Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I NÖGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCÍ.LAPJA XXXVII. ÉVF., 219. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1981. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK A kormány tárgyalta Segítség az alacsony jövedelmű tsz-ek gazdálkodásához A kormány Tájékoztatási Hi- Vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Hatályon kívül helyezte azt a rendeletét, amely ,az iskolán kívüli rendszeres magánjellegű oktatást szabályozta, egyidejűleg megbízta a művelődési minisztert az új szabályozás kidolgozásával. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát az alacsony jövedelmű mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának észszerű és hatékony fejlesztését elősegítő intézkedésekről, az ismétlődő ár- és belvízkárok elhárítására, illetve mérséklésére a legveszélyeztetettebb területeken — az üzemekben képződő fejlesztési alapoknak a jelenleginél szélesebb körű bevonásával és hitellel — meggyorsítják a komplex meliorációs program végrehajtását és az üzemi vízrendezést. Előmozdítják a termelési szerkezetnek a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó átalakítását, a művelési ág indokolt változtatását, a szakemberellátás javítását és a kiegészítő tevékenység fokozását. A Minisztertanács felhívta az illetékes állami irányító szerveket, hogy konkrét intézkedésekkel segítsék az alacsony jövedelmű szövetkezetek eredményesebb gazdálkodását, az érdekképviseleti szerveket pedig felkérte, hogy sajátos eszközeikkel járuljanak hozzá e feladatok megoldásához. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni görgőüzemében évente 230 ezer külön* féle görgő készül. A harmincmillió forintos géppark három műszakban üzemel. Ma nyit a BNV A HUNGEXPO sajtótájékoztatója Besztercebánya—Salgótarján testvérvárosok között Pénteken — sorrendben immár nyolcadszor — megnyitja kapuit a kőbányai vásárvárosban a fogyasztási cikkek szakosított bemutatója, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Az idén minden eddiginél több, 41 ország és Hongkong 1300 kiállítója sorakoztatja fel újdonságait, megvételre kínált termékeit. Csütörtökön a vásárközpontban a HUNGEXPO sajtótájékoztatóján Körösvölgyi László vezérigazgató-helyettes elmondotta: a nagy érdeklődés — amelyet az is igazol, hogy a tavalyinál mintegy 10 000 négyzetméterrel nagyobb kiállítási területet igényeltek a résztvevők — jelzi, hogy tovább növekedett a BNV rangja, fontos szerepet tölt be a nemzetközi vásárok sorában. Ez nagymértékben köszönhető annak, hogy a magyar gazdaság egyre inkább a világpiac részévé válik, a magyar termékek egyre nagyobb elismerést vívnak ki maguknak külföldön, mind a fejlett, mind a fejlődő országok piacain. Tükrözi ezt a hazai kiállítók — 829 vállalat és szövetkezet — exportra is ajánlott igényes kínálata, s azok a már jól bevált és új, korszerű kereskedelmi módszerek, amelyekkel a BNV-n is élnek. A nagyszámú külföldi kiállító között megtalálhatók a szocialista országok legnagyobb fogyasztásicikk-exportőrei, a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Bulgária, Lengyel- ország, Jugoszlávia, Kuba vál- telatai, valamint először most Afganisztán, Kambodzsa és Laosz fogyasztásicikk-ipará- nak képviselői. A fejlett tőkésországok — így egyebek között az NSZK, Olaszország. Franciaország, Anglia, Svédország, Dánia, Egyesült Államok, Japán — cégei mellett különösen sok fejlődő ország hozta el kínálatát Budapestre. A fogyasztási cikkek nemzetközi vásárán a hagyományoknak megfelelően szakosítva, kilenc árucsoportban — textil- és ruházati, bútoripari, lakberendezési és lakásfelszerelési, kozmetikai és háztartásvegyipari, élelmiszeripari termékeket, továbbá kultúrcikkeket, sportfelszereléseket, járműveket és ajándékárukat, népművészeti cikkeket láthatnak az érdeklődök. A vásár új vonása az idén a „Csináld magad” barkács- és kiskert- szakkiállítás, amelyen ösz- szesen 131 vállalat és szövetkezet, közöttük 20 külföldi, mutatja be speciális kínálatát. Az őszi BNV-vel egyidő- ben tartják a III. INTERPLAY- EXPO-t, a nemzetközi játékkiállítást is, amelynek legsikeresebb termékeit külön nívódíjjal jutalmazzák. Az idén Rubik Ernő, a Monori Kefe- és Játékgyár, valamint a Műtex Szövetkezet kapta meg Ligeti Erika kisplasztikáját. A következő INTER- PLAY-EXPO-n e nívódíjban külföldiek is részesedhetnek. A vásárszervezők az idén a látogatók széles körét foglalkoztató és érintő témákat felölelő rendezvényeknek, bemutatóknak is helyet biztosítottak, a szakvásárok kísérő programjaként. Ez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a vásárközpontot várhatóan felkereső közel egymillió látogató még több ismeretre tehessen szert, megismerhesse az egyes szolgáltató vállalatok, társadalmi szervezetek munkáját is. A fogyasztási cikkek nemzetközi kínálatáról képet adó őszi BNV — hangsúlyozta végezetül Körösvölgyi László — várhatóan eredményesen szolgálja a hazai vállalatok piaci tájékpzódását, a kereslet-kínálat pontosabb felmérését. Kétmillió a számlára ■ i Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Együttműködési megállapodás öt esztendőre Besztercebánya nemzeti bizottsága végrehajtó bizottsága és a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap Nógrád megye székhelyén együttes ülést tartott. Jelen volt az eseményen Eugen Valach, a CSKP besztercebányai bizottságának elnöke, s Szalai László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára. A két testület tagjai az együttes ülésen értékelték a kapcsolatok fejlődését és megvitatták a testvérvárosok közötti együttműködés szélesítésének újabb lehetőségeit. Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke egyebek között szólt a két város kapcsolatai kialakulásáról, fontosabb állomásairól. Hangsúlyozta: a nemzeti bizottság és a tanács vezetői arra törekednek, a két város lakosságának, üzemeinek, intézményeinek kapcsolatai újabb és újabb területeket fogjanak át. Az ingatlankezelő vállalat például 1972 óta tart fenn rendszeres kapcsolatot besztercebányai partnerével, a két város ipari üzemei kölcsönösen termékbemutatókat rendeztek, a Prior és a Centrum Áruházak árucseréi nagy sikert arattak. A művészeti együttesek közelebb hozták egymáshoz a két nép kultúráját, s kedves színfoltja a kapcsolatoknak az úttörők csereüdültetése. Eugen Valach felszólalásában elégedetten szólt az eddigi együttműködésről, s nagyon fontosnak tartotta szélesítését, a két nép közötti barátság további mélyítése, a proletár internacionalizmus erősítése érdekében. Az együttes testületi ülés napját a két város történelmi eseményének nevezte. Szalai László kifejtette, hogy a két ország pártjai külpolitikájának szellemében erősödnek a barátság szálai a testvérvárosok között. Jozef Bienski, a besztercebányai nemzeti bizottság elnöke szintén elismeréssel szólt az együttműködés tapasztalatairól, s javaslatokat tett szélesítésére. A testvérvárosok végrehajtó bizottságai 1981—85-re szóló határozatot fogadtak el az együttműködésről. Ennek alapján a két végrehajtó bizottság ötévenként kölcsönösen ellátogat a testvérvárosba, hasonlóan az apparátusban dolgozókhoz. A határozat kezdeményezi, hogy a városok ifjúsági szervezetei építsenek ki rendszeres kapcsolatot. Támogatja a két testület a vállalatok között kialakult együttműködési formákat, s további üzemek közötti kapcsolatfelvételt lát szükségesnek. Ismét sor kerül ipari termékek kölcsönös bemutatására, a Prior éa a Centrum Áruházak által rendezendő kereskedelmi napokra. A művelődési és oktatási intézmények együttműködése érdekében a végrehajtó bizottságok segítik az iskolák és főiskolák találkozóit. Szorgalmazzák a múzeumok és könyvtárak kapcsolatai kiépítését, előbbieknél elsősorban a partizánmozgalmak kutatására. Az együttműködésről hozott határozat kiterjed zenekarok, művészeti együttesek, sportolók vendégszereplésére, gyer- mekrajz-kiállításra, csereüdültetésekre. A besztercebányai küldöttség tagjai megtekintették a Nógrádi Sándor Munkásmozgalmi Múzeumot, a városi ifjúsági házat, s a szeptember elején átadott tanuszodát. A csehszlovák vendégek tna folytatják salgótarjáni programjukat. A KISZ Nógrád megyei Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége csütörtökön együttes ülést tartott Salgótarjánban. A megyei úttörőelnökség irányító munkájáról többek között megállapították, hogy a döntések, határozatok alsóbb szintű megismertetésével a kialakított jó gyakorlat következtében nincs gond, s az elkövetkezőkben inkább a végrehajtásra kell jobban ügyeink Az úttörőelnökség irányító munkájában legfontosabb a közvetlen viszony, éppen ezért a formális elemeket minimálisra kell csökkenteni. A társszervekkel konkrétabb együttműködési megállapodásokra van szükség, törekedni kell a tartalmi munka folytonosságára, hogy a kapcsolatok ne csak a rendezvények idejére korlátozódjanak. Az ülésen megvitatták az idei építőtáborok szervezésének tapasztalatait. A megye középiskolás diákjainak az építőtáborokban való részvételi aránya lényegesen jobb volt a tavalyinál. De ez voltaképpen csak négy középiskola eredményességét jelenti. Ezek ugyanis több diákot küldtek a táborokba, mint amennyit vállaltak, pótolva ezzel a többi iskola mulasztását, örvendetes, hogy a megye valamennyi középiskolája csatlakozott a szombathelyi Hevesi Ákos Szakközépiskola felhívásához, s a rokkantak nemzetközi éve alkalmából a beteg, mozgássérült diáktársak megsegítésére négy óra társadalmi munkát vállaltak. így a nógrádiak több mint kétmillió forintót fizettek be a központi számlára. Púja Frigyes New Yorkba utazóit Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön elutazott New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakára. (MTI) Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága Bérpolitikai intézkedések tapasztalatai A KPVDSZ Nógrád megyei Bizottsága tegnapi ülésén a többi között foglalkozott a tanácsi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek első féléves bérpolitikai intézkedéseinek tapasztalataival. A vizsgálatok szerint a tanácsi vállalatok és ÁFÉSZ-ek zöme a korábbi évekhez viszonyítva megfelelően felkészült az éves tervek és a bér- politikai intézkedések kidolgozására, megtárgyalására és alkalmazására. , Ennek során az esetek többségében érvényesült a tervezés derrtokratizmusa. A bizalmitestületek külön témaként tárgyalták az 1931. évi és középtávú bérpolitikai tervet. Tevékenységük a múlthoz képest fejlődött. Vonatkozik az utóbbi megállapítás a szak- szervezeti bizottságok ilyen jellegű tevékenységére is. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál három variáció közül (hosszú vita után), a szakszervezeti bizottság javaslatát fogadták el. A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál a bizalmitestület nem fogadta el a vállalat vezetése által javasolt 3 százalékos fejlesztést. Az új előterjesztést — 5,2 százalékban jelölte meg a bérfejlesztés ütemét — elfogadták. Hasonló módon zajlottak le a bérfejlesztéssel kapcsolatos eszmecserék a szövetkezetekben is. Az intézkedési tervek és a felhasználás elvei általában helyes célokat irányoztak elő. Több helyütt meghatározták, hogy mennyit fordítanak az alapbérek emelésére és menynyit fizetnek ki a teljesítményhez kötött mozgóbérekre. Az ÁFÉSZ-eknél rendelkezésre álló összeg 70—75, az állami kereskedelemben pedig 50—60 százalékát alapbérek fejlesztésére fordították. Tartalékokat nem, vagy csak minimális mértékben terveztek. A végrehajtás tapasztalatai jelzik, hogy az első fél évben a szövetkezeti kereskedelemben 5,8, a tanácsiban pedig 5,2 százalékkal növekedtek az átlagbérek, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alapbéremelést általában áprilisban hajtották yégre, visszamenőleges hatállyal. Az előbbinél később került sor erre a kisterenyei és a salgótarjáni ÁFÉSZ-nél. A balassagyarmatiak pedig szeptemberben hajtották végre az alapbéremelést. A bérfejlesztés a szakszervezeti bizalmiak egyetértésével történt. A dolgozók kifogásolták, hogy amíg az első számú vezetők januárban részesültek bérfejlesztésben, addig rájuk csak a későbbi időben került sor. Az előterjesztést követő vita után a testület megállapította, hogy egyes kereskedelmi egységek kivételével, a bérpolitikai tervek előkészítése és realizálása tervszerűbbé vált. Oravecz Tivadar, a megyei bizottság titkára összefoglalójában erőteljesen hangsúlyozta, hogy a bérfejlesztések fedezetét minden esetben csak a jobb, a hatékonyabb és az eredményes munkával kell és lehet megalapozni. A testület állásfoglalásában kimondta, hogy a megtermelt nyereség függvényében a betervezhető bérfejlesztési összeg 75 százalékát a dolgozók az év elején kapják meg.
