Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
- Gn VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] Jubileum Cserháthalápon Századik MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TA N Ä CS LÄPJA-»Ä;'' ipiy XXXVII. ÉVF., 245. SZÁM 11 ARA: 1,80 FORINT 1981. OKTOBER 18., VASÄRNAP Budapesfen tartották Magyar—Szovjet Baráti Társaság VII. országos értekezlete Felszólalt Óvári Miklós A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szombaton a XIII. kerületi pártbizottság székházában tartotta meg VII. országos értekezletét. A mozgalom legfelsőbb fórumán — a társaság 1664 üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében — csaknem 700 küldött, s számos meghívott vett részt, hogy áttekintse az utóbbi fél évtizedben végzett barátsági munka eredményeit, s meghatározza a soron levő feladatokat, a népeink barátságának, sokszínű kapcsolatainak további erősítésében, gazdagításában. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, társadalmi, politikai és kulturális életünk számos jeles képviselője, Filipp Jermás, az SZKP KB póttagja, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió Állami Filmbizottságának elnöke, a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az országos értekezletet Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölve azt a 43 aktivistát, akinek a tanácskozás megkezdése előtt lezajlott ünnepségen nyújtották át a kiváló barátsági munkáért az MSZBT aranykoszorús jelvénye kitüntetést. A legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszak munkáját ösz- szegező írásos beszámolóhoz Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Bíró Gyula: Barátságunk a tömegek akarata — Az országos értekezletet példaként említhetjük. Békés, előkészítő, a tagcsoportok me- Nógrád és Somogy megye gyügyei és budapesti kerületi mölcsöző együttműködését munkaértekezletein egyönte- Penza, Kemerovo, Kalinyin tű véleményként fogalma- dolgozóival. Bíró Gyula, az MSZBT fő- népé legyen. Mozgalmunk a zódott meg, hogy a mozga- — Egyre tartalmasabbá vál- titkára az országos elnökség baráti kötelékek fejlesztésé- lom 1970-ben történt új nak az államaink közötti gaz- írásos jelentéséhez fűzött ben és elmélyítésében ala- alapokra helyezése szüksé- dasági-termelési együttműkö- szóbeli kiegészítésében szólt pításától napjainkig sokat ges lépés volt és kiállta az désre alapozott testvérkapcso- arról, hogy az elmúlt fél év- tett, de bőségesen vannak mai idő próbáját. A tagcsoportok latok is. Mind több azoknak az tizedben új tapasztalatokkal, időszerű -feladatai is. a barátsági munka bázisaivá üzemeknek, _ szocialista brigáformákkal és módszerekkel _ Az MSZBT a párt célki- váltak és létrejöttüklcel meg- dóknak a száma, amelyek szov- gazdagodott a társaság mun- tűzéseinek szellemében te- teremtődött a tömegmozgial- A't üzemekkel,^ ^ vállalatokkal kája, ‘tovább nőtt a tagcso- vékenykedő, a párt politiká- mi tevékenység alapfeltéte- adnak termelési kapcsolatban portok, a barátsági mozga- jártak megvalósulását elő- le. es ez jo hatással van a baratlom részvétele, aktív jelen- segítő, széles tömegbázisra A tagcsoportok mindin- ság elmelyitesere is. Példaként léte hazánk társadalmi éle- épülő olyan politikai tömeg- kább megtalálják az orszá- emhthetem a Mechanikai Métében. A továbbiakban a nem- mozgalom, amelynek változa- gos elnökség ajánlásait fi- romúszerek Gyára bicskei zetközi helyzet alakulásával tOB munkájában áldozatkész, gyelembe vevő, s a helyi lekapcsolatban kiemelte: a magyar—szovjet barátsá- hetőségekhez, igényekhez Sf£clf , Brigádot, amely— Éleződött, romlott a got felelősségteljes elköte- igazodó eredményes munka i^ettségge! önzetlenül szol- formáit és módszereiket. Ű7>OTÜk d^gozó^af Jó^űlelassult az enyhülés foiya^ gaió tisztségviselők, tarsadal- — Tagcsoportjaink kiemel- ködő barátsácklubiuk van és mata'‘ndenTeMttia^^mer^ mi mur?ká£ok ~ közöttük kedő szerepet játszanak a test- gondot fordítanak a rendszeres — mindenekelőtt az amerikai nagy szambán kommunisták vérmegyei kapcsolatok ápolá- szakembercserére a termelési