Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

Járműüvegek Salgótarjánból Intő szóval mindenkihez — országgvűlés előtt Óvjuk közös kincsünket! Százezer négyzetméter ragasztott járműüveg készül az idén az Üvegipari Művek Salgó­tarjáni Síküveggyárában. Az Ikarus-gyárnak 60 ezer szélvédőt készítenek. Ezen túl a hazai piacra a törési károk pótlására ötezer Trabanthoz, tizenötezer Lada gépkocsihoz, egyéb típusú autókhoz szállítanak korszerű termékükből. Képünkön: a kétrétegű, fóliá­val ragasztott üveggyártás első folyamata, a méretre vágás és az üveglapok tisztítá­sa látható. — kulcsár — Falvak öregjei Már-már közhelynek tűnhet, ségükxe ne pályázzon senki, oly gyakorta hangzik el nap- Űk, akiknek az életben önzet- jainkban az időskorúakról va- len támogatásból csak cse­ló társadalmi gondoskodás kélyke rész jutott, nehezen fontossága. Nyomasztó felmé- értik meg, hogy a helyzetüket rések, statisztikai adatok fi- jobbítani akaró segítség ér- gyelmeztetnek arra, hogy egy- tűk történik, s nem kell cse­re több az össznépességen be- rébe adniuk semmit. Csupán lül a hatvan éven felüliek elfogadni a felajánlott lehe- aránya, egyre több a magára tőséget. hagyatott, családjától távol Meggyőzni az ellenállásba élő idős ember. vonult öregeket csak példa­Az eddig tett erőfeszítések, mutatással, szívós, kitartó eredmények — bár elismerés- munkával lehet. Mint aho- re méltóak — kevésnek bizo- gyan az őrhalmi tanács veze- nyulnak az egymásra rakódó tői tették Csitárban, amikor gondok megoldásában. Tény, szervezni kezdték a falu hogy egymás után nyitják ka- öregjeinek szociális étkezte- puikat az idősek napközi ott- tését. Kezdetben nem akadt hónai, tény, hogy a falvak, jelentkező, húzódoztak az városok vöröskeresztes szerve- emberek, mit szól majd a zetei, népfrontbizottságai, a faju> esetleg a hozzátarto- tanácsok soha ennyit nem Am, amikor ketten-hár­foglalkoztak a területükhöz man beadták a derekukat, a tartozó öregek szociális hely- többiek is követték a pél- zetével. dát, s ma már naponta tíz­És mégis! Naponta talalko- tizenketten állnak az iskolai aik az ember eletuket maga- főnyim előtt kis ételhordó- nyosan, egyhangúan morzsol- ikkal gató idősekkel, kik valahogy kívül esnek a társadalmi gon­doskodás hatósugarán. Ugyancsak a meggyőzés, a személyes beszélgetések jó Az okok forrásait 'kutatva hatása a célja annak a nagy maradjunk itt és most a köz­ségekben, aprófalvakban élők­nél, tegyük vizsgálódás tár­szabású felmérésnek is, ame­lyet a pásztói járás vöröske­resztes vezetősége indított a A gyává a mikroközösségekben járás falvaiban. A családvé- egymással találkozó, vagy egymást keresztező erővona­lakat, próbálkozásokat. Azon­nal leszögezhetjük, hogy a falvakban élő öregek nak irányításával, a falvak, kisközségek vöröskeresztes aktívái házról házra járva térképezik fel a terepet, ut­helyzete nagymértékben függ cákra bontva látogatják vé­a tanácsi vezetők, a ve­lük együttműködő társadal­mi szervek vezetőinek szem­gig az idős embereket, hogy felkínálják a segítséget, ösz- szegezzék a gondokat, pana­léletétől, ügybuzgalmától. De szokat, ahol szükséges, szem- függ maguktól az idős embe- léletformáló beszélgetése­rektől is, kik közül még ma két folytassanak. A felmérés is sokan szemérmes tartózko- tapasztalatainak összegzé- dással hárítják el a támoga- sére decemberben kerül sor, tást, szokásrendszerükből ekkor szabják meg a teen­eredő borzongással űzve el a dőket is. A vizsgálódásba ter- „kegyelemkenyérnek” még a mészetesen a helyi tanácso- gondolatát is. Mások gyanak- kát is bevonják, hiszen csak vóan, ellenségesen kiutasítják velük együtt, közösen mun- lakásukból a kopogtató segít- kálkodva változtatható meg séget, mondván, az ő vágyó- a falvak öregjeinek az élete, nukra, összekuporgatott örök- — ria — II villamos hegesztés feltalálója Luh ősi orosz városban Az UNESCO kezdeménye- (Ivanovo terület) megnyílt zésére a XIX. század egyik Nyikolaj Benardosz kiváló legkiemelkedőbb feltalálójá- orosz tudós és feltaláló mú- nak jubileumáról a világ sok zeuma. 100 évvel ezelőtt ő ta- országában megemlékeznek, lálta fel az elektromos ívhe- Benardosz eredeti tervek — gesztés módszerét Amelynek göznajó-, vándorzátony-, fa- ,, , . és más rakományok terepen alkalmazasa nélkül ma egy- V£jló számtására szolgáló szer­szerűen elképzelhetetlen len- kezet és sok egyéb — szer- ne az ipari termelés. zője. Energiatermelő baktérium Annak ellenére, hogy az ember olyan ötletes gyártmá­nyokat fejlesztett ki, mint pél­dául a napelemek, napkollek­torok, és -reflektorok, a nap­energiát máig sem sikerült olyan hatásfokkal átalakítani, mint ahogy az a növényvilág­ban történik. A zöld növények a beeső hapfény mintegy 30 százalékát alakítják át kémiai energiává fotoszintézis útján, a klorofil, mint katalizátor segítségével. A klorofil nagyon bomlékony volta miatt azonban eddig si­kertelen volt minden arra irá­nyuló kísérlet, hogy a zöld pig­mentet közvetlenül emberi cé­lú energiatermelésre használ­ják fel. Egy új biológiai fel­fedezés alapján azonban lehet­ségesnek látszik, hogy egy má­sik energiakonverter segítsé­gével a napfényből közvetle­nül energiát nyerjünk. A ku­tatók a Vörös-tenger és más nagy sótartalmú vizek mély­piros baktériumaiban egy bí­borszínű pigmentet fedeztek fel, amely szintén képes a nap­fényt kémiai energiává alakí­tani. Bár az átalakítás hatás­foka csak kb. 10 százalék, az újonnan felfedezett spirálfor­májú baktériumpigment sok­kal stabilabbnak bizonyult a klorofilnál. Kevés város kapott olyan értékes ajándékot a természettől, mint Salgótarján. Változatos tájak, bazaltsziklák, szelíd dombok és csodálatos szépségű erdők veszik körül. Aki megunja a beton látványát, a parknélküli lakótelepek egyhangúságát, vagy elfáradt a napi robotban, pihenésre, felfrissü­lésre ott várja áz erdő alig 10—15 percre akár a városközponttól is. Ezek a séták az utóbbi években már nem csak örömet, hanem egyre gyakrabban bosz- szúságot is jelentenek. A Karancs, a jellegze­tes formájú „Palóc Olymposz” érintetlen szép­sége már a múlté. A kőbánya olyan sebet ütött az oldalán, melyet nehéz lesz eltüntetni. Az odafelé vezető utat pedig bizonyos válla­latok és személyek szeméttelepnek használ­ják. Találni ott építkezési hulladéktól ki­mustrált gépekig sok mindent. Ugyanilyen szeméttelepen kell keresztülhaladnia a kirán­dulónak a vadregényes Tatár-árok elején is, ha Salgó felé igyekszik a jelzett turistaúton. De ha kiért a különben barátságosan hívogató tisztásokra, ott is jobban teszi, ha nem néz körül, mert mindenütt a kirándulók által el­dobált szemét, hulladék fogadja A tiszta vizű erdei patakban üres konzervdobozok, üvegek, nylonzacskók úszkálnak. Nézem az elcsúfított erdőt és az első érzés bennem a harag. Kik lehettek azok a barbár módra viselkedő emberek, akik ezt tették? Es miért? Legnagyobb közös kincsünk, amit szinte ingyen kapott a város, ez a gyönyörű táj. Csak szeretni kell, vigyázni rá, és meg­hálálja. Cserébe csendet ad, békét, szépséget, de nekünk kínálja az ízletes gombát, szedret és az illatos szamócát is. Ez az erdő a miénk, mindannyiunké! Érthetetetlen hát, miért téko- zoljuk. Miért tűrjük, hogy így legyen? Miért nem merjük figyelmeztetni a magukról megfeledkezett kirándulócsoportokat, a vá­rosi hatóságok miért nem büntetik meg azokat a vállalatokat, melyek értelmetlen földtúrásokkal, alkalmi szeméttelepekkel tönkreteszik legszebb tájainkat? Azt szokták mondani, hogy minden vá­rosnak megvan a maga lelke. Salgótarján — azzal, hogy felépültek a magasbatörő épü­letei — még nem érett igazán várossá. Épí­tészeti együttesét sokan dicsérik, elismerik, nem ok nélkül. De észre kell venni, hogy egyéni varázsát, elsősorban a várost körül­vevő hegyeknek köszönheti. Az emelkedő hegyoldal adja meg az épületek szép ritmu­sát, a zöld erdők hangulatos hátterét. Hiá­nyoznak azonban még a rendezett parkok, a tiszta utcák, és a tömegek nagy részének a kulturált életmód iránti igénye is. Hiszen a kultúra fogalmába a környezetkultúra is be­letartozik! A környezet a társadalom tük­re. Jellemző a keretei között fellelhető élet­formára. Az igénytelen környezet társadal­mi problémákra figyelmeztet. Mi alakít­juk környezetünket, de az általunk formált környezet is alakít bennünket, egyéniségün­két, közérzetünket. Sokan vannak szépre ér­zékeny, szépet szerető emberek, természet- barátok, akik más légkörben esztétikus kö­rülmények között szeretnének élni. Bizonyára sokan láttunk már jó példá­kat arra. hogy egyes országokban mennyi­re szokássá tud alakulni a természet vé­delme és a tisztaság iránti igény. Elsők kö­zött említhetnénk Ausztria és Svájc tiszta­ságtól ragyogó, virágos városait, üde zöld, tájait, de ezt tapasztalhatjuk a hozzánk közel eső Tátrában is! Kirándulás közben egyik magyar ismerősünk szórakozottan el­dobott egy darab papírt. Az arra haladó turisták csak jelentőségteljesen ránéztek, ő pedig szó nélkül, gyorsan felvette. A Csor­ba-tó mellett egy másik turista virágcsok­rot szedett a természetvédelmi területen. A szlovák társaság először megdöbbenten meg­állt, majd a csoport egyik férfitagja hara­gosan utána sietett és elmagyarázta milyen tiltott dolgot követett el. Rengeteg ember járja a Tátrát, mégis megőrizték eredeti szépségében. Az utak tiszták és gondozot­tak. Jólesik ott sétálni, túrázni, szemlélőd­ni! Ha tiszta a levegő. Salgótarján hegyei­ről szabad szemmel is gyönyörködhetünk a Tátra hegycsúcsaiban, olyan közel van hoz­zánk. Kár, hogy ez elsősorban a kilométe­rekre vonatkozik, tájaink megbecsülésében, szemléletben még sokkal nagyobb a távol­ság közöttünk. De ne legyünk pesszimisták! Azért akadnak jó kezdeményezések nálunk is. Dicséret illeti az erdőgazdaság dolgozói­nak a munkáját, akik ízléses, tájba illő kis faházakat építettek, szalonnasütő helyeket, asztalokat, padokat, szeméttartókat állítot­tak fel a legszebb tisztásokon. Különösen kultúrált környezetté alakították a Salgó - vidékét, de szaporodik a gondozott séta- utak, tanösvények száma másutt is. Rossz látni, ha a kirándulók ezeket a számukra készített létesítményeket sem kímélik úgy, ahogy megérdemelnék. Volt egy kedves kis diákcsoportom, akik­kel évekig jártuk az iskola közelében levő erdőket. Különösen megkedveltünk egy er­dőszéli, eldugott tisztást, ami csak a miénk volt. Sok szép órát töltöttünk el itt és ma is jó érzéssel gondolok rá, hogy ez a kis te­rület mindig olyan szép tiszta és érintetlen maradt, mintha nem járt volna oda az az eleven, vidám, gyermekcsapat. F7Plf kpl a Példákkal csak bizonyí­LtCítnCI tani szerettem volna azt. hogy a természetre, közös kincsünkre, nem csak vigyázni kell, de lehet is. Ám, csak akkor, ha sokan akarjuk, másoktól is ezt kérjük, és ha kell, hát megköveteljük! Dr. Fanesik Jánosné, pedagógus Társadalmi munka Pasztán A Pásztói nagyközségi kö- napon a társadalmi munka- zös Tanács is csatlakozott a végzésben, megyében meghirdetett társa- Elültettek 750 fát, bokrot, dalmi munkafelhíváshoz. Meg- elkészítettek négy játszóte- határozták a nagyközségben rét homokozókkal, gyermek­végzendő feladatokat és eze- játékokkal. A nagyközség tíze­ket ismertették a tanácsta- mei készítettek hintákat, má- gokkal, üzemek vezetőivel és szókákat, pingpongasztalo- a lakossággal. kát, ezek nagy részét is fel­Az első nagyobb célkitűzés szerelték a hét végén. A ta- a -Nógrádi Sándor-lakótelep lajmunkák végzését több ra- parkosítása, játszóterek ki- kodógép és gépkocsi segítet- alakítása volt. Ennek megva- te, melyeket a vállalatok bo­lósítására szeptember 26-án és 27-én került sor. A mun­kaakció várakozáson felül jól sikerült, mert mintegy félez­ren vettek részt — a telep la­kói, vállalatok, üzemek dol­gozói, iskolák tanulói — a két Óira Árpád és atom... Idén hatvan daru, óriásokkal Megint jó év Mátranovákon A bányászat visszafejleszté- csaknem ötven csarnoki futó-, A nováki ganzosok sikere sét követő időszak ipartelepi- és jó néhány, a külső átrakó- egyébként — bár az országos tésének egyik legsikeresebb dási munkákat megkönnyítő és budapesti lapok nevüket példája a Ganz-MÁVAG mát- bakdarut adtak át a megren- még egyszer sem nyomtatták ranováki gyáregysége. A több delőknek, melyek között ki —, hogy főszereplői a főváro- mint hétszáz főt foglalkoztató olyan cégek szerepelnek, mint si, Dunán átívelő Árpád-híd középüzem idén már 315 mil- a MÁV — nekik a záhonyi át- korszerűsítési munkáinak, lió forint értékben állít elő rakóállomáshoz szállítottak Mátranovákon készül ugyan­csarnoki futódarukat, hidakat, négy, nagy teljesítményű eme. is valamennyi, a híd szélesíté- hídalkatrészeket, s szállít kü- lőberendezést —, a Lenin Ko- séhez szükséges elem. Már ed- lönlegesen pontos munkát hászati Művek, a Székesfehér- dig is ők voltak a névtelen igénylő acélszerkezeteket a vári Könnyűfémmű, a Dél- hősei a tévéhíradókban rög­paksi atomerőmű számára. magyarországi Mélyépítő Vál- zített pillanatoknak, amikor A gyáregység dolgozói siker- lalat. Külön érdekesség, hogy beemelték a több mint száz- rel zárták a fél évet, s az azt a fél évtől átadott tizenhat negyven tonna súlyú, har- követő hónapokat. daru között újra szerepelt óri- minchét méter hosszú szerke­Eleddig — az anyagmozgatás ás is: az LKM ismét rendeli zetet... S ez a munka tovább korszerűsítését segítendő, vállalata korszerűsítéséhez, il- folytatódik: október 20-ig letve rekonstrukciójához a újabb, 125 méter hosszú és _______________________________hatalmas, egyenként száz- több mint 500 tonna súlyú híd­harminc tonna teherbírású elemet szállítanak le az építők- berendezéseket, melyekből nek, jóval a vállalt határidő csupán egynek az ára több előtt, mint tizenhét és fél millió fo- . _ . rjnk A Ganz-MÁVAG matrano­váki gyáregységében tovább Ám — miként erről Kovács tart a „harmadik számú fő- Jenő, a gyáregység termelési munka”: a paksi atomerőmű osztályának vezetője ^ beszá- berendezéseinek gyártása, molt lapunk munkatársának Melynek építéséhez a kezdet —, Mátranovákon ennél na- kezdetétől szállítottak külön- gyobb munkákat _is végeztek ieges anyagból, a hagyomá- az idén. Rekordidő —- alig va- nyostól eltérő technológiával lamivel több mint három hó- készített acélszerkezeteket, nap — alatt gyártották görög Ezekből csupán júliusban és megrendelésre az azóta _ már augusztusban több mint két- Athénban felállított, három- százötven tonnányit adtak át százhúsz méter hosszúságú kifogástalan minőségben, ha- közúti hidat, melynek sikere táridő előtt a megrendelőknek, inspirálta az ottaniakat ha- a.7 ország első atomerőművé- sonló megrendelés megköté- nejj építésében végzett mun- sére. A tárgyalások már fo- kájuk azonban még korántsem lyamatban vannak, s a gyár- őrt véget: már javában gyárt- egység dolgozói és vezetői re- jak az úgynevezett kazettaát- mélik, hogy a megállapodások rakó csarnok kivitelezéséhez után mielőbb megkezdhetik szükséges acélszerkezeteket, újabb, jelentős dollárbevétel­lel járó exportmunkájukat. * k. gy. csátottak rendelkezésükre. Társadalmi munkát végez­tek a két társközségben: Hasznoson a temetőkerítés­nél serénykedtek, Mátrasző- lősön a kultúrháznál, iskolá­nál és a sportpályánál vé­geztek munkát. NÓGRÁD - 1981. október 2., péntek o v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents