Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! NOGRAD Próbaüzem előtt Balassagyarmaton XXXVII. ÉVF., 214. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. SZEPTEMBER 12.. SZOMBAT Feladótól a címzettig Őszi szállítási csúcsra készül a vasút Ilyenkor ősszel csaknem minden vasúti szállítmányon — képletesen, vagy valójában — ott a „sürgős” jelzés. A vasút számára minden esztendőben komoly erőpróbát jelent az őszi szállítási csúcsforgalom lebonyolítása. Az idén az eddigieknél is több, mintegy 44—45 millió tonna, különbö­ző árut kell a feladótól a címzetthez eljuttatniuk. A vasúti igazgatóságok sürgős feladatairól, az őszi szállítási csúcsra való felkészülésről, a forgalom zavartalan lebonyolításáért tett intézkedésekről tájékozódtak az MTI munkatársai. Több millió tonna na áru elszállítására. 100 fu- varoztatóval kötöttek megál­lapodást. Az eddigi felméré­sek szerint gyakorlatilag a hét minden napján kielégítik az igényeket, elsőbbséget bizto­sítanak a mezőgazdasági ter­mékeknek. A téli időszak kö­zeledtével előbbre sorolták a szénszállítmányokat is, ame­lyekből napi átlagban mintegy 5500 tonnát fuvaroznak el a berentei szénosztályozótól. A szombathelyi MÁV-igaz- gatóság évi 10,3 millió, tonna áruszállítási tervéből az őszi időszakban több mint 3 mil­lió tonna árut fuvaroz el. Eh­hez a mozdonyok fokozott üzembiztonságáért átcsoporto­sítással növelik a teherkocsi­javító műhelyek dolgozóinak számát. A tehervonatokat ma­ximális terheléssel közleked­tetik, csökkentik az üresjára­tokat, ezért eddig 96 fuvaroz- tatóval kötöttek megállapo­dást a kocsik gyorsabb kiürí­tésére, berakására. A szom­bathelyi vasutasokra különö­sen nagy feladatokat ró a cu­korrépa szállítása a sárvári, a petőházi és az ácsi cukorgyá­rakba. Erre — a gyárakkal közösen — külön tervet ké­R7ÍtpftpW A MÁV pécsi igazgatósága az év hátralevő részében még 7 millió tonna árut fuvaroz, melyből a legnagyobb tétel a cukorrépa. Az ercsi, a kapos­vári és a sárvári cukorgyárak­ba mintegy félmillió tonnát, 15 százalékkal többet szállíta­nak mint tavaly. A cukorgyá­rak zavartalan ellátása érde­kében 8 zárt szerelvényt — úgynevezett fordavonatokat — állítottak össze. A „cukor­vonatok”, olyan vasúti kocsik­ból állnak, amelyek apróbb- nagyobb hibáik miatt nem közlekedhetnek a nemzetközi tranzitforgalomban, de ki­sebb javítás után enyhíteni képesek az őszi csúcs idején jelentkező gondokat. A vas­úti igazgatóság javítóműhe­lyeiben 240 ilyen tehervagon szervizét fejezték be időben. Mezőgazdasági termények A debreceni vasúti igazgató­ság vonzáskörzete főként me­zőgazdasági terület. Most kell tehát elszállítani a szabolcsi gyümölcs-, zöldség- és bur­gonyatermést, a Hajdú-Bihar, illetve Szolnok megyei gabo­nát, kukoricát és cukorrépát. Az első negyedévben 13 vál­lalat mintegy 290 ezer tonna kő, kavics és műtrágya elő­szállításával járult hozzá a kedvezőbb őszi szállítási fel­tételek biztosításához. A fuva­rozási igényeket a vasútigaz- gatóság szakemberei a terme­lőüzemekkel, a fogadó vállala­tokkal közösen mérték fel. Különösen nagy gondot fordí­tottak a cukorrépa szállításá­ra, mert ebben a szezonban összesen 806 ezer tonna cu­korrépa vár elszállításra, 100 ezer tonnával több mint ta­valy. Felkészültek a