Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

Üzemi balesetek a mezőgazdaságban Mind elkerülhető lett volna... Mély megrendüléssel és fájdalommal tudat- tus 17-én, hétfőn, 14 órakor lesz a Mező juk, hogy Pothornik József elvtárs, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke hosszan tartó be­tegség után elhunyt. Pothornik József elvtárs temetése augusz­Imre úti temető munkásmozgalmi panteon­jában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le ke­gyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Társadalmunkban legfőbb érték az ember. Életének, testi épségének, egészségé­nek megóvása, védelme min­dennél előbbre való. Nincs ez másként a mezőgazdasági nagyüzemekben sem és arra kerestünk választ, mi a hely­zet a munkavédelemmel, ho­gyan alakult az üzemi bal­esetek száma a megye ter­melőszövetkezeteiben és a szövetkezeti közös vállala­toknál. A kérdésekre az egyik leg­illetékesebb, Horváth Kálmán műszaki munkavédelmi fel­ügyelő adott választ. — Hogyan változott az üze­mi balesetek száma az el­múlt időszakban, növekedett, vag.y csökkent? — Ha a számokat nézzük növekedett, hiszen a tavaly első félévi 299-ről 359-re nőtt a termelőszövetkezetekben és szövetkezeti közös vállala­toknál bekövetkezett üzemi balesetek száma és több a táppénzesnap is. Az össze­hasonlítás azonban nem ad reális képet, mert az idén ja­nuár elsejétől érvényben le­vő új rendelkezés kibővítet­te az üzemi balesetek körét. Azaz, olyan baleset is üze­minek minősül, amely ko­rábban nem "lett volna az. — Mondana példát is? — Év elejétől üzemi bal­eset, ha a dolgozót munkába menet, vagy onnan jövet pél­dául tömegközlekedési esz­közön éri baleset. Ugyancsak ennek minősül, ha valakit társadalombiztosítási szol­gáltatás igénybevétele — mondjuk, orvosi vizsgálat — közben ér baleset. Brigádok A kongresszusi és felszaba­dulási munkaversenyben el­ért sikerek újabb ösztönzést adtak a Volán 2. sz. Vállalat dolgozóinak az 1981. évi ered­mények fokozásához. Az idei tervek teljesítésére a vállalati munkaverseny-ajánlások fi­gyelembevételével 168 brigád tett vállalást. A brigádokban dolgozó 1737 fő a vállalati lét­szám 71,2 százaléka. A 38 if­júsági brigád felajánlása kap­csolódott a KISZ X. kong­resszusa tiszteletére indított versenyhez. Emelkedett a komplexbri­gádokban dolgozók száma. A MÁV—Volán komplexbrigá­dok mellett a Volán—Kohász és a Volán—Romhányi FIM komplexbrigádok is újszerű vállalásokat tettek. A szocialista munkaverseny eredményességét, a verseny- szellem lendületét és tartal­mát elősegítette a középtávra szóló kollektív szerződés és az új munkaverseny-szabály- zat is, amelynek megvitatá­sában a dolgozók, a szocia­lista brigádok aktívan vet­tek részt. A követelményrend­szernek a feladatokhoz való igazítása, az erkölcsi- és anyagi ösztönzés formáinak bővítése újabb lendületet adott a kollektívák, az üzem­egységek közötti verseny­mozgalom kiszélesítéséhez. Az 1981. első félévi ered­mények kedvezőek. Június végéig 28 millió utast szállí­tottak el, az utaskilométer 5 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszaká­nak teljesítményét. Javult az utazás kulturáltsága, csökkent az utaspanaszak száma. A te­herforgalmi részleg 11 száza­lékkal több súlyt és 5,4 szá­zalékkal több árutonnakilo­m.étert teljesített, mint a bá­zis időszakban. Fokozott fi­gyelmet fordítottak a nagy szállíttatok, a vasúti el- és feltuvarozás és a lakossági igények kielégítésére. Az üzemképesség színvonala is javult, a költséggazdálkodás az egyes problémák ellenére is fegyelmezett volt. Az autó­buszok fajlagos gázolajfo­gyasztása 5 százalékkal, a benzines tehergépkocsik fo- gvesztése pedig 7 százalékkal csökkent. — Miből származik a leg­több üzemi baleset? — A sokéves tapasztalat — és a számok — egyértelmű­en azt mutatják, hogy a sze­mélyek esése okozza a leg­több sérülést. Ezt követi az állatokkal való foglalkozás közben bekövetkezett üzemi balesetek száma. Az előbbi főként a munkahelyek — szántóföldek, gyümölcsösök, rossz utak — egyenetlenségé­ből, síkosságából adódik, míg utóbbinál az állatok kiszá­míthatatlan magatartása játszik közre. Ezen a terüle­ten ráadásul sokan dolgoznak idősebbek, akik jóval sérülé­kenyebbek és ráadásul nehe­zebben is gyógyulnak. A nők változatlanul óvatosabbak, mint az erősebb nem képvi­selői, jobban figyelnek és előbb felismerik a veszély- helyzetet. Így érthető, annak ellenére, hogy — a mellék­üzemi tevékenység bővülése miatt egyre nagyobb szám­ban dolgoznak a mezőgazda­ságban — az őket ért üzemi balesetek száma nem növek­szik arányosan. — Sajnos, évről évre tör­ténnek súlyos, csonkulásos üzemi balesetek a mezőgaz­daságban és akad halállal végződő is. Mi okozza ezeket? — Elsősorban az emberi felelőtlenség. Ittasság, enge­dély nélküli munkavégzés, jogosítvány nélküli járműve­zetés, gépek burkolat nélkül történő üzemeltetése nem egyszer igen súlyos következ­ményekkel jár. Az idén is történt már egy halálos ki­menetelű üzemi baleset és hat csonkulásos. Valameny- nyl olyan, amely elkerülhe­félidőben A sikeres terv teljesítése érdekében a vállalat külön munkaversenyt hirdetett meg üzemegységenként és profilonként az első félt évre. A gazdálkodó egységek munkaver senyében profilon­ként a következő helyezési sorrend alakult ki. Személyszállításban első lett a balassagyarmati üzemegy­ség, második a salgótarjáni személyforgalmi üzemegység, harmadik a nagybátonyi üzemegység. Teherfuvarozás­ban a salgótarjáni és a ba­lassagyarmati üzemegység egyenlő pontszámot ért el. Az első helyet a gazdálkodás mi­nősége döntötte el a salgótar­jáni teherforgalmi üzemegy­ség javára, második a balas­sagyarmati és harmadik a nagybátonyi üzemegység lett. Megállapítható, hogy az el­ső félévi üzemegységek kö­zötti versenyben igen jelentős sikerek születtek. A jó ered­mények biztosítékot jelen­tenek arra, hogy a vállalat az éves tervét is eredménye­sen teljesíti. Az első fél év tapasztalatait augusztus 3-án szakosított brigádvezetői tanácskozáson értékelték. Számba vették a második félévi feladatokat is, így többek között a válla­latoknál a második fél év­ben bevezetésre kerülő ötna­pos munkahétre való Mérés­ből adódó személyszállítási, a mezőgazdasági termények szállításából és a lakossági igények jobb kielégítéséből adódó feladatokat. Megálla­pították azt is, hogy a máso­dik fél évben, de az elkövet­kező években mindinkább követelménnyé válik a mi­nőségi munkavégzés. Az év hátralevő időszakában úgy kell dolgoznia a vállalatnak, hogy azzal az 1982. év fel­adatainak végrehajtására is jól fel tudjon készülni. Az első félévi munka érté­kelésére, a jó munka anyagi elismerésére, a második fél­évi feladatok megvitatására augusztus első felében terme­lési tanácskozásokat tarta­nak. (verbói) tő lett volna. Igen gyakori a mezőgazdasági nagyüzemek­ben — és ezért is szeretnénk a figyelmet felhívni — a vé­dőburkolat nélküli kardán­tengely. Emiatt már karját is vesztette el dolgozó az év első felében. Munkavédelmi szemléink, ellenőrzéseink so­rán, ha ilyen géppel találko­zunk, azonnal leállíttatjuk, s bár a vezetők szeretnek arra hivatkozni, hogy nem kapnak hozzá védőburkolatot, ez nem igaz. Semmilyen más alkat­részből nincs olyan bőséges választék, mint éppen ebből. — Ügy tudom, azt is vizs­gálják — éppen a megelőzés érdekében —, hogy melyek a legveszélyesebb napok és napszakok, mikor történik a legtöbb üzemi baleset? — Idén már harmadik éve elemezzük ezeket az adato­kat és ennek alapján meg­állapítható, hogy a hétfő, a péntek, illetve a szombat a kritikusabb napok. Sajnos, úgy is lehet mondani hétfőn még fáradtak a dolgozók a „pihenéstől”, a hét utolsó napjaiban pedig már a szom­bat-vasárnapra koncentrál­nak. A legtöbb üzemi baleset a munkakezdést követő máso­dik, harmadik órában követ­kezik be és ugyancsak megsza­porodik a sérülések száma a 6—7. érában, vagyis a mun­ka befejezése előtti időben. Mindez arra kell, hogy kész­tesse az embereket, hogy min­dig, de ezekben az idősza­kokban különösen legyenek figyelmesek, fegyelmezettek és körültekintőek. Elsősor­ban saját érdekükben. Z. T. Dinamikusan fejlődő nagyipar A Koreai NDK ipari ter­melése 1978-ban közel há­romszázszorosa volt az 1946. évinek. Rekortíesztendő volt az 1977-es év is, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban öt nap alatt ter­meltek annyi' árucikket, mint amennyit az egész 1944-es esztendőben. A hetvenes évek elején; az I. hétéves tervidő­szakában az ipari termelés át­lagos növekedése 12,8 száza­lékos volt évente. A II. hét­éves terv (1978—1984) első évei hasonló fejlődést mutat­nak. Az elmúlt másfél évtized­ben elért eredmények a nyersanyagtermelés és az energiaalapok megszilárdítá­sának köszönhetőek. Ma a nyersanyagok több mint 70 százalékát hazai termelésből biztosítják. Szívet sajdító a tényszerű, ám mégis oly ridegnek tűnő közlés: meghalt Pothornik József. Az az ember, aki ko­ra ifjúságától kezdve utolsó leheletéig a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom elkötelezett harcosa volt, a szebb, a jobb jövőt akaró, a megpróbáltatásokban is helyt­álló, az igaz ügyért harcoló, megbecsült zászlóvivője. Pothornik József Baglyas- alján született. Olyan nincs­telen bányászcsalád gyer­mekeként, amelyben régtől elevenen élt az osztályharcos, proletárszemlélet. Szinte gyermekfejjel, maga is bá­nyamunkásként kezdett dol­gozni. Először a szénosztá­lyozón, később vájárként. A Tanácsköztársaság idején lé­pett be a szakszervezetbe. Bátyját, Vencelt aki tagja volt a helyi direktóriumnak, a proletárdiktatúra leverése után a fehérterror dühöngé­sekor kivégezték. A fiatal Pothornik Józsefet azonban nem tudta megfé­lemlíteni az ellenforradalom. Sót megedzette küzdenitudá- sáí, s valódi forradalmárrá érlelte. Munkásmozgalmi te­vékenységéért letartóztatták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Ezt követően a párt utasítására az üldözteté­sek elöl illegalitásba vonult. A Szovjetunióba emigrált, ahol a donyeci szénmedencé­ben dolgozott vájárként, majd művezetőként. 1930 jelentős állomása Pot­hornik József életének. A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja 11. kongresszusának Sikerült kiszélesíteni a plaz­ma alkalmazási területét a fémszilárdításban az Ukrán Tudományos Akadémia har­kovi fizikai-kémiai intéze­te tudósainak. Sikerrel befe­jezték annak a berendezés­nek a próbáit, amely megbíz­ható páncéllal vonja be a gépalkatrészeket. A berende­zés fő eleme a titánelektró- dos plazmagyorsító. Magas hőmérsékleten a titán elpáro­logva, kölcsönhatásba lép a nitrogénnel és egyenletes vé­kony rétegként ülepszik le az alkatrészre. Ennek eredmé­nyeképpen a fém szilárdsága több mint a kétszeresére nő. küldötte volt, ahová álnéven, küldöttként érkezett a Moszk­va melletti Aprelovkába. Ezen a kongresszuson vá­lasztották be első ízben pár­tunk legfelső vezető testü­letébe, legutóbb pedig tavaly az MSZMP XII. kongresszu­sán lett a Központi Bizottság tagja. A Szovjetuniót megtá­madó fasiszta német hadse­reg benyomulása után a megszálló hatóságok 1943-ban letartóztatták, majd depor­tálták. A felszabadulás után szü­lőföldjére, Salgótarjánba jött, majd Budapesten a bányász­szakszervezet felelős tiszt­ségviselőjeként dolgozott. Előbb annak titkára, majd elnöke lett. Ezt a megbíza­tását 1952 szeptemberéig lát­ta el. Ezután a Dorog—Ta­tai Aknamélyítő Vállalat igazgatójává nevezték ki. Az 1956-os ellenforradalom zűr­zavaros napjaiban saját kéré­sére tért vissza szülőföldjére, újjászervezni a pártot és se­gíteni a rend helyreállításá­ban. Ebben az évben bízták meg a Nógrádi Szénbányásza­ti Tröszt vezetésével, amely­nek igazgatójaként nyugdíj­ba vonulásáig, 1973-ig, irányí­totta a népgazdaság ener­giagazdálkodásában fontos szerepet játszó nagyvállalat munkáját. Pothornik József gazdag életét sok magas kitüntetés fémjelezte. A többi között megkapta a Szocialista Mun­ka Hőse, a Szocialista Hazá­ért Érdemrend, a Munka Vö­rös Zászló Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Bányász Szol­gálati Érdemérem kitüntetést. Elvtársai, barátai, munka­társai és valamennyien, akik ismerték úgy őrzik meg em­lékezetükben Pothornik Jó­zsefet, mint a párt, a mun­kásosztály, az egész nép ügye iránt elkötelezett kommu­nistát, akinek hazaszeretete internacionalizmussal páro­sult, mint rátermett vezetőt és egyszerű, nyílt, közvetlen. szeretetre méltó embert. Akit nemcsak Nógrád megye, ha­nem az ország és a határa­inkon túl élő elvtársai, ba­rátai, ismerősei is gyászol­nak. Azok, akik mindhalálig emlékeznek Pothornik Jó­zsefre. ' Lényeges sajátossága ennek a föladatnak, hogy végrehaj­tása közben a lehető legki­sebb termeléskiesést okozzák a bányagépgyárban. Evégből korábban egy úgynevezett vé­dőtetőt húztak a csarnok bel­ső tere fölé; ez az alkalma­tosság — bizonyos határokon belül — ellenáll a lehulló tárgyak ütésének is. A védő­tető csak ésszerű mértékben okoz többletköltséget, ugyan­is visszanyerhető és újra fel­használható anyagokból, illet­ve alkatrészekből állították össze. A mintegy hatszáz négyzet- méteres csarnok befedése egy nagyobb munka első fázisa * A második ütemben egy fes­tődét és különböző tároló- helyiségeket látnak el végle­ges, biztonságos tetővel. Ez a munka jövőre kezdődik, és — az előirányzat szerint — még 1982. vége előtt be is fejező­dik. A két stádiumban végre­hajtandó fölújítás költségei­nek summája _ a jelenlegi adatokkal számolván — eléri a huszonötmillió foriatot, ennek fölhasználásával a jobb munkakörülményeket és a könnyebb anyagmozgatás fel­tételeit teremtik meg. a* üzemben. Plazmapáncélban STÉSZ-munka a bányagépgyárban ÚJ tetőszerkezet, darupályával Mintegy tizenkétmillió fo­rintos költséggel új tetőszer­kezetet épít a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövet­kezet a megyeszékhelyen mű­ködő OBV-gyár forgácsoló- csarnokára. A régi épületet az új tetőn kívül futódaru moz­gását lehetővé tevő pályával is ellátják. A STÉSZ már hosszú évek óta végez különfajta építési és felújítási munkálatokat Tarján patinás üzemében, a bányagépgyárban. A koráb­ban átadott korszerű szociá­lis épület után idén fejezték be —, mint ismeretes — a görgőgyártó csarnokot Az au­gusztus második dekádjában kezdődő, még idén be is feje­ződő munka: a forgácsoló­csarnok tetőszerkezetének el­készítése a régebbi építmé­nyek rendbehozatalában az egyik állomás. A balassagyarmati ruhagyárban többféle termékcsoport gyártása folyik. Az üzemben k "szülő termékek elővágását Vörös Lászlóné szabásznő végzi, s ezután kerül a szövet a varrógépekre.

Next

/
Thumbnails
Contents