Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

»Kísérlet" 250 iskolában Az ötnapos munkahétről Beszélgetés Szabó Lászlóval» a Művelődési Minisztérium közoktatási tőosztályának helyettes vezetőiével Az 1982/83-as tanévtől az tanítási órák fokozott védel- — Milyen szerepet kap a iskolákban is az ötnapos műn mének mondana ellent. S mi- kipróbálás során a tanórán kí- karend szerint folyik majd a vei változatlanul érvényben vüli tevékenység? tanítás. A Művelődési Mi- maradnak a nevelési-oktatási — Hangsúlyozom, hogy na­nisztériumban januárban tervek, s ezeket teljesíteni is gyón óvatosan kell bánni a kezdődtek meg az átállásra kell, arra törekszünk, hogy az hét végi programokkal, ne- való felkészülés munkálatai, s ötnapos munkarend kipróbá- hogy a fő cél, nevezetesen, kérésükre pedagógusok szá- lására vállalkozó iskolák új hogy a gyerekek többet lehes- zai mondták el elképzeléseiket óratervei a tanulók heti elfog- senek együtt a családdal, csor- a sajtóban és a rádióban. Ezé- laltságát a lehető legkevésbé bát szenvedjen. Tehát egy­ket is felhasználva készült el növeljék. Órarend-készítési és részt arra kell törekedni, hogy egy útmutató, amelyet az öt- -elhelyezési gondok nyilván- ezeket a programokat ne szer­napos tanítási hét kísérletében valóan lesznek majd, de ezek vezzük túl. Másrészt gondos­nem megoldatlanok. Arra kodnunk kell azokról a tanu- mindenképpen ügyelni kell lókról is, akiknek a szülei azonban, hogy lehetőleg ne le- szombaton is dolgoznak, a „nulla- napközis és tanulószobai fog­tanulók lalkozások ezért válnak kü- napi kötelező elfoglaltsága az lönösen jelentőssé. Ugyanak­részt vevő 170 alsófokú ok tatási intézmény, illetve 80 középiskola megkapott au­gusztus közepén. A miniszté- gyen az órarendben riumban azután kora tavasz- dik” óra, s hogy a szál összegzik a tapasztala tokát, s ennek alapján készül általános iskola utolsó két kor azt is figyelembe kell vén­él a jövő tanévtől érvényes új munkarend. Az ötnapos mun­kahét bevezetéséről beszél­gettünk Szabó Lászlóval, a minisztérium közoktatási fő­osztályának helyettes vezető­jével. osztályában se haladja meg a ni, hogy az egy napra jutó hat órát... Felvetődik per- terhelés lényegében nem nőtt, sze egy sor más kérdés is. tehát nem szükséges minden Például, mi lesz a sorsuk programot átcsoportosítani, azoknak a tárgyaknak, ame- Ha például korábban az őrsi lyeket heti egy órában tani- összejövetel kedden volt, nincs tunk; mennyi házi feladatot akadálya, hogy most is akkor adjunk föl pénteken délelőtt legyen. Nagyon számítunk a — Milyen kísérlet az, amely hétfő délutánra; a pihenőna- közművelődési intézmények pok számának növekedésével segítségére, hisz’ nem csak hogyan fog alakulni a tan- szervezéssel, hanem befolyás­órai és a tanítási órán kívüli sál is ki lehet alakítani jó tevékenység kapcsolata? Min- programokat, például kedvet ______ _ __________ _denekelőtt hatékonyabbá kell lehet kelteni egy-egy jó könyv. s zélhetünk. Sürget az idő, nem tennünk az oktató-nevelő höz, színházi előadáshoz... tudunk arra várni, hogy mond- munkát, rendszeresebben kell Azt hiszem, idekívánkozik, .............................’■ " ellenőriznünk a tanulók elő- hogy élénken tiltakozunk az m enetelét, változatlanul nem olyan szülői magatartás el­szabad túl sok házi feladattal len, amely a saját kényelme terhelni a tanulókat — persze érdekében az iskolára háríta- ajánlani kell, hogy minek ná át gyermeke „megőrzését”. valójában csak néhány hó­napig,tart? — Tulajdonképpen nem is kísérletről, hanem az új mun­karend kipróbálásáról be­jük tíz elképzelést éveken át figyelemmel kísérjünk, s az­után meggyőződve hasznossá­gukról, illetve alkalmazha- tatlanságukról, egy tizen­egyediket kötelező érvénnyel nézzenek utána —, s a koráb- Gyerekszerető társadalomra bevezessünk iskoláinkba Sőt! Egyetlen elképzelés vé biaknál nagyobb gondot kell számítunk, olyan szülőkre, fordítani az évközi felzárkóz- akik nem csak saját gyerekeik gigvezetésére, elemzésére sincs tatásra is. Ez utóbbira már hét végi programjáról gon­csak amiatt is szükség lesz, doskodnak, hanem olyanoké- mivel a tanév meghosszabbo- ról is, akiknek nincsen csa- dása lehetetlenné teszi a ládi elfoglaltságuk. S tá- _____________^ ___________ pótló foglalkozások eddigi maszkodunk az ifivezetők se­próbáljuk az új munkarenddel rendszerének folytatását... gítségére is, akik amúgy is kapcsolatos terveket, hiszen Hosszan sorolhatnám még, elsősorban a hét végeken ér­h ogy az elkövetkező hóna- nek rá. pókban mire várunk választ. Biztos, hogy nincsen egyetlen — Végezetül hadd kérdjem olyan javaslatunk sem, amely meg, hogyan alakul az ötna- ne találkozott volha néhány pos tanítási hetet kipróbáló ___ _ pedagógus elképzelésével, s iskolákban a tanév rendje? a tapasztalatok összegzése olyan sincs, amelyben ne ke- — A tanévnyitót — a tan- után megfogalmazhatjuk az rültünk volna szembe ugyan- testület döntésétől függő­csak egynéhány nevelővel. Ez en — augusztus 29-én vagy mindig így van; a' vitában 30-án tartották az iskolák, ha- tisztulnak a nézetek. az első tanítási nap augusztus szó; — A '„kísérlet” lényege te- 31-e volt, az utolsó pedig 1982. hát az, hogy miközben átté- június 18-a lesz. A tanév 190 időnk! Mindössze arra vállal­kozhattunk, hogy a pedagógu­sok észrevételeit is figyelem­be véve néhány iskolában ki­tudjuk, hogy elsősorban a mindennapi munka, a gyakor­lat bizonyítja ezek életrevaló­ságát. Ismétlem, rövid az idő, de legalább néhány hó­nap rendelkezésünkre áll, s új munkarenddel kapcsolatos jogszabályokat. Ezért nem ki­mondottan kísérletről, nem kipróbálásról van arról, hogyan lehet az ötna­pos tanítási hetet a leghaté- riink az ötnapos munkarend- tanítási napból áll, de érvé- konyabban kihasználni. re, nem nőhet a tanulók napi nyességéhez legalább 180 ta­terhelése, érvényben marad- nítási napra van szükség. Ha nak a tantervek, s a tanév egy tantárgy tantervi óraszá- hosszabbodásával a szünet sem ezt nem éri el az utolsó rukkoltak elő. Mit lehet ezek- rövidül ésszerűtlenül. Mit tanítási napig, akkor abban — A pedagógusok érdekes óratervi számos ötlettel bői megvalósítani? — Többek között nem vezethetünk be negyven­terveznek, hogy a pedagógu- az iskolában a tanévet meg például sok jövedelme se csökkenjen? kell hosszabbítani. A kipróbá- — Egyelőre csak annyit lásban részt vevő iskolák eb­perces órákat, mivel minden mondhatok, hogy az érintett ben a tanévben a számukra tanár tudja, hogy csöngetéstől iskolák nevelői a túlóracsök- külön megküldött óratervek csöngetésig így is milyen ke- kenésből eredő megtakarítást alapján^ végzik a munkájukat, vés az idő. Az öt perc ugyan visszakapják jutalomként. Az I., illetve a II. óraterv kö- nem sok, ám ha egy tanévet Hogy mi lesz a végleges meg- zül tetszés szerint válaszhat- veszünk, akkor már mégis je- oldás, arról még nincs klala- nak, annál is inkább, mivel időveszteséget jelent, kult elképzelésünk, de tér- mindkettő 38 hétre, 190 napra gondolkodunk készült. Rácz-Székely Győző lentős Nem beszélve arról, hogy ép- mészetesen pen egyik fő célunknak, a rajta. Filmiegyzet A játékszer Már hozzászoktunk azok­hoz az olasz filmekhez, me­lyek a közbiztonság hiányos­ságait pellengérezik ki a kis­ember félelmének és reagá­lásának tükrében. Ennek a témának újabb adaléka Giu- liano Montaldo műve: A já­tékszer. Az említetteken kívül a film számos más kérdést is igyekszik körüljárni. Ez a film erénye és hibája is egy­ben. Dicséretes a szándék, hogy Montaldo annyi min­denre akarja felhívni nézői figyelmét, de 7 a zsúfoltság tönkreteszi a filmet. A főhős az olasz kispol­gár, Barletta könyvelő, aki­vel minden lehetséges rossz előfordul. Még felsorolni is nehéz. Válogassunk: barátjá­nak vélt főnöke kihaszriálja, felesége súlyosan megbeteg­szik, egy áruházi lövöldözés­nél Barletta is megsérül, drá­ga pénzen vásárolt pisztolyát elrabolják tőle egyetlen barátját bűnöző, kirúgják az állásá­ból és így tovább. Aligha képzelhető el ennyi szeren­csétlenség egy emberrel rö­vid idő alatt. Az események puszta felso­rolásából kitűnik a főhős jelleme. Szerény, félszeg, naiv ember. S ezekhez járulnak azok a tulajdonságok, me­lyek az örömet jelentik szá­mára. Szeret otthon bezárkóz­ni dolgozószobájába és ja­vítgatni sok-sok óráját, s amikor a véletlen folytán összebarátkozik egy nyomo­zóval, boldogan osztja meg vele szabad idejét. A film végén szavakban is megfogalmazott monda­galmazza meg felismerésnek rom gengszter szakszerű „kl-J az utcán, js tekintnető kérdését Bariét- készítése”. Leghihetetlenebb lelövi egy ta Érezhető, hogy a könyve- mégis a zárójelenet melodra- lő többször is szeretne kitör- matikus csúcspontja a bosz- ni megalázott helyzetéből, el- szantóan nevetséges két csodá- ismerésre vágyik. Barátot, diT val: a használhatatlannak csérő szavakat hazudik ma- vélt ócska pisztoly mégis gának, hogy legalább a fele- működik, a feleség — méltó sége felnézzen rá. Az asszony a férjéhez — szintén jól bá- azonban átlát a gyerekes nik a fegyverrel (tudniillik trükkökön. • lelövi). Váratlan fordulattal lehető­ség adódik Barletta számára, hogy legyen valaki. Kiderül, hogy lövészetben őstehetség. Talán azért válik e sport megszállottjává, mert ez az egyetlen lehetősége az önmeg­valósításra. Remegve vágyik nivaló magából a cselek- színte meghasonul önmagá ményből is egyértelmű: a tár­A játékszer műfaját nehéz lenne meghatározni, de a ma­napság egyre-másra születő új filmműfajok mellett ezen nem is csodálkozhatunk. Mon­taldo a társadalmi dráma, a krimi, az olasz vígjáték, a “»• * m*™, SÄÄISÄÄ Mindenből egy kiesig semmi- Barátja elveszítése egészen ^61 sem elég és az egész túl más énjét hozza felszínre, sok- . ... , Kár, hogy a rendező nemi , .. , . ,, vab Bosszúvágy hajtja, ö, aki tudott pontosan témát és Std „I3 korábban megdermedt egy műfajt választani, hogy nem egyedekből all, akik ha együtt ijesztő helyzetben, most tuda- tudott természetesebb lenni: tosan keresi a veszélyt,^ hogy jgy a nagyszerű színészek Ni« , n no Manfredi és Marlene Jo­bert csak közepes filmhez adhatták nevüket. vannak, veszélyesek egymás­ra, s ha magukra maradhat- leszámolhasson. (Mario Móni­nak, minden megszűnik szá­mukra. „Ki hall meg manapság egy pisztolylövést?” — fo­celli Egy egészen kicsi kis- polgár-a is ilyen folyamatot ábrázol.) Valószínűtlen ez a belső változás, s főként a há­— ko — • i Japán zongoraművész a salgótarjáni zeneiskolában | Még meg sem kezdődött sukat. Ezek a rangos zenei műsorát közönség előtt el- Salgótarjánban a hivatalos versenyek nemegyszer kivá- játszhatja, amivel pódium- hangversenyévad, máris nagy- ló művészek karrierjének el- rutinját és ezzel a verseny jó szerű zenei csemegében lesz indítóivá válnak, hogy csak eredményét is elősegíti, de részük a zenekedvelőknek. néhány nevet említsünk, Fi- Mint minden év szeptem- scher Annie, a régebbi évek- berében, úgy idén is nemzet- bői Ránki Syörgy, Kocsis közi zenei verseny színhelye Zoltán, Erdélyi Csaba, Onczay lesz a budapesti Liszt Ferenc Csaba és mások a közelmúlt- Zenemüvészeti Főiskola. Éven- ból. te más-más hangszer fiatal művészei mérik össze tudá­A salgótarjáni nemzetközi grafikai művésztelep kiállítása Ezen a nyáron is változatos munka folyt egy hónapon át a salgótarjáni nemzetközi gra­fikai művésztelepen. Bár a Ritva Kosonen tétt alkotásokból. Ebben az évben a Nógrádi Sándor Mú- ból érkezett, fiatal zeum adott otthont a Mű- 1979-ben és 80-ban vésztelep ’81 című tárlatnak. kemerovo-teiepi iskola nem a Ilyen jellegű kiállítástól min- legideálisabb körülményeket den bizonnyal csak azt lehet nyújtotta a különböző orszá- elvárni, hogy a grafikai mű­Finnország- mészeti világ, az élővilág fi- művész. nőm szépségét mutatja fel óvó a fiatal szemmel, mint például a Lep- művészek helsinki kiállításán ke című plasztikában és rajz- az Olivetti cég diját nyerte el. ban. A Salgótarjáni városi Tanács A lengyel Jacek Papla ott- vendégeként jött Vantaaból, honról hozott műveket hagyott gokból érkezett művészeknek, vésztelepen folyt tevékenység- kicsit korábban is érkezett s itt. Cím nélkül című soroza­a várossül és Nógrád megyé­vel való ismerkedésre, a ta­pasztalatcserére, nem ‘ utolsó­sorban a művészi tevékeny­ségre lehetőség nyílt. Hagyomány, hogy a művész­telep mindenkori vendégei né- jött művei sem igen mond- hány alkotásukat a Nógrádi hatnak mást. Így tehát a mű- Sándor Múzeumnak adják, ez- vészek önmagukról árulnak zel is gazdagítva az intézmény el valamit ezen a kiállításon, képzőművészeti gyűjteményét. Pár éven át sokszínű nem­zetközi anyag gyűlt így ösz- sze. Külön jelentősége van a nemzetközi grafikai művész­telepnek akkor, ha — tervezik — Salgótarján ről adjon némileg számot. Hí- hamarabb ment el. Tevékeny- ta három nagyméretű lapból szén valamennyi művész más- ségének eredményeként egy áll, vegyes technikával ké­más művészi eszményekkel, tusrajzot és két rézkarcot ál- szült, a Lengyel vázlatok soro- forrnai törekvésekkel rendelke- Irtott ki, előbbi a Gyermekjá- zat pedig kétlapos. Mindkét zik, s amennyiben a művészié- tékok, utóbbiak a Babák, il- sorozat a kor kérdéseire igyek­lepen is termékeny, itt létre- letve Madár címet viselik. E szik keresni a választ, sajáto­lapok tiszta és finom fogai- san lengyel nézőpontból, mazásukkal, játékosságukkal A bolgár Ivan Ninov Cso- lepik meg a nézőt. hány Kálmán emlékére című A telep csehszlovákiai ven- lapjain a közelmúltban el- Mit tehet a kiállítás látoga- dége, Mikulás Palkó szobrász- hunyt művésztársnak állít tója? művész rengeteg rajzot ké- emléket. Ne akarjon mindenáron ősz- szített, tussal dolgozott, főként A hazaiak közüli Lenkey szegezni. Inkább elégedjen előtanulmányként tervezett Zoltán is sorozattal jelentke­meg azzal a változatossággal, szobrai elkészítéséhez. Különö- zett Rajzok I—IV. címmel. Sar­mint amelyet ez a kamarakiállítás sen Paganini és Van tJogh kadi Péter különböző techni­i jö- kínál. Az idei nyáron hét mű- alakja foglalkoztatta, főként kákkal készült lapokat állí­vőben az egyedi rajz központ- vész dolgozott a grafikai mű- e témakörből valók kiállított tott ki, Szatmári Béla pedig ja lesz. vésztelepen, Finnországból, rajzai és plasztikái is. Gon- Salgótarján városépítését dol­Azt is megszokták az ér- Csehszlovákiából. Lengyelor- dolatkörének másik rétege az gozza fel lapjain, realisztikus deklődők, hogy a művéáztelep szagból, Bulgáriából érkeztek, ember és természet kapcsola- fogalmazásban, emlékezve a ünnepi záróakkordjaként ki- s három hazai művésszel tának alakulása, az ezzel kap- múltra is. állítást nyitnak az itt szüle- együtt dolgoztak. csolatos egyensúlyzavarok. A salgótarjáni nemzetközi amelyek időnként és helyen- művésztelep kiállítása szep­7 “ ■ • I ként már baljós méretekétől- tember közepéig tart nvitva. • 4 . NOGRAD - 1981. szeptember 4., péntek | tenek. Ezzel szemben a ter- T. E. hasznos a közönség számára is, mivel nagyszerű hangver­senyek részeseivé válhat. Szeptember 8-án, kedden 5 órakor ennek kapcsán egy három éve hazánkban tanuló japán zongoraművész Wata- nabe Kenji ad hangversenyt a zeneiskola . hangversenyter­mében, aki egyébként Sóly­mos Péter zongoraművész, zeneakadémiai tanár növen­déke. Műsorán Bach-, Bee­thoven-, Debussy-, Liszt- és Idén — a Bartók-év kap­csán — Liszt Ferenc és Bár- fők Béla emlékére — a fiatal zongoraművészek versenyét rendezik meg szeptember 15- től. A salgótarjáni zeneiskolá­ban gyakorlattá vált az utób- Bartók-művek szerepelnek. A bi években, hogy a verse- már több nemzetközi zenei nyen induló fiatal művészek versenyen díjat nyert fiatal számára — főpróbaként — zongorista bizonnyal szép ze- szereplési lehetőséget biztosi- nei élményt nyújt majd a sal- tanak. Az ilyen fellépés hasz- gótarjáni hangverseny-láto- nos a versenyzőnek, mivel gatóknak is. Miről ír a A Fáklya szeptember 6-án gaitba a vegyészek, kohászok megjelenő száma címlapján és építők városába. Ugyan- köszönti az új iskolaév kéz- csak színes riport foglalkozik detét. Belső riportjai között a környezetvédelemmel. A vezető helyet foglal el az belorusz szőnyegek minta- és őszi Budapesti Nemzetközi színgazdagsága ismerhető Vásár szovjet kiállításáról tu­dósító riport. Idén először szerepelnek litván termékek a szovjet kiállításon. A kiállí­tási anyagban a gépek, búto­rok, televíziók, kerékpárok exportőrje nappali- és háló­szoba-garnitúrákat, valamint gyermekbútort is bemutat. Korszerű hűtőgépek, kony­habútorok is tartoznak a kol­lekcióhoz. Ezeken kívül bo­rostyán és különféle éksze­rek egészítik ki az anyagot. A láp egyéb belső írásai ugyancsak informatívak és érdekesek. Színes riport ve­meg a következő riportból. Tomszk városát fótóriport és írás mutatja be. Színházi ri­port foglalkozik a moszkvai és a kijevi színjátszók mű­vészi produkcióival. Folytató­dik az Ermitázst bemutató so­rozat. Anatolij Karpov verseny- stílusáról, egyéniségéről ala­pos írás tudósít a sakkrovat­ban. A másik riport a szov­jet gokartversenyzőket mu­tatja be. Ezúttal is tartozik a számhoz Fáklya-fotó, orosz nyelvű olvasmány, könyves­polc, keresztrejtvény és má­zét el az azerbajdzsánt Szum- gyár vonatkozású riport.

Next

/
Thumbnails
Contents