Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

Seregszemle Moszkvában Egy fesztiválról dióhéjban Júliusban rendezték- meg a XII. moszkvai nemzetközi filmfesztivált, mely a világ egyik legjelentősebb filmes se­regszemléje. A cannes-i fesz­tivált övezp hatalmas hírve­rés, üzleti /Csillogás sokak sze­mében talán tompítja a moszkvai fényeit, de bármifé­le rangsorolás elhamarkodott lenne. A két rendezvény ugyanis jellegében különbözik egymástól: Cannes-ban főként bizniszmenek gyűlnek össze szuperprodukcióikkal, szenzá­cióéhes riporterek százai to­longanak egy-egy híresség kö­rül; az ünnepélyes külsőségek persze Moszkvában sem hiá­nyoznak, de itt mégis inkább beszélhetünk seregszemléről. A cél itt az, hogy valamiféle szempont alapján a program­ból a közönség képet kapjon az egyes országok, országcso­portok filmművészetéről. SZÁMOK — TÉNYEK A fesztiválon száz ország és négy szervezet filmjeit mutat­ták be. mindent egybevetve mintegy ötszáz alkotást. Mennyit lehetett ebből meg­nézni? Nos, hát nem is keve­set! Csak a hivatalos prog­ramban negyven film szere­pelt (délután és este naponta négy film), s akkor még ott voltak a szabad délelőttök, melyekre mindig bőven akadt választani való. El lehetett menni például a filmpiacra, ami nagyon hasonlít a közön­séges piacra, de az a nagy előnye mégis megvan vele szemben, hogy egy portékát akkor is el lehet fogyasztani (adott esetben végignézni), ha aztán azt mondjuk: Hát igen, köszönjük, de most nem kér­jük. Kis boxokban sorakoz­nak a különböző országok képviseletei, korszerű leját­szókkal, melyek tévéképer­nyőn is élvezhetőén mutatják a filmeket. A magyar részleg­nél (is ritkán állt a gép, s az érdeklődés akkor érte el tető­pontját, amikor Szabó István Mephistoját játszották. De maradjunk még a számoknál. A versenyprogramon és film­piacon kívül a rövid- és a gyermekfilmvetítéseket is meg lehetett nézni. (Ez újabb 88, ill. 45 film.) Másfajta lehető­séget nyújtottak a sajtótájé­koztatók, melyeken egy-egy ország neves művészei vagy filmes szakemberei válaszol­tak az újságírók kérdéseire. (A fesztiválon összesen 1200 újságíró vett részt!) MAGYAR SIKEREK Valósággal hozzászoktunk, hogy a magyar filmek mindig hazahoznak valamilyen díjat külföldről. Most sem panasz­kodhattunk. Kovács András alkotása, az Ideiglenes para­dicsom a játékfilmek verse­nyében ezüstdíjat kapott. Ez a második világháború idején játszódó mű egy francia. ka­tonaszökevény és egy magyar zsidó asszony találkozását, szerelmét és a háború miatt meghiúsult vágyait meséli el. A gyermekfilmek versenyében is ezüstdíjas lett a magyar alkotás, Palásthy György Égigérő fű című műve, me­lyet nálunk a moziban és a televízióban egyaránt nagy si­kerrel játszottak. ITTHON IS LÁTNI FOGJUK Moszkvában filmátvételi de­legáció is dolgozott, mely szá­mos érdekes filmet megvett magyarországi forgalmazásra. Biztos siker jósolható példá­ul Johns Huston amerikai rendező alkotásának, melynek címe Menekülés a győzelem­be. A látványos és izgalmas film arról szól, hogy a má­sodik világháborúban egy nemzetközi hadifogolytábor futballcsapata hogyan mér­kőzik meg a német váloga­tottal. A valós esetre épülő történetet az teszi még érde­kesebbé, hogy szerepet vállalt a filmben Pelé, Bobby Moore és más világsztárok. Hasonló­an jó közönségfogadtatásra számíthat a Kétballábas fel­ügyelő című francia bűnügyi vígjáték, melynek hőse — nem nehéz kitalálni — egy szánalmas, esetlen rendőr, aki számára reménytelenül bonyo­lult bűnügy kibogozására vál­lalkozik, s persze minden jól végződik, örülhetnek a fran­cia művészfilmek kedvelői is, mert láthatnak néhány szín­vonalas, bensőséges hangula­tú. mai témájú alkotást, a Lázadót, A rossz fiút, vagy Á pilóta feleségét. A gyerekek számára is lesz néhány cse­mege. Indiai—szovjet kopro­dukcióban készült a Rikki tikki tavi, az ismert Kipling- mese szép adaptációja. A Manganinne ausztrál film, té­mája egy bennszülött nő és egy fehér kislány barátsága a vadállatoktól veszélyes őser­dőben. A király és a madár című francia (ajzfilm pedig egy Andersen-mese nyomán készült. Iraki filmet ritkán láthatunk, de az Al- quadistyyát feltétlenül érde­mes lesz megnézni. (Persze biztosan valamilyen magyaro­sabb címe lesz, mondjuk ez: Erődítmény a sivatagban,) A cselekmény a VII, «zázadba visz. az arab—perzsa háborúk idejébe. Izgalmas csatajelene­teivel, nagyszabású tablóival, hitelesen ábrázolt történelmi figuráival maradandó él­ményt nyújt, Kozma Ilona Hatvan gyermekmeghívottal Járási művelődési tábor Salgótarjánban ' ;,Olyan munkára hívunk té­ged, amelyet szeretsz, vagy szeretnél megismerni: rajzol­ni. festeni, bábot készíteni, grafikázni, zománkcépet csi­nálni, emblémát tervezni, pa­pírral, textillel és gipsszel dolgozni- városmakettet ké­szíteni fából” olvasható töb­bi között abban a szíves han­gú meghívólevélben, melyet a salgótarjáni járási hivatal művelődésügyi osztályától az elmúlt hetekben kaptak kéz­hez az ügyes kezű tehetséges / gyerekek. A levél ezen kívül még sok más hasznos tájé­koztatással szolgál a salgótar­jáni járási művelődési tábor munkájával kapcsolatosan, kedvet .csinálva a gyerekek­nek a részvételre, megnyug­tatva egyben a szülőket, hogy a tizenhárom nap alatt jó kezekben lesznek a gyerekek, okosan, célszerűen töltik ide­jüket A salgótarjáni József Atti­la Megyei Művelődési Köz­pont hatodik alkalommal szervezi meg a jó hírnek ör­vendő, kedvező tapasztalato­kat gyűjtött tábort. A gyere­kek augusztus 11. és 23 kö­zött a megyeszékhely úttörő­váltótáborában, a tóstrand mellett tegnap rendezkedtek be, s az elhelyezkedés után hozzáláttak a műhelyek ki­alakításához. Hat csoportban, munkaterv szerint, sziszte­matikusan folyik a. munka, pedagógusok és művészek irá­nyításával. A tábort fiatal pedagógus, Antal Gábor, a beszíerce-lakótelepi általá­nos iskola tanára vezeti- Cso­portvezető Földi Péter mű­vészpedagógus. Morvái Lász­ló, Varga István, Antal Gá- borné pedagógus, Várkonyi András iparművész, Kapare- lisz Szpyros építész, és segít a közös munkában Tóth Ju­dit ifjú iparművész. A gye­rekek tőlük valóban so­kat tanulhatnak, megfelelően fejleszthetik ügyességüket, szépérzéküket, ízlésüket. Napi kétszer három órában folyik művészi alkotótevékenység — például festés, zománcozás, embléma- és bábkészítés. A maradó szabad időben játsza­ni. különféle előadói művé­szeti programokban részt venni, olvasni, sportolni le­het. A művelődési tábor szer­vezői még arra is gondoltak, hogy a tehetséges gyerekek számára egyéni bemutatkozá­si lehetőséget teremtsenek a többiek előtt, ezért már a le­vélben kérték őket. hogy kedves játékaikat, hangszerei­ket hozzák magukkal. Bízunk benne, hogy a ható-, dik művelődési tábor is sok-‘ sok élménnyel gazdagítja a gyerekeket, hasznos tapaszta­latokkal szolgál a szakembe­reknek. S a gyerekek is öröm­mel és lelkesülten mesélnek ősszel az iskolában tanulótár­saiknak a salgótarjáni úttörő­váltótáborban töltött dolgos, szórakoztató, szép napokról. Idegenforgalmi kaleidoszkóp (Vili) Kalocsai mulatság Ha azt mondom, Kalocsa, a helységnévből mindenkinek az egyik legszebb magyar népviselet, a sokszínű hímzés­sel díszített gyolcsing, prusz- lik, kötény, főkötő jut eszé­be. Aki járt a régi Duna-ágak közötti kisvárosban, s meg­fordult a takaros házaknál, láthatta, hogy az asszonyok maguk pingálták a szobák, konyhák falát, koszorút fes­tettek az utcai homlokzatok falára, az eresz alá. Ma is ápolják a hagyo­mányt, a legjobb íróasszonyok hírneve eljutott a környéken túlra, nem egy kapott közü­lük meghívást külföldre is. A kalocsai népművészeti és há­ziipari szövetkezet termé­kei ka{*ósak a hazánkba láto­gató turisták *örében. Kere­settek az itt élő fazekasok vörösagyag korsói, és kék mintás fehér cseréptálai. A másik jellegzetes ismertető- jegy: a paprika. Kalocsa vi­déke adja az ország nemes- fűszerpaprika-termelésének nagyobbik felét. Az egyénileg. vagy az IBUSZ csoportjaival ide láto­gató turistákat azonban más is vonzza a nádfödeles, tor- náeos, parasztházak utcáiba és a barokk városközpontba: a kalocsai emberek vendég­szeretete. A várostól alig pár kilométerre fekvő hajósi pin­cefalunak több mint ezer présháza nyitva áll azok előtt, akik meg akarják ízlelni az erős, testes fehér és vörös bo­rokat. Alig pár hónapja, hogy a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság megnyitotta Kalocsa-Ha- jóson Cabernet fogadóját, ahol a tájjellegű ételekhez illő ru­bin- és aranyszínű borokat kínál az étteremben és a pinceborozóban. Ha jól érzi magát a vendég, akár itt is éjszakázhat az összkomfortos szálláshelyen, a kétágyas szo­bákban. (A fogadó közvetlen szomszédságában hamarosan megkezdik a 60 ágyas szálloda építését.) Gondoskodtak a turisták szórakoztatásáról is, horgász- tanyán, lovaglóiskólában tölt­hetik a szabad időt. Á hajósi népi együttes pedig jókedvre derít öreget és fiatalt, amikor bemutatja a németajkú köz­ség tréfás táncjátékait. Ilyen­kor a három harmonikás rá­zendít egy sváb dalra, a ven­dégek együtt ropják a táncot a népviseletbe öltözött fiúk­kal, lányokkal. H. A. A Cabernet fogadó harmonikaszó messzire száll a szőlőskeríekj felett Nedű csorog a poharakba Kalocsa-hajósi fiatalok tánc-j bemutatója Egy amerikai üzletember felkeres egy lelkészt és ezer dollárt kínál azért, hogy az a Miatyánkot ezentúl így mond­ja: „Mindennapi Coca-Colán- kat add meg nekünk ma . . A pap elutasítja a kérést. Az üzletemben zsörtölődve tá­vozik : — „Mindennapi kenyerün­ket. mindennapi kenyerünket” — ezt persze nyugodtan haj­HUMOR togatja. Kíváncsi vagyok, mennyit kap a pékektől . . . — Mit tud felhozni ment­ségére? — kérdezi a bíró a visszaeső bűnöst. — Tízszer voltam ered­ménytelenéi büntetve..» Az irodavezető így szól a* új alkalmazotthoz: — Legelőször fogja a sep­rűt, és seperje fel az iroda padlóját. — Én egyetemet végeztem,’ Sír! — mondja sétődötten az újonc. — Ó, vagy úgy! Adja ide ne­kem a seprűt, majd én meg­mutatom, hogyan kell csinál­ni! Á kultúra hírei ’A VARSÓI KÖNYVVÁSÁR Az idén 26. alkalommal rendezték meg a lengyel fő­városban a nemzetközi könyv­vásárt. 24 ország 1500 kiadó- vállalata százezer kiadványt mutatott be, elsősorban a tu­dományos-technikai iroda­lom témaköréből. A LENGYEL FORDÍTOK SZÖVETSÉGE 1981 januárjában alakult meg az INTERPRESS kezde­ményezésére a lengyel fordí­tók szövetsége. A szervezet célja a kultúra terjesztése mel­lett a fordítói és tolmácshi- vatás védelme, az utánpótlás ' biztosítása, az alkotói feltéte­lek javítása, a szerzői jogok képviselete. A szövetség hat szekciót működtet; a konfe­renciatolmácsok. a műfordí­tók, a tudományos és szak­fordítók, a hiteles tolmácsok, a publicista fordítók és a tol­mácsokéhoz hasonló szolgála­tot ellátó, úgynevezett kísérő­fordítók osztályait. A szerve­zet elnöke dr. Andrzej Kop- czynski docens. 110 TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT A lengyel tudományos ki­adó, a PWN nem csak aka­démiai kiadványról, monog­ráfiáról, tankönyveiről, encik­lopédiáiról, szótárairól híres, hanem ez a kiadó jelenteti meg a lengyel tudományos folyóiratok többségét is. A ki­adó 110 tartalmas, tetszetős kivitelű folyóiratot ad ki. 4 NÓGRÁD - 1981. augusztus 12., szerda Közönséges1, minden bolt­ban kapható inkacsikkvitlára lett volna szükségem. Elcap- lattam a legközelebbi ABC- be, hogy vegyek egy tucatot. Hiáha fürkésztem azonban a regálokat, sehol semmi. A polcok közt feltűnés nélkül őgyelgő, vizslaszemű kar­társnő arról biztosított: a raktárban sincs. Az üzletve­zető megnyugitatott: talán a jövő héten kap. Nem kapott. Egy - hónap múlva sem. Más boltokban sem találtam. Az egyikben kértem a vásárlók könyvét. Készséggel hozták. De meg­jegyezték : a bejegyzéstől még nem lesz se inkacsikk, se vitla. Mondtam, majd meglátjuk. Megláttam. Hónapok múl­va sem kaptam inkacsikkvit- lát. És a panaszomra se ér­kezett válasz. Amikor ezen fölháborodtam, egy megértő üzletvezető bizalmasan meg­súgta: semmi okom a türel- metlensegre. Mert a pana­szok intézésének megvan a maga szolgálati útja és idő­be telik, míg a panasz olyan fórumhoz jut, ahol intézked­hetnek is. No, ennek én utánajárok, gondoltam. Először vállalati szinten foglalkoztak a panaszommal. Homlokráncoló kartárs föl­jegyzést készített a bejegyzé­semről Fejcsóváló előadónak, Szolgálati út aki fölterjesztette Hümmögő osztályvezetőhöz. Ejha főosz­tályvezető már ügydarabot készített Nodeilyet igazgató­helyettesnek, aki áttette Hej- jajj igazgatónak. Ö átiratot szerkesztett a minisztérium­nak, de előbb aláíratta Na­hát vezérigazgatóval. A rrtinisztériumbap Ejn-ye- bejnye referenssel kezdődött a szolgálati út, aki Nono fő­előadónak referált. Tőle At- tóltartok tanácsoshoz került az akta, majd Lehetbenneva- lami főtanácsoshoz, aki Hűha főosztályvezetőnek küldte meg döntés végett. <5 azon­ban nem vállalta, hogy olyan horderejű ügyben, mint az inkacsikkvitia-hiány, hatá­rozatot hozzon, ezért tovább küldte Ezbizonygond minisz­terhelye ttesnek. Nála véget ért a szolgálati út, de kiderült, nincs hatás­köre a döntéshez. Lévén, hogjy.á gyártás nem a keres­kedelemhez, hanem az ipar­hoz tartozik. Illetékesség oká­ból hát áttétté a panaszomat a társminisztériumba. Ott ugyancsak jól kidolgo­zott szolgálati út volt Szem­öldökrántó iktató kartástól Vannakmégnehézségek ál­lamtitkárig. Nála kiderült: ő sem illetékes. Mert az inka- csikkvitlát nem az ipar, ha­nem a szolgáltatás gyártja. Hogy ne legyek hosszadal­mas: elég tekervényes úton, de eljutottam a retymetyü- tyürkei Kelletteznekünk Tsz Valamtbölélnikzll mellék­üzemágához, ők gyártották az inkacsikkvitlát. Gyártot­ták, mert, amikor tavaly egyesültek a Talánigyjobb- lesz Tsz-szel, akkor az új el­nök beszüntette a melléküze­met. Az elnök azt tanácsolta: írjak beadványt a, szövetke­zeti központhoz, indokoljam meg alaposan, hogy a haté­konyság, a termelékenység növelése és az importkiváltás érdekében milyen nélkülöz­hetetlenül fontos az inka- csikkvitia és kérjem a mel­léküzemág újjászervezését. Óvott azonban a túlságos derűlátástól, azt mondta, ha eb is fogadják netán a bead­ványomat, ne reménykedjem gyors elintézésben, mert a szövetkezeti 1 központnak előbb engedélyt kel] kérnie a minisztériumtól és annak megvan* a maga szolgálati útja, nemikülönben annak is, hogy ők újból melléküzemet létesíthessenek. Mondtam az elnöknek: tu­dom, hiszen másfél évbe telt, míg a szolgálati úton elju­tottam hozzá. És az fix, hogy én még egyszer nem megyek végig ezen az úton. Mindezekért elhatároztam: bármilyen fontos az infláció begyűrűzése elleni küzdelem­ben és a hatékonyságot nö­velő innovációban az általam gyártott apapurinkaszikvizin- qpikvizakva, én beadom az - ipart, nem mérgelődöm to­vább az előállításához nél­külözhetetlenül szükséges, tízfilléres alkatrész, az inlca- csikkvitla beszerezhetetlen­sége miatt. Dacos elhatározásomat tett követte, műhelyemet fölszá­moltam és harzi kanárikat tenyésztek benne. Mellék- foglalkozásban, mert állást is vállaltam. Persze, többet jö­vedelmezett az apapurinka- szikvizir.csikvizakva, de az állásomban som keresek rosz- szul. Ráadásul tiszta, szép, elegáns munka. Dolgozószoba pálmával, bársarokkal. Olyan titkárnővel, hogy Misziznek szólítja a Hilton pincére, amikor a kicsike ott referál 'nekem a villásreggelinél. És persze: kocsi, sofőrrel. Beilleszkedtem ugyanis a szolgálati útiba. A szövetkeze­ti központban két hete én vagyok a Leszezmégígyse fő­osztály vezetője. Homoródi József

Next

/
Thumbnails
Contents