mintegy 90 ezer tonna almaexport szál­lítására is. Délről északra A MÁV szegedi igazgatósá­gának 5 megyére kiterjedő te­rületén 4,5 millió tonna cu­korrépa, gabona, gyümölcs, konzerv és más mezőgazdasá­gi termék elszállítása a fel­adat. Cukorrépából 1 millió tonnát továbbítanak a sarka- di, a mezőhegyesi, a szolnoki, a hatvani és a kábái feldolgo­zóüzemekbe. A répa háromne­gyed részét irányvonatokkal juttatják el rendeltetési helyé­re. 35 rakodóállomáson korsze­rű gépekkel, szovjet gyártmá­nyú önrakodókkal, markolók­kal, illetve szállítószalagokkal rakják a vagonokba. A MÁV miskolci igazgató­ságán befejeződött a felkészü­lés a több mint 13 millió ton­Első az export Az esztendő végéig naponta 40 ezer tonna áru átrakásáról gondoskodnak a záhonyi vas­utasok. Az őszi csúcs napjai­ban különösen a Szovjetunió­ba .irányuló almaexport, illet­ve a szomszédos országból ér­kező energiahordozók kezelé­se és pontos továbbítása ró nagy feladatokat a körzet dol­gozóira. Az idén első alka­lommal nem lesz szükség kül­ső munkaerő igénybevételére. A rakodógépekkel felszerelt átrakőbázií,, valamint az au­gusztusban átadott csigás át­rakó jól vizsgázik. Záhonyban a tavalyihoz ké­pest két és félszeresére nőtt a tengelyátszerelt kocsik száma is; ezekből a vagonokból na­ponta egy szerelvényre valót állítanak össze és indítanak út­nak a Szovjetunióba. A budapesti igazgatóság te­rületén a főváros éléskamrá­jának feltöltése és a téli tü­zelőanyag biztosítása a leg­nagyobb feladat. Ezenkívül az év vége felé bonyolítják le az exportszállítások nagy ré­szét is. Mintegy 12 millió ton­na árut mozgatnak meg az őszi időszakban, majdnem egy- harmadát az éves mennyiség­nek. A legnagyobb részt az energiahordozók képviselik, első helyen a szén és az olaj áll. Az építőanyagokat is — a sódert, cementet, betonárut — még a téli fagyok előtt juttat­ják el a házgyárakhoz. Az igazgatóság elsősorban szer­vezéssel, munkaerő-átcsopor­tosítással teszi zökkenőmentes­sé az őszi szállításokat. A vas­úti kocsik fordulóidejének csökkentéséért a lehetőség sze­rint éjszaka és a munkaszüne- tes napokon is rakodniuk kell. 1. A Nógrádi Szénbányák szál mai tervében az idén 950 ezer tonna szén kitermelése szere­pel. Ám ezt a szocialista bri­gádok felajánlásai alapján sze­retnék egymillióra felemelni. Már csak azért is, mert a vál­lalat középtávú programjai­ban évekre előre vetítve ugyanennyi mennyiség kibá- nyászását határozták meg a négy mélyművelésű és a két — Kazáron és Máíranovákon — működő külfejtési üzemek­ből. Voltaképp próbája ez az idén önálló gazdálkodási egy­séggé lett vállalat erejének, amely az esztendő első nyolc­hónapi teljesítményei alapján igen jó irányban halad. Bár igaz, az egymillió ton­nás termeléshez viszonyítva az augusztus végéig felszínre Az élen Tiribes és Ménkes Erőfeszítéseit az egymillió tonna szénért hozott és továbbított több mint 658 ezer tonna szén „csupán” az elképzelések 99,7 százaléka, ám a szakmai tervben foglal­takhoz képest 108 százalékos eredmény. Az esztendő nyolc hónapjá­ban különösképp kitettek ma­gukért a ménkesi aknaüzem­ben dolgozók —, akik a terv fölött, 22 ezer 720 tonna sze­net küldtek felszínre — és a tiribesiek, akiknek teljesít­ménye 12 ezer 612 tonnával ha­ladta meg a célkitűzéseket. Emellett 16 ezer 320 tonnával 11.! |.! A szabadvezetékes üzem rekonstrukciója után végéhez közeledik a balassagyarmati kábelgyár új beruházása, az erősáramú kábelüzem építése. A csarnokban már szerelik a korszerű kábelsodró és tömlözőgépeket, hogy a próbaüzemelés után jövő év első napjaiban megkezdhessék az új csarnokban a programszerű gyártást. Képünkön Torbik László, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat szerelésvezetője, Zárda György, a Magyar Kábel Művek beruházási műszaki ellenőre és Nagy Attila szakmunkás ellenőrzi a gépsor szerelését (Kulcsár József felvétele) Ülésezett aHNF megyei elnöksége Salgótarjánban Nagyító alatt a kertbarátm@sgaEosn többet termeltek a két kül­fejtési üzembéliek is. Sajná­latos, hogy a szorospataki ak­naüzemben tovább tart a „ter­melési gyengélkedés”, sőt Ká- nyáson sem mennek igazán rendjében a dolgok. Előbbiek több mint 43 ezer, utóbbiak tízezer tonnával maradtak le tervük teljesítésétől. örvendetes sikereket értek el a bányászkodás biztonsá­gos jövője szempontjából igen fontos munkát végző vágat- hajtő- és feltáróbrigádok. A vállalat e tevékenységet foly­Nógrád megyében 1973-ban alakult, elsőként Balassagyar­maton, majd Salgótarjánban kertbarátkor, szinte társadal­mi igényként. Ennek előzmé­nye az urbanizációs folyamat felgyorsulása, a nagyüzemi művelésre alkalmatlan földek felosztása, és a hétvégi ker­tek kialakítását célzó közpon­ti intézkedések, A kertbarát­mozgalom akkor vált igazán tömegmozgalommá a megyé­ben is, amikor a Hazafias Népfront megyei bizottsága vállalta koordinálását, irá­nyítását. A fejlődés során fontos lépés volt, amikor az országban tizedikként Nóg- rádban is megalakult, ezelőtt öt esztendővel a kertbarátok társadalmi szövetsége. Ennek a szövetségnek az el­nöke, Kurucz Miklós számolt be tegnap a Hazafias Nép­front megyei elnökségének ülésén Salgótarjánban az ed­digi eredményekről és a ten­nivalókról. Mint mondotta, ehhez a munkához igen jó' politikai és társadalmi hát­teret jelentettek az 1976-os párt- és kormányhatározatok, amelyeket a háztáji és ki­segítő gazdaságok fejlesztésé­re hoztak. A szövetségnek már kezdetben is 200 tagja volt az öt kertbarátkörben és mintegy 600 termelő is tevé­kenykedett a megyében az öt kertészeti szakcsoportban. Je­lenleg már tíz kertbarátkor tató csapatai a terv szerinti 10 ezer 225 méter vágat helyett ennél több mint fél kilométer­rel többet hajtottak ki. Az „eredménylistán” a tiribesiek szerepelnek az élen, plusz 368 méterrel, majd őket köve­tik 279 méteres és 80 méteres többlettel a ménkesiek, ille­tőleg a kányásiak. A szorospa­taki aknaüzemben dolgozók 221 méterrel maradtak alul vállalt kötelezettségeiknek. Az előző esztendők bizonyos időszakaitól eltekintve, sem a szállító kötélpályák üzemza­varai, sem a MÁV vasútikocsi- ellátása nem okozott gondot a kitermelt szén továbbításában az év eddig eltelt nyolc hó­napjában. S ha ez továbbra is így lesz és az üzemek tartani tudják munkatempójukat, nem lehet gond az egymillió tonnás széntermelési terv tel­jesítése. működik 600 taggal és húsz szakcsoport 1300 termelővel. Tevékenységük nemcsak a megyében ismert, hiszen évek óta részt vesznek „A kisker­tek mesterei” országos ter­mékbemutatókon, mezőgaz­dasági tájkiállításokon, öreg­bítve hírnevüket és számta­lan új hívet szerezve e hasz­nos, okos és egészséges időtöl­tésnek. Ezt a tevékenységüket egy­re kedvezőbb körülmények között gyakorolhatják. Sokat javult a megyében a kister­melés anyagi, technikai felté­tele, nőtt a növényvédőszer- és műtrágya-felhasználás, -for­galmazás, tavaly már több mint négymillió forint érték­ben vásárolhattak kisgépeket, bővült a termelési eszközöket árusító kiskereskedelmi háló­zat áruválasztéka, öt helyen van gyümölcsfalerakat, és számottevően javultak a fel­vásárlás feltételei is. Mindez hozzájárult a ter­melési kedv folyamatos növe­kedéséhez, az árutermelés szé­lesítéséhez. Mind többen ter­melnek ugyanis saját ellátá­suk mellett piacra is. Az idén például a kiskertekből már több bogyós gyümölcsöt érté­kesítettek, mint a mezőgazda- sági nagyüzemekből. Ugyan­csak több fólia — 50 ezer négyzetméter — van már a kistermelők kertjeiben, mint a nagyüzemekben. Hozzáértésüket az or­szágos mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállításon szer­zett vándorkupák, miniszteri és TOT-különdíjak, elismerő ckelvelek jelzik. A HNF megyei elnökségé­nek megállapítása egyértelmű: a mozgalomra szükség van, ennek érdekében vidéken újabb bázisokat kell létrehoz­ni és erősíteni a propaganda- tevékenységet. Képzőművészeti világhét Nógrádban Az idei képzőművészeti vi­lághét — szeptember 26-tól október 4-ig tart — a „Vilá­gunk tükre a művészet” gon­dolat jegyében kerül megren­dezésre. A világhét Nógrád megyei programja gazdagnak ígérkezik. Kiállítások egész sora ad számot művészeti éle­tünk jelenlegi állásáról, azok­ról a legfontosabb művészeti törekvésekről, irányzatokról, amelyek helyet kérnek ma­guknak világunk örömeinek és gondjainak ábrázolásában. A kiállítások sora valójában már meg is kezdődött, hiszen a már megnyílt, vagy mostaná­ban nyíló tárlatok szintén ré­szét képezik a világhét prog­ramjának. Salgótarjánban pél­dául Iványi Ödön és Erdei Sándor iparművész közös ki­állítása nyílik szeptember 16- án a megyei művelődési köz­pontban a „Munkásgaléria" sorozatban. Világheti kiállí­tás a napokban megnyitott Lappföldi képek című tárlat is a Bolyai János Gimnázium­ban, Tapio Tuhkanen képei­ből, Mészáros Erzsébet ipar­művész tárlata az MST^MP Nógrád megyei Oktatási Igaz­gatóságon szeptember 26-án nyílik. Szeptember végén a TIT-székházban a legközvetle­nebb emberi környezetről tart előadást Fekete György, Mun­kácsi-díjas belsőépítész. Balassagyarmaton, a Palóc Múzeum nagyterme ad ott­hont szeptember 15-től Réti Zoltán kiállításának. Pásztón Nógrád megyei képzőművé­szek közös kiálit&sát nyitják meg szeptember 26-án. Hátsá­gon szeptember 16-án Lóránt János tárlata nyílik meg. A kiállítások nagy száma nem teszi lehetővé, hogy fel­soroljuk őket. Hiszen az emlí­tett helyeken túl, Diósjenőn, Nógrád községben, Nőtincsen, Nézsán, Romhányban, Teres­kén, Felsőpetényben, Tolmá­cson, Lucfalván, Kisterenyén, Karancslapujtőn, Szécsény- ben, Magyarnándorban, Szügy- ben is kiállításokat nyitnak egy-egy képzőművész alkotá­saiból, vagy reprodukciókból. Ismeretterjesztő előadások, művész-közönség találkozók teszik gazdagabbá a világhét programját. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents