Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

Serdülők, szülők, tanárok E lmúlt ez a nyár is. Ismét itt a szeptember, megkez­dődött egy új tanév, a nyári nagy-nagy fogadalmak megvalósításának ideje. „Idén jobban ráhajtok. Rend­szeresebben fogok tanulni. A középiskolában már komo­lyabb leszek”. Vagy: „Az érettségi előtt, főként a felvételik miatt már nem lehet lazítani, könnyelműsködni”. De ilyenkor nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok is különböző fogadalmakat tesznek. S ez érthető, ‘hiszen nem mindegy, hogy félévkor vagy az év végén milyen lesz az osztályátlag, s az eredményt valójában milyen áron lehet elérni. « Mindehhez nélkülözhetetlen a szülők segítsége. Szükség van arra, hogy hárman — a tanár, a tanítvány és a szülő — valójában együtt dolgozzanak, folyamatosan az év elejétől, A követelmények minden évben változnak, s általában egyre nagyobbak. A pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt van mit tenniök azért, hogy a fiatalok minél könnyebben eligazodhassanak abban a világban, amelyet később nekik kell majd tovább formálniuk. De ez a szándék csak akkor realizálódhat, ha egyféleképpen neveljük a gyerekeket az iskolában és otthon. Mert ha elvárjuk például a mai tizen­évesektől, hogy tőlünk a felnőttektől tanuljanak, akkor ne­künk felnőtteknek is naponta készülnünk kell, hiszen csak így lehet tőlünk tanulni... Azok a fiatalok, akik kamaszéveiket élik, már máskép­pen figyelnek bennünket a felnőtté válás küszöbén. A szak­maválasztás, majd a családalapítás, az otthonteremtés gond­jaival kell nekik is pár esztendő múlva szembenézniük. Ma­gatartásuk, a mi példáink alapján formálódik. Valójában már tizenéves korban is eldől, hogy később, felnőttként ho­gyan találják meg helyüket, miként boldogulnak, és meny­nyire tudnak beilleszkedni új környezetükbe a fiatalok. Eldől, hogy a tanulásban, a munkában, a sportteljesítmé­nyekben kíván-e kiemelkedni, vagy esetleg a divat majmo- lásán, a szórakozáson kívül nem érdekli semmi más. Élet­kori sajátosságból adódóan sok a konfliktus. De, hogy a konf­liktusok megoldódjanak, hogy minden nyitott kérdésre ide­jében hangozzon el és elfogadható legyen a felelet, elenged­hetetlen, hogy szülők és gyerek, tanár és tanítvány, mester és tanuló, felnőtt és tizenéves között olyan legyen a kap­csolat, hogy bízzon, higgyen egyik a másikban. Ez év májusában a KISZ X. kongresszusán, illetve an­nak előkészítő időszakában, a mai tizenéves korosztály problémáit taglalva nem ok nélkül vetődtek fel a különböző kérdések. Többek között: „Eleget és jól foglalkozunk-e ezek­kel a problémákkal? Segítünk-e az élet nagy kérdéseinek megválaszolásában?” Ezeket a kérdéseket nemcsak az ifjú­sági szövetség, hanem szülők, pedagógusok, felnőttek is időn­ként nyugodtan feltehetik önmaguknak. Mert ha nem, ak­kor a következetesnek hitt nevelés, a legjobban kidolgozott oktatási forma is kudarcot vall. Mert gondoljunk arra, hogy a fiatalkorúak évente 6—7000 bűncselekményt követnek el. Ez az összes bűncselekmények 8—9 százaléka. Mérlegeljünk: ezek a gyerekek sem bűnözőknek születtek. Legtöbb esetben a rendezetlen családi körülmények tették azzá őket. Azok a körülmények, amelyekért sohasem a gyerek felel. De nemcsak a szülőknek, hanem a pedagógusoknak is van mit tenniök, hogy a veszélyeztetett fiatalok ne lépje­nek a bűnözés útjára. Ezeknek a tizenéveseknek életkoruk­hoz mérten is alacsony a műveltségi színvonaluk, mely részben a nevelőmunka hiányosságaiból is adódik. Legtöbb pedagógus hangoztatja: mi megtettünk eddig is mindent. A szülők közül is sokan és joggal vélekedhetnek hasonlóan. Akkor hol a baj? Talán ott, hogy külön-külön mindenki igyekszik tenni valamit a fiatalok érdekében. S ha netán pe­dagógus és szülő mégis egymásra talál a felnőttek sokszor megfeledkeznek arról, hogy a gyereket —, akinek érdeké­ben létrejön az egészséges szövetség — meghallgassák, ko­molyan vegyék véleményét. őst, az új tanév kezdetén elhangzó különböző fogadal­makat a felnőtteknek is érdemes lenne az év végi bi­zonyítványosztásig megtartani. Például ilyenek: a gyerekem után rendszeresen érdeklődöm az iskolában. Fele­lős vagyok a gyerekemért, a tanítványaimért. S talán akkor nem hangoztatjuk oly sokszor, néha feleslegesen, hogy sok baj van a mai tizenévesekkel, és bezzeg a mi időnkben... A. S. A Tallinnban megtartott dalfesztiválon több mint 27 ezer zenész és énekes vett részt, köztük az NDK-ból, Ma­gyarországról, Finnországból és több szovjet köztársaságból érkezett kórusok is. A gyönyörű természeti környezetben színpompás látványt nyújtottak a díszes, népviseletbe öltözött zenészek, táncosok és a nagyszámú vendégsereg. Az ünnepség szép aktusa volt a dalos fáklyagyújtás, a résztve vők színes menete Tallinn utcáin, valamint a koncert a „dal mezején”. Képünkön: Vidám tánc Októbertől áprilisig # * Házaspárok pódiummüsora Érdekes vállalkozásba kez­dett a salgótarjáni József Atti­la Megyei Művelődési Köz­pont: az Országos Rendező Iroda közvetítésével október­től áprilisig, havonta egy al­kalommal neves művészhá- zaspárok pódiumműsorát ren­dezi meg az intézményben. Első alkalommal, október 22-én Maros Gábor és Bencze Ilona szerepel a megyeszék­hely közönsége előtt. Bencze Ilona számos filmszerepet ala­kított, gyakran látható a tévé képernyőjén, míg férje, Maros Gábor azzal keltett az idei nyáron feltűnést, hogy a Fő­városi Operettszínházból át­szerződött a Magyar Állami Operaházba. Hogy döntése megalapozott volt-e, arról sze­mélyesen győződhetnek meg a verses, zenés műsor nézői. Novemberben a Kozák And­rás—Drahota Andrea páros látható. Ok pór esztendővel korábban kezdték a pólyát, a nagyközönség előtt először a hatvanas évek elején, Gaál István nemzetközi sikerű filmjében, a Sodrásban című alkotásban mutatkoztak be. Ezután szinte nem múlott el Jancsó-film, hogy Kozák és Drahota ne szerepelt volna benne. Januárban az érettebb ge­neráció két kiválósága, Sinko- vits Imre és Gombos Kati ven­dégjátékát tervezik, február­ban a Bodrogi Gyula—Voith Ági házaspár szerez vidám perceket a hallgatóságnak. Ugyancsak ismert művészek a márciusi vendégek: Mikes Lil­la és Kálmán György. A hat előadásból álló bérletes soro­zat befejező előadását április­ban rendezik meg S. Nagy István és Csongrádi Kata fel­lépésével. S. Nagy István év­tizedek óta sikeres szövegíró, számos dalából lett sláger. Csongrádi Kata az Operett­színház fiatal művészeinek egyik legtehetségesebb tagja, szerepelt a szilveszteri műsor slágerparódiájában. A József Attila Művelődési Központ pódiumelőadásokat szervez a középiskolások szá­mára is. A tárgyalások jelen­legi szakaszában bizonyos, hogy a műsorokat a követke­ző évben a művelődési köz­pontban bonyolítják le. Sal­gótarjánba várják Pécsi Idi- kót és Madaras Józsefet a Ké­sei sirató című József Attila- estjiikkel, Jobba Gabit Rad- nóti-műsorával, továbbá Ven- czel Verát és Keres Emilt Dosztojevszkij Szegény embe­rek című programjukkal. Hátrányos helyzetűek — Magyarországon Ilyen gazdagok vagyunk!? — pillant ránk gunyoros kér­désével a könyvesboltok kira­katából Mezei András köny­ve. Hogy a címben megfogal­mazott irónia mennyire indo­kolt, azt többek között az egyik minap megtartott or­szágos tudományos tanácsko­zás- is igazolja. A Magyar Szociológiai Társaság II. Bu­dapesten (Kőbányán) meg­rendezett tanácskozása ugyan­is éppen arra kereste a vá­laszt. hogy milyen szegények vagyunk. Már mint hogy az ország lakosságának mely ré­tegeire s milyen mértékben érvényes ez a súlyos törté­nelmi és érzelmi töltetet hor­dozó jelző itt és most ha­zánkban. Egyáltalán, érvé­nyes-e, s látszólag körmön­fontabb fogalmazás nem fe­jezi-e ki jobban a helyzetet? Az utóbbi másfél évtized­ben nem kevés