imperializmus militarista ko- _ népes tábora vesz részt— sáfoan. Nagy részük van ab- tapasztalatok kölcsönös át- re* ” £?k?zták támadásaikat folytatta a főtitkár. — Tévé- ban, hogy e kapcsolatok több- adására. Hasonló úton jár a az enyhülés sürgetői ellen, kenységük a párt kongresszu- sége túllépett a formalitás©- győri Richards Finompösztó- arra törekszenek, hogy meg- saínak ,határozatai alapján kon és gyümölcsöző együtt- gyér MSZBT-tagcsoportja. A bontsák a két világrendszer jelentősen fejlődött, ossz- működést, tartalmas tapasz - - - - — r közötti erőegyensúlyt, s ka hangban van pártunk több talatcserét is jelent az tonai fölényre tegyenek szert. mint negyedszázada köve- szinte minden területén, — Ilyen körülmények kö- tett kiegyensúlyozott, elvi ______'______________ z ött különösen fontos, -hogy politikájával. Mozgalmunk népünk megismerje a Szov- min© jobban megtalálja azt a jetunió valóságos törekvéseit, tartalmat és formát, amely hiteles képeit kapjon politi- lehetővé teszi az öntevékeny- kájáról és a színtiszta igaz- s£g kibontakozását, annak ságot hallja a Szovjetunióhoz sokoldalú demonstrálását, fűződő kapcsolatainkról. Eb- hogy ez a barátság, melynek ben vállalt megtisztelő fele- ápolására vállalkoztunk, lősségteíjes feladatot moz- ténylegesen a tömegek szán- galmunk, a Magyar—Szovjet déka és akarata. Baráti Társaság — hangsúlyozta Bíró Gyula, majd emlékeztetett arra, hogy hazánkat felszabadítónkhoz a Szovjetunióhoz a történelmi múltban gyökerező testvéri barátság fűzi. Kiemelte: a magyar—szovjet kapcsolatok meghatározó ereje az MSZMP és az SZKP szilárd elvi-politikai egysége, nézetazonossága és elvtársi együttműköélet Jó gyári kollektívát immár több (Folytatás a 2. oldalon). Lázár György az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. dése, s pártunknak az a kettős felelősséggel számoló — a szocialista hazafiságon és a proletár internacionalizmuson nyugvó — következetes politikája, amely immár negyedszázada töretlenül érvényesül az MSZMP tevékenységében. — Mindazt, , amit ezért a barátságért, együttműködésünk fejlesztéséért, a szocializmus elvei alapján teszünk, egyéni meggyőződésen alapszik. — Ez a barátság történelmi gyökerű, felszabadulásunktól napjainkig, a gazdasági-politikai 'gyakorlat ezernyi szálával átszőtt, elszakíthatatlan és élő folyamat, amelyben nem csak a szavak, hanem a konkrét tettek sokasága ölt testet. A mi mozgalmunk munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar- szovjet barátság a tömegek ügye, párttagoké és párton- kívülieké, fiataloké és időseké. munkásoké és értelmiségieké, mezőgazdasági dolgozóké és diákoké,, vagyis a Szabad szombaton is dolgoztak Kommunista műszakok és előredolgozás" Négrádban BS' Tegnap, a „nagyszabadszombat” ellenére, gyáraink, termelőüzemeink sokaságában népesedtek be a munkahelyek. Némelyütt kommunista műszakot tartottak, máshol — a karácsony és a szilveszter közti szabadnapokat dolgozták le. Egy műszakos, termelési eredményt segítő munka folyt a Canz-MÁVAG mátranováki gyáregységében, a Salgótarjáni Ruhagyárban, a VÉGYÉPSZER salgótarjáni gyárában, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, valamint a Váci Kötöttárugyár kazári telephelyén. Mindenütt arra törekedtek, hogy tevékenységüknek jelentős nyoma maradjon az idei tervek teljesítésének folyamatában. Kommunista műszakot tartottak a Globus Nyomda rétsági üzemében és a többi között a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál és a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában. Az SKÜ-sök közül több mint félszáz irodai dolgozó végzett kábelfektetési munkát, ezzel is segítve a hengermű elektromos ellátása rekonstrukciójának gyorsitását. A nyomdá- | szók kétszázhúszan, a kisteleki és a balassa- | gyarmati telephelyen, valamint a salgótarjá- , ni központban teljesítették idei második kommunista műszakjukat. A termelőmunka. ! mellett a nem fizikai dolgozók a produktív i tevékenységet segítették, rendbe tették az üzemek környezetét. A több mint h úszónk étezer forintnyi, így „befolyt” összeget a vállalat szociális alapjának növelésére fordítják: A nagybátonyiaknál is több mint félszáz irodai dolgozó erősítette a termelést tegnap, ki-ki hozzáértése szerint a festődében, a kötődében, a konfekciórészlegben s egyéb munkahelyeken. A dolgozók csaknem kilencven százaléka — több mint hatszázan — vállalt eddig önkéntes „plusztevékenységet”, melynek bevételét a lakásépítések támogatására, valamint az üdültetési lehetőségek bővítésére használják fel. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban e hét csütörtökétől tartanak a kommunista műszakok, s eleddig ezerszázan, több mint kétmillió forint értékű olajkályhát és tűzhelyet szereltek össze — a megyei társadalombiztosítási igazgatóság munkatársai segítségével. Ugyancsak szorgos munka folyt tegnap Pásztói;, az Üvegipari Művök Szerszám- és Készülékgyárában. Több mint kétszázhatvanán gyártottak különféle formákat, berendezéseket, tartalék alkatrészeket, teljes létszámmal üzemelt az öntöde, az alkalmazotti létszám pedig a tárolóhelyek rendbe tételével, a parisok téliesítésével foglalatoskodott. Tegnap határozták el, hogy a következő kommunista szombaton a gyár létszámával. azonos facsemetét ültetnek el az ifjúsági parkban. Hagyományos vasárnapi falukrónikánk — immár a jubileumi századik —, ezúttal Cserháthalápot matatja be. Képes beszámolónkat ezúttal is lapunk 5. oldalán találhatják olvasóink. Befejeződött az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját szombaton, az Építők székházában az OKISZ VIII. kongresszusa. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen voltak a minisztériumok, a társadami szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok képviselői. , A vitában felszólaló küldöttek egyebek közt értékelték a szövetkezeti ipar 10 éves fejlesztési programjának ered- ményeit. Többen elmondották, hogy a szövetkezetek gépparkja, műszaki felszereltsége még mindig nem megfelelő, az új üzemek egy részében a régi, elavult gépekkel dolgoznak. Gyakran akadozik az anyag- és alkatrészellátás, hiányzik az együttműködés. Hangsúlyozták, hogy az állami ipar mellett szükséges a szövetkezetek egymás közötti, gazdasági kapcsolatainak javítása, új formák kialakítása. Sürgető a szövetkezeti iparban dolgozók szociális ellátásának további javítása, a még meglevő hátrányos megkülönböztetések mielőbbi megszüntetése, például a bedolgozók társadalmi biztosításában, a lakásépítési támogatásban. Rév Lajos, az OKISZ elnöke a vita összefoglalójában rámutatott: a megválasztandó új elnökség legfontosabb feladata, hogy a kongresszuson elhangzott javaslatokat alaposan megvizsgálja, feldolgozza, és szükség esetén előterjesztést készítsen a kormányzati és más szerveknek az ipari szövetkezeteket érintő kérdésekre. Ezután a kongresszusi küldöttek egyhangúan elfogadták az országos tanács beszámolóját. Állásfoglalásban rögzítették a szövetkezetek, a szövetségek és az országos tanács következő ötévi feladatait. A gazdaságpolitikai célok megvalósításában az egyik legfontosabb feladatként határozták meg a belkereskedelmi ellátás kereslethez igazodó javítását, a hiánycikkek csökkentését, a minőség javítását, a lakosság szolgáltatási igényeinek színvonalasabb. rugalmasabb kielégítését. Továbbra is elsőrendű feladat hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, a nem rubelelszámolású export fokozásával. E feladat végrehajtásához szükséges a termelés hatékonyságának növelése, a nemzetközi versenyképesség erősítése. A szövetkezeti' építőiparnak területileg és összetételében is változó építési igények kielégítésére kell felkészülnie, az erőt elsősorban a lakásépítésre, valamint az épületfenntartásra és karbantartásra kell összpontosítania. Ezt követően a kongresszus elfogadta az ipari szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést és a megváltozott követelményeknek megfelelően módosította az OKISZ alapszabályát. Végül a kongresszus által újjáválasztott országos tanács megtartotta első ülését, amelyen megválasztották az országos tanács vezető testületéit. Az OKISZ elnöke ismét Rév Lajos lett.
