Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)
1981-09-27 / 227. szám
yiLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD A/ /v\S/MP NOGRAD MEGYEI ßtZOTTSAGA ES A MHGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 227. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1981. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP Módosították a vállalati törvény egyes rendelkezései! Ösztönző intézkedések rugalmas kisvállalatok és leányvállalatok alapítására r Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén az állami vállalatokról szóló törvény módosításáról alkotott törvényerejű rendelet a gazdasági élet követelményeinek megfelelően korszerűsíti a vállalati törvény egyes korábbi rendelkezéseit. Az új tvr. a vállalati törvénynek azt a koncepcióját változtatta meg, amely az állami vállalatokról egységesen intézkedett, függetlenül dolgozóik létszámától, berendezéseik értékétől, az üzem jellegétől. Nagyvállalatokra és kisüzemekre azonos könyvviteli, számviteli, elszámolási rendszer volt érvényben, belső szervezeti mechanizmusuk is lényegé- • ben azonos. A differenciálódó igények kielégítése, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a hiánycikkek körének szűkítése, megszüntetése, kis sorozatú termékek gyártása, s mindenekelőtt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítása szükségessé tette kisvállalatok létrehozását ezek alapításához, rugalmasabb működéséhez teremtették meg most a jogi kereteket. Egyszeiűsített ügyrend A törvénymódosítás valamennyi vállalat önállóságát növeli, lehetővé teszi ügyrendjének egyszerűsítését. Űj vállalkozási formaként rendelkezik az úgynevezett kisvállalatokról, arqslyek elsősorban a lakosság szolgáltatási és más igényeinek kielégítését, valamint a háttéripari feladatok ellátását segíthetik elő. A kisvállalatokat ugyanolyan adózási és más kötelezettségek terhelik, mint a többi vállalatot. Sajátos vonásuk elsősorban az, hogy szervezetük — kisebb méretüknek megfelelően — egyszerűbb, s egyszerűbb a gazdálkodásukra vonatkozó előírások, például számviteli rendszerük, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségük. A törvényerejű rendelet megszünteti a kisvállalatok tevékenysége aprólékos, részletekbe menő meghatározásának gyakorlatát, s ezzel lehetőséget ad a vállalatok számára ahhoz, hogy saját elhatározásuk alapján rugalmasabban változtathassák tevékenységi körüket. Megszűnnek azok a fölösleges megkötöttségek is, amelyek eddig akadályozták a vállalatok úgynevezett kiegészítő tevékenységének kibontakoztatását. A kisvállalatok tehát nagyobb önállósággal rendelkeznek, az operatív beavatkozások kevésbé érintik, hiszen nem utasíthatók, viszont védettséget, előnyöket sem élveznek. Az alapító szerv a kisvállalatok eszközeit nem vonhatja el, de támogatásban sem részesíti és a vállalattal szemben szanálási eljárás sem folytatható le. Ha a kisvállalat veszteséges és saját erejéből nem tud talpra állni, nem számíthat állami segítségre, csődbe jut, megszűnik. Önálló gazdálkodás Szakmánként irányelvek jelennek majd meg arról, hogy egy-egy üzem mikor tekinthető kisvállalatnak. Általában azok a vállalatok jöhetnek számításba, amelyek a száznál nem több dolgozót foglalkoztatnak, a létszám azonban önmagában nem mindig határozhatja meg a vállalat jellegét, az függ feladataitól és állóeszközeinek értékétől is. Állami vállalatot eddig csak a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői és a tanácsak alapíthattak. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy — leányvállalat formájában — maguk a vállalatok is alapíthassanak vállalatot. A leányvállalat önállóan gazdálkodik, de szoros gazdasági - kapcsolat fűzi alapító vállalatához. Így a leányvállalatot alapításakor az alapító vállalat látja el a működéshez szükséges anyagi eszközökkel. Az alapító vállalat részesedik a leány- vállalat nyereségéből, ha pedig az veszteségesen gazdálkodik, ezért anyagilag az alapító vállalat is felel. A kereslet kielégítése Jelenleg hazánkban alig van kisvállalat, a középüzem is igen kevés. Az államosításokat követően egészen a hetvenes évekig rendszeresek voltak a vállalati összevonások, gazdaságunk szervezete sokkal centralizáltabbá, koncentráltabbá vált, mint a szocialista országok többségében és a tókésországokban. A kis- és középvállalátok hiánya miatt csak a nagyvállalatoknál kialakult termékstruktúra áll rendelkezésre, ez szabja meg, hogy a hazai és az exportigényeket miből és milyen mértékben tudják kielégíteni. Részben ez az óka annak, hogy sokféle cikk hiányzik. nem megfelelően működik a háttéripar és a szolgáltatások színvonala is elmarad a követelményektől. A nagyvállalatoknál ugyanis általában nagy tömegű sorozatgyártás gazdaságos, kis szériák előállítása, egyedi igények kielégítése nem kifizetődő, pedig az utóbbiak iránt fokozódik a legnagyobb mértékben a kereslet. Természetesen továbbra is alapvető fontosságúak .maradnak a nagyvállalatok, de az eddiginél jóval több kis- és középüzemre is szükség van. A vállalatok munkáját egy dolog minősíti: a jövedelmezőség, a gazdaságosság, amely úgy érhető el, hogy a nagyvállalat és a kisüzem is a mindenkori piaci igényeknek megfelelően látja el sajátos feladatait. Gyenes András az NSZK-äa utazott Gyenes András az orszá- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szombaton a Német Szövetségi Köztársaságba utazott Herbert Wehnernek, A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakciója elnökének, az SPD elnöksége tagjának meghívására. Kíséretében van Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Hargita Árpád, a KB munkatársa. Lázár Gvcrgy fogadta T. Rágcsál Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szombaton hivatalában fogadta Tümenbaja- rin Ragcsát, a Mongol Nép- köztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettesét, aki a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XV. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volj Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt Ba- damtarín Baldő, Mongólia budapesti nagykövete. P ontosabban —; mert nem könyvekről lesz szó csupán — a pen- dülősebb bengézök (bengé- szők?) az ide illő kifejezés a minden évben megismétlődő őszi jelenségre. Amikor a gazdaságok és a szövetkezetek is elvégezték már földjeiken a betakarítási munka dandárját. Akkor megjelennek a letarolt földeken kajtatok, a szedegető emberek,' akikhez legtöbbször egy- egy gépkocsi is tartozik, mert mobilizáltuk ám ezt a tevékenységet is! A nagyobb burgonyás területek valósággal kínáljá'- is magukat, a gép nem szedhet fel minden szemet, pedig minden darabjáért kár lenne. Aztán ott a silózó, kukoricát mindenestől boszorkányos erővel, lendülettel összeaprító gép, ami a leggondosabb beállítással sem képes arra, hogy még külön le is hajoljon a földre hullott csövekért. Nem úgy az ember, aki nem sajnálja a derekát, mert van mivel megetetni a felbengé- zett kincset, s idő is akad mindig erre a „félhivatalosan” végzett munkára. Na- mármost, csak az a kérdés, hogy eltűrjük, vagy éppen ellenkezőleg, elűzzük a ben- gézőt földjeinkről? Alighanem többféle vélemény is megállná a helyét, többféle indulat is létezhet, akár olyan is, amelyik sóspuskáért kiált, hogy a nadrágja közepébe durrantva örök időkre elvegyük a kedvét a szemtelenjének... Ezekben a madárűző időkben, a gyengülő napfényben, a nyári szép idő rohanását már csak távolról nézve és a nagy, közös élményben, amivel a szép ősz szerencséltet bennünket talán helyesebben tesszük, ha elnézőbbek vagyunk. Szedje kicsi és nagy, ha kedve, ideje, ereje, miegyéb körülménye engedi; ha nem fél attól, hogy miközben a földre nyúl — leesik a karikagyűrű a kezéről, vagy pláne: a korona a fejéről. Szedje boldog-boldogtalan akárcsak kedvtelésből is (valamire csak hasznosul így is), de csak akkor, ha természetes, elkerülhetetlen'veszteségről van szó! Hol van már az idő, amikor a szegényebbje szedte azt, amit találhatott erdőn és mezőn? Ma más a szempont. A nagyüzemi gyorsaság és hatékonyság megengedhető mértékben csupán a technikai tökéletességből következő - „tökéletlenség” II dolgozó nép bizalmából Csapafzásztö-áladási ünnepség Salgótarjánban — Koszorúzás Eskütétel Balassagyarmaton Katonai díszpompával, a megye és a város lakosságának érdeklődése közepette kerjilt sor tegnap Salgótarjánban a fegyveres erők napja alkalmából rendezett ünnepségre, a városi sportcsarnokban, amelyet a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, valamint a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság szervezett. A zsúfolásig megtelt sportcsarnokban a Salgótarjáni Kohászati Üzemek munkásőrei behozták azt a zászlót, amelyet a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság személyi állományának adományozott a kohászati üzemek kollektívája. Az elnökségben helyet foglalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Karasz Lajos altábornagy, a Magyar Népköztársaság belügyminiszterének helyettese, Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, az egyik szovjet katonai alakulat magas rangú képviselője, a megye, a város, a járások párt-, állami, társadalmi, tömegszervezetek és fegyveres testületek, valamint az üzemek, az intézmények, vállalatok vezetői, szocialista brigádok képviselői. Szilágyi Dezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek párt- bizottságának titkára üdvözlő szavaiban elmondotta: — Nagy örömünkre szolgál, hogy a csapatzászló átadására a magyar fegyveres erők ünnepének előestéjén kerül sor. A magyar honvédsereg 133 évvel ezelőtti győzelme nemcsak a szabadságért, a forradalom megvédéséért hadrakelt nép történelmi tette volt, hanem egy új hadsenyomán hagy el földön heverni ilyen-olyan terményt. S hogy ez mennyire így van, arra példa nem egy szövetkezeti föld, amelyen szervezetten folyik a böngészés a falu lakóinak nyílt közreműködésével, esetlegesen még az iskolások bevonásával is. Persze az a jó, ha maga a gép szedi le és össze a termést. De hát a gép sem tökéletes, amit pedig azzal a feltett szándékkal konstruáltak, hogy maga legyen a tökély. A gazda figyelme mégis a legfontosabb. Ha már mindent megtett annak érdekében, hogy a közös hombárját töltse a termés és még mindig van mit felcsipegetni —, nos, akkor talán még az is helyes, ha maga példát mutat a szedegetésben. „Csepp se vesszen kárba”. Amiként például a terényi kukorica silózása nyomán földön maradt csövek sorsáról helyben értesült az útonjáró ember: az elérhetőt fellegeltetik, ami meg a földbe szorult, azt később felszedik a helybeli böngészők. És közben talán az arra vetődő vándort sem űzik el, mint a szőlőre éhes madarat ke- repléssel, hangos durrogta- tással szüret idején. ztán jöhet az eke, hogy jövő ilyenkorra enni, is böngész- ni-bengézni is legyen mit. T. Pataki László reg születésének dátuma is, amelynek dicső harcai minden történelmi sorsfordulón lelkesítő példaként szolgáltak. Szabó Béla rendőr ezredes a belügyminiszter parancsát ismertette a csapatzászló, valamint a zászlószalagok adományozásáról. Ezután ÜrA bolti áruellátás az életszínvonal érzékelésének fontos meghatározója. Közérzetet befolyásoló tényező — nemcsak városon, hanem legalább any- nyira faluhelyen is. Nógrád aprófalvas megye — a települések felén a lakosság száma nem éri el az ezret. De ez az alig ezer ember is elfogadható körülmények között szeretne vásárolni, s legalább akkora választékot vár el megszokott boltjától, amely a ma már minimumnak tekinthető igények kielégítéséhez elegendő. Azaz számot tart többféle tejtermékre, vágott baromfira, mirelit zöldfélére, húskészítményekre, üdítő italra. A községek ellátásának gondja zömmel a fogyasztási szövetkezeteket terheli, hiszen a kis településeken levő üzletek több mint 80 százalékát ők kezelik. A szövetkezeti boltok kétharmada/ egy-két • személyes árusítóhely — éppen csak elegendő kiszolgálótérrel, szűkös raktárhelyiségekkel. Ide is érvényes a mondás: addig nyújtózkodj csak, míg a takaród ér! A fogyasztási szövetkezeteknek tehát az adott keretek között kell megtalálniuk a vásárlói igények mind jobb kielégítésének útját-módját. A lehetőségek egyike az üzletek választékát korszerűsítő hűtőpultok, -szekrények beszerzésé, s ebben igen nagyot léptek előre a szövetkezetek. Alig látni már olyan boltot a falvakban, ahol legalább a mini- —> 1 rnális hűtőkapacitással ne dimössy László, az MSZMP Nóg>* rád megyei Bizottságának tagja, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója mondott beszédet. A többi közötti, kijelentette: — Nagy megtiszteltetés szá-- inunkra, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozó kollektívája számára, hogy szoros együttműködés, hosszú idő óta kialakult elvtársias kapcsolat alapján csapatzászlót adományozhatunk a Belügyminisztérium Nógrád megyei Rendőr-főkapitánysága személyi állományának. A mi szocialista rendőrségünk annak a népi hatalomnak a megtestesítője és védelmezője; amelynek megszilárdításához, erősödéséhez a mi kollektívánk nemcsak gazdasági munkájával, termelési kötelezettségeinek teljesítésével kíván hozzájárulni, hanem a szocialista eszmébe vetett hitével, eszmei felkészültségének fo(Folytatás a 2. oldalon.) csekedhetnének. Olyat már inkább, ahol az élelmiszerválaszték elmarad valamelyest a hűtőgépek által kínált mértéktől, de ez már nem az anyagi eszközök, hanem a bolti dolgozók ügyessége, leleményes árubeszerzése dolga, A fogyasztási szövetkezetek a legutóbbi ötéves terv során tízezer négyzetméterrel növelték boltjaik alapterületét. A fejlesztések túlnyomó többségét a falvakban végezték ei, A beruházási összegeken túl, tavaly húszmillió forintot fordítottak az üzletek fenntartására, javítására. Az igen tekintélyesen hangzó összeg azonban még mindig kevésnek bizonyult: az üzletek színvonala a summa további növelését teszi szükségessé. A szövetkezetek felmérése szerint mind a bolti kiskereskedelmi, mind a vendéglátó- egységek belső és főleg külső állapota tekintetében változatlanul a kisebb falvak szenvednek hátrányt. Ez a kép arra figyelmeztet, hogy felül kell vizsgálni a fenntartási, karbantartási munkák módszerét. Sokkal egyszerűbb és célszerűbb a hibát azonnal kijavítani, míg az újabb hibákat nem szül — így gyorsabb is, olcsóbb is. Kár a tetőcserép visszatételét addig halogatni, míg alatta a mennyezet is beázik, s komoly tatarozás válik szükségessé. Ez is, mint a lakosság áruellátásának megannyi ága-bo- ga az üzletekben dolgozók felelősségtudatán, szakmasze^ retetén múlik. Ajyrófalvaki i »tel
