Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-14 / 190. szám

allódó tehetségek Fiatal mérnök ismerősöm elégedett. Az egyetemről kikerülve, évente léphetett előbb­re egyik megyei tervezővállalat ranglétrá­ján Először- szerkesztő volt, majd tervező- szerkesztő, később tervező, a következő esz­tendőben pedig már irányító tervező. Szép karrier. Nemcsak a tehetség kibontakozta­tását teszi lehetővé egy ilyen előrehaladás, de anyagilag is kedvező, hiszen az első és a legutóbbi beosztása közötti fizetéskülönb- séz 3000 forint. A fiatal műszaki értelmiség érvényesülé­sét azonban nem az ilyen példák jellemzik. Általában a kezdő tervező mérnökökre so­kkig csupán rajzolói feladatokat bíznak. Az üzemekben' sem jobb a helyzet. Okleveles mérnökök, gyakran az irodákban adminiszt­rálnak, a műhelycsarnokokban szerszám és anyag után futkosnak. Ugyanakkor speciá­lis szakterületeken gyakran nagy szükség lenne rájuk, ehhez azonban — legalábbis kezdetben — nem elegendő az egyetemeken- szerzett általános szakismeret. Több vizsgálat igazolja, hogy az átlagos képességű szakmunkás életpályája során többet keres, mint a diplomás mérnök, ezért aztán érthető, ha a kezdő műszaki értelmi­ségi nem valami optimista. Sokan közülük csalódva hagyják ott a pályát. Fizikai ál­lományba mennek, olykor pedig egy éles kanyarral fordulnak a kecsegtetőbb lehető­ségek felé. Belőlük lesznek a diplomás ta­xisok, önálló kisiparosok;, kiskereskedők. Mindennek haszna is van, a kár azonban jóval nagyobb. Fölösleges is lenne indokol­ni, miért veszít a társadalom az effajta pá­lyakorrekciók miatt. Az viszont alapos vizs­gálatot kíván, hogy valójában mire és ho­gyan és hány embert kellene képezni egye­temeinken. Ugyanakkor meg kell változtatni a műszaki dolgozók bérezése közötti arány­talanságokat. E két program mielőbbi meg­valósítása nemcsak a már végzett tehetsé­geket mentené meg a kallódástól, hanem azokat is, akik éppen az említett anomáliák miatt nem választják a műszaki értelmiségi pólyát. Köztudott ugyanis, mennyire csök­ken az érettségizett fiatalok ez irányú érdek­lődése, hogy a műszaki egyetemekre már- már lasszóval fogják a felvételizőket. Sőt. A KISZ legutóbbi kongresszusának egyik küldötte szerint a fiatalok egyre gyak­rabban vitatkoznak arról, érdemes-e egyál­talán diplomát szerezni? Borisz Pasztuhov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára a Magyar Rádiónak adott interjújá­ban a közelmúltban ugyanerről a gondról beszélt. A jelenségnek itt is, ott is társa­dalmi összetevői vannak. Ebben persze nem lehet sóhajtozással és széttárt karokkal be­letörődni. Hogy az elkövetkező években, év­tizedekben ne kallódjanak el a tehetségek, már a legkisebb gyerekek körében is van­nak tennivalóink. Olyan légkört kell terem­tenie a szülőnek, a családi környezetnek, amely a gyermek természetes megismerési vágyát erősíti, azt minél teljesebben kielé­gíti. Tehetségének megismerését, fejlesztését megkönnyíti. És mit tehet az általános iskolai peda­gógus? Neki kell felismernie, kinek mihez van tehetsége. Ö az, aki nem intézheti el azzal a rosszul nevelt gyermeket, hogy „azt” csak a csavargás érdekli. Vagy a munkás­szülők gyermekét, hogy majd jó lakatos lesz belőle. Olyan igazságos, természetes szelek­cióra van szükség, amelyben nem a divat, a család hiúsága, vagy szokása, hanem ki­zárólag a tehetség, az alkalmasság, a szor­galom, a tudás megszerzése és hasznosítása iránti Vágy irányítja az egyetemekre, a fő­iskolákra a fiatalokat. Szoktuk mondani; az igazi tehetség min­den körülmények között utat tör magának és érvényesül. Azt hiszem, ez csak az egé­szen ritka, a kivételes képességűekre vo­natkozik. A többség azonban egyszerűen „csak” tehetségesnek mondható, olyannak, aki a családiban, az iskolában, a • munkahe­lyen Is segítségre, biztatásra és ösztönzésre szorul. Ellenkező esetben könnyen elkallód­hat. Akár önhibájából, akár mások közö­nye, vagy hozzá nem értése miatt. Réthy István Termelési tanácskozás Nagyszerű fél év Tiribesen sági környezet. A magyar nép­gazdaság mint élő szervezet ma — a második fejlődési korszakváltás stádiumában — kamaszkorát” éli. E „serdü­lés” éveire jellemző — töb­bek közt — az emberi ter­melőerők képlékeny állapota, nyersanyag- az általános, relatív tőke- génvségünk Műszakonként termelési ta- gátat harántoltak, felhagytak, Hasonlóan bizonyos szállítá- nácskozást tartottak a tiribesi illetve visszaraboltak másfél si változtatások kivitelezése, aknaüzemben, ahol Mihalik száz méter homlokot, Újra- Továbbra is érvényesíteni kell Sándor főmérnök értékelte az nyitás — kisebb szakaszok- a teljesítmények és a bérek első fél év gazdálkodásának ban — 140 méter hosszúság- összhangját, az anyagok újra főbb kérdéseit, és ismertette ban történt. Kedvezően ala- való felhasználását, az ener- az év hátralevő időszakának kult az árbevétel is: az akna- giagazdálkodásban a megkez- feladatait. üzem a tervezettől tonnánként dett ésszerűsítést, takarékos­Az aknaüzem féléves — és 65 forinttal kapott többet az ságot. A jobb és‘ jövedelmé- júliusi — mérlege alapjaiban értékesített szénért. A költ- zőbb termékkibocsátás érdeké- pozitív; megfelelt az új gaz- ségszint az első negyedévben ben továbbra is szorgalmazni dasági szabályzóknak, a válla- elért 92,1 százalékról július kell a -minőségi termelést, lati párt- ég gazdasági veze- végére, a tervhez képest, 88 Megelőző intézkedések sziik- tés által meghatározott köve- százalékra csökkent. Az alap- eégesek a baleseti helyzet ja- telményeknek, és az itt dől- munkára fordított idő — a vitása érdekében. Rendszeres gozó bányászok érdekének, korábbi évekhez viszonyítva és hatékony foglalkozást igé- Az akna féléves termelési — lényegében szinten maradt, nyel a szocialista 'munkaver­tervét _ 70 ezer 750 ton- A frontfejtésen 2036-íal, a seny és a munkahelyi légkör n át — 8244 tonnával túltelje- meddőelővájáson 1457 mű- javítása. sítette. Vagyis a mennyiségi szakkal többet, a szánelővá- . , terv teljesítése 111,7 százalék, jáson 90 műszakkal kev«eb- “SSdaS Sto ő­Ez mindenekelőtt a fronti szó- bet használtak fel. Az ossz- . doleo­cialista brigádok pontos, lelki- létszám átlag^ 5-tel volt i9-en mondták “el ismeretes munkájának es a magasabb a tervezettnél. A véleményüket a váUa]at és az szervezetts-egnek köszönhető, bergazdalkodasban -. noha aknaüzem gazdálkodásáról, Az első hat hónap ütemes, az aranyosa terv tiűteljesite- azdasᣠ& £olitikai é]etéj eredményes termelese folyta- sevel — 900 ezer forint több- - feicyölalóir tíihbxéoe "TT‘Í“'"7----­tód ott. Ezt bizonyítja, hogy letkifizetés mutatkozott. Sajá- ™!atM C serIetelV€l foglalkozik. Az új-/.llttnikr.-n m-nKo/inoTM rov.- irtó ríorwl /“vr nolATtTOTT M A0V ÍJ ” Ember és gazdaság Bölcs könyv egy „kamcsszról „A feldolgozóipar költségeit hiány, vagy: az optimálist ma nagyban terheli, teljesítő- meghaladó • növekedési ütem, képességét pedig csökkenti a az értékrend ellentmondásos- termelés rossz szervezettségé- sága, a döntési rend felemás bői, a munkafegyelem fogyaté- volta és így tovább Ám gyű kosságaiból és a termelés kul- lekeznek a túra elmaradottságából adódó hormonjai munkaidő-kiesés, alacsony in­tenzitás, valamint a termék- minőség kifogásolható volta. Becslésem szerint, ha semmi egyéb körülmény nem változ­na, csak a fenti tényezőket a Német Demokratikus Köztár­saság vagy Ausztria mai szín­vonalára emelnénk, a rendel­kezésünkre álló nemzeti jö­vedelem mintegy 10—15 szá­zalékkal egy csapásra megnő­ne. . A Kossuth Könyvkiadónál idén megjelent Kozma Ferenc- könyv: Az emberi tényező a gazdasági fejlődésben számos hasonló, jó értelemben moz­gósító közlést, gondolatot tar­talmaz. Az elismert közgaz­da e legújabb kötetében — három korábbi dolgozatát még egyszer összefoglalván — azt az általa helyesnek vélt gazdaságpolitikai irányzatot vázolja föl, amely a honunk lakóiba!) rejlő alkotóerő ha­tásosabb és gyorsabb kibon­takoztatását szolgálja. E kon­túrok meghúzása közben a szerző egy sor olyan fontos kérdést érint, amely — véle­ménye szerint — nem csupán szakmai gond. hanem a leg­szélesebb értelemben vett társadalompolitikai ügy. így hasznosnak látszik e kérdés­köröket, és a velük kapcsola­tos megoldási javaslatokat né­pesebb olvasóközönséggel is megismertetni. A neves szakember kiin­dulópontja: a népgazdaság — bonyolult, élő organizmus. Sejtjei az egyének, szövetei, szervei a különböző kollektí­A takarékosságban az egyik fontos követelménynek tech­nológiai fegyelem betartását tartja Kozma Ferenc. Ebben fontos szerepe van a terme- „felnőtté válás lesi kultúrának „nemzedékek is: a termelési kellenek ahhoz, hogy a ter­kultúra fejlődése, a szervezé­si tapasztalatok gyarapodása, a szocialista vállalkozás megjelenése és a világgazda­sági kapcsolatok korszerűbbé tétele. Kozma a diagnózis után a koncepciójának megfelelő szempontokból taglalja a gaz­daságunkat övező környezetet, csoportosítja a — többé-ke- vésbé tág körben ismert — gondokat, tendenciákat, és le­vonja legfontosabb követ­keztetéseit. A pillanatnyilag járható úthak két pont jelöli ki az irányát. Az egyik — napjainkban itt is. ott is untig ismételt, mégsem át­gondolt — a gazdálkodás ra- cicjpizálása, kiváltképp a ta­karékosság ésszerű módjainak kibontakoztatásával. A másik a gazdálkodás emberközpon­túságának fokozása. Ez utób­bin három főbb teendőt ért a szerző. Először is: a fej­lesztést tudatosabban az ér­tékes termelési faktorokra: a szaktudásra és a szorgalomra kell alapozni. Másodszor is: módosítani kell a gazdálkodás értékrendjét olyanképpen, hogy az a minőségi munka és az innováció elterjedésének, kifejlesztésének kedvezzen. Harmadszor: a döntési rendet úgy érdemes átalakítani, hogy a maitól sokkal inkább segít­se elő az egyének, a vállala­tok, az országos irányító szervek kooperativitását. A föladatokat részletezve Kozma kifejti, hogy mai vi­szonyaink közt a nemzeti jö­vák. életközege a világgazda- vedelem megsokszorozásának legreményteljesebb módja: a munkák .szakértelem- és gon­dosságigényének, vagyis a munkák bonyolultsági foká­nak növelése. Ez az a lehe­tőség, amelynek kihasználásá­val keresztül tudunk jutni a és energiasze- szabta korláton. lésben a pazarlást a technoló­gia adta határok közé szorít­suk” — állapítja meg bölcsen,' kincstári optimizmust mellőz­ve a szerző. ,>A legfontosabb az — szögezi le —, hogy a vállalati vezető gárdának minden gramm, a technoló­giai normatívákon felül fel­használt energia, anyag, nor­maóra, minden feleslegesen kihagyott műszak, minden tű­réshatáron felüli selejt, min­den kidobott hulladék és mel­léktermék stb. rendkívül erő­sen nyomja lefelé a jövedel­mét. csökkentse presztízsét (...), rontsa esélyeit arra vo­natkozólag, hogy vezető ál­lást betölthetne vagy sem.” Többször, különböző for­mában ismétli a szakember* hogy gazdaságunk legfőbb kincse, a több mint ötmillió aktív lakos tehetsége, tudá­sa, szorgalma. Ám újfent böl­csen, figyelmeztet e kincs föl- használhatóságának határai­ra is. Nem hárítható el az összehangolt, megtervezett cselekvés azzal, hogy a lakos* ság áldozatvállalására apellá­lunk: ..Történelmi tapasztalat,' hogy az áldozatkészség csak akkor képes tényleges ered­ményt hozni, ha egy (...) megalapozott folyamat meg­gyorsításáról (...) zökkenők áthidalásáról van szó. A la­kosság önzetlen segítőkészsé" ge a komplex gazdaságpoliti­kát segíti, de nem helyettesít­heti. . Az érdekfeszítő könyvben Koznia egy rakás ósdi lózun­got érvénytelenít, ugyanak­kor seregnyi új, friss gondo* lattal előáll, így könyvével csupán mint olvasmánnyal is elősegítve olvasójának — mint ,.emberi tényezőnek” — fejlő­dését, pallérozását. Molnár Pál Takarmánykeverék- kutató intézet Kosztinbrod környékén nemsokára megkezdi műkö­dését Bulgária első olyan me­zőgazdasági tudományos ku­tatóintézete, amely takar­mánykeverékek biológiai kí­júliusfoan — szabadnapi tér- tos gondot jelentett, hogy a melés nélkül — a tervteljesí- baleseti mutatók az előző öt­is élt. A felmerült kérdésekre ^ -ftéke 125 5 százalék. A évi átlaghoz viszonyítva rom- ^fa ítk»“b többlet pedig 3056 tonna. Jól lottak. Szaporodtak a 3—4—5 indult augusztus is: hétnapi napos kiesővel termelés alapján a produktum tek, amelyek következtében 643 tonnával haladja túl a a gyakoriság romlott, a sú- tervet. A tárgyidőszakban lyosság és az ezer műszakra tervszerűen végezték a front- eső kieső idő viszont minimá- átállásokat, a vágatépítéseket, lisan javulást mutatott a vető- és vágatharántoláso- Az f6bb fe]ada_ tait a főmérnök a követke­zőkben foglalta össze. Töre­•iiSrn halasé- Sánták a 31. bányásznapon át- adásra kerülő kiváló dolgozói kitüntetések személyi javas­latait T. L intézmény — a FAO támoga­tásával és közreműködésével — laboratóriumaiba és kísér­leti üzemrészeiben a külön­böző takarmányfajták haté­konyságát keverésük optimá­lis arányát és az állattartás során várható hasznosságát vizsgálja. kát üzembe helyezték az száílitórendszereket. uj A vágathajtási tervet 1213 kedni ^ a 140 ^ tonnás százalékra teljesítették. Ter­ven felül 226 méter előkészí­tő vágatot hajtottak ki. Befe­jeződött a VI-os ereszkei pil­éves termelési terv teljesíté­sére, illetve túlteljesítésére. A cél, hogy december végé­lérfront teljes előkészítése, ig a többlettermelés a 19 ezer Ezáltal több mint fél évre tonnát érje el. A legközelebbi való fejtésre alkalmas terüle- (és egyik legfontosabb) ten- tet nyertek. Megkezdődött a nivaló a VI-os ereszkei front VI-os ereszke alatti Il-es te- vető feletti bal szárnyának len előkészítése. A két front- visszarablása és a már meg­fejtésen összesen 240 méter vá- kezdett jobb szárny nyitása. A mezőgazdaság gépesítése Az elmúlt három évtizedben az a mezőgazdasági nagyüzemek- NDK mezőgazdaságának gépe- ben gépkezelőként, növényter- sítése jelentős mértékben foko- mesztöként és állattenyésztőként, zódott. Ma a mezőgazdasági üze- A mezőgazdaságban foglalkozta- mek’oen 130 ezer 15—225 lóerős tott minden tizedik nő megfele- (10,5—157,5 kW teljesítményű) lő szaktudással, gépjárművezetői traktor, 13 500 arató-cséplő gép, engedéllyel és a mezőgazdasági önjáró cukorrépa-betakaritó, búr- nagyberendezések kezelésére szó- gonyaltombájn, és más speclá- 16! jogosítvánnyal rendelkezik, lis gép található. Az ország me­zőgazdasági gépparkja jelenleg A gépesítésnek főleg a nö- ni ntcgy 15 milliárd márkányi ér- vénytermesztésben látják nagy téket képvisel. hasznát. Az NDK-ban jelenleg A nagyfokú gépesítés lehetővé 1200 szakosított növénytermesztő tette a nehéz fizikai munka csők- nagyüzem működik, egyenként, hentesét, a munkaidő szabályo- mintegy 5000 hektáros területtel, zását és a nők nagyobb arányú A gépesítés foka magas: 100 hek- munkába állítását a mezőgazda- tár földterületre 130 lóerőnyi (91 •ágban. Egyre több nő dolgozik kW) gép jut. Nagyüzem a kisüzemben Késiül a savanyúság Minden jel szerint nehezen Most kezdődik a paprika szakít táplálkozási hagyomá- savanyításának a dandárja, nyaival a magyar ember. Et- Négy vagonra való már kész, kezesi szokásaiban még most összesen 22 vagonnyi meny- is a megszokott köretekkel nyiségre számítanak az üzem­készített húsételeknek adja ben. A tsz saját termését teszi meg az elsőbbséget, márpedig el téli savanyúságnak, eladás­ezekhez savanyúság kívánko- ra megkötötték a szerződést zik. Erről gondoskodik me- a FÜSZÉRT-tel és a ZÖLD- gyénkben a szurdokpüspöki ÉRT-tel. Az ecetes paprika Béke Termelőszövetkezet sa- készítése október közepéig vanyítóüzeme. elegendő munkát ad a tartó­Részben saját termésű, sítóüzem dolgozóinak majd részben , vásárolt zöldfélét llt®1'®s> illetve nagyobb ada- tesznek el télire a tartósító- gok,bí?n uv<Jgbe kerül a sava­üzemiben. Beszerzéseinél most , . . _ A Csanyi Állami Gazda­ságtól zöldparadicsomot vásá­a csemegeuborkánakvaló okoz nehézséget, a vártnál keve­sebb termett eddig a környék kertjeiben. rolt a szurdokpüspöki tsz tar­tósítás végett. Az ínyencek­nek való savanyúságból két Végefelé jár az uborkasze- vagonra valót készítenek az zon a tartósítóüzemben. Már- üzemben. mint \ a kovászos uborkáé, A savanyúságok készítése amiből már eddig beraktak jó kiegészítő tevékenység a vagy 15 vagonra valót. A fi- tsz számára. A tartósítóüzem- nom, jellegzetesen nyári sa- tői idén tíz és fél millió fo- vanyúságot zömmel a Pest— rint árbevételt várnak, s az Komárom—Nórád megyei eddigi eredmények azt jelzik, FÜSZÉRT Vállalatnak adta hogy teljesítése nem okoz kü- el a tsz. lönösebb gondot. A SIKK Női Ruházati Szövetkezet szécsényi telepe sikere^ sen zárta az első fél évet. Tervüket 125 %-ra teljesítették az asszonyok. Az első fél évben folyamatosan látták el az ország üzleteit női szoknyákkal, blúzokkal és bundákkal. A gépen: Nyikony Margit üzemvezető Kovács Ilonának, az üzemegység kiváló' dolgozójának az esetenkénti gondokon segít.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents