Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

ipari szövetkezetek kongresszusa Országos méretű számve- -Zalákkal haladja meg az 5 tésre és feladatmeghatározás- évvel korábbit. Említésre ra készül a szövetkezeti moz- méltó, hogy a kis- és közép- galom; elsőként október 16— üzemekben rejlő előnyök ki- 17-én Budapesten az ipari használása érdekében — szövetkezetek tartják kong- összhangban a termékszerke- resszusukat, sorrendben a zet-váltással — jelentős mér- nyolcadikat. tékben bővült az állatai nagy­Gazdag munícióval, mon- iparral való együttműködés, danivalóval érkeznek a ta- A kooperáció keretében elő- nácskozásra a 867 ipari sző- állított termékek értéke az vetkezet és a 16 szövetkezeti 1975. évi 8,3 milliárd forint­vállalat, társulás képviselői, ról az elmúlt esztendőben a kongresszpsi küldöttek. Az 11,1 milliárd forintra emel- elmúlt hónapokban — a VIII. kedett. kongresszus előkészítésének A hazai ellátás, termelés, időszakában — az ipari, épí- szolgáltatás mellett a külgaz- tőipari, szolgáltató szövetke- dasági egyensúly javítása ér­zetekben, a megyei, a fővá- dekében fontos exportfel- rosi területi szövetségeknél, a adatokat is megoldottak az különböző testületi üléseken elmúlt időszakban az ipari széles körű, tartalmas helyi, szövetkezetek. Ennek bizo- közéleti vita bontakozott ki. nyitására csupán két adat: Az eszmecseréken összegez- 1980-ban az exportra kerülő iék az ipari szövetkezetek he- szövetkezeti termékek 57 lyi eredményeit, elemezték százalékát szocialista álla- a gondokat és megoldásuk mokba szállították, ezek ér­lehetőségeit. Szó volt nép- téke megközelítette a 7 mii- gazdasági és életszínvonal- liárd forintot, ami 1975-höz politikai feladatokról, a VI. képest 32 százalékos emelke- ötéves terv tennivalóiról, s dést jelent; a nem rubel- azokról a törekvésekről, in- elszámolású értékesítés ta- tézkedésekről, amelyek az valy több mint 5 milliárd fo- ipari szövetkezetek igazodá- rint volt, 58 százalékkal ha­sát, hatékony közreműködé- ladta meg az öt esztendővel sét jelzik közép- és hosszú azelőttit. A szocialista orszá- távú gazdasági-társadalmi gokba elsősorban gépipari, a céljaink megoldásában. tőkéspiacokra könnyűipari Jogos büszkeséggel tölthe- termékek kerültek, tik el az ipari szövetkezetek A kongresszus jó alkalmat tagjait, dolgozóit .azok az ad arra is, hogy összegezzék eredmények, amelyeket az azokat a gondokat, jelensége- éppen egy évtizede meghir- két, tendenciákat, amelyek detett fejlesztési program gátolták az ipari szövetkeze- keretében, illetve az elmúlt tek dinamikusabb fejlődését, öt évben elértek. Figyelemre a hatékonyság növelését. A méltóak azok a törekvések, külső gazdasági feltételek mel- amelyek révén az ipari sző- lett idesorolandó, hogy az vetkezetek növelték a lakos- egyesülések, a szövetkezete- sági árualapok választékát, ken belüli koncentráció, a bővítették a szolgáltatások profilrendezés nem minde- körét, fokozták exporttevé- nütt járt együtt a telephelyek kenységüket. Részt vállaltak számának csökkenésével; a lakásprogram megvalósí- gondot okozott a sokféle gaz- tásában, az állami nagyipart dasági tevékenység, a lakos- gazdaságosan kiegészítő, ver- ság igényeinek kielégítése, a senyképes gyártmány- és tér- szervezet nem kellő korszerű- meíésszerkezetet igyekez- sítése. A szövetkezeti veze- nek kialakítani. A műszaki tők nem mindig ismerték fel fejlesztés az elmúlt öt esz- időben a gazdálkodás belső tendőben megvalósított 12 hiányosságait, ellentmondá- milliárdnyi beruházás, a tér- sait. A piac nem megfelelő melés korszerűsítése, a mi- ismerete miatt olykor tar- , nőség javítása, a szakmai • tózkodtak a kockázatvállalás­képzettség, s a tagság érdé- tói, s gyakran késlekedtek a kéltségének fokozása együt- belső szervezetlenség, az tesen hozzájárul azokhoz az anyaghiány felszámolásával, eredményekhez, amelyekről, A vita bizonyára elősegíti sok szó esik majd az ipari majd, hogy a népgazdasági- szövetkezetek küldötteinek társadalmi igényekkel, élet­országos párbeszédén. Fel- színvonal-politikai célkitűzé- tétíen ezek közé tartozik, sekkel összhangban álló hogy az ipari szövetkezetek programot tárjanak az ipari teljesítik a lakossági ipari szövetkezetek elé. szolgáltatás 35,2 százalékát, A teendők végrehajtásá- tavaly például ez elérte a 3,1 hoz — szem előtt tartva a milliárd forintot, ami az termelés hatékonyságának és íg’fc évihez viszonyítva 44,3 nemzetközi versenyképessé- százalékkal több. Az építő- gének a növelését — bizonyá- ipari szövetkezetek 1980- ra jól hasznosítható tanácso- ban 8 milliárd forint érté- kát, módszereket ad az ipari kű építési-szerelési mun- szövetkezetek VIII. kong- kát végeztek, ami 26,6 szá- resszusa. Hiésfi ftcartott ci PliBiiszierfionäcs VÁLLALATI ÉS TANÁCSI TERVEK — AZ ALUMÍNIUM- IPAR FEJLESZTÉSE — SZÖVETKEZETEK A KÜL­GAZDASÁGBAN A Minisztertanács csütörtö­ki üléséin határozatot ho­zott a vállalati jövedelem- szabályozás egyes elemeinek módosításáról. A rendelkezé­seket október végén a Ma­gyar Közlönyben teszik köz­zé. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének a vállalati középtá­vú tervekről adott tájékozta­tóját. Megállapította, hogy a vállalati tervek összessé­gükben megfelelnek a nép- gazdasági céloknak. Mind­emellett a vállalati- tervek egy részében még nem elég konkrétek, és nem elég ha­tározottak a gazdasági mun­ka hatékonyságának növelé­sére tervezett lépések. Ezért a végrehajtás menetében to­vábbi intézkedéseket kell tenni a népgazdasági köve­telmények teljesítésének jobb megalapozására, csakúgy, mint a változó feltételekhez való alkalmazkodóképesség javítására. A Minisztertanács meg­tárgyalta és tudomásul vette a tanácsok VI. ötéves gaz­daság- és területfejlesztési terveiről szóló beszámolót. Megállapította, hogy a taná­csi tervek a népgazdaság VI. ötéves tervének társadalom- politikai törekvéseivel össz­hangban, a lakosság életkö­rülményeinek további javí­tását szolgálják. A tanácsi tervezőmunka tartalma bő­vült, fejlődött a tervezés de­mokratizmusa, javult á ter­vek megalapozottsága. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását az alumínium- ipari központi fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatairól, amely a bauxit­bányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohósítás, a fél- gyártmány- és öntvény-, valamint a készárutermelés jelentős növelését, az alumí­nium értékesebb termékekké való feldolgozását tűzi cé­lul. A Minisztertanács a köz­ponti fejlesztési programmal együtt határozott a fenyő­fői bauxitbánya létesítéséről. A kormány megtárgyalta a a gazdasági bizottság össze­foglalóját a szövetkezetek külgazdasági egyensúlyt ja­vító és az állami nagyipar munkáját hasznosan kielégí­tő tevékenységéről. AZ MSZMP N Ó Ej R Á D ME G BIZ 0 T T Sj E 1 TANÁCS LÁPJA VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÖLJETEK! XXXVII. EVF., 243. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. OKTÓBER 16-, PÉNTEK Folyamatosan ellenőrizni a végzett munkát A balassagyarmati tanács vb tevékenységéről a megyei vb-n A nógrádi műszaki hónap eseményei Iparjogvédelem a sütőiparban Tervek Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület többek között meg­vitatta a Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának tevékenységét. A megyei testület öt esztendeje ér­tékelte a balassagyarmati tanács végrehajtó bizottságának munkáját és a tapasztalatok alapján meghatározta a leg­fontosabb tennivalóikat is. A jelentés, amelyet most Hor­váth József, elnökhelyettes előterjesztésében vitatott meg a testület, az ezt követő élénk, kritikus vita egyaránt azt ál­lapította meg, hogy a városi testület munkája — bár nem volt zökkenőmentes — megfelelt a követelményeknek, szín- volanalasabbá, eredményesebbé vált. A végrehajtó bizott­ság, a tanács következetesen képviselte a lakosság érdekeit. A lakosság életkörülménye Különösen figyelmet 1 for­dítottak az elmúlt években a város jellegéből adódó legfon­tosabb feladatok megvalósítá­sára. így elsősorban a mun­kások, az értelmiségiek és a fiatalok helyzetének folyama­tos javítására. E munka ered­ményeként javult a lakosság élet- és munkakörülménye, kedvezőbb a lakáshelyzet a városban, a vízellátás. Bővült a kereskedelmi hálózat, javult a szolgáltatás. Az elmúlt öt esztendő alatt több mint ezer­száz lakást építettek Balassa­gyarmaton, emellett óvodát, iskolai tantermet, , üzleteket, szolgáltató egységeket. Az óvodás korú gyermekek kilenc­ven százalékának helye van a gyermekintézményekben, s az óvodák nevelőmunkája, az iskola-előkészítő tevékenysége jó színvonalú. A város általá­nos iskoláiban egyre eredmé­nyesebb a tankötelezettségi törvény végrehajtása. S bár közművelődési intézmények­ben nem bővelkedik a város, a testületi ülésen nem csu­pán a gondokról esett szó, ha­nem a művelődés, a kulturá­lódás meglevő lehetőségeiről, a lehetőségek hasznosításával együtt járó, figyelemre méltó kezdeményezésekről, szép ha­gyományokról is. A tanácsi munka korszerűsítése A végrehajtó bizottság ér­tékelte a Balassagyarmati vá­rosi Tanácsnál az elmúlt év októberében indult kísérlet tapasztalatait is. Megállapítot­ták, a tanácsi munka korsze­rűsítésére, a • szakigazgatási szervezet továbbfejlesztésére tett erőfeszítések eredményei már mutatkoznak. Az eszten­dős tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy egyszerűbbé, átte­kinthetőbbé, hatékonyabbá vált a végrehajtó bizottság irányító munkája, hatéko­nyabb a szakigazgatási szer­vek tevékenysége, egyszerűbb az ügyintézés. Összességében az új szervezeti forma alkal­mas a tanács előtt álló fel­adatok hatékonyabb, eredmé­nyesebb végrehajtására. Az előterjesztésben, de a vi­tában is szó esett azokról a gondokról, amely az elmúlt években és jelenleg is nehe­zítik a tanács, a végrehajtó bizottság tevékenységét. Így többek között a testületi mun­ka további fejlesztésére, az idő­beni döntésre, s azok körül­tekintőbb előkészítésére, a munka folyamatos ellenőrzé­sére hívták fel - a figyelmet. Természetesen mindez elkép­zelhetetlen a tanácsi munka tárgyi és személyi feltételei­nek folyamatos javítása, terv­szerű kádermunka nélkül. Erről szólt többek között dr. Körmendy József, a megyei tanács titkára is. Dr. Csonka Tibor, Nógrád megyei fő­ügyész ugyanakkor azt hang­súlyozta, hogy a korszerűsítési munka eredményei — a gon­dok ellenére — a testület és a hatósági munka javulásá­ban mérhetők. Illés Miklós, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, a város gyara­podását sorolta, nem feledkez­ve el arról a gyümölcsöző együttműködésről, amely a városi tanács és az üzemek között kialakult. Messziárné Gyurkovics Zsuzsanna, a Fi­nomkerámiai Művek balassa­gyarmati kondenzátorgyárá­nak technológusa többel? kö­zött a legfontosabb társada­lompolitikai feladatról, a la­káshelyzet folyamatos javu­lásáról beszélt. Havas Ferenc és Berki Mihály elnökhelyet­tesek a kereskedelmi és szol­gáltató hálózat fejlődéséről, illetve a kulturális élet, a közművelődés helyzetéről, fel­tételrendszerének változásáról szóltak. Rith Lajosné, az (Folytatás a 2. oldalon.) Ötletesen tervezett melegítőket varrnak a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében. A Junior elnevezésű „mackókat” különböző belkereskedelmi vállalatok viszik a honi piac­ra. Kcnyás jövőjére Népgazdasági célkitűzése­ink, a VI. ötéves terv gazda­sági feladatai egyre inkább megkövetelik, hogy mind tö­megesebben kibontakoztassuk a társadalomban rejlő alkotó­kedvet, azt a szellemi .ener­giát, amely már eddig is ta­lálmányokkal és újítások so­kaságával növelte a népgazda­sági eredményességet. Ezek­ről a kérdésekről tanácskoztak tegnap délután az ország sü­tőipari vállalatainak szakem­berei Salgótarjánban. Az Ipárjogvédelem a sütő­iparban című országos anké- ton a Mezőgazdasági és Élel­mezésipari Minisztérium, s az EDOSZ szakemberei tartottak előadást: Az újítási mozgalom helyzetéről a MÉM-ágazatok területén címmel, a sütőipari műszaki fejlesztési felada­tokról, a sütőipari újítási moz­galomról, Valamint a szakszer­vezet feladatáról az újító­mozgalom továbbfejlesztésé­ben. Az országos ankét részvevői — mintegy nyolcvanan — je­lentősebb újításokat is meg­ismerhettek, amiket fényké­pen, diaképeken mutattak be, sőt rövid ismertető előadás­sal is magyaráztak. Minden részvevő megkapta azt az újításgyűjteményt, amit az ország sütőipari vállalatainak jelentősebb újításaiból állítot­tak össze katalógus formájá­ban, hogy így is terjedjenek a hasznos ismeretek a válla­latok között. Az országos ankét házigaz­dája, a Nógrád megyei Sütő­ipari Vállalat vezetői üzem- látogatásra vitték el a rész­vevőket, s a gyakorlatban is bemutatták bevezetett újítá­saikat. A házigazda vállalat újítási tevékenységére jellem­ző, hogy míg 1977-ben 13 újí­tási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, addig 1980-ban már 59-et. A bevezetett újí­tás 1977-ben 3, 1980-ban 22. Az ebből származó vállalati eredmény 12 230, illetve ta­valy csaknem 650 ezer fo­rint. Az újítást benyújtók szá­ma 14-ről 119-re emelkedett. Jelentősen növekedett az újí­tók erkölcsi-anyagi megbe­csülése is. Jelenleg már 5 különböző fokozatú kiváló újító dolgozik a vállalatnál. A megyei sütőipari vállalat ezek­kel az eredményekkel az ága­zat élvonalához tartozik. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület orszá­gos sütőipari szakosztályának szervezési és műszaki munka- bizottsága, illetve a Nógrád megyei területi szakcsoport által szervezett ankét jó fó­rumot teremtett arra, hogy a sütőipari vállalatok iparági szinten megismerjék az újító­mozgalom helyzetét, feladatait és az alkotótevékenység ki­bontakoztatásának közös út­jait, s egyben megismerjék jobban egymást is. Az első ilyen jellegű ankét tapaszta­latai biztatóak. Jelentős szénmennyiség A Nógrádi Szénbányák káJ nyási aknaüzeme valamikor- hajdanán esztendőnként a je­lenleginek csaknem a duplá­ját termelte, s jó minőségű szenével méltán vívta ki a (Folytatás a 2. oldalon.) t

Next

/
Thumbnails
Contents