Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

Magyarország múzeumai Á veszprémi Bakonyi Múzeum A veszprémi Bakony Múzeum épülete. Laczkö Dezsőnek, a múzeum első igazgató­jának szobra. VESZPRÉM város központ­jában, a Lenin-ligetben emel­kedik a Bakonyi Múzeum két­emeletes, sátortetős épülete. A századelőn korszerűnek és divatosnak számító vasbeton szerkezetet, népi építészeti elemekkel ötvöző épület ter­vét 1908-ban Medgyaszai Ist­ván készítette el. Az 1925-ös kapunyitást megelőzően már fél évszázados múltra tekint­hetett vissza Veszprémben a múzeumügy. A kiegyezést követően szé­les körű mozgalom indult — elsősorban társadalmi kezde­ményezéssel és igénnyel — vidéken is a szűkebb pátria régészeti-történeti emlékei­nek, művészeti alkotásainak, a népi kultúra tárgyi emlé­keinek, s természeti kincsei­nek összegyűjtésére, vala­mint az ezeket megőrző és bemutató múzeumok létreho­zására. E mozgalom „máso­dik hullámában” formálódik, s teremtődik meg a veszpré­mi múzeum is. A gondolat egy vármegyei múzeum lét­rehozására már a század 70- es éveiben felvetődik, de az elképzelés megvalósítására csak három évtizeddel ké­sőbb, 1902-ben kerül sor: ek­kor alakult meg Veszprém vármegyei Múzeum Egylet, amely Laczkó Dezsőt, a pia­rista gimnázium tanárát, az ismert geológust választotta meg az új múzeum igazgató­jának. A törzsgyűjtemény alapját Miháldy István ba- konyszentlászlói plébános több ezer tárgyat számláló őskori kőeszközgyűjtemé­nye, illetve Laczkó Dezső tíz­ezer darabos geológiai gyűjte­ménye vetette meg. (Ez utób­bi sajátos, a természettudo­mányok fontosságát is ki- hangsúlyozó jelleget adott a veszprémi múzeumnak, hisz ez idő tájt a többi vidéki gyűjteményben jórészt a ré­gészeti, néprajzi és helytörté­neti profil alakult ki; s vég­ső soron nem kis szerepet játszott abban is, hogy 1972- ben a Bakonyi Múzeum törzsanyagából kiválhatott a természettudományi gyűjte­mény, s alapjául szolgálha­tott a zirci természettudomá­nyi múzeumnak. Laczkó Dezső közvetlen munkatársa, 1932-ben bekö­vetkezett halála után pedig három évtizeden keresztül igazgatóként is utóda, az Eu- rópa-hírű régész, Rhé ©yula volt. Kettejük áldozatos mun­kájának elévülhetetlen érde­me, hogy az időközben új épületbe költözött múzeum (1925.) már jelentős tárgyi anyaggal rendelkezett, első­sorban a régészeti ásatások­ból, például a népvándorlás­korból (Öskü, Veszprém-Ju- tas, Várpalota), a római kor­ból (Balácapuszta) származó leletek révén. Jelentős a mú­zeumban folyó természettu­dományos, helytörténeti, illet­ve 1933-tól kezdődően a dr. Nagy László által irányított néprajzi gyűjtőmunka is, me­lyet az 1935-ben felépített Bakony ház és berendezése reprezentál. Említésre méltó a két vi­lágháború közötti időszak veszprémi múzeumának —, s ekkor még egyben könyvtá­rának — a tudományos fel­dolgozó, valamint ismeretter­jesztő és múzeumot propagá­ló tevékenysége is. A II. világháborút a mu­zeális törzsanyag jelentősebb károk nélkül átvészelte, azon­ban az épület erősen meg­rongálódott. Dr. Nagy László Veszprém megye szabadmű­velődési tanácsának elnöke lett. A múzeumi könyvtár anyagára épü've nyitotta meg kapuit az ország első nyilvá­nos körzeti könyvtára, amely számára a helyet —, s ezzel együtt a megfelelő propagan­dát is — a múzeum biztosí­totta. Az épület renoválása után, 1951-ben nyílt meg — az országos kitekintésben is gazdag természettudományi, régészeti, néprajzi és törté­neti törzsanyagból — az új, állandó kiállítás, s yette fel a múzeum a „Bakonyi Múze­um” nevet. JELENTŐS szervezeti vál­tozást a múzeum életében az 1961-es év hozott: a Művelő­désügyi Minisztérium rende­letére ekkor kerültek a vidé­ki múzeumok a megyei taná­csok kezelésébe. 1962. január 1-től kezdődően Éri István igazgató irányításával megin­dult a megyei múzeumi szer­vezet kiépítése. A megye tu­dományos és népművelési fel­adataiból a Bakonyi Múzeum oroszlánrészt vállalt: itt az új, állandó kiállítást (1964.) úgy rendezték meg, hogy az épület első emeletén évi 15— 20 időszaki kiállításnak is he­lyet biztosítottak, ugyanek­kor két tudományos kiad­ványsorozatot („A Veszprém TRÉFÁK ' Mindenekelőtt több gyü­mölcsöt kell enni, de ne há­mozza meg, nyugodtan egye meg a héját is" — rendelke­zett az orvos. „Mit eszik a legszívesebben?" — kérdezte a betegtől. — „Diót." ☆ Ha ön egy hónapig az én soványító teámat vásárolja, garantáltan két kilóval köny- nyebb lesz a pénztárcája. (Egy drogista) V „Igaz ez, Lothar — a televi- tstónkon van egy gomb, ami­vel ki lehet kapcsolni? Miért hallgattad ezt el előlem tizen­két éven keresztül?" Egyes helyeken még mindig szorgalomnak számít, ha va­laki a nyolc órára szánt mun­káját tíz óra alatt elvégzi. Személyzeti vezető: „Van valami ajánlása az előző mun- helyéröl?” Álláskereső: „Hát persze, többször ajánlották nekem, hogy keressek ma­gamnak másutt állást." I^ÓCRAD = 1981, szeplembet 30., szerda megyei Múzeumok közlemé­nyei,”, „A Bakony Természet- tudományi Kutatásának Ered­ményei”) is útnak indítottak. A Bakonyi Múzeum jelen­leg is jelentős tudományos és közművelődési munkát végez. A Nemes vámos-Balácapusz­*tán immáron ötödik éve tar­tó római kori villagazdaság feltárásának újabb szakasza (a munkálatokat dr. Palágyi Sylvia régész vezeti) ország­határon túli érdeklődésre is számíthat. A század első fe­lében megtalált, mozaikpad­lókkal díszített főépületének kutatása ebben az évben szenzációs eredményt hozott: az egyik, 1,5 méteres omla- dékkal borított helyiség az épület kora római pincéje volt. s a széttört amphorák, hombárok, tálak, agyag- és üvegpoharak a pince egyik teljes felszereléséről tanús­kodnak a pusztulás pillanatá­ban. A veszprémi várban felté­telezett Árpád-kori királyi palota kápolnájának (Gizeila- kápolna) régészeti kutatását dr. Kralovánszky Alán régész vezeti. A korábban itt fel­tárt világhírű, hat apostolt ábrázoló freskó a munkála­tok során űjabb négy apostol, valamint egy eddig nem is­mert Utolsó ítélet, Krisztus- és Szűz Mária-ábrázolással gazdagodott. A bizantinizáló stílusú és rendkívül gazdag színvilágú freskótöredékek —• összeállításuk és restaurálá­suk után — eredeti helyükre kerülnek majd vissza, to­vább gazdagítva az oly kevés magyarországi XIII. századi művészeti emlékeinket. Ugyancsak jelentősek a szisztematikus avar temető­feltárások, valamint a Ba­konyban végzett őskori föld­várásatások. Dr. Lackovits Emőke vezetésével megindult a Káli-medence komplex néprajzi és történeti vizsgála­ta. Országos kitekintésben is jelentősek azok a munkála­tok, amelyeket Veress D. Csaba történész Veszprém megye hadtörténetét illetően végez. Ehhez kapcsolódik a Bakonyi Múzeum nagy sike­rű időszaki kiállítása, „Veszp­rém megye hadtörténete a honfoglalástól 1848—49-ig” címmel. A jelentős tárgyi • gyűjte­ményanyag (régészet: 70 000, numizmatika: 25 000, néprajz: 10 000, képző- és iparművé­szet: 6500, új kor története: 1000) megnyugtató elhelyezé­sére Felsőörsön kívánunk raktárbázist kiépíteni és ter­vezzük az új állandó kiállí­tás megnyitását is. A MÜZEUMBAN folyó sokrétű közművelődési mun­ka (múzeumbaráti kör, Tá­jak—Korok—Múzeumok moz­galom, tárlatvezetések, mű­emléki séták, ismeretterjesz­tő előadások, honismereti tá­borok, vetélkedők, helytörté­neti, néprajzi és nyelvjárási pályázatok, kapcsolattartás az iskolákkal, szocialista bri­gádokkal stb.) legismertebb formája a kiállítások rende­zése, üzemeltetése. A Bakonyi Múzeum időszaki kiállításait, a megyei szervezethez tarto­zó 16 kiállítóhelyet és mú­zeumot évente egymillió lá­togató keresi fel. Dr. Törőcsik Zoltán múzeumigazgató Válasz a „pusztából” Gondoláik egy felhívás ürügyén Mátyus Imre „Pusztába ki­áltó felhívás” (NÓGRÁD, szeptember 15.) című cikkét olvasva jutott eszembe pár gondolat. Távol álljon tőlem,- hogy érdektelen kollégáim számára mentségeket keres­sek, de szerelnék rávilágítani néhány dologra, amelyet a cikkíró jogos haragjában ta­lán figyelmen kívül hagyott. Elöljáróban annyit, hogy magam 1979 óta vagyok tagja a Magyar Népművelők Egye­sületének. résztvevője voltam minden összejövetelüknek, ismerem az egyesület mun­káját eredményeivel és hi­báival egyetemben. Meg kell mondjam, én nem csodálko­zom különösképpen azon az érdektelenségen, amelyet kol­légáink tanúsítottak a felhí­vással szemben. A szén és lel­kes felhívásnak ugyanis van egy nagy fogyatékossága, ne­vezetesen az, hogy semmi kézzelfogható KONKRÉTU­MOT nem tartalmaz. Idézem: — „ .. .a megyei szervezetünk célja... a megye népművelő­inek összefogása, szakmai se­gítése, képviseletének ellátá­sa. ..” stb. Ez így mind na­gyon szépen hangzik, de sza­badjon megkérdeznem, hogy mit értsek ezen az összefo­gáson? Ki segít kinek, és ho­gyan, ki és hol fog bennün­ket képviselni? Hol fognak ezek a szavak tartalmat kap­ni? Talán majd az alakuló ülésen? Szeretnék emlékez­tetni az országos egyesület alakuló ülésére, ahol éppen a sok általánosság miatt majd­nem kudarcba fulladt a meg­alakulás. .. Aggályaim nem a megyei szervezet létrejötte ellen, hanem érte szólnak, hiszen magam is jelentkez­tem a felhívásra, s aktív ré­szese kívánok lenni az egye­sület tevékenységének. Ezért szeretném néhány tapaszta­latomat, ötletemet közrebo­csátani. Konkrétan a követ­kezőkre gondolok: az előké­szítő bizottságnak ki kellene (kellett volna) dolgozni né­hány témát, működési irány­elvet, és már ehhez kellett volna kérni a kollégák ötle­teit. támogatását. Elsősorban néhány Nógrád megyei vo­natkozású témára gondolok, megyei szervezet megalakulá­sáról lévén szó. Például ..A népművelők szerepe a népi hagyományok őrzésében”, vagy „Kis falvak közműve­lődési intézményeinek infor­mációs ellátottsága” stb. Ezek csupán példák, de ilyen, -vagy hasonló témák érzésem sze­rint jobban vonzották volna a kollégákat a közös együtt­gondolkodásra, mint a szép általánosságok. Értelmes és tartalmas cé­lok. személyre szóló felada­tok adásával kellene bizo­nyítani. hogy ez a szervezet nem az előző példák számát szaporítja. Pete György Zenei krónika Mint ismeretes, az MSZMP agiiációs és propagandabi­zottság 1973. július 24-i állás­foglalása alapján a különbö­ző társadalmi szervek 1981— 83. folyamán ismét megren­dezik a mártírhalált halt ze­neszerzőnek és karnagynak, Vándor Sándornak emlékére a róla elnevezett területi és me­gyei szemlét, Illetve az orszá­gos Vándor Sándor-fesztivált A kiírás értelmében a Ván­dor Sándor területi szemlé­re a KÓTA Nógrád megyei szervezetének munkás- és fel­nőtt énekkari bizottsága ren­dezésében decemberben ke­rül sor Salgótarjánban, me­lyet jövő évben megyei szem­le követ, míg az országos fesztivál, 1983 májusában lesz, melynek résztvevőit, zsűri bizottság jelöli ki, a te­rületi és megyei szemlék pro­dukciói alapján. Az országos Vándor Sándor­fesztiválra eljutni nagy meg­tiszteltetés, remélhetőleg me­gyénk kórusai is mindent megtesznek e siker elérése érdekében. X A salgótarjáni Bányász fér­fikar sikerrel szerepelt az el­múlt napokban Bükkszéken, a Bányász-üdülőben, ahol az üdülőszálló vendégeinek mint­egy félórás programmal kedveskedtek. Az énekkar Vi­rág László vezényletével, Vi­rág Lászlóné zongorakísére- tevel különösen a magyar szerzők műveivel, Bartók, Karai, Lóránt kompozícióival nyerte el a szép számú közön­ség tetszését. Ezekben a napokban indult meg az élet a salgótarjáni városi szimfonikus zenekar­nál. Az évadnyitó társulati ülésen Róna Frigyes karnagy értékelte az elmúlt évad eredményeit és részletesen is­mertette a most induló mun­ka műsorterveit, hangver­senyprogramját. A megbeszélés záróaktusa­ként a zenekar tagjai bemu­tatták az együttes júniusi finnországi vendégszereplése alkalmával készített fényké­peiket és levetítették mozgó­filmjeiket, visszaidézve a sok kedves és szép vantaai em­léket. Mint arról már hírt ad­tunk, Cereden zeneiskola szervezését indították meg az elmúlt hónapokban. Azóta mintegy ötven tanulóval meg is kezdte az intézmény a mű­ködését, a salgótarjáni álla­mi zeneiskola tagiskolájaként. Az ünnepélyes megnyitón, Czene Győző, községi tanács­elnök köszöntötte az új isko­lát, majd Virág László zene­iskolai igazgató részletesen ismertette a szülőkkel és tanulókkal a zeneiskolák fel­építését, célját, oktatási rend­szerét. A ceredi zeneoktatás be­indításával ismét sikerült egy fehér foltot eltüntetni me­gyénk zenekulturális térké­péről. Régészeti kutatás — ultrahanggal A novgorodí Kreml (Orosz­ország északnyugati része) egyik palotájában olyan tit­kos folyosókat .találtak, ame­lyeket a későbbi útépítkezések elrejtettek. A folyosókra az építőszerkezetek kijevi tu­dományos kutatóintézetének szakemberei bukkantak, akik ultrahanggal tapogatták végig a palotát. Nincs kizárva, vélik a tudósok, hogy a Kreml volt tulajdonosai tudományos és történelmi értékű okmá­nyokat, vagy tárgyakat fa­laztak el a folyosókban. A restaurációi munkák során ezt tisztázni kelL i Színes, zenés magyar film, készült 1981-ben a MAFILM Hunnia Stúdiójában. I rta: Fényképezte: KARDOS ISTVÁN és HALÁSZ MIHÁLY SZOMJAS GYÖRGY Rendezte: • SZOMJAS GYÖRGY Főszereplők: Schuster Lóránt, Földes László és Deák Bili Gyula Közreműködik a Hobo Blues Band Megyei bemutatók: X. 1—3. BALASSAGYARMAT, X. 4—7. SALGÓTARJÁN

Next

/
Thumbnails
Contents