Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

A hét 3 kérdése Hogyan emlékezik meg a világ a helsinki értekezlet történelmi jelentőségű záró­okmánya aláírásának hato­dik évfordulójáról? Ezen az évfordulón keserű érzéseket kelthetne a jó szán­dékú, békeszerető emberek­ben, hogy milyen messzire került Európa az enyhülés csúcsának számító Helsinki­től, hogy viszonylag milyen hamar megtagadták a helsin­ki szellemet egyes nyugati hatalmak. Ma már egyre vi­lágosabban látszik, hogy alig száradt meg a tinta az ame­rikai elnök aláírásán ott a záródokumentumon, az USA reakciós körei, a fegyverke­zésben érdekelt nagytőke és a hadsereg hangadói máris támadásba mentek át, s mind­máig csak fokozzák akcióju­kat a feszültség növelése vé­gett. Haig külügyminiszter a washingtoni szenátus hadügyi bizottsága előtt épp az évfor­duló idején szónokolt arról, hogy „a katonai erő a sikeres külpolitika döntő feltétele”. Gyökeresen ellentétes ez­zel a szocialista világ maga­tartása, vezetőinek állásfog­lalása. S ez az, ami ezen az évfordulón erőt ad, bizako­dásra szolgáltat okot. A Krím- félszigeten nyaranta szoká­sos szocialista csúcstalálko­zó-sorozat keretében Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélésén is nagy hang­súlyt kapott: országaik min­dent megtesznek a fegyveres konfliktusok megszüntetése, a válsággócok felszámolása és kialakulásuk megelőzése érdekében a világ minden ré­szén. Hitet tettek amellett, hogy folytatni kell a békés célokat szolgáló, előrevivő tárgyalásokat, amelyeknek különös fontossága van nap­jainkban, amikor az USA vál­tozatlanul katonai potenciál­jának növelésére törekszik, ugyanakkor pedig a legfonto­sabb kérdésekben akadályoz­za a tárgyalásokat. Valóságos kihívásnak szá­mít, hogy az Egyesült Álla­mok és a NATO épp az év­forduló napján kezdte meg az „Ocean Venture” elnevezé­sű óriási tengeri hadgyakor­latot. Azt viszont, hogy az ilyen provokáció még a NA- TO-szövetségesek mindegyi­kének a tetszésével sem ta­lálkozik, Norvégia, Dánia és Portugália hajóinak a tuda­tos távolmaradása jelzi. Milyen következményekkel járt Baniszadr volt iráni elnök szökése? A tisztétől megfosztott irá­ni köztársasági elnök, Ba­niszadr a héten egy iráni ka­tonai repülőgépen Francia- országba szökött, ahol aztán menedékjogot kért és kapott. A kör bezárult: a sah buká­sa után épp Franciaországból tért vissza ő is — Khomeini imámmal együtt — hazájába. Most ismét a francia emigrá­ciót választotta, a jelek sze­rint még azon az áron is, hogy hivatalosan nem foly­tathat politikai tevékenysé­get. (Persze, ugyanezt fogad­ta meg Khomeinivel együtt az előző száműzetés idején is, ami nem akadályozta meg, hogy a Párizs melletti Neauphlele-chateau ne légyen az iráni ellenállás központja.) Most megismétlődhet-e mindez? A politikai megfi­gyelők jó része — kétli... Khomeini ajatollah annak idején vallási alapon, egyhá­zi formákat felhasználva, mag­nókazettákon az iráni mecse­tekbe csempészett és ott le­játszott szentSeszédekben buzdított a sah rendszerének megdöntésére. Az agg főpap ma otthon, a jelenlegi rend­szer fenntartására tudja fel­használni a fanatikus töme­gek számára oly fontos val­lást. Egyelőre iráni belpolitikai szempontból az a legdöntőbb tény, hogy az illegalitásban volt korábbi elnök a határo­kon túlra került, éppúgy, mint a mudzsahedinek vezére, Radzsavi. (Nem tévesztendő össze Radzsaival, az új köz- társasági elnökkel.) Külpoli­tikai vonatkozásban az a Ba- niszadr-szökés következmé­nye, hogy igen feszültté vált a francia—iráni viszony. (Per­sze, ez csak azok számára meglepetés, akik nem figyel­tek fel arra, hogy az iraki— iráni háborúban Franciaor­szág egyértelműen Irak olda­lára állt. Mégha talán nem is fog sietni az izraeliek által szétbombázott tamuzi atom­reaktort újra felépíteni...) Megismétlődnek Teheránban a tüntetések: csak most nem az amerikai, hanem a francia nagykövetség előtt. Az iráni kormány hivatalosan is kéri Baniszadr és Radzsavi ki­adatását. Amiből, persze, nem lesz semmi. De —, s ez most már megint iráni belpolitikai tényező — hivatkozni lehet a tőkés nyugat álnokságára, ugyanakkor pedig arra, hogy íme Baniszadr és Radzsavi megmutatta az igazi arcát! Mi a helyzet a Közel-Re- leten, ahol a korábbi feszült­ség enyhülni látszott a hé­ten? Való igaz, hogy napjaink­ban nem annyira puskaporos a levegő, mint az előző he­tekben, de azért most is volt egy izraeli—szír légicsata, most is megjelentek izraeli repülőgépek libanoni váro­sok fölött, és most is végre­hajtottak palesztinok egy kommandóakciót egy izraeli katonai autóbusz ellen. Jel­lemző módon azonban épp az utolsónak említett eset után izraeli részről kijelen­tették: nem tekintik ezt a fegyverszüneti megállapodás megsértésének... A viszonylagos csönd okai között elsőnek említhetjük, hogy a jövő héten utazik Szá­dat egyiptomi elnök Washing­tonba: Begin nem teheti meg, hogy valamilyen meggondo­latlan lépéssel amerikái— egyiptomi „frontot” formál­jon Izrael ellen. Magának Be- ginnek a belső gondjai is megvannak: még mindig nem sikerült koalíciós kormányt alakítania. Habib, az USA közvetítő küldetéssel megbízott diplo­matája egyelőre abbahagyta a közel-keleti ingázását és visszatért Amerikába. New Yorkban Waldheim ENSZ- főtitkárt is tájékoztatta iz­raeli, libanoni, szíriai, szaúd- arábiai tárgyalásainak ered­ménytelenségéről. Említést érdemel, hogy a szír sajtó ar­ról ír: akkor várható újabb izraeli támadás, amint Philip Habib visszatér a Közel-Ke­letre. Az al-Baath című lap szerint a „közvetítő” valójá­ban Reagan elnök beleegye­zését fogja meghozni Tel Avivnak egy újabb agresszió­hoz. Közben a szír, a szaúd- arábiai, a kuvaiti külügymi­niszter a libanoni államfővel és az Arab Liga főtitkárával tárgyalt a libanoni válság megoldásáról. Szó van eset­leg egy arab csúcsértekezlet összehívásáról is, legalábbis a libanoni kormány szívesen látná az arab közösség leg­magasabb képviselőinek ál­lásfoglalását. Érdekes belső fejlemény, hogy Besir Gema- jel, a libanoni jobboldali' fa- langisták vezére a Szárkisz államfőhöz intézett üzeneté­ben megígérte: a falangisták a jövőben semmiféle kap­csolatot nem létesítenek Iz­raellel. Ismeretes, hogy a li­banoni jobboldalhoz tartozó Haddad őrnagy épp izraeli segítséggel teremtette meg az izraeli határ mentén a maga dél-libanoni „szabad ál­lamát”. S a napokban Begin jelenlétében tett hitet az Iz­raellel való szövetség fenn­tartása mellett. Pálfy József Gambiában feszült a helyzet Továbbra is rendkívül fe­szült a helyzet Gambiában, ahol csütörtökön államcsíny­kísérlet zajlott le. Hírügy­nökségi jelentések szerint ' a fővárosban, Banjulban és más városokban is harcok folynak a felkelők által ala­kított nemzeti forradalmi ta­nácshoz hű egységek és a kis nyugat-afrikai országba Dawda Jawara elnök kéré­sére behatolt szenegáli kato­nai erők között. A szenegáli csapatok szom­baton reggel megindították a támadást Banjul központja el­len, amely a hatalomátvételt megkísérelt erők kezén van. Ezek az erők változatlanul túszként fogva tartják Dawda Jawara elnök családjának né­hány tagját, kormányának több miniszterét, valamint két szenegáli diplomatacsalá­dot is. Azzal fenyegetőznek, hogy megölik a túszokat, ha a szenegáli erők folytatják előrenyomulásukat és nem hagyják el az országot. Dawda Jawara államfő to­vábbra is Dakarban várja, hogy a szenegáli erők „ren­det teremtsenek” Gambiában. Bolognai merénylet évfordulója Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Ma egy éve annak, hogy fasiszták pokolgépes merény­letet követtek el a bolognai főpályaudvar ellen és megöl­tek 85 embert. Egy évvel a szörnyű tömegmészárlás után sem a végrehajtókat, sem megbízóikat nem fogták el. Ellenkezőleg, a nyomozást magas körökből vakvágány­ra futtatták. Az áldozatok hoz­zátartozói, az olasz nép, az antifasiszta érzelmű embe­rek Európában és a Világon mindenütt igazságszolgálta­tásra várnak a bűnösökkel szemben azóta is. Bologna ezekben a napok­ban az olasz fiatalok talál­kozóhelyévé vált. Renato Zangheri polgármester fel­hívására több ezren adtak randevút egymásnak, hogy koncertekkel, köztük rock- és beatkoncertekkel is, viták­kal, barátsági gyűlésekkel az életet szegezzék szembe a halállal, a racionálist az Ír­racionálissal. Művészek, zenészek, éne­kesek, írók, költők és színé­szek mentek el Bolognába, az olasz kulturális élet színe-ja- va. Nagy-nagy szükség van kiállásukra, a szűnni nem akaró olasz terrorizmus kö­zepette, a P—2-ügy dermesz­tő légkörében. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára üzenetben biztosí­totta az olasz kommunisták szolidaritásáról Bologna né­pét és városi tanácsát. Lehetőség a párbeszédre Józef Czyrek nyilatkozata Északír fogoly éhhalála Éhségsztrájkjának 71, nap­ján újabb fogoly halt meg szombaton hajnalban Belfast­ban, a Maze-börtönben. Ke­vin Lynch, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik frak­ciójának, az ír nemzeti fel­szabadító hadseregnek volt tagja, immár a hetedik, aki belehalt éhségsztrájkjába Az IRA-tagok az önként válalt éhezéssel azt követelték, hogy a hatóságok nyilvánítsák az IRA bebörtönzött tagjait politikai fogolynak. Belfastban már a kora reg­geli órákban újabb zavargá­sok kezdődtek az IRA-fogoly halálhírére. A város katoliku­sok lakta körzeteiben álarcos fiatalok benzinespalackokat, házilag készített kézigránáto­kat hajigáltak a rendőrökre. Több helyütt útakadályokat emeltek, sok gépkocsit fel­gyújtottak. A Helsinkiben zárult kon­ferencia és az ott aláírt záró­okmány a háború utáni euró­pai területpolitikai realitások megerősítését eredményezte, s a nemzetközi enyhülés és oiz- tonság alapfeltételeként föld­részünk államhatárai sérthe­tetlenségének elismerését je­lentette — mondotta szomba­ton Varsóban Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, lengyel külügy­miniszter, a PAP hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában. A lengyel politikus a hel­sinki dokumentum aláírásá­nak hatodik évfordulója al­kalmából adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy maga a tanácskozás lehetőséget biz­tosított a párbeszédhez, amely kétoldalú eszmecserék formá­jában és — az utóbbi időben meglehetősen sok nehézséggel — többoldalú tanácskozáson Madridban folytatódik. Az európai államok — sokkal in­kább mint eddig bármikor — tudatában vannak annak, hogy a Helsinkiben megindult folya­mat esélyeket nyújt az enyhü­lés elmélyítéséhez és a kato­nai bizalomerősítő intéz. - désekhez, vagyis a politikai enyhülés kiegészítéséhez és megszilárdításához. Mindez kifejeződött abban is, hogy javaslat hangzott el egy európai katonai enyhülé­si és leszerelési konferencia összehívására — hangoztatta a lengyel külügy- iniszter, majd emlékeztetett arra, hogy e javaslatok egvik szerzője Lengyelorszáv amely f. áro­sát ajánlotta az ért-’ " t színhelyéül. Józef : vrefc a madridi ér­tekezlettel kapcsolaban el­mondotta, hogy a zárómeg­állapodás hiánya miatti nyil­vánvaló csalódottság ellené­re, számos olyan téren is si­került állásfoglalásra jutni, amelyet a kelet—nyugati kap­csolatokban nehéznek tartot­tak. így például az emberi jo­gok és a vallásszabadság, a te. rorizmus elleni harc és az emberek közötti kapcsolatok bővítése terén. Hátravan még egy Kulcsfontosságú kér­dés megoldása: a bizalomerő­sítő intézkedésekről tartandó értekezlet témájának földraj­zi értelemben történő beha­tárolása. A fő akadály itt, hogy hiányzik a NATO-tagál- lamok válasza arra a szovjet lépésre, amely a Szovjetunió európai területének egészére kiterjesztené ezeknek az in­tézkedéseknek a körét. Lengyelország mélységesen érdekelt a helsinki tanácsko­zás által megindítón folyamat aktivizálásában és bővíté­sében. A kelet és nyugat közötti kapcsolatok sikeres fejlesztése elősegítené a lengyel nép sú­lyos gazdasági és társadalmi­politikai gondjainak megol­dását — állapította még a lengyel külügyminiszter. 4 NOGRAD - 1981. augusztus 2., vasárnap Baniszadr-ín férjük Szombaton több francia lap közölt Baniszadr iráni exel- nökkel készített interjút Ba­niszadr cachani lakásán — Párizs közelében — sorra fo­gadja barátait, a vele rokon­szenvező iráni emigránsokat és kapcsolatokat keres a fran­cia politikai vezetőkkel. Az iráni politikus biztonságára tucatnyi géppisztolyos, golyó­álló mellényes rendőr és még több polgári ruhás testőr fel­ügyel, ami egyben azt is lehe­tővé teszi Párizs számára, hogy a vendég mozgását kö­vesse. Heves harcok Salvadorban Három fronton robbantak ki heves harcok a Cuscatlam megyében lévő Guazapa tűz­hányó környékén — jelentette be pénteken a salvadori had­sereg szóvivője. Helyi források szerint a felkelők már második napja verik vissza a hadsereg újabb offenzíváját. A junta megtor­lásként a környék városait és falvait vadászgépekkel tá­madta, nehéztüzérségi fegyve­rekkel lövette, kiterjedt vesz­teségeket okozva a polgári lakosság között. A kereszténydemokrata ka­tonai junta Guazapa vulkán térségében két nappal ezelőtt indította legújabb, az év ele­je óta immár hatodik „offen­zíváját”. A hadműveletek be­fejezése után a hadsereg min­den esetben büszkén jelentet­te be, hogy az „offenzíva” el­érte célját, a „lázadók” állá­sait felszámolták, s a kör­nyéket megtisztították a ge­rilláktól. A gyakorlatban azonban az történt, hogy a hadsereg egységeinek „győze­delmes” visszavonulása után néhány órával a felkelők már ismét korábbi állásaikban voltak. Megfigyelők szerint az eddigi hadműveletek egyér­telmű kudarcáról tanúskodik az a tény, hogy a hadsereg­nek ugyanazon a helyen, ugyanazzal a céllal hatszor egymás után kellett „offen- zívát” indítania. A junta, szóvivője azt is bejelentette, hogy Suchitotó- ból ötszáz nemzeti gárdistát indítottak Guazapa felé, ahol a kormánykatonák „váratla­nul erős ellenállásba ütköz­tek”­Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front közölte, hogy egységei pénteken San Vicente megyében rajtaütöt­tek a hadsereg egyik oszta­gán. A harcokban nyolc ka­tona halt meg. Befejeződött az SKP X. kongresszusa Ismét Dolores Ibarrurrit vá­lasztotta meg a párt elnöké­nek és Santiago Carrillot fő­titkárnak első ülésén a Spa­nyol Kommunista Párt szom­baton hajnalban véget ért X. kongresszusán megválasz­tott új Központi Bizottság. A kongreszus a péntek dél­után kezdődött zárt ülésen hétórás, időnként éles vita után választotta meg a Köz­ponti Bizottságot, amelynek végül is a kongresszus elején elfogadott határozattal szem­ben nem 9", hanem — a tár­gyalások eredményeként — 104 tagja lett. A Korábbi Köz­ponti Bizottság 160 tagú volt Az új Központi Bizottság tag­jai közül kimagaslóan a leg­több szavazatot Dolores Ibar- rurri és Marcelino Camacho kapta. Santiago Carrillot 687 szavazattal választották meg a leadott 1026 érvényes sza­vazatból. A Központi Bizottság tag­jainak túlnyomó többségét a Santiago Carrillo által képvi­selt „eurokommunista” irány­vonal támogatói képezik. A Központi Bizottság tagjává választották Jósé Carrillo Me- nendezt, az SKP fő»’1'-'- ánok a madridi tartományi párt­szervezet vezetőségében tevé­kenykedő fiát is. A kongresszus zárszavában Santiago Carrillo főtitkár a kongresszuson és az előtte le­folyt éles vita után együtt­működésre szóllította fel a Központi Bizottság tagjait a kongresszus határozatainak végrehajtásában. Bejelentet­te — mintegy válaszul Leo- poldo Galvo Sotelo miniszter- elnök pentek esti sajtóérte­kezletén tett közlésére, misze­rint szeptemberben széles kö­rű vitát kezdenek a parla­mentben az ország tervezett NATO-belépéséről — az SKP- kongresszuson elfogadott ha­tározatnak megfelelően azon­nal nagyszabású akciót kezd, hogy több százezer, sőt mil­liónyi aláírást gyűjtsön nép­szavazás követelésére a NATO-belépés kérdésében. Hozzáfűzte, az SKP már most fellép az ország terüle­tén levő amerikai katonai tá­maszpontok fennmaradásá­val szemben is, mivel az azok­ról intézkedő spanyol—ameri­kai szerződés megú"ásáról szóló tárgyalásokat a NATO- belépés részévé változtatták, A héten újabb zavargások voltak az a glial nagyváros­ban, Liverpoolban. A képen egy tüntetőt vezetnek el a rendőrök.

Next

/
Thumbnails
Contents