes és érdemi gyakorlását, a közösségi tudat, a felelősségérzet fejlesztését. Ezeket kívánjuk erősíteni a nyolcvanas években is. A két kongresszus között javult a káder- és személyzeti munka a közös gazdaságokban és ennek nyomán a szövetkezetek vezetése is erősödött. Egyre több jól felkészült és vállalkozó szellemű vezetővel gazdagodik a mozgalom. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa rendszeresen élt a kormányzati munkában való részvétel lehetőségével. Megfelelő együttműködést alakított ki a minisztériumokkal, valamint a szövetkezetek működésében és gazdálkodásában érdekelt országos intézményekkel, ezzel is hozzájárulva a mozgalom támogatásához. — Hogyan valósult meg az érdekvédelem a -gazdaságokban? — Történelmi jelentőségű, hogy befejeződött a nemzedékváltás a termelőszövetkezetekben. Ma már a közös gazdaságok alapítóinak csupán tíz százaléka dolgozik. Helyükbe fiatalok léptek, akiket vonz a mezőgazdaság. Az elmúlt öt esztendőben a termelőszövetkezeti tagok biztosítási ellátása a többi dolgozóéval azonos színvonalra került, igy például megszűnt a nyugdíjkorhatárban levő különbség is. -A szövetkezeti nyugdíjasok száma ma már Megkezdődött Novgorod egyik legérdekesebb építészeti műemlékének, az egykori Jurij-kolostornak a restaurálása. Bölcs Jaroszlav nagyherceg — aki a keresztségben a György (Jurij) nevet kapta — székesegyházat építtetett az Ilmeny-tó partján levő nagyhercegi rezidenciához vezető úton. Később a templom melmeghaladja a félmilliót. Évről évre többen kapnak ugyanolyan összegű családi pótlékot, mint a munkások, alkalmazottak. A gazdaságok anyagi erejükhöz mérten javítottak a tagok szociális helyzetén. megszervezték az üzemi étkeztetést, a munkásszállítást. Kedvező hatással volt a tagok életkörülményeire a fizetett szabadság rendszeresítése, a munkahelyek korszerűsítése, a kulturális és a sportrendezvények szervezése. A szövetkezetek jelentős erőfeszítéseket tesznek dolgozóik lakásépítésének támogatására, de a reális igényeknek csupán egy részét sikerült kielégíteni. — Lezárult a kongresszusi Irányelvek vitája. Ezek során milyen tapasztalatokat szereztek a nagyüzemekben? — Különösen sok bírálat érte a felvásárló vállalatokat, a mezőgazdasági gép- és al-. katrészellátást. Ezen a VI. ötéves tervidőszak során feltétlenül javítani kell. Sző esett arról, hogy a szövetkezetekben dolgozó szakembereket jobban meg kell becsülni,' letelepedésüket támogatni kell. A kongresszus célja, hogy a szövetkezeti törvény módosításával és egyszerűsítésével a tagság és a nagyüzemek kapcsolata erősödjék. Napirendire kerül az a javaslat, amely azt szorgalmazza. hogy az ipari és mezőgazdasági üzemekben egységesen legyen a gyermekgondozási, az öregségi és a rokkantsági segély, valamint az özvegyi nyugdíj. Szó lesz arról, hogy egészségügyi és kul-^ turális fejlesztésekkel a falu és a város közötti különbség tovább mérséklődik. Ezeken kívül az MSZMP XII. kongresszusának szövetkezetpolitikai határozataiból adódó feladatok szerepelnek majd a beszámolóban. Az életszínvonal megőrzése, a melléküzemági tevékenység felkarolásai a közös érdekeltség alapján a nagyüzem és a háztáji gazdaság egységének elmélyítése, a gabona- és húsprogram megvalósítása. Ezek mind gazdasági, társadalmi életünk továbbfejlesztését szolgállak. M. K. lett kolostor épült, amelyet az alapító nagyhercegről neveztek el. Annak idején nagy kulturális központ volt: itt írták a krónikákat, könyveket gyűjtöttek és írtak át, műalkotásokat — ikonokat, dísztárgyakat, gyönyörű hímzéseket — őriztek. A restaurálás befejezése után állandó és ideiglenes kiállításokat terveznek a kolostorban. Egy kolostor restaurálása Kongresszusi mozaik Ismét növekedett az átlagos éleikor I gazán nem lehet azt mondani, hogy nem használták fel hasznosan a hét végét azok, akik küldöttként vehettek részt az ipari szövetkezetek pénteken kezdődött VIII. kongresszusán. Este fél hétkor fejeződött be az első napi munka, szombaton reggel 8-kor pedig ismét megtelt a küldöttekkel a kongresszusi terem. Amíg mások élvezték a szabad szombat gondtalan óráit, ők felelősséggel vitatkoztak, majd állásfoglalást fogadtak el a szövetkezetek, a megyei szövetségek és az országos tanács feladatairól a szövetkezeti jogszabályok továbbfejlesztéséről és az OKISZ alapszabályának módositásáról, majd megválasztották az országos tanácsot és a tisztség- viselőket. ☆ Természetesen, nem csak a kongresszusi teremben, hanem a szünetekben a folyosókon, a társalgókban is tovább folyt a vita és a baráti beszélgetés. Sokan emlegették a küldöttek közül Havasi Ferenc fe^zólalását. A Központi B’zoY'ág titkára elmondta ugyanis, hogy jó érzés volt hallani a kongresszuson és tapasztalni a gyakorlatban, hogy az ipari szövetkezetek becsülettel dolgoznak á XII. pártkongresszus két fő gazdaságpolitikai célkitűzésének megvalósításán, tehát igyekeznek javítani külső pénzügyi egyensúlyi helyzetünket, itthon pedig munkájuk arra irányul, hogy megvédjük élet- színvonalunkat. Pénteken a legnagyobb sikere — a felszólalók közül — egy Nógrád megyei küldöttnek volt. A szünetben egymás után gratuláltak a küldöttek neki, aki így mutatkozott be. — Rácz Anikó vagyok, az ország egyetlen cigány szövetkezetének, a Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Szövetkezet tagja. Mindössze 19 éves vagyok — mondta a csinos barna lány — de születésemtől részese lettem szövetkezetünk életének, fejlődésének, mivel apám testvéreim, rokonaim, az országosan is ismert cigány szövetkezet alapítói és dolgozói. A nagybátyám 25 éven át volt a szövetkezetünk elnöke. A kollektíva sikerei, szorgalmunk tette lehetővé, hogy a régi cigánysors ma már a múlté. — Őseim szorgalmas, mindig dolgozó cigány emberek voltak. A fém megmunkálásához kötődtek, kovácsokként, fegyverkovácsokként dolgoztak. Nem ők tehettek róla, hogy helyük az akkori világ- legalacsonyabb szintjén volt. A szocialista társadalmi rend adta jogok és kötelességek alapján — de közvetlen formában a szövetkezet útján — emelkedtek fel. A szövetkezet harminc éve számunkra egy évszázadot jelentett. Se>- gitségével száz új korszerű lakás épült, összeomlottak a cigányputrik. Kétszáz cigánydolgozónk közül 24-nek van személygépkocsija. A küldöttek többször óriási tapssal szakították félbe a talpraesett, magabiztos, bátorhangú kislány hozzászólását, aki elmondta még, hogy a szövetkezetünk fejlődésében három szakasz különböztethető meg. — „Az első tíz évben — apáink hagyományos módon — féltesttel gödörben állva végezték a kézikovácsolást. 1961-től újabb szakasz kezdődött, megjelentek a .gépek és a szövetkezet a nőknek is munkát biztosíthatott. A harmadik szakaszban — 1972-től — felszámoltuk a düledező, elavult telephelyünket, és új üzem épült. Bár gépeink még jórészt egykorúak apáinkkal, de reméljük, hogy ezek is lassan megújulnak. Tavaly előtt az új műhelycsarnok mellett már szociális épület is épült, így lehetővé vált, hogy a munka után megfürödve, utcai ruhát öltve térhessünk haza. S zövetkezetünk szép és nehéz feladat előtt áll, a gazdasági problémák megoldásában számítani lehet a fiatalok szakismeretére. Akad ugyan még lazaság, de a többség a hatékony, jól szervezett munka hive”. A megyében tevékenykedő fiatalok nevében azt kérte a kongresszustól, hogy a szövetkezetekben dolgozó fizikai munkások is kapják meg azt a szociális támogatást a mun- káslakás-építkezésben, amelyek az állami vállalatoknál dolgozókat megilletik. Köhidi László Az NDK-ban ma a keresőképes lakosság csaknem 6 százaléka, mintegy 460 ezer ember dolgozik az egészségügyi szolgálatban és a szociálpolitika területén A kórházak és klinikák száma: 600. Az orvosok évek óta jelentős eredményeket érnek el a szív- és keringési megbetegedések gyógyításában, a daganatos betegségek megelőzésében és a szívsebészetben. Ennek köszönhető, hogy 1976 óta ismét egy évvel növekedett az átlagos életkor. Ez ma a férfiaknál 69, a nőknél pedig 75 év. A salgótarjáni öblösüveggyárban sokat tesznek a termékek korszerű, automatikus gépi gyártásáért, ám az üvegféleségek egy részét még mindig a szakemberek fizikai erejével állítják elő. A jól fizető exportmegrendelések ugyanis a kézi gyártást igénylik. Az üvegfúvók mellett a leszedőknek is jut munka, ök az izzó üvegárut a hűtőszalagokra juttatják.