elvi vita, ger­jesztett indulatok és spontán hangulatok kavarogtak körü­lötte — miközben a társa­dalomirányítás átgondoltan, vagy egy-egy nekilendülés­sel igyekezett intézkedéseket foganatosítani, melyek kö­zött hosszabb, vagy rövidebb távon egyaránt akadtak hat­hatósak és célúkat el nem érők is. • A szociológusok, közgazdá­szok, demográfusok, szociál­politikai intézmények képvi­selői, a társadalomtervezés elméleti és gyakorlati szak­emberei mindazonáltal a je lenlegi helyzet alapos elem­zésének igényéből indultak ki, és a konkrét, közelebbi és távolabbi tennivalók állnak vizsgálódásaik, , állásfoglalá­saik és vitáik középpontjá­ban, melyek azok a kérdések, amelyet a problémakör tudo­mányos kutatása előtérbe ál­lított, s közben arra töreked­tek, hogy megvilágítsák a hátrányos helyzet mibenlé­tét, tisztázzák a „hátrányos helyzet” és a „szegénység” fogalmak tartalmi különbsé­geit. A kutatók és politiku­sok, az elméleti és a gyakor­lati szakemberek írásaikban és az említett gyakorlati konferencián is felvetették és vizsgálták a szociálpolitika hatékonyságát és illetékessé­gét a szegénység elleni küz­delemben, a szociápolitika eszköztárának bővítési lehe­tőségeit — összefüggésben a szociálpolitika és a gazdaság- politika együttműködési le­hetőségeinek bővítésével. Át­fogó és megbízhatóan pontos képet adtak arról, hogy mely társadalmi rétegből kerülnek ki' a hátrányos helyzetű cso­portok, milyen rétegekben gyakori a hátrányok halmo­zódása, ahol már kínzó fe­szültségeket okoz, és gyakran „bővítetten” újratermelődik a következő generációkban. A mindennapi eleven szem­lélet, valamint a tudományos igényű vizsgálatok számára ' egyaránt kézenfekvő, hogy ma Magyarországon az ala­4 NÓGRAD - 1981. siepteir.bei 24., csütörtök f csony jövedelem, a rossz la­káskörülmények, az alacsony iskolai és szakképzettség, az öregkor, s a velejáró szerep­vesztés, valamint a deviáns magatartás azok a tényezők, melyek egyenként és egyide­jűleg küönösen okai annak, hogy valaki hátrányos hely­zetűvé válik. Az viszont, hogy a fenti tényező milyen tár­sadalmi rétegekben és alré- tegekbew, vagy az ország me­lyik tájegységében milyen gazdasági és egyéb közreható aktuális tényezők hatására valamilyen valószínűséggel is válhatnak túlsúlyossá, s még inkább, hogy miként lehet ezt előrelátni — ez már a koráb­binál precízebb, megalapo­zottabb vizsgálatokat igényel. Ezt a követelményt egyéb­ként sokan megfogalmazták, tervezésüket sürgették — ép­pen egy általános jelentkező igény jegyében, amely egyéb vonatkozásban is elengedhe­tetlennek tartja a társadalmi önismeret növelését a társa­dalomirányítás, a társadalom­tervezés eredményessége ér­dekében. Nagy súllyal merül fel a hátrányos helyzetűek számá­nak csökkentését, mérséklését célzó rövidebb-hosszabb tá­vú intézkedések stratégiájá­nak kidolgozása. Abban — úgy tűnik .— egyetértés van, hogy e témában hiányzik egy korszerű, átfogó és kidolgo­zott szociálpolitikai koncep­ció, gyakran csupán kampány- feladatokat fogalmazunk meg. Ugyanakkor a felelős vélemények azt is figyelem­be veszik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetőség látványos, gyors és nagyszabású akciókra, s a meglevő eszközökkel ésszerű­en gozdálkodva — s kiegé­szítve a jó szándékú társadal­mi kezdeményezésekkel — van mód arra, hogy a koráb­binál hathatósabb intézkedé­sek szülessenek. S közveten feladatok sorában ki kell emelnünk a családnak — mint a társadalom szervező­désének egyik ’ „műhely”-ének fontosságát. A társadalmi hátrányok kialakulását meg­előzendő éppen a család hely­zetének stabilizálása a fel­adat. Különösen érvényes ez például olyan családoknál, ahol a családtagok különbö­ző gondozóintézmények (el­vonó, . pszichiátriai rendelő, nevelőotthon. javítóintézet...) „ellátásában” részesülnek. Egyesek szerint ilyen esetben ezen intézmények összefogott és hatósági jogkörű intézke­désére lenne szükség. ■ A széles körű vitákban szá­mos javaslat fogalmazódott meg. sürgető felhívás hang­zott el, többnyire jószándé- kúan a társadalomirányítás­nak címezve Abban azon­ban általában megvan áz egyetértés, hogy a hátrányos helyzetűek száma, növekedé­sük csak átfogó, hosszú távú és megalapozott vizsgálato­kon alapuló koncepciókra épülő szociálpolitikával csök­kenthető. ' mérsékelhető és előzhető meg a 30-as évek Magyarországán. Pál László Táték vagy tudomány? Kockastratégiák Világdivat lett a bűvös koc­ka — gyerekek és felnőttek forgatják versengve: kinek si­kerül egyáltalán rendezni a színeket, s ki tudja gyorsab­ban. A játékszenvedély el­uralkodott, de vajon csupán játék-e ez? Tudomány az alapja, logika van benne! ősi család zseniá­lis újszülötte, s e családot lo­gikai játékoknak hívják. E sa­játosan izgalmas játékcsalád alapelveit és főbb változatai­nak történetét Bűvös Maga­zin címmel egy érdekes kiad­vány tárja a kockakedvelők népes közönsége elé. A színes magazin nemcsak régi és új fejtörőjátékokkal ismertet meg szóban és képben, hanem képet ad a mai hazai válasz­tékról és arról is, hogy ma milyen játékújdonságok je­lentkeznek a világpiacon. Emellett megismerhetjük a játék pszichológiai megítélé­sét, a különböző életkorok" já­tékszenvedélyének sajátossá­gait. A bűvös kocka kedvelői most végre együtt olvashatják a kockarendezés stratégiáját és a forgatási szabályok köny- nyebb megtanulását elősegítő két cikket, amelyeket hiába kerestek, mert az Élet és Tu­dománynak azt a két számát, ahol megjelentek, gyorsan el­kapkodták. Ezúttal újabb stratégiai és memorizálási módszerrel ki­egészítve közli őket a maga­zin. Milyen logikai fejtörők vannak a világ tudományos ismeretterjesztő lapjaiban ? Egy néhányat viszontlátha­tunk belőlük, s megkísérelhet­jük megoldani őket. Ezenkí­vül egy „bűvös fonal” felad­ványának megoldását be is küldhetjük: logikai játékokat, többek közt ötven bűvös koc­kát sorsolnak ki a megfejtők közt! S aki szórakozni kíván a já­tékszenvedélyen, az nemcsak humoreszket, remek karika­túrákat talál, de egy — igaz,' néma, de annál mozgalma­sabb— „interjút” is Lajossal, a veszprémi állatkert orángu­tánjával. Arra a kérdésre, hogy mi a kocka megoldása, az ő válasza néhány mozdulat volt — ahhoz hasonlók, mint­ha egy kukoricacsövet adtaik volna a praclijába... Fogytán a gyerekek A demográfiai hullámnak ezút­tal a mélypontja érezteti hatását a szügyi és a nógrádmarcali óvo­dában. A székhelyközség 1977. április 4-én átadott új, korszerű intézményében ez az első esz­tendő, hogy kivétel nélkül min­den apróságot fel tudtak venni. Az ötven férőhelyes óvoda ki­használtsága így „csak” százhúsz százalékos. A nógrádmarcali huszonöt fé­rőhelyes intézményben viszont minden gyerek két ágyon alud­hat. Itt a problémát tehát a férő­hely kihasználatlansága okozza. A község vezetői mégsem szeretnék megszüntetni a létesítményt, már csak azért sem, mert bíznak benne, hogy a községben a töb­bi hat óvodáskorú gyermek is él ezzel a lehetőséggel. No, persze, ez nem a gyerekeken, hanem a szülőkön múlik . . . Az alsó tagozatos általános is­kolások részére indított napközis csoportnak egyértelműen nagy sikere van Nógrádmarcalon. Ez­zel a létesítménnyel huszonöt kisdiák délutáni elfoglaltságát si­került megszervezni. VlQp&k a November 7. Filmszínházban X—XI—XII. hónap X. 2. VÉRES TRÓN japán (1957) XI. 13. A RAKPARTON amerikai (1954) X. 16. ÉJSZAKA CASABLANCÁBAN XI. 27. A RÖTSZAKÁLLÜ amerikai (1946) japán (1965) X. 30. BUTCH CASSIDY ÉS A SUDENCE KÖLYÖK amerikai (1969) XII. 11. DEKAMERON olasz (1970) A vetítések kezdete 22 órakor. Az előadásokat csak 18 éven felüliek látogathatják. A 6 előadásra érvényes kedvezményes bérlet 54,— Ft-ért már kapható. (A műsorváltoztatás joga fenntartva!)